Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-15 / 12. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUÁR 15. • AKTUÁLIS« 3 Szegeden kevesebben, a megyében többen voltak állás nélkül decemberben Ritkán hoz munkát az év vége A december az álláskeresők számára a leg­rosszabb hónapnak számit. Az év végén ritkán bővítenek létszámot a cégek, sőt a megyében évek óta az a jellemző, hogy meglévő állások is megszűnnek. Csongrád megyében december végén 15 ezer 694 munkanélküli szerepelt a megyei mun­kaügyi kirendeltségek nyilvántartásában ­kaptuk a tájékoztatást a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtól. Ez a szám azt jelen­ti, hogy 335 fővel többen voltak állás nélkül, mint november végén. - A munkanélküliek számának év végi emelkedése, áttekintve az elmúlt évek adatait, jellemző az adott év ezen szakaszára - mondta Vladiszavlyev András, a munkaügyi központ igazgatója. - A létszámemelkedés november­ről decemberre az előző négy évben három- és ötszáz fő között szóródott. A növekedés okai között szerepel a közhasznú munkák befeje­ződése - novemberre jellemző általában a köz­hasznú munkából kikerülők nagyobb száma -, az év második felében történt létszámleépí­tések, illetve a rendelkezésre álló álláshelyek számának visszaesése. Ritkán adódik olyan helyzet, mmt ami a Szegedi Fonalfeldolgozó (Szefo) Rt.-nél következett be, hogy december­ben közel 80 álláshelyet hirdetett meg. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest a re­gisztrált munkanélkühek száma 2003 végén tíz százalékkal, vagyis 1417 fővel volt több, mint 2002 decemberében. A megyei munkaügyi köz­pont szerint a munkanélkükségi ráta 8,6 száza­lék volt a megyében 2003 decemberében. A lé­lekszámhoz viszonyítva a legtöbben Mórahal­mon maradtak kenyérkereset nélkül (15,5 szá­zalék), a sort Makó (12,4 százalék) és Kistelek (11,2%) követi, Szegeden és környékén a legjobb a helyzet, mivel a munkanélkühségi ráta a me­gyeszékhelyen a legalacsonyabb, 7,2 százalék. • REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA CSONGRÁD MEGYÉBEN 7000 us 17 oo 7000 z 6000 5000 11 4000 ­3000 || 2000 -JJ B 1000 II o T: Szeged 2002. december 2003. november 2003. december ¡i O! OM «M => st Szeged Csongrád Hmvhely Makó Szentes Kistelek Móraftalom Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma 2003 évvégén 1672 fő, mely 104 fővel kevesebb, mint egy hónappal korábban. Az egy évvel korábbi időszakkal összehasonlítva pedig 154 fős csökkenés figyelhető meg. A pályakezdő fiatalok részaránya az összes re­gisztrált munkanélküli között mintegy 10 százalék, ami csökkenést, az országos ten­denciákhoz képest jobb helyzetet mutat. A regisztrációba decemberben 2 ezer 527 fő je­lentkezett be, közöttük az első alkalommal belépők száma 319 fő, ami egyharmados DM-Grafika visszaesést tükröz ebben a hónapban. A ren­delkezésre álló álláshelyek száma december­ben 3 ezer 214 volt, közülük új állások száma 585: ez sajnos több mint 30 százalékkal ma­rad el a novemberi kínálattól. A Csongrád megyei decemberi munkanél­küliségi rátával a 9. helyen állunk Budapest­hez (2,3 százalék) és Pest megyéhez (3,1 szá­zalék) képest. A sor végén Borsod-Aba­új-Zemplén megye kullog 19,4 százalékos munkanélküliséggel. F.K. Drograktár egy szegedi lakásban Az Országos Rendőr-főkapitány­ság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága és a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság kom­mandósai együtt csaptak le egy Szegeden élő szerb férfira. A 32 éves, több éve Magyaror­szágon élő férfi lakásán házkuta­tást tartottak. A kommandósok 554 türkiz színű tablettát talál­tak, melyekről az előzetes szakér­tői vélemény megállapította, hogy Extasy. Ezenkívül mintegy 200 gramm kokain és több ezer ephedrin tartalmú tabletta és más, eddig ismeretlen hatóanya­gú por került elő a házkutatás so­rán. (Az ephedrin nagy mennyi­ségben eufóriát okoz, kis meny­nyiségben pedig a gyógyszeripar­ban használják, többek között orrcseppekben.) S. K. ellen a me­gyei főkapitányság vizsgálati osz­tályán jelentős mennyiségű kábí­tószerrel való visszaélés miatt in­dult büntetőeljárás. A rendőrség a férfit őrizetbe vette és kezdemé­nyezték előzetes letartóztatását. Prioritások FARKAS CSABA Létezhet-e világunkban, ahol jellemzően „vagy-vagy" típusú dön­tések születnek, „is-is" típusú elhatározás 1 Például olyan, amikor nem az a kérdés, hogy vagy úthálózat-korszerűsítés, vagy termé­szetvédelem, hanem az, hogy úthálózat-korszerűsítés is, és ter­mészetvédelem is. Prioritások természetesen vannak, s egy bizonyos határon túl nem lehet kérdés, mi a fontosabb - de idővel a prioritások is vál­toznak. Az ókori görögöknek és rómaiaknak választaniuk kellett a flottaépítés, illetve a Balkán erdeinek kiirtása között. Előbbi mellett döntöttek, és ezt, az ő fejükkel gondolkodva, meglehet ér­teni. Viszont közben eltelt az idő, azok a hajók, amelyek azokból az erdőkből épültek, már sehol sincsenek, de a Balkán azóta is úgy néz ki, mint egy meddőhányókkal tarkított kőfejtő. A Kárpátokban folyó, legújabb kori erdőirtás esetében is van pri­oritás, faanyagot nyerni, abból meggazdagodni - az, hogy a nem létező erdők képtelenek visszatartani, időben-térben elosztva az esőt-havat, így a Tiszán hol tízméteres árhullámok vannak, hol meg fél lábszárig ér a víz, nem prioritás. Prioritás csak egy ember­öltő múltán lesz, mikor óriási költségekkel megpróbálják újrate­lepíteni a hegyekben az erdőt, mely egyébként nemigen fog sike­rülni, mert addigra a termőtalajt is lemossa a víz. Újrateimészetesítési projektekre nálunk is akad példa: a Kis-Balaton helyreállítása több, mint évtizede megy, a kisebbik fele kész van, s csak úgy nyeli a pénzt, mert hol ilyen, előre nem modellezhető problémák merülnek föl, hol olyanok. De meg kell oldani, mert most az idegenforgalom felélesztése a prioritás, ami bizonyos vízminőséget igényel, ellentétben a negyvenes-ötvenes évekkel, amikor pedig a termőföldnyerést kezelték prioritásként. Mi több, valamikor a Balaton egészének lecsapolására is elkészült a terv, gabonát termesztettek volna a helyén, csak egy csatornát hagyva a közepén, hogy a termelt búzát el lehessen hajókkal szál­lítani a tengerig. Ha ez az egykori prioritás megvalósul, most Kö­zép- és Nyugat-Európa legnagyobb tava helyett Közép- és Nyu­gat-Európa legnagyobb búzabombája lenne a miénk. De említ­hetnénk a Hanság lecsapolását is, ami valaha szintén kiemelt pri­oritás volt, ma meg, maradványai helyén, a Fertő-Hanság Nem­zeti Park lelhető, s komoly pénzeket kapnak gazdák, hogy földjü­ket műveletlenül hagyják, és az őshonos növényzet újratelepül­hessen. A példákat még lehetne folytatni, de a legfontosabb prioritás ­amit Nyugat-Európában már kezdenek fölismerni - valószínűleg annak kitalálása lenne, miként létezhet egymás mellett termé­szet s társadalom. Kétségtelen: több szempontot kell figyelembe venni a modernizációs beruházások kapcsán ahhoz, hogy a ter­mészetvédelmi értékek is megmaradjanak, mint ellenkezőiéhez, s többe is kerül. De nem a dolgok túlbonyolításáról és nem pénz­kidobásról van szó, hanem a legszükségesebb előrelátásról. A gö­rögök és rómaiak még megtehették, hogyne gondolkozzanak elő­re, mi már nem. Tőkét emeltek a DABIC Kht. -nál Segíti a gazdákat és a nagy cégeket is A gazdák és a legnagyobb élel­miszer-ipari cégek szempontjá­ból egyaránt fontos változásról tartottak tájékoztatót Szege­den. Az árunak uniós tanúsít­ványt adó szentesi központ mel­lett létrejön Szegeden a Geno­mikai Központ, amely a bioipar fejlődését hivatott segíteni. A megye országgyűlési képvise­lői, Szeged és Szentes polgármes­tere, a Szegedi Tudományegye­tem és a Szegedi Biológiai Köz­pont vezetői, s több megyei válla­lat irányítói vettek részt azon a sajtótájékoztatón, amely egy cég megerősödéséről szólt. Az évekkel ezelőtt létrehozott Dél-Alföldi Bio Innovációs Cent­rum (DABIC) Kht.-n belül - Sze­ged szerepvállalásával létrejön a Genomikai Központ, és a Phare támogatásával, egy 83 millió fo­rintos beruházás nyomán - meg­alakul Szentesen az Agrárinnová­ciós és Minőségvizsgáló Központ. Frank József, a folyamatot elindí­tó megyei közgyűlés elnöke a tájé­koztatón elmondta, ez azért je­lentős lépés, mert a szentesi köz­pont a térség termelőit segíti a pi­acra jutásban, a Genomikai Köz­pont pedig a régióban a bioipar szerepének erősítésére hivatott. A fejlesztéseknek ezeket az irányait 2004-ben az unió is támogatja. Botka László, Szeged polgármes­tere azt mondta: ez az esztendő a lehetőségek éve a térség számára, s a megyeszékhely közgyűlése azért emelt tőkét a DABIC-ban ­hozzájárulva a Genomikai Köz­pont létrejöttéhez -, mert reméli, hogy ezzel valóban fejlődést gene­rál a térségben. Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának igazgatója a genomika és a bioin- ­formatika szerepéről szólva emlé­keztette a jelenlévőket, milyen je­lentős eredmény lehet például, ha olyan búzafajtát sikerül nemesí­teni, amelyben aszály idején akti­vizálódnak a szárazság elviselését segítő gének. Az SZTE rektorhe­lyettese, Rácz Béla arra figyelmez­tetett, csak akkor várható, hogy a tudás hasznot is hoz, ha megkap­ja a megfelelő támogatást. Az egyetem azért nem léphetett be például egy itt megszületett sza­badalom gyártásával foglalkozó cégbe - amely ma az alapítási ér­ték többszörösét éri -, mert a kö­zelmúltig ehhez a kormány hoz­zájárulása kellett volna. A tájékoztatón az országgyűlési képviselők között vita robbant ki arról, vajon a jelenlegi kormány megfelelő mértékben támogatja-e a termelőket, segíti-e az innová­ciót, és van-e értelme az ilyen ta­lálkozóknak. Abban azonban egyetértettek: nagyon szeretnék, ha a DABIC két központja tény­leg beváltaná a hozzá fűzött remé­nyeket. Udovecz Miklós, a kht. ügyvezető igazgatója lapunk kér­désére elmondta: ha minden jól megy, májustól valóban vállalja a szentesi intézmény, hogy meg­vizsgálja és az unióban használa­tos tanúsítványokkal látja el az ide hozott élelmiszer-szállítmá­nyokat. E dokumentumok birto­kában nem lehet csak úgy vissza­fordítani az árut. Erre a biztonság­ra szüksége van a térség gazdái­nak és legnagyobb élelmiszer-ipa­ri cégeinek egyaránt. B.A. A madarak védelmében vétózták meg tervet Nem lehet aszfaltút a Léniából Folytatás az 1. oldalról - Amikor a negyvenhetest négy­sávúsították, az építés előtt a ta­laj egy részét kiemelték és tíz ki­lométerrel odébb szállították ­mondja a műszaki igazgató. - Az út mellett ugyanis egy olyan rit­ka növény - földben termő here ­nőtt, amelyet mindenképp meg kellett óvni. A megoldás ebben az esetben egyszerűbb és olcsóbb volt, mint lehetővé tenni, hogy a Marossal párhuzamos M43-as út alatt a vadak továbbra is meg­közelíthessék az életet adó vizet. Az ilyen munka gyakran legalább olyan kihívás elé állítja a tervező­ket, mint a közművek kiváltása. Rigó Mihály elmondta, az Al­győt Sándorfalvával összekötő Lénia út szilárd burkolatúvá épí­tése ellen azért emelt szót az en­gedélyeztetési eljárás során ható­ságként közreműködő Kiskunsá­gi Nemzeti Park, mert ez az út fontos madárvonulási útvonalat keresztez. A csongrádi elkerülő egy szakasza pedig egy szikes ré­ten vezet át, amelynek növény­és állatvilágát most meg kell vizsgáltatni, s ezután lehet el­dönteni, mi a teendő. Egy terve­zett, s a helyi adottságok miatt viszonylag olcsón megépíthető Maros-híd pedig, amely az M43-as utat kötné össze a Ma­rostól délre eső településekkel, azért hiúsulhat meg, mert a ter­vezett műtárgy közelében esetleg fekete gólyák fészkelnek. A mű­szaki igazgató azt mondja, remé­li, sikerül összeegyeztetni a jobb megközelíthetőséget, új munka­helyeket, befektetéseket remélő emberek és a pusztai élővilág ér­dekeit. - A Lénia a pusztaszeri tájvé­A Kiskunsági Nemzeti Park szerint fontos madárvonulási útvonal károsodik, ha a Lénia asz­faltburkolatot kap Fotó: Schmidt Andrea delmi körzeten keresztül halad, védett területen. Ha aszfaltbur­kolatot kap, és nagyobb lesz a forgalma, egy jelentős, értékes madárvonulási útvonal károso­dik - nyilatkozta lapunknak Szilágyi Gábor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. Hozzá­tette: ezt nem a nemzeti park szakemberei találták ki, törvény szabályozza, milyen érdekeket kell védenie hatósági szerepben a nemzeti parknak. A szakember azt is elmondta, vannak ugyan olyan esetek, amikor nem sike­rül megegyezni, ám ez a ritkább. S vannak kompromisszumos ja­vaslataik: ilyen a Lénia esetében a nyugaton már használt techno­lógia, a stabilizált út, amely tar­tós, olcsó, mégsem aszfalt. A jö­vőben, ahogy szaporodnak a ter­vek, valóban többször lesz szük­ség egyeztetésre, s érdemes a nemzeti parkot a tervezés egé­szen korai stádiumában bevonni - mint a Maros-híd ügyében -, így kerül a legkevesebb pénzbe megtalálni az optimális megol­dást. Ez azért is célszerű, mert bár a természetvédelem terén a magyar törvények is elég szigorú­ak, az unióban létező szabályok várhatóan még tovább drágítják a beruházásokat. BAKOSANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom