Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-16 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. ÁPRILIS 15. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Zöldségek, vegyszerek, áruházak és piacok Kevesebb mérget eszünk AZONOSÍTOTT TERMELŐK A több áruházlánccal is kapcsolatban álló Mórakert Szövetkezet árui, ter­melői azonosító kóddal kerülnek az üzletekbe. Ha valami probléma adód­na, azonnal kideríthető, ki, mikor termelte azt a zöldséget. Ezt tudja a ter­melő, és minden előírást szigorúan betart, hiszen, ha nem elég gondos, mások munkáját is tönkreteheti. Másrészt - mint Rácz József ügyvezető igazgató elmondta - ez a kód a szövetkezetet is védi a piacon. Amikor nemrégen a Greenpeace aktivistái magyar üzletekben szermaradvánnyal teli salátákat találtak, a számon kért üzlet nem tudta papírokkal igazolni a kínált áru eredetét. Megesett az is, hogy egy kereskedő olcsón, ellenőrizet­len eredetű zöldséget vett és árult, de aztán az ellenőrzéskor annak tulaj­donította a problémás salátát, aki nem tudta letagadni, hogy salátát adott el neki, hiszen erről papír Is készült. Mórahalmi termelőkkel is előfordult régebben, hogy bizonygatniuk kellett: nem az övéké a szermaradványos áru. Az ilyen helyzeteket Is ki lehet védeni az azonosító kóddal. A magyar üzletekben ellenőr­zött zöldségek három százalé­kában találtak tavaly a meg­engedettnél nagyobb mennyisé­gű permetszer-maradványt. Ez az arány már nem rosszabb, mint Nyugat-Európában. A rendszerváltozás előtt a nagy­üzemekben mindenütt képzett szakemberek felügyelték a nö­vényvédelmet. Ok tudták azt is, mivel jár, ha eltérnek a szabá­lyoktól, ezért - elenyésző kivétel­től eltekintve - felelősséget érez­tek az áruért. Török Miklós nö­vényvédelmi szakmérnök, a ma­kói Kossuth Szövetkezet szak­embere arról számol be, hogy ná­luk a hagymaszedésre ma is min­dig megérkeznek a növény- és ta­lajvédelmi szolgálat ellenőrei, mintát vesznek, és nem fordult még elő, hogy rendellenességet találtak volna. A rendszerváltás után létrejött kisgazdaságokban viszont nem mindenütt irányította szakem­ber a növényvédelmet, és ez időnként a piacra jutott áru el­lenőrzésekor is kiderült. Mert igenis volt nyoma annak, ha a termelő, nem bízva a szer hatá­sában, az előírt dózis kétszere­sét alkalmazta. Nagy György Jó­zsef makói agrárvállalkozó, aki permetezést is vállal, azt mond­ja, ugyan valóban volt egy nehéz időszak, de a zöldkönyves nö­vényvédelmi tanfolyamok, a tá­jékoztatók hatottak, ma már elenyésző azok száma, akik nem kesztyűs kézzel nyúlnak a vegyszerekhez. Nagyon sok ter­melő vette fel a kapcsolatot in­tegrátor szervezetekkel, ezek pe­dig zárt technológiát követelnek meg, és ellenőrzik is, hogy a gaz­da betartja-e az előírásokat. Amikor híre ment annak, hogy a megyei önkormányzat támoga­tásával Szentesen innovációs központ és labor létesül, amely uniós tanúsítvánnyal látja el az exportra szánt zöldséget, sokan azt találgatták, vajon miből fog megélni még egy növényvédelmi állomás. A jelek szerint májustól mégis megkezdheti a működést. Nem véletlen, hogy az érdekelt cégek úgy döntöttek, hozzájárul­nak a labor működéséhez ­mondta dr. Frank László, a szen­tesi központ vezetője. A Dél-Al­földön nagyon nagy mennyiségű zöldség terem, és bár a szakható­ságok folyamatosan ellenőrzik, nagyon sok termelőnek - most még elsősorban a nagyoknak - az az érdeke, hogy az ő árujáról már a piacra jutás előtt kiderüljön: minden tekintetben megfelel a követelményeknek. S hosszú tá­von ez lesz az érdeke a többieknek is. A magyar áruházakban, piaco­kon ellenőrzött zöldségek három százalékában találtak 2003-ban a megengedettnél nagyobb mennyiségű szermaradványt ­felelte kérdésünkre Bagyinka Ta­más, az Országos Növény- és Ta­lajvédelmi Szolgálat hatósági igazgatója. A korábbi esztendők­höz képest valóban javuló ten­dencia tapasztalható, körülbelül ez az arány jellemző a nyugati or­szágokban is. Am míg ott csak az engedélyezett szereket használ­ják, nálunk az ellenőrzések nyolc százaléka azt állapította meg, hogy az adott növényhez nem engedélyezett permetet is alkal­maztak. Ez pedig nagyon veszé­lyes - hívja fel a figyelmet Ba­gyinka Tamás. A szakember azt is hozzáteszi: a szolgálatoknál összesen százötven munkatárs dolgozik ellenőrként. b.a. A termelőnek is érdeke, hogy kiderüljön: az áru nem tartalmaz a megengedettnél több szermaradványt Fotó: Gyenes Kálmán A Kossuth-díjas írónőt elszomorítja a szövetség ügye Jókai Anna hazáról és írói-emberi felelősségről A harmadik évezredbeli lét problémáiról, a család és a haza iránti felelősségről beszélt a he­lyi polgári körök meghívására Makón Jókai Anna Kossuth-dí­jas írónő. Az egykori írószövet­ségi elnök szomorúan tekint a szervezet körül most kirobbant vitákra. * Jókai Anna legfontosabb üzene­te a mai kor magyar emberéhez: ne a nihil uralkodjon felette. A legtöbbet úgy tehet az ember családjáért, hazájáért, ha ra­gaszkodik értékeihez, istenhi­téhez. Ami a globalizációt és az uniós csatlakozást illeti, azt mondta: a belépési feltételek nem igazán kedvezőek, a globa­lizáció pedig korai. Aminek most szemtanúi lehetünk, az egyfajta egyenízlés eluralkodá­sa, mely mögött egyedül a pénz áll. A valódi, kultúrák értéktisz­teleten alapuló közeledését is je­lentő globalizációra az emberi­ség egyelőre éretlen. A mai ma­gyar irodalomról szólva pedig úgy fogalmazott, ma elsősorban a pályájukat most kezdő fiata­loknak kell nehézségekkel szembenézniük. Megjegyezte viszont, hogy ő is többkötetes író volt már, amikor pedagógusi munkáját abbahagyhatta, hogy csak az írással foglalkozhasson. A műveiben az emberi hangot, a szívekhez közeli látásmódot fontosnak tartó író különösen szomorú most, amikor az írószö­vetség egy botrány révén ad té­mát a sajtónak. O maga igyek­szik távol tartani magát tőle - la­punk erre vonatkozó kérdéseire sem válaszolt igazán szívesen. Mint mondta, nem szándékozik kilépni a szervezetből, és biztos abban, hogy alaptalanok azok a vádak, amelyek Döbrentei Kor­nél egyébként nem minden szempontból szerencsés beszéde nyomán az antiszemitizmussal hozták összefüggésbe vezetőit. Meggyőződése szerint a nyilat­kozatok, kilépések által fémjel­Jókai Anna igyekszik távol tartani magát az írószövetség konflik­tusától Fotó: DMJDV zett viszály az írótársadalmon kí­vüli okokra és érdekekre vezethe­tő vissza. Jókai Anna azt mondta, nem tudja megjósolni, mi lesz a mos­tani konfliktus vége. A helyzet békés rendezéséhez sokkal több türelemre, egymás iránti szere­tetre lenne szükség az egymással vitázok részéről. Ellenkező eset­ben az írószövetséget maguk az írók teszik tönkre, amit szemé­lyesen tragédiaként élne meg. Emlékeztetett rá, hogy '56-ban és a rendszerváltás hajnalán, ami­kor ott ő alelnökként, később el­ső szabadon megválasztott el­nökként tevékenykedett, óriási tekintélyt vívott ki magának a szervezet, és ezt annak is kö­szönhette, hogy a különböző fel­fogású, de egymás és a nemzet iránt felelősséget érző tagok megtalálták a közös hangot. A Kossuth-díjas író a leginkább azt szeretné, ha a szövetség körüli viharok végre elcsitulnának. SZ. I. M. NEM ENGEDIK SZABADON •B A vasárnap este őrizetbe vett 47 éves makói férfi ügyében a rendőrség emberölés bűntet­tének kísérlete miatt nyomoz - tájékoztatta lapunkat M. To­ronykőy Márta, a megyei főka­pitányság sajtóreferense. A férfit a kihallgatása után őri­zetbe vették, szerdán pedig elrendelték előzetes letartóz­tatását. Közben folyik a tör­téntek vizsgálata, tehát szó sincs arról, hogy szabadlábra helyeznék N. Istvánt. Ráczné attól tart, szabadon engedik gyújtogató szomszédját Az eső mentette meg a makói asszonyt a tűzhaláltól Délután még közösen mulatoz­tak, nem sokkal később