Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

PENTEK, 2004. JANUAR 23. »MEGYEI T U K Ö R • Pödrött szarvú rackák a vásárhelyi pusztában Acigáját a törököktől kaptuk Pödrött szarvú racka nélkül elképzelhetetlen a puszta. Cigája nélkül ugyancsak. Bár lényegében bioterméknek tekinthetők, hisz vegyszert sosem látott területeken élnek, a piac ezt ma még nem fizeti meg. Racka, cigája egyaránt legel a valahai vásárhelyi pusztában. A Vásárhely-közeli Kardoskúton, a Körös-Maros Nemzeti Park bemutatóközpontjában mindkettőből láthatunk nyájat. A makó-rákosi Dani családnak - híres juhászdinasztia, évről évre részt vesz a vásárhelyi Szent György-napi juhászversenyen is van cigájanyája. - Az ősi magyar juhíajták közül a racka a „legemblematikusabb". Hogy valóban a honfoglalókkal került-e be, ma már megállapíthatatlan, mindenesetre ez a legrégibb juhfajtánk - mondja Mucsi Imre professzor, az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kara főigazgatója. Egyedszáma - mely a rendszerváltozás előtt kritikusra csökkent - növekszik. Kisebb húsú, mint a kultúríajták, elsősorban bemutatásra tenyésztik: a tanyai turizmusnak máris fontos eleme. A török közvetítéssel hozzánk került, kis-ázsiai eredetű cigája szakkifejezéssel élve „elfogadhatóbb húsformát mutat", mint a racka. Egyes válfajai jó tejtermelők, s gyakran ellik ikreket. Kultúrfajtákkal keresztezve a tejtermelés, ikerellés, illetve a kitűnő hústulajdonság felé „vihető el" az állomány. Meg kell említeni az országban már csak 2-300 darabot számláló, mindenképp megmentésre érdemes ciktát - ezt a szintén archaikus juhfajtát a Mária Terézia idejében betelepült svábok hozták be,- már Németországban is alig akad mutatóba belőlük. A kuriózumok közt szólni kell a curkánáról vagy gyimesi rackáról, ezt a jó száz éve kialakult, racka-merinó keverék, mára önállónak tekinthető fajtaváltozatot, mely kis számban ugyancsak jelen van az országban. Mindemellett az ország juhállományának több mint 80 százaléka máig a merinó és egyéb, az intenzív gazdálkodás keretei közt tartható fajták is bekerültek hívja föl a figyelmet Mucsi professzor. Egyébként a kardoskúti cigáják nem hivatalos elnevezéssel úgynevezett „csókái cigáják" - tudjuk meg Kotymán László természetvédelmi tájegységvezetőtől. Kettős hasznosításúak, egész Magyarországon itt található belőlük a legnagyobb törzsállomány. (A tejelők a - szintén nem hivatalos néven - „zombori cigáják".) A birkahús, -tej Magyarországon alapvetően „bioközeli termék", az extenzív körülmények között, kemikáliától sosem érintett pusztákon tartott birkák húsa, teje pedig teljesen annak tekinthető. - Sajnos, a magyar piac a biotermékmivoltot, s a szintén extenzív körülmények kitermelte, kitűnő ízt nem fizeti meg. Az EU pedig bevezette a vágott test izmoltságát, illetve a faggyúzott ságot figyelembe vevő minősítést. Ebben bizony e juhfajták nem a legjobb eredményt mutatják. De az egyre strukturálódóbb piacon a „biobirka" is megtalálja előbb-utóbb a vevőkörét. F.CS. Az ősi magyar juhfajták a tanyai turizmus területén is hasznosulnak, mint tájjellemző látványelem Fotó: TésikAttila A helyi védettségű természetvédelmi terület népszerű hely lett Magyartés-Zalota: eszmei értékek kincsesbányája Ebek harmincadián az egykori vásárhelyi Erzsébet Szálló Hotelból kísértetkastély Debrecenben marad a Munkácsy-trilógia Már bizonyos, hogy 2009-ig együtt marad Debrecenben Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, miután a Golgota című festményt további öt évre tartós letétbe helyezte új tulajdonosa; az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá a Déri-múzeum Munkácsy-termében. Hitler István kulturális miniszter az alkalomra írt levelében kifejti: a Munkácsy-trilógia művészi értékén túl mára már szimbólum. Azt jelképezi, ha egy közösség - legyen az város, vagy akár egész nemzet - egy jó ügyért öszszefog, akkor annak eredménye lesz. A miniszter utalt arra, hogy a Munkácsy-trilógia esetében 84 évet kellett várnia arra, hogy a közös cél, az összefogás, a jó szándék és némi szerencse együtt legyen: először ugyanis 1911-ben merült fel az ötlet, hogy a három képet együtt kellene bemutatni itthon, míg az első letéti szerződést 1995-ben sikerült megkötni. A névtelen csillag „A jegyszedő nénik mondták: voltak, akik előadás közben fölálltak és kimentek a nézőtérről. Akkor jöttek rá, ez román darab. Nem hittem el, hogy létezik ilyen, aztán kiderült, komolyan beszéltek" - mesék egy színésznő A névtelen csillag című Mihail Sebastian-darabról, amelyben ő játszotta Monát, a főszereplót, a gazdag ember szeretőjét, aki egyszer csak elszökik, s világvégi, névtelen falucskában nézi kettesben egy csillagásszal az eget, ahol - a csillagász elmélete szerint - kell lennie egy csillagnak, amelynek nincs neve. Végül persze a gazdag egyén utánautazik, rábeszéb, hogy térjen vissza a fényűzésbe, Mona vissza is tér, de ettől fogva nem felejti: az ég bizonyos helyén van egy csillag... Talányos vég, annyi biztos. Egyébként - fűzi hozzá a színésznő elmerengve - a darabnak voltak szerelmesei is, nem sokan, csak néhány ember, mindig ugyanazok. Ahányszor ment A névtelen csillag, minden előadást megnéztek. Tapsoltak, sírtak, mosolyogtak, szemükből folyt a könny. Kik lehetnek ? Monát nézték ? Talán tudják: van valahol egy névtelen csillag ? CS.F. A természetvédelmi területek ingatlanjainak tulajdonosai a művelés alatt álló földjeikre támogatást kapnak az unióban. Talán ezért is lett népszerű Magyartés-Zalota a vásárlók körében: a közelmúltban mintegy ötven különböző ingatlan cserélt itt gazdát. A Körös árterében, a Szentestől északra eső Magyartés-Zalotán számtalan természeti értéket csodálhat az értő és kíváncsi szem. Nem véletlen, hogy a város közigazgatási területén belül lévő vidéket a képviselő-testület már korábban helyi védelem alá helyezte. E rendeletét nemrégiben módosította az önkormányzat, ugyanis 1996 óta népszerű lett Zalota a leendő földtulajdonosok körében: mintegy ötven ingatlan cserélt gazdát. A gyepek, erdők és rétek tulajdonosai az unióban támogatásra számíthatnak, hiszen védett földet birtokolnak. A védett vidék jellegének megőrzése érték az egyesült Európában, ugyanakkor korlátozásokra is kötelez. Zalotán tündérrózsa nyílik, a növények között itt látható a tündérfátyol, a súlyom, a rucaöröm is. Ezek mind védett fajok. Ligeterdőben növekszik a tölgy, a kőris, a szil, és különös ritkaságnak számít a vörös könyves ligeti szőlő. A hullámtér zöld folyosójában él a csíkEzen a vidéken gyakoriak a vadászatok Fotó: Tésik Attila bogár, az erdei béka és a lábatlan gyík. Ezen a területen a legfőbb zoológiai értéket képező madárfajok közül mintegy kétszázat találtak megfigyelők. Gyakran lehet errefelé találkozni a morotvák fölött vadászó fattyú- és fehérszárnyú szerkőkkel. Itt él a mocsaras rétek egyik legszebb madara, a cigányréce és a rendkívül kis populációval rendelkező haris. A gémek, a barna kánya, a békászó sas és a fekete gólya meghonosodására lehetne számítani, ha a terület nyugalma biztosítható lenne. Zalota első látásra kihaltnak tűnő vidék, a környékbeli tanyákon néhány százan élnek, előszeretettel járnak errefelé vadászok. Vadon élő állatokban nagyon gazdag ez a hely, magányos szarvas messziről is megpillantható a pusztaság egyes részein. Szabad az állatok elejtése - néhány korlátozással. Ezek között - a rendelet szövege szerint - az elszaporodott, kártékony fajokat sem csapdázással, sem méreggel nem lehet irtani, a róka is inkább puskavégre való. A terület a védetté nyilvánítással sajátos státuszt nyert, a korlátozások ellensúlyozása megoldhatóvá vált az új hasznosítási formák bevezetésével, melyek szellemi, erkölcsi és nem utolsó sorban anyagi profitként jelentkeznek. Az erdők tulajdonosainak fel kellett készülniük arra is, hogy a fák kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az ősgyepet sem lehet feltörni engedély nélkül, illetve újra kell telepíteni. Magyartés-Zalota a városi gyerekek egyik legfelkapottabb kirándulóhelye lett. A szentesi iskolák tanárai rendszeresen viszik el diákjaikat arra a vidékre, mely a környezetismereti tankönyv tartalmát mutatja meg teljes valóságban. A vizet, erdőket, réteket kedvelő kitartó kirándulók pedig már különbséget tudnak tenni a Tisza és a Körös árterének illata között: mindkettő magával ragadó. BLAHÓ GABRIELLA Kísértetkastélynak tűnik a vásárhelyi, volt Erzsébet Szálló, az ember automatikusan falon függő denevérekre asszociál, mikor mellette elhalad, és szinte várja, hogy megszólaljon, emberi hangon a bagoly a cinteremben, de nincsen cinterem. Helyette grafitti észlelhető a falon. Mindez persze nem mindig volt így, akármily is nehezen hihető: a szálloda új is volt valaha. Kőszegfalvi Ferenc helytörténésztől tudjuk: 1913-ban épült, szecessziós, eklektikus stílben - s grafittik nélkül. Kísérteteket sem terveztek belé. Kmetykó Sándor építtette, ő volt első tulajdonosa. Helyén egykor földszintes kocsma állt, 1900-ban vásárolta meg, majd emeltette helyébe a szállót, amit édesanyjáról nevezett el. Kik szálltak meg itt? Például utazó ügynökök, és elsősorban színésztruppok, például az aradi, szegedi színház művészei, de jöttek Debrecenből, Székesfehérvárról, s az ország minden egyéb részéből is. Ideális helyszín volt, közel a vasúthoz, közel a városközponthoz és elérhető közelségűnek látszott a siker. Miután végigjátszották a nyarat a nyári színkörben a művészek, s visszautaztak városukba - a meghódított vásárhelyi közönség keszkenőt-kalapot lengetett utánuk, miközben egyre kisebbedett-távolodott a szerelvény, s kőszénszag lengett a derengő ég alatt, az állomás felett. Haladjunk tovább mi is: a színházi korszakot az úttörőházi időszak követte, ez átmeneti föllendülést biztosított. A gyermek kulturális szervezet kapott benne - helyet ugyan igen, időt azonban nem. Következett az Állás-Pont kora. Munkanélkülieknek állást biztosító szervezet volt ez, számos - vagy inkább számtalan - emberen segített, aztán egyszerre csak vége lett, az épület pedig fölvette a kísértetkastély nevezetet. Hogy e névfölvétel pontosan mikor zajlott, nem tudni, talán meg sem történt szalagot mindenesetre senki sem vágott át, nem hangzott díszbeszéd -, ingetető rémalak akármely ablakába mindenesetre élénken odaképzelhető. Nem hiányzik az Erzsébet Szálló a vásárhelyieknek? Úgy járnak-kelnek mellette az emberek - ömlik a forgalom, jönnek-mennek, épületet remegtetnek, tört ablakot rezegtetnek megrakott teherautók, a buszok -, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne: csak romlik, omlik, hangtalan nyög az épület. Nem lehet igaz, hogy nem lesz happy end! FARKAS CSABA A szebb időket látott, volt Erzsébet Szálló vásárhely központjában. Falai egyre vizesednek, az épületet enyészet lengi körül Fotó: Tésik Attila