Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-02 / 27. szám
HÉTFŐ, 2004. FEBRUÁR 2. • AKTUÁLIS" 3 A professzorok szerint az arányos közteherviselés is segíthetne Al Capone-i módszerek a magyar egészségügyben A professzorok aggódnak az egészségügy jövőjéért Fotó: Tésik Attila A túl munkavégzést korlátozó uniós munkajogi normák tovább csökkenthetik az orvosok jövedelmét, így a frissen végzettek olyan országba költözhetnek, ahol ugyanannyi munkáért több pénz jár - hangzott el a Professzorok Batthyányi Köre Vásárhelyen tartott rendezvényén. Orvoshiányra nemcsak májustól kell számítani, a probléma ma is létezik: több mint 200 háziorvosi praxis betöltetlen, a vidéki kórházakban sok szakorvos hiányzik - hívta fel a figyelmet dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. E hiányt az EU-csatlakozás azért fokozhatja, mert az uniós munkajogi normák a túlmunkavégzést erősen korlátozzák - a cél: ne végletekig hajszolt orvos foglalkozzék a beteggel, hanem kipihent -, s mert kevesebb munka kevesebb pénzzel jár, az orvosok, főleg a frissen végzett fiatalok, olyan országokba mehetnek, ahol ugyanannyi munkáért több pénzt kapnak. Egyébként pedig öt éven belül tízezer orvos éri el, lépi át a nyugdíjkorhatárt, az utánpótlás ennek alig a fele, még abban a valószínűtlen esetben is, ha mindenki a pályára lép és Magyarországon marad - mutatott rá a kamarai elnök. Jóformán Al Capone-i módszerekkel kénytelenek dolgozni egészségügyi intézményvezetők, hogy a szűkös forrásokból minél többet kihozzanak - szemléltette a helyzetet dr. Gulub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke az irónia és a túlzás eszközével. Fölhívta a figyelmet: bár az egészségügyben dolgozók jövedelmezésének javítása hárítható azzal, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége jelenleg nem teszi lehetővé, pedig erről nem lehet lemondani. - A legnagyobb egészségnyereség elérésére kell törekedni, adott mennyiségű pénzből minél több embert meggyógyítani - mondta dr. Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke. Ugyanakkor a forrásbővítésre lehetne eszközöket találni, ilyen lehet például a közteherviselés rendbetétele, hisz miközben egyre kevesebben tudnak tb-járulékot fizetni, milliárdos vállalkozók minimálbéren vannak bejelentve - hívta föl a figyelmet. Hozzátéve: emellett az egyént is érdekeltté kell tenni saját egészsége megőrzésében. Dr. Somody Imre, a Somody Kft. igazgatója, számos, nagy jelentőségű egészségügyi program kezdeményezője, azt fejtegette: a gazdasági szféra átalakult, a modernizáció e területen végbement, ám a fejlődésünkben szintén alapvetően fontos egészségügy és oktatás területén ez nem következett be. F.CS. AZ ORVOSKÉPZÉSÉRT HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A hódmezővásárhelyi önkormányzat - megállapodva az SZTE vezetésével - 20 ösztöndíjat hoz létre, elsősorban vásárhelyi, vagy itt dolgozni kívánó hallgatók részére - mondta Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő a Professzorok Batthyány Köre előadás-sorozatának és vitaülésének bevezetőjében. Tízet az orvostudományi egyetem, tízet pedig a mezőgazdasági főiskolai kar diákjai vehetnek igénybe, a szakmai előmenetel, illetve szociális rászorultság szempontjai szerint; a következő években az ösztöndíj bővítése is lehetséges. Nemzeti minimum PANEK SÁNDOR Elmarasztaló állításként jelenik meg itt-ott, hogy az európai parlamenti választások a hazai belpolitikáról szólnak majd, és nem az unión belüli nemzeti érdekekről, ahogy kellene. Tény, hogy a nemzeti megegyezési minimummal a magyar közélet a rendszerváltozás óta adós, de - talán éppen ezért - a fogalom bekerült a politikai erők érvelési taktikájába. Egyszerűbben szólva, nem biztos, hogy mindenki törekszik erre a minimumra, aki erre hivatkozik. A választópolgárok számára az európai képviselő-választás érthetőbb a belpohtikai tét oldaláról nézve. Akár kimondják, akár nem, a pártok a 2006-os országgyűlési választásokra gondolva rendezik témáikat. Igaz, mindegyik párt kampányprogramját jellemzi bizonyos európai uniós felvilágosító logika, de a kampány sűrűjében egyik párttól sem várható el, hogy olyan témákról beszéljenek, amelyeket a választók széles tömege nem ért. Ha készülne egy felmérés arról, hogy az emberek hány százaléka tudja, milyen szervezet tagjai lesznek a megválasztott képviselők, milyen súlya van ennek a szervezetnek, és milyen úton érvényesíthető itt a nemzeti érdek, annak bizonnyal lesújtó eredménye lenne. Az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány tevékenysége az uniós népszavazási kampány után jószerével leállt, s most látszik meg, mennyire jól jönnének az elszórt pénzek, amelyeken annak idején az amúgy is biztos „igen-szavazókat" győzték meg agyalágyult hirdetésekkel, hogy igennel szavazzanak. Attól tartok, az európai ügyben a nemzeti megegyezés tartalom nélküli marad mindaddig, amíg a belpolitikai életben nincsenek hétköznapi megegyezési minimumok. Ezeket viszont a rendszerváltozás óta megválaszolatlan kérdések akadályozzák: igazságos volt-e az állami vagyon elosztása, milyen felelősséggel tartoznak az előző rendszer pohtikusqi, s egyáltalán, tud-e értékeket képviselni az érdekről és pénzről szóló politika ? A magyar közbeszéd nyelvi agressziója már a kérdéseket is elfedte. Amíg beharangozott Medgyessy-Oibán vagy a Horn-Schmitt találkozó nem képes e valóban megosztó témákat napirendre tűzni, ezek jól kommunikálható, de lényegileg tartalmatlan megbeszélések maiadnak, amelyek legfeljebb arra jók, hogy a közvélemény-kutatások tükrében rosszabbul álló fél a nemzeti konszenzus orvén igyekezzék elmosni a különbséget maga és ellenfele között. A politikusi hangvételről számtalan alkalommal lehetett már úgy érezni, hogy ennél nincs lejjebb, mindegyik alkalmas lett volna egy „vésztalálkozóra". Az európai ügyekben kialakított nemzeti megegyezési minimum azonban jellegzetesen olyan kérdés, amelyet a EP-választások után időszerű elővenni, akkor viszont kötelezően a legtöbb és a legkevesebb mandátumot szerzett pártra egyaránt. De inkább tévedjek, s mondjuk a Medgyessy-Orbán találkozó tudjon nemzeti megegyezési minimumra jutni abban a kérdésben, amelyet az Európai Néppárt a lett miniszterelnök javaslatára terjeszt majd elő, miszerint az Európai Parlamentben ne vállalhassanak vezető funkciót a kelet-európai kommunista rendszerek felszínen maradt politikusai... Az üzletekben nem vizsgálják a pénz valódiságát Elfogadják a hamis ezrest Játszi könnyedséggel meg lehet szabadulni az álbankóktól. Legalábbis ez derült ki, amikor Szegeden kisebb és nagyobb üzletekben, éttermekben, trafikokban, vagy éppen a piacon hamis ezerforintossal fizettünk. Mindössze egyetlen helyen buktunk le, de ott is megúsztuk, hiszen nem riasztották a rendőrséget. - Jó napot kívánok! Egy doboz piros Marlborót kérek. - Tessék, 505 forint. - Köszönöm, viszontlátásra. Ezt a vásárlást ingyen úsztuk meg, ugyanis az ezres, amivel fizettünk, hamis volt. Miután lelepleztük magunkat a Barát papírboltban, az üzletvezető, Narozsnik Gedeonná érdeklődve kérte vissza a jó minőségű hamisítványt, majd hosszasan forgatta kezében. A kassza mellett egyébként ott volt az UV-lámpa. - Az ezrest nem nézzük, lelassítja a fizetést. Csak a nagyobb címleteket ellenőrizzük - mondta. Kolléganőjével gyorsan össze is hasonlították egy valódi bankóval, majd amikor visszaadták a pénzt, nevetve kérdezték: - Biztos a hamisat tette el? - Egy pillanatra belénk állította az ütőt. Mivel saját zsebre megy, ezentúl jobban ügyelünk majd - tette 1 hozzá az üzletvezető. - Hát ez nem piskóta! Hogy ennyire tökéletes legyen, iszonyat! - szaladt ki a száján első döbbenetében a Mézesbolt eladójának, aki gyorsan átnézte a kasszában lévő többi bankót is. Amikor megkérdeztük tőle, miért nem ellenőrizte az uv-lámpáA pénztárnál nincs idő a bankók átvizsgálására Fotó: Schmidt Andrea nál a papírpénzeket, nevetve kapott a fejéhez: - Pedig pont most hallottam a rádióban a hamis bankjegyekről. A Dugonics téri újságosnál már nem sokon múlt, hogy ingyen vásároljunk egy 168 órát, de végül lebuktunk. - Te, jó ez az ezres? - kérdezte előbb súgva az eladó kolléganőjét, aki csak rápillantott a bankjegyre, majd rávágta: „Szerintem jó." Hasonló véleményen volt a harmadik alkalmazott is. Kolléganői már majdnem meggyőzték, amikor elővett egy ezrest a kasszából, és összehasonlította a fénynél. Lebuktunk! A hölgy végül visszaadta a bankjegyet és elkérte az újság árát. Miután felfedtük kilétünket, elmondták, az üzletben többször próbáltak meg hamis pénzzel fizetni. Távoznánk, amikor egy fiatalember állta utunkat, és szigorúan felelősségre vont. - Játéknak jó, de ez nem így megy! Jegyzőkönyvet kell fölvenni, felírni az adatokat, majd feljelentést tenni a rendőrségen. Első rémületünkben kérdőn nézünk vissza az eladókra: akkor most mi legyen? De ők csak intenek - mehetünk. A nagy ijedtségre jólesik egy kávé a közeli kávézóban, ahol a fiatal felszolgálólány gondolkodás nélkül teszi a bukszába a pénzt. Nagy a pörgés, két asztalom is van. Tanultunk az esetből - mondta, majd hozzátette, egyik törzsvendégük már mutatott nekik hamis ezrest. O állítólag az egyik boltban kapta vissza az álbankót. A Kerek Perecben szó nélkül felváltották a pénzünket, majd amikor figyelmeztettük az eladókat, sértődötten kérdezett vissza egyikük: - Jó, majd alckor mindenkit ideküldesz azzal, hogy itt „beváltják" a hamis pénzt? A sikerélmények után vitaminra vágytunk. Irány egy gyógyszertár. Természetesen itt is sikerült vásárolnunk. - Három éve, karácsonykor fizettek nálunk hamis ötezressel, azóta van UV-lámpánk - árulta el Domokosné Vágó Zsuzsa, a patika vezetője, majd a többiekhez hasonlóan ő is megvizsgálta a bankjegyet. - Ha összefognak néhány ezrest és úgy fizetnek vele, nem tűnik fel - mondta. Még számos helyen próbálkoztunk, cukrászdákban, étteremben, piacon, de sehol nem tűnt fel az ezresnek látszó értéktelen papírdarab. Mindenütt elfogadták, megkaptuk az árut, a visszajárót, és csak csodálkoztak, amikor elárultuk: hamis a bankó. A. T. J. Négy közvélemény-kutató cég hozta nyilvánosságra legfrissebb adatait A Fidesz jelentősen vezet az MSZP-vel szemben A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a biztos szavazók körében a Fidesz-MPSZ jelentős előnnyel zárta az év első hónapját. A szocialistáknál nincs pánik, a Fidesznél azt mondják, az emberek rájöttek, visszaéltek bizalmukkal. MUNKATÁRSUNKTÓL A négy nagy közvélemény-kutató, a Medián, a Szonda Ipsos, a Századvég-Tárki és a Gallup napokban nyilvánosságra hozott felmérései a kormány megítélésének folyamatos romlását és a Fidesz-MPSZ egyre jelentősebb előnyét mutatják. A részvételüket biztosra ígérő szavazók körében a Mediánnál a decemberi 43-38-as Fidesz-vezetés januárra 45-3l-re, a Szonda felmérésében 48-43-ról 49-40re, a Századvég Tárkinál a 42-42-es döntetlen 51-34-re, a Gallupnál pedig az 52-38-as előny 54-36-osra változott. A négy kutatónál tehát a két legnagyobb párt megítélésének különbsége januárban 9 és 18 pont között mozgott! A 2002-es választásokat követően a Fidesz és az MSZP között fél évig nem volt mérhető különbség, a száznapos program után azonban a kormánypárt jelentős, egyes kutatások szerint 10 pontos, sőt még ennél is nagyobb előnyre tett szert. A fordulat tavaly nyár végén állt be, a Fidesz akkor érte be a szocialistákat, azóta a nagyobbik ellenzéki párt folyamatosan növelte előnyét. A másik két parlamenti párt közül az SZDSZ csak a Századvég szerint kerülne be az országgyűlésbe, az MDF pedig egyiknél sem. - Nincs pánikhangulat az MSZP-ben, de ezek figyelmeztető jelek. A kutatások azt bizonyítják, hogy viszonylag rövid időn belül is jelentős változások történhetnek egyik párt javára és a másik hátrányára. Hogy ennek A pártok népszerűsége a biztos szavazók körében Pártok Medián Szonda Ipsos Szá za dvég-Tárki Gallup MSZP 31 40 34 36 Fidesz 45 49 51 54 SZDSZ .3 4 5 3 MDF 2 2 .3 3 mi lehet a magyarázata? Szerintem a kormány azokat a szociális intézkedéseket, amelyek a társadalom egészére kedvező hatással vannak, nem tudta politikai tőkére váltani. Ráadásul a Fidesz negatív kommunikációja hatásos, a kormányé pedig nem jut el mindenkihez. Ennek ellenére bizakodó vagyok, meggyőződésem, hogy a pártok népszerűségében legkésőbb 2006-ig fordulat történik - kommentálta a közvélemény-kutatási adatokat Újhelyi István szegedi országgyűlési képviselő, az MSZP elnökségének tagja, aki hozzátette: Szegeden mást, a szocialista pártra nézve kedvezőbb képet mutatnak a közvélemény-kutatási adatok. - Medgyessy Péter bankárkormánya azt ígérte, hogy kolbászból lesz a kerítés - nyilatkozta lapunknak Dobó László szegedi országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ választmányának alelnöke. A közvélemény-kutatások eredményei azt tükrözik, hogy a választók rájöttek, visszaéltek bizalmukkal. Nap mint nap arról győződnek meg, hogy a kormány nem tud az emberek fejével gondolkodni! A Fidesz legfőbb érve a valóság! A kutatások bizonyítják, nem csak mi látjuk úgy, hogy az embereket jobban érdeklik a mindennapi megélhetési gondok, mint a közép- és hosszú távú hangzatos, ám soha meg nem valósuló kormányzati tervek, programok - jegyezte meg Dobó László.