pedig már botjával fenyegette a gye­rekeket N. István, aki végül meg akarta gyújtani a szomszédasz­szonyát - állítja a húsvét va­sárnapján megtámadott makói Rácz Józsefné, aki a minap ha­zatért otthonába. A sértett sze­rint az eső mentette meg csa­ládja és lakótársai életét. Az indulatok és a félelmek elcsi­tultak, hazatért a makói Rácz Jó­zsefné, akinek tűzhalált szánt szomszédja húsvét vasárnapján. Az asszony továbbra is feszült­ségben él, attól fél, hogy fogva tartott támadóját hamarosan szabadon bocsátják. -A szomszédok sajnos nem jól tudták, hogy mi és miért történt aznap este. Sajnálom, hogy a tá­madás másnapján nem voltam otthon, így az országos tévékben is csak téves feltételezések hang­zottak el. Megmondom őszin­tén: én is csak sejtem, hogy mi­ért történhetett meg ez velünk ­fogalmazott a zaklatott asszony. }ó szomszédság... Korábban nem volt semmiféle feszültség a gyanúsított N. István és a két kisgyermekét egyedül nevelő Rácz Józsefné között. A sértett szerint egészen szombat estig jó szomszédi viszony jelle­mezte kapcsolatukat. - Sajnos az elmúlt hónapok­ban más okból el kellett men­nünk Makóról, úgy éreztem, hogy veszély fenyegeti a város­ban élő családomat. A távollé­tünk alatt természetesen a szám­láinkat sem tudtuk fizetni, ezért a szolgáltató kikapcsolta az ára­mot. Amikar visszatértünk, Ist­ván rögtön felajánlotta, hogy fi­zetni fogja a villanyszámláimat, amíg az anyagi helyzetem nem rendeződik. Természetesen nem fogadtam el ingyen ezt az ajánla­tot: István és élettársa cserébe a mi lakásunkból hordta a vizet, így anyagi természetű feszültség sosem merült fel közöttünk ­mondta Ráczné. A bensőséges kapcsolatot jelle­mezte, hogy a két család rendsze­resen összejárt, így történt ez nagyszombat estéjén is. Ráczék­nál szerveztek mulatságot, az asszony elmondta: még táncol­tak is, a borosüveg is előkerült. Talán éppen ez okozta a bajt. Bottal fenyegetett - Szombat este rövid időre el kellett mennem hazulról, és ki­csivel később már gyereksírásra értem haza: súlyosan szívbeteg kislányom és kisfiam azt mondta, István botjával fenye­gette őket. Ezen felháborod­tam, így kezdődött a veszeke­dés. Nem is sejtem, hogy miért változott meg egyik pillanatról a másikra szomszédom hangu­lata, azt azonban tudom, hogy komoly gyógyszereket szed, le­het, hogy erre ivott, és ettől bo­rult el az elméje - feltételezte az asszony. Vasárnap Ráczék elutaztak, mint kiderült, István reggeltől A megtámadott Rácz Józsefné kislányával az eset színhelyén benzines kannával várta őket. A gyúlékony anyagot ismerősével vásároltatta meg, ezt körbelocsol­ta az udvaron, sőt beöntötte Rác­zék mellékhelyiségébe is. Az asz­szony este fél tízkor ért haza, amint benyitott, rögtön meg­csapta a benzingőz, és máris tud­ta, hogy mi a helyzet: másik szomszédjához szaladt, és han­gosan kérte, hogy sürgősen hív­ják a rendőröket. Hangjára elő­jött a férfi, így az udvar közepén találkoztak. Fotó: DM/DV - Szemébe mondtam: Gyere, üss meg! Erre eltorzult arccal azt mondta: Meghalsz, cigány lány! Lecsavarta a kanna tete­jét, és a ruhámra öntötte a ben­zint. Megkövülten álltam. Zse­béből elővette öngyújtóját, és próbált lángra lobbantani, de az eső zuhogott, és lemoshatta ró­lam a benzint. A rendőrök jókor jöttek Ez nagy szerencse, mert az egész udvar kigyulladhatott volna és fel­robbantak volna a gázpalackok. Ekkor érkeztek meg a rendőrök, mire István visszarohant a házá­ba, hogy elrejtse a kannát és a gyújtót. Bilincsben vitték el, min­ket pedig kihallgattak. Azóta féle­lemben élek, attól tartok, hogy ha­zaengedik. Ezt nem tehetik meg ­mondta az asszony. Beszélgetésünk végén Ráczné hozzátette: még egy lehetséges okot sejt a történtek mögött. Szomszédja vonzódott hozzá, többször is megkérte a kezét, de ő mindig kikosarazta. I.SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom