Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

8 * Külföld 2 0 0 3 » HÉTFŐ, 2003. DECEMBER 29. Mi történt a nagyvilágban 2003-ban? Maskarások a velencei karneválon a Szent Márk téren. Fotó: MTI Az idei év egyik legfontosabb külpolitikai híre, hogy az USA és Nagy-Britannia megtámadta a „gonosz birodalmát", Irakot. A háború megosztotta a világot, sőt: a NATO és az EU sem volt egységes. Athénban 15 jelenlegi és 10 leendő EU-tagállam (köztünk hazánk) aláírta az Unió bővítéséről szóló szerződést. Világszerte folytatódtak a terrorcselekmények, közönséges bűnözők meggyilkolták a szerb miniszterelnököt és semmi nem változott Izrael és Palesztina viszonyában. Az év kronológiájához tartozik, hogy fedélzetén hét asztronautával felrobbant a Columbia űrsikló, megszűnt lugoszlávia, a Kenncdy-klán egyik tagja republikánus színekben lett Kalifornia kormányzója, valamint Európában eddig még ncni tapasztalt hőhullám több ezer áldozatot szedett. JANUÁR 1.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó, új tagja lett a következő két évre Németország, Spanyolország, Pakisztán, Chile és Angola. 1.: Görögország vette át a következő hat hónapra Dániától az Európai Unió soros elnökének tisztét. 10.: A Koreai NDK bejelentette, hogy azonnal kilép az atomsorompó szerződésből és felmondja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) kötött ellenőrzési megállapodást. 28.: George W. Bush amerikai elnök a kongresszus két házának együttes ülésén elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédében közölte: elszánta magát Irak lefegyverzésére. 28.: A jobboldali Likud párt győzött az izraeli parlamenti választásokon, a kormányfő Ariel Sáron maradt. FEBRUÁR 1.: A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) visszatérőben, hét űrhajóssal fedélzetén felrobbant a Columbia amerikai űrsikló. A katasztrófát valószínűleg az űrsikló hővédő pajzsának a felszálláskor bekövetkezett sérülése okozta. 1.: Hatályba lépett az Európai Unió bővítésének legfontosabb intézményi feltételeit rögzítő nizzai szerződés. 2.: Lejárt Václav Havel cseh államfő második elnöki megbízatása. Utódát csak harmadik kísérletre, február 28-án tudta megválasztani a cseh parlament Václav Klaus személyében. 4.: Hivatalosan megszűnt létezni a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK), jogutódjává a Szerbia és Montenegró nevű államalakulat vált. Az államszövetség elsó elnökévé március 3-án Szvetozar Marovicsot választotta a belgrádi parlament. 17.: Brüsszelben az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója az iraki válsággal kapcsolatban kompromisszumos állásfoglalással zárult. Jacques Chirac francia elnök elmarasztalt több, az EU-hoz és a NATOhoz csatlakozni kívánó kelet-és közép-európai országot, köztük hazánkat, amiért január 30-i nyilatkozatukban az Egyesült Államok mellé álltak az iraki válságban. 27.: Wales püspökét, Rowan Williamst választották az anglikán egyház új vezetőjévé. A római egyházzal történt XVI. századi szakítás óta ő az első nem angol canterbury érsek. MÁRCIUS 5-18.: A Kínai Országos Népi Gyűlés kormányzati reformokat szavazott meg. Az ország új elnöke a 60 éves Hu Csin-tao (Hu Jintao) kommunista pártfőtitkár lett, kormányfővé a 60 éves Ven Csia-paót (Wen fiabao) választották meg. 8.: Az Európai Unióba meghívott tíz ország közül elsőnek Máltán tartottak népszavazást az EU-hoz történő csatlakozásról. Az év végéig még nyolc országban (Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) mondtak igent a választók a csatlakozásra, Ciprus görög részén a parlament döntött hasonlóan. 11.: Hágában megnyílt a háborús és emberiesség elleni bűnök üldözésére létrehozott Nemzetközi Büntetőtörvényszék. 18.: A palesztin parlament jóváhagyta a miniszterelnöki poszt létrehozásáról szóló törvényt, a tisztségre Jasszer Arafat palesztin elnök Mahmud Abbászt nevezte ki. Szeptember 6-án Abbász lