Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» PÉNTEK, 2004. JANUÁR 23. Aranygyűrűket, Kölcsey-érmeket adományozott a szegedi önkormányzat A kultúra jeleseit ünnepelték A Szeged kultúrájáért díj két kitüntetettje: Dobos Katalin színművész és Szecsődi Ferenc hegedűművész Fotó: Miskolczi Róbert A magyar kultúra napja alkal­mából tegnap városi ünnepsé­get rendezett az önkormányzat a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol a közművelődés és a mű­vészeti élet kitüntetettjeit gá­laműsorral köszöntötték. MUNKATÁRSUNKTÓL Ez az esztendő Szeged számára az újjászületés éve. A város meg­emlékezik a nagy árviz utáni új­jáépítésének 125. évfordulójáról és kulturális fellegvárként lép be az unióba - mondta ünnepi kö­szöntőjében Botka László polgár­mester, aki azt is hangsúlyozta: a 21. századi Európa legversenyké­pesebb ágazata a kultúra - már­pedig Szeged igazi értéke az, ami a fejekben van. Itt működik az koszorúzás a dom teren A Dóm téri panteonban tegnap megkoszorúzták a Himnusz költő­jének a szobrát. - A kéziratlap tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-re keltezi a Himnusz tisztázatát. Ennek emlékére 1989-től évente, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra nap­ját. Aki végigolvassa most újra a verset, az rádöbbenhet, hogy a költő sértődős csekei magányában mennyire ügyelt arra, hogy olyan verset alkosson, amely nem sérti sem a vallási felekezetek, sem a különféle világnézetek, politikai csoportok érdekeit - hang­súlyozta megemlékező beszédében Pászti Ágnes kulturális tanács­nok. ország legszínesebb, legnívósabb kulturális intézményrendszere, amelyre minden szegedi büszke lehet. Az önkormányzat 3,4 mil­liárd forintot - ebből 1,4 milliárd a szegedi adófizetők pénze - for­dít költségvetéséből a kid túrára. Fontos, hogy a valós értékek kap­janak támogatást. A polgármester a Szeged kultú­rájáért díjat és a vele járó arany­gyűrűt Dobos Katalin színmű­vésznek és Szecsődi Ferenc hege­dűművésznek adta át. A harma­dik díjazott, az Egyesült Államok­ban élő Váradi F. Péter, a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány létreho­zója nevében Markovics Zsolt szegedi főrabbi vette át a kitünte­tést. Pászti Ágnes tanácsnok és Kormos Tibor, a kulturális bizott­ság elnöke adta át a Kölcsey-ér­met Aranyi Sándor festőművész­nek, Bárdi Sándor főiskolai do­censnek, Árpás Károly tanárnak, Agárdi Lászlóné Széli Irén könyv­tárosnak, Kiss Lászlóné Terhes Mária népi iparművésznek, Kal­már Attila balett-táncosnak, Vaj­da lúlia operaénekesnek, Nagyné Rostás Mónika közművelődési szakembernek, Majzik István­nak, a Bába Kiadó úgyvezető igaz­gatójának és életművéért Tóth Béla írónak, nyugalmazott könyvtárigazgatónak. Gaskó Béla főmuzeológus kapta a Csongrád megye kultúrájáért díjat Kettős kihívás szorításában A magyar kultúra napja alkalmából ne­gyedik alkalommal rendeztek tegnap me­gyei közművelődési konferenciát Szegeden, a megyeházán. MUNKATÁRSUNKTÓL - A magyar kultúrának kettős kihívással kell megküzdenie napjainkban. A globalizáció se­kélyes értékeivel jelent fenyegetést, az uniós csatlakozás pedig azért nagy kihívás, mert egyensúlyi helyzetre kell törekednünk: úgy kell megvédenünk kulturális identitásunkat, hogy közben megismerjük, elfogadjuk más népek értékeit is - hangsúlyozta ünnepi kö­szöntőjében tegnap a megyeházán Koncz Eri­ka, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának helyettes államtitkára. Ott József, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke kije­lentette: büszke arra, hogy a megyei önkor­mányzat erejét meghaladóan támogatást nyújt a kulturális intézményrendszer fenn­tartásához. Harmadik alkalommal adták át a Csongrád megye közművelődéséért díjat, amit idén a természetvédelem és a termé­szettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért Gaskó Béla, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusa vett át, akinek kö­szönhetően 18 területi egység válhatott vé­detté a megyében. Szakmai előadásában Koncz Erika kifejtet­te: a kormányzat kulturális stratégiájának két alapvető iránya van. A magyar kultúra nemzetközi elismertetése - többek között a Névjegyünk Európában sorozattal -, vala­mint a hazai közkultúra és közművelődés fejlesztése, amelynek érdekében az intézmé­nyek felújítását szolgáló revitalizációs prog­ram indult. A magyar kultúra érték, melyet óvni és művelni kell A műveltség maga az európaiság A magyar kultúra napján Csongrád megyei alkotókat, értelmi­ségieket kérdeztünk arról: számukra mi c nap üzenete. MUNKATARSAINKTOL Gyüdi Sándor, a Szegedi Szim­fonikus Zenekar igazgató-kar­nagya: - Belépve az egységesülő unióba, rendkívül fontos, hogy saját, speciális kulturális értéke­inket is megtartsuk. Erre a zene terén jók az esélyeink. Amíg nem voltunk az EU tagjai, addig is nagy respekttel rendelkez­tünk, a zenében ugyanis nem lé­teznek olyan nyelvi korlátok, amilyenek például a magyar iro­dalom érvényesülését gátolhat­ják. Szeretnénk még jobban be­kapcsolódni az európai zenei élet vérkeringésébe. Kultúránk jövőjét elsősorban az határozza majd meg: az országot irányító politikusok felismerik-e, hogy egyedül szellemi potenciálunk­ra, kultúránkra építve emelked­hetünk fel. Péter László irodalomtörté­nész, Szeged díszpolgára: - Re­mélem, az aluljáró-kultúra mai elhatalmasodása átmeneti jelen­ség, és az iskola, az irodalom, az újság, a rádió és a tévé előbb-utóbb mélyebb műveltsé­get, korszerű európaiságot és magyarságot szolgál. Német nyelvterületen irodalmunknak sikerei vannak. Régebben Né­meth László és Déry Tibor, most Esterházy Péter, Darvasi László, Konrád György jó hírét kelti ma­gyarságunknak. Bálint Sándor­nak az esztendő ünnepeiről írt háromkötetes műve németül és spanyolul világhírűvé tenné a magyar tudományt. Csikós András vásárhelyi fes­tőművész: - Fontos dolognak tartom, hogy a magyar kultúrát ünnepeljük, legalább egy napon. Más dologgal is úgy van, hogy ugyan egész esztendőben ki­emelt figyelmet kellene rá fordí­tani, mégis jó, ha van egy hivata­losan is kitűzött napja. Amúgy általában aggódni szoktam a glo­balizáció bennünket is elért ha­tása miatt, mely a táplálkozástól kezdve ^filmeken át az építészet elszúrkúleséig egyaránt jelentke­zik. Megnyugtató számomra azonban az, hogy az Európai Unió nem a beolvadást várja el tagállamaitól, ellenkezőleg, a he­lyi, köztük a kulturális értékek erősítését szorgalmazza. Horváth Varga Margit, a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár igazgatója - A könyvtár látogatottságának növekedése is mutatja, hogy az emberek kultú­ra iránti érdeklődése egyre fonto­sabb szerepet játszik a minden­napokban, ugyanakkor a megfo­galmazódott igényeket olvasói, önkormányzati támogatásra ha­gyatkozva, minimálisra csök­kentett központi forrásokból kell biztosítani, és ez így nehéz. Az uniós elvárásokról az intézmény májusban könyvtároskonferen­ciát rendez Csongrádon, hogy tá­jékozódhassunk arról, a kultúrá­nak mi a szerepe az EU-ban. Nagy János szentesi zenetanár: ­Úgy gondolom, van mit ünne­pelnünk a magyar kultúra nap­ján. A korábbi időben ugyanezzel a tartalommal inkább a művelő­dés kifejezést használták, a kul­túra ezzel szemben magában fog­lal más jelentéseket is: a viselke­dést, étkezést - értelmezésem szerint -, magát az erkölcsöt. Er­kölcs és kultúra sokkal kevésbé van jelen a mindennapokban, mint az az elődeink által adott mintából következhetne. Ma­gyarország az unió tagjaként nem mondhat le a saját minősé­géről, ugyanakkor Bartók zenéje például egyetemes. Külföldi ba­rátaink mindig szívesebben hall­gatják a mi zenénket, vagyis nem elsősorban arra kíváncsiak, va­jon hogyan interpretáljuk az ő muzsikájukat. Czibolya Kálmán makói film­rendező: - Széles körűnek és szí­nesnek tartom a helyi művészeti palettát, a város sok színvonalas rendezvénye szinte minden mű­vészeti ágat megjelenít. A hason­ló nagyságú települések sorából kiemeli a várost, hogy számos külföldi alkotó érdeklődik Makó iránt, a városban igazi szellemi központnak nevezhető a Hagy­maház. A magyar kultúra euró­pai érték, melyet mindenkinek óvni és művelni kell. Bosszúnak szánta a küldeményt a féltékeny férj Gonosz tréfa: postázta a kábítószert Gonosz tréfát űzött volt fele­sége jelenlegi élettársával egy szegedi férfi, aki kábítószert adott postára az élettársnak, majd értesítette a rendőrséget. Végül a féltékeny férj ellen in­dult eljárást. A napokban névtelen telefonáló hívta a Telefontanút. Az ismeret­len férfi azt állította, hogy a szege­di nagyposta egy postafiókjába 50 ezer forint értékű kábítószer-szál­lítmány érkezik. A hívó közölte, hogy a fiókot egy szegedi nő, T. f.-né bérli, akinek az élettársa a napokban szabadult a börtönből, a csomagot neki címezték. A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság felderítő osztályá­nak munkatársai megvizsgálták a küldeményt. A kábítószer-ke­reső kutya jelezte, hogy a doboz­ban valóban drog van. A rend­őrök ettől kezdve figyelték a pos­tát, majd amikor az élettárs meg­érkezett, lecsaptak rá a zsaruk. A férfit elfogták, ám kiderült, hogy a csomagot a nő volt férjé­nek egyik barátja adta föl vidé­ken. A rendörök rövid időn belül előállították T. J.-t, aki elmondta, bosszúból találta ki az egészet, mivel féltékeny volt. T. J. a kábí­tószert Szegeden vásárolta. A go­nosz tréfát kieszelő férfi ellen vé­gül a Szegedi Rendőrkapitányság kábítószerrel való visszaélés mi­att indított büntetőeljárást. A. T. f. Családi események HAZASSAGOT KÖTÖTT Dékány Zoltán és Keresztes Nó­ra, Tóth Péter és Szekeres Ildikó, Fabula András és Süli Andrea, Beinhacker Attila és Simon Tün­de, Szalay András és Dezső Re­náta Judit, Annus Gáspár és Mi­halik Ágota, Ligeti Alajos László és Száraz Ilona. SZÜLETETT Harkányi Lászlónak és Fülöp Editnek Lea, Kusz Attilának és Nagy Arankának Levente, Kará­csonyi Attilának és Kórádi Anna Mariannának Eszter, Kővári Ró­bertnek és Hegedús Katalin Klá­rának Judit, Erdélyi Ferencnek és Tót Szilviának Gergő, Kupecz Zsoltnak és Farkas Erika Renátá­nak Kristóf Zsolt, Berecz József Istvánnak és Bősi Gizellának Diána Györgyi, Szántai János­nak és Szlávik Eszternek Tímea, Markó Zoltán Ferencnek és Kis Andreának Bianka Zoé, Bárdi László Józsefnek és Fülöp Piros­ka Anitának László Zoltán, Tóth Ferencnek és Kovács Andreának Levente, dr. Ádám Attilának és dr. Kóczy Klárának Bogát Attila, Kozák Pál Imrének és Liptai Ani­tának Zsófia, Németh Zsolt Im­rének és Pintér Mónika Máriá­nak Gergely, dr. Sepp Krisztián Őrsnek és dr. Sipos Cintia Aliz­nak Gréta Boglárka, Szamkó Szabolcsnak és Zalai Mártának Szabolcs, Mihalecz András Csa­bának és Juhász Évának Bence Martin, Szűcs Zoltánnak és Sziklási Katalinnak Bianka, Do­bó Zoltánnak és Papdi Ildikónak Ádám, Milánkovics Zoltán Bélá­nak és Rajna Melindának Mar­tin, Deák Tibor Olivérnek és Makra Beáta Évának Blanka Amarilla, Ágoston Istvánnak és Szaniszló Ildikónak Lili, Petrov Tamásnak és Simon Évának An­na, Kis Ferencnek és Ördög Zsu­zsannának Olivér Felicián, Sza­bó Fülöpnek és dr. Ladányi Gab­riellának Fülöp, Bereczki Attilá­nak és Cservenák Enikőnek Ré­ka, Kiss Marcell Somának és Pi­picz Szilviának Marcell Soma, Kátai Krisztiánnak és Csukás Anettnek Evelin Alexa, Náhlik Jánosnak és Herceg Ilona Zsa­nettnek Zsanett, Kovács Roland­nak és Tanács Olgának Hédi, Huszár Sándornak és Szalma Ágnesnek Dávid, Szilágyi Miklós Imrének és Kutasi Zsuzsanna Ilonának Vivien Anna, Kotroczó Csabának és Kakuszi Évának Csaba, Nyerges Lajosnak és Bá­rányi Annának Bianka, Csipai János Vincének és Rácz Anitá­nak Kornél Raul, Máté Albert­nek és Ungi Bettina Katalinnak Albert, Király Csabának és Mis­kolczi Anettnek Csenge, Szabó Sándornak és Birgés Andreának Zsófi, Görbe Lajos Jánosnak és Gombos Anita Eszternek Péter, Monostori Gézának és Tandari Ágotának Netti, Bárkányi Antal­nak és Csányi Margitnak Dávid utónevú gyermeke. MEGHALT Illés József László, Bozsó István, Nagy Jánosné Molnár Mária, Kuklis Menyhértné Laczkó Kata­lin, Márton Istvánná Bicskei Matild, Kis János Imre, Wéber Mihály, Csanádi Mátyás József­né Dudás Mária, Német Sándor György, Kálmán Mihályné Katyi Mária Magdolna, fójárt János, Tamás Zalán Döme, Méhes György Mihály, dr. Pálkó Györgyné dr. Papp Piroska Kata­lin, Rácz Dávid, Oláh Károlyné Száraz Erzsébet, Kucsora Mihály András, Farkas László, Dózsa Pál Antal, Tasnádi Lajos, Harmath Mária, Beck Mihály, Kormos Ist­vánná Lazarov Piroska, Tandari Ferenc, Adonyi lózsefné Szűcs Katalin, Sánta Györgyné Kapás Julianna, Várkonyi Gyuláné Lip­pai Viktória Erzsébet, Nagy Jó­zsef, Börcsök Antal, Rohonka László, Posta Béla, dr. Förgeteg lános lózsefné Bitó Margit, Gálik József, Sánta Imre, Gábor Károly Gergely, Far János, Halmi Mik­lós Sándorné Buknicz Piroska, Farkas Antal Mihályné Petrovics Gyöngyi, Fodor Sándor, Vincze Gézáné Kószó Matild, dr. Szabó Mihályné Baksy Sarolta Zsu­zsanna, Barna Szilveszter, Korpa Ferenc, Simon Géza Zoltán, Wöller Zoltánná Katona Mária, Mészáros József, Varga Lajosné Molnár Matild, Szűcs Károlyné Gajasi Erszébet, Kovács Illésné Klement Magdolna, Drozdik Jó­zsef, Soczó Lajos Vilmos, Csányi János, Ábrahám-Ködmön Ilona Rotyis János, Vass István, Hal­mai Emiiné Horváth Mária, Ör­dög Istvánné Tóth Franciska, Pó­sa Ignác Istvánné Polyvás Erzsé­bet, Pallagi Lászlóné Barna An­na, Bugyi Imre, Nógrádi Imre, Kmetykó Mátyásné Paulik Teré­zia, Csurka Mátyás, Mészáros Imréné Csányi Ilona, dr. Lajos Sándorné Spiller Gabriella, La­csán Ferencné Toldi Mária, Sipos Ferencné Wessel Julianna, Szan­ka Pálné Bera Rozália, Varga Éva, Császár Ferencné Hegedús An­na, Juhász Vincéné Mackó Mar­git, Fodor lánosné Szilágyi Viktó­ria, Dohány Ilona, dr. Kókai Jó­zsef, Drágossy Richárdné Gyuris Irma Mária, Sutka Péter Pál, Fe­kete Sándor, Kertész László Sán­dor, Scheffer Sándor, Gács Lász­lóné Gálfi Ilona, Csuhaj Zoltán, Wikolényi György, Brutyó Endre Andrásné Táncsa Katalin Piros­ka, Farkas lózsef, Szabados An­talné Ábrahám Julianna, Tuskó Tibor Lászlóné Weitz Klára Irén, Révész Imréné Dobó Veronika, Bánfi lózsef, Zsurkán Mihály, Siskó András, Hemző Imre Mi­hály, Sándor István, Sajben Ádám, Rózsa István, Kovács Mi­hályné Udvari Anna, Bajúsz Jó­zsefné Benkóczi Ilona, Jenei László, Farkas Szilveszter, Fátyol Mihályné Lajos Etelka, dr. Ha­mar Péter Sándor, Ádok István, Gál Mihály, Ördög Jánosné Mol­nár Mária, Vigh Péterné Zöldi Mária Irén, dr. Vén Imréné Tőts­meg Erzsébet, Rácz István, Ne­mes János, Király István, Molnár László, Vasas László Jenő, Gyömbér Jánosné Tóth-Buzder Ilona, Tóth-Siha Mihályné Bó­zsó Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom