Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-16 / 13. szám

SZERDA, 2004. JANUÁR 14. • MEGYEI TÜKÖR» 9 Csongrád megyeiek vélekedése az uniós csatlakozás élőtt Derűlátók és kétkedők Optimistán, de aggályokkal terhesen várja a közeli uniós csatalakozást a lapunk által megkérdezett Csongrád megyeiek, közéleti szereplők MUNKATARSAINKTOL Csongrád első embere, Bedó Tamás mindenfajta közvélemény-kutatás nélkül is jó és hasznos dolognak ítéli e történelmi lépést, mert előnyünk származik majd a megnyíló pályázati forrásokból. Reméli, az átlagember is érezni fogja az unió pozitív oldalát. Optimista Fekete Gábor, Tömörkény polgármestere, mert hosszú távon biztosan jó döntésnek bizonyul csatlakozásunk. A község vezetője szerint is a pályázati alapok lehetnek a fundamentumai a töretlen fejlődésnek. De úgy véü, országos szinten jóval több segítséget kellene adni a pályázati előkészítéshez. Ambrus Sándorné , csanyteleki lakos csak abban hisz, hogy rosszabb nem lesz az unióban, mint rajta kívül. Az állattenyésztésben is érdekelt asszony optimizmusát az a bizonytalanság csorbítja leginkább, amely az ország tájékozatlanságából ered, holott ennek orvoslására megvannak az eszközök, mégsem cselekednek az illetékesek. Drahota Balázs, bokrosi nyugdíjas nehezményezi, hogy négy hónappal a történelmi nap előtt drasztikus áremelésekbe kezdett a jelenlegi kormány, pedig a korábbi ígéretek nem erről szóltak. Az idős úr szerint ki kell várni, mert előbb-utóbb minden kiderül. Hódmezővásárhelyen Barna László vállalkozó mindenképpen pozitív változást vár az uniós csatlakozástól. Reméli," hogy az Európai Unió tagjaként a bérek is magasabbak lesznek, illetve a munkalehetőség is bővül majd. Nagy Zsuzsanna, vásárhelyi eladó szerint az uniós csatlakozás jegyében telik az idei esztendő, ám nem vár túl sok jót a csatlakozástól, mert úgy véli, elsősorban az árakon látszik majd meg a változás, nem pedig a béreken, s drágább lesz az élet. Fuchszné Bénák Katalin, a mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár vezetője várja a csatlakozást. Mint mondta: ha a belépést követően azonnal nem is érzékelhető pozitív változás, azonban hosszú távon sokkal több lehetőség adódik majd az Európai Unió tagjaként. Makó polgármestere, Búzás Péter reményei szerint ez az év az unió jegyében telik el Magyarországon. E lépés az új generációnak már az európai életszínvonalat is el fogja hozni, egyúttal - a szomszédos prszágok belépését követően - Trianon tévedését is jóváteheti. Rója István, a József Attila Gimnázium igazgatója örül a csatlakozásnak, illetve annak, hogy eljutott idáig a politika. Úgy véli, iskolája életébe nem hoz változást ez a május 1-je, bár az idegennyelv-oktatás iránti igény tovább nő. A határok eltörlésével pedig könnyebb lesz az utazás és az egyes országok oktatási intézményei közötti kapcsolatfenntartás. Az egyik szeme sír, a másik nevet Halmágyi Pálnak, a József Attila Múzeum igazgatójának. Egyrészt örül, hogy újra a nem megosztott Európához tartozunk, másrészt viszont azt gondolja, hogy ez az EU már közel sem az, amihez mi annak idején csatlakozni akartunk. A csatlakozással egy nagy közösség részesei leszünk, de az EU-s országok tagozódtak, és sajnos mi leszünk benne a „szegény rokonok". Szegeden Törköly György, a Sas Travel utazási iroda ügyvezetője szerint 5-10 évig semmi jelentős változásra nem lehet számítani. Utána kezdi el csak igazán kifejteni hatását a gazdaságban és egyáltalán, az emberek életszínvonalában az a tény, hogy az EU tagjai vagyunk. Börcsök Irén hivatalsegéd semmi jót nem vár a tagságtól. Legalábbis addig, amíg ilyen alacsonyak a fizetések a kiadásokhoz képest. A csatlakozást szerinte pedig leginkább a mezőgazdaság fogja megsiratni, ugyanis nem sikerült előnyös támogatási rendszert kicsikarni Koppenhágában. Császár István, a Bálint Sándor könyvesbolt vezetője szerint az emberek magával az aktussal hosszabb ideig semmit sem fognak érezni a bőrükön. Összességében egyetért azokkal, akik azt mondják, hosszú távon megéri EU-tagnak lenni, ám a rövid távú politikai ígéretekkel szemben rendkívül kritikus. Torday Árpád, a Szeged Beton vízilabdása a külföldre történő igazolásra gondolva a jelenleginél jóval könnyebbnek és szabadabbnak látja uniós életét. A Németországban és Itáliában is légióskodó pólós szerint évtizedeket kell behoznia Magyarországnak, így lehet, hogy csak a most születendő generáció fogja élvezni uniós csatlakozásunkat. Ormándi Ferenc, ópusztaszeri lakatos szerint a legkézenfekvőbb aggályt a bérek mérsékelt növelése, illetve stagnálása jelenti. A probléma eredőjének azt tekinti, hogy a már közhelyszerűen ismételt pályázati lehetőségek semmiféle támpontot nem biztosítanak azoknak, akik bérből és fizetésből élnek, csupán rózsaszínre festik a még ismeretlen uniós világot. A Szentes és Vidéke Ipartestület elnöke, Bőhm Sándor abban bízik, hogy a szabályok egyértelműek lesznek, és akkor tervezhető a munka. Hozzátette: a jövedelmek emelkedésével a vásárlóképes kereslet is növekszik, ami az iparosok számára előnyös. Dr. Horváth György, a kertbarátkör elnöke a csatlakozás utáni másfél évet nehéznek ítéli meg. Szerinte aki túléli ezt az időszakot, az 2006-tól már rendezett viszonyok között dolgozhat. Mint mondta: a kertészetben előnyt jelent, hogy abban az ágazatban nincsenek kvóták. A CBA Eszem Trade Bt. dolgozói megkezdték a felkészülést, tréningeken vettek részt, ám még így is érhetik őket meglepetések - véli dr. Szín Imre ügyvezető, aki szerint az integráció kedvező hatása 8-10 év múlva észlelhető, addig az EU-tagságtól „vért, verítéket és könnyeket Az ünnepségeken már együtt leng az uniós és a magyar zászló Fotó: Miskolczi Róbert Berta Árpád: A felsőoktatásra kontroll nélkül zúdulnak a reformok Aggódnak a bölcsészkari professzorok Szegeden A felsőoktatás „akadémiai reformjában", a képzés megújításában szakmai munkájukkal is részt vállalnának a bölcsészkari vezető oktatók, de az intézményi, irányítási és finanszírozási reformelképzeléseket elhibázottnak tartják. A Szegedi Tüdományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Karának professzori testülete számos részletében aggályosnak tartja a felsőoktatási törvényt előkészítő vitaanyagot. A kar dékánját, Berta Árpád (képünkön) egyetemi tanárt kérdeztük. - Miért nem tartják reálisnak a minisztérium által közzétett anyag helyzetfelmérését 1 - Nem használnám a felmérés szót, hiszen az szakmai objektivitást, a szociológia eszközeivel elvégzett elemzést jelent. Ilyen pedig nem volt, megjegyzem, nemcsak a mostani változások előtt, hanem korábban sem. A magyar felsőoktatásra szinte kétévenként zúdulnak az átalakítások, úgy, hogy senki nem nézi meg, mi lett a hatása, eredménye vagy hátránya az előző változtatásnak. Az integrációs folyamatokat például - 2000-ben - felülről kényszerítették ránk. Mivel se átgondolt célrendszere nem volt, amely mentén ésszerűen lehetett volna megoldani az átalakítást, se pénzt nem biztosítottak rá, az integráció pusztán formális változásokat jelentett. A tartalmi változtatásokat a főhatóság végül nem vállalta fel, így megmaradtak a képzésben például a párhuzamosságok. Most megint úgy látszik, nemhogy pluszforrások nem állnak rendelkezésre a tervezett reformhoz, hanem úgy kellene végrehajtani, hogy közben forrásokat vonnak el az egyetemektől. - Milyen konkrét megállapításokkal vitatkoznak1 - Az anyagban ilyen mondatok olvashatók: „a felsőoktatás számos ponton elmarad a korszerű trendektől", „a rendszer hatékonysága alacsony", „a korai specializáció, a szakburjánzás mértéktelen társadalmi károkat okoz", „problematikusnak minősíthető számos, funkciótlan képzési program", és a többi. Ezek igen sommás, egyszersmind légből kapott állítások. Mi a korszerű? Milyen mérce alapján alacsony a hatékonyság? Melyek azok a mértéktelen társadalmi károk? Melyek a funkciótlan képzési programok? Ezekre a kérdésekre nincs válasz. Ha valaki ilyen súlyos dolgokat állít, illene alátámasztania példákkal, bizonyítékokkal. - Megsértődtek 1 - Nem arról van szó, mintha mi fennhordanánk az orrunkat. A vitaanyag is „akadémiai fellegvárt" emleget, mintha bizony valami bűn, nem pedig az egyetem Fotó: Schmidt Andrea fontos feladata lenne az ország szellemi és kulturális elitjének kinevelése... De hol vagyunk mi már bármiféle fellegvár jellegtől? Éppen az oktatási tárca tett róla, hogy eltömegesedjen a felsőoktatás. Ezt most „a tanulni vágyók létszámának növekedésével" indokolják, holott mindenki tudja, hogy a képzéstől független társadalmi célok is belejátszottak a létszámnövelésbe, nevezetesen, hogy távolabbra lehessen tolni a fiatalok elhelyezkedési gondjait. A főhatóság tette érdekeltté az intézményeket abban, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, csökkentve az alkalmassági kritériumokat. Új egyetemek, karok jöttek létre úgy, hogy az akkreditációjuk nem volt kellően szigorú. Vagyis lehetnek olyan helyek, ahol nem elég színvonalas a képzés, de akkor ezekről kell beszélni és nem általánosságban a felsőoktatásról. - Egyetértenek-e a tervezet valamilyen részletével ? - Természetesen nyitottak vagyunk olyan átalakításra, amely segít oldani a mai működési nehézségeket és a magyar társadalom szükségleteihez jobban igazodó felsőoktatást alakít. Egyetértünk azzal, hogy a képzés legyen négyciklusú, lineáris. De ahhoz, hogy 2006-ban ez bevezethető legyen, nagyon feszített ütemű szakmai előmunkálatokra van szükség. 2004-ben az új képesítési követelményeknek, 2005 elején az úgynevezett „Bologna-szakok" indításának a feltételeit kell megteremteni. Ehhez nyugodt idő szükséges. Aki azt mondja, hogy ezzel a nagy horderejű tartalmi átalakítással egy időben meg kell változtatni a felsőoktatás irányítási és finanszírozási rendszerét is, az veszélyezteti magát a bolognai folyamatot, az európai felsőoktatási térhez való csatlakozásunkat. A professzori testület kinyilvánította, hogy partneri együttműködés keretében készek vagyunk minden szakmai segítséget megadni a tárcának egy valóban jó törvénytervezet kimunkálásához. Az akadémiai reform részleteit például csakis az oktatók, kutatók dolgozhatják ki. De ellenállunk olyan változtatási kísérleteknek, amelyek csorbíthatják az egyetemi autonómiát, amelyek eladó-vevő viszonnyá silányítanák az oktatók és a hallgatók jelenlegi partneri viszonyait. A tudás és azt létrehozó oktatás nem áru, hanem közjó. Az oktatás nem a mai piac számára „termel", hanem közhasznú tevékenységet végez a holnap társadalmának. Szeretném én látni azt a piaci felmérést, amelyik megmondja, hogy tíz-tizenöt év múlva melyik genetikai, biokémiai, informatikai, vagy éppen nyelvtudományi eredmény viszi előre a társadalmat! Mindezek alapján minden privatizációs törekvést is elutasítunk. - Mi történik, ha mégis a kibocsátott vitaanyagból lesz kormányelőterjesztés ? - Kudarcra van ítélve olyan törvénymódosítási kísérlet, amelyet az egyetemek vezető oktatói nem támogatnak. S. E. Egyetemi fotópályázat nem csak hallgatóknak Szeged és a Tisza A Szegedi Tudományegyetem kulturális irodája fotópályázatot hirdet az alábbi témakörökben: A víz és az ember; Folyónk, a Tisza; Szeged fényei. A pályázaton részt vehetnek az SZTE hallgatói, oktatói és dolgozói, valamint a szegedi polgárok. Szerzőnként maximum 5 darab egyedi kép, illetve egy-egy fotósorozat (egy sorozat maximum 5 fotót tartalmazhat) adható be. A pályázatra kiállításra kész, paszpartuzott (a paszpartu mérete 50x70 cm, vagy 30x40 cm) fekete-fehér vagy színes papírképet várnak. A beküldött képek hátulján fel kell tüntetni a szerző nevét, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, egyetemi hallgatók esetében a kart, szakot, évfolyamot, dolgozók, oktatók esetében a munkahelyet, valamint a kép címét. A beérkezett pályaművekből kiállítást rendeznek az SZTE-aulában. A fotókat a kiíró által felkért szakmai zsűri értékeli. Az I. díj: 20 000 Ft, II. díj: 15 000 Ft, III. díj: 10 000 Ft. Külön díjazásban részesülnek az SZTE hallgatói, az SZTE oktatói/dolgozói és Szeged város lakói. Az eredményről minden pályázót írásban értesítenek. A beküldés határideje, helyszíne: 2004. március 30-a (kedd) 17 óra, SZTE kulturális iroda, 6720 Szeged, Dugonics tér 13., II. emelet. Tel.: 544-045, 544-016. Rotary-bál a Forrásban MUNKATÁRSUNKTÓL Minden jegy elkelt a holnapi Rotary-bálra, amely este fél 8 órakor kezdődik az újszegedi Forrás Szállóban. Közel négyszáz vendéget várnak a szegedi Rotary-klub idei báljára, amelynek fővédnöke Göncz Árpád volt köztársasági elnök, védnökei Botka László szegedi polgármester, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök, valamint Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A műsorban föllép a Hóra Színház tánccsoportja. Sztárvendég Soltész Rezső, a zenét a Netty és Hollander együttes szolgáltatja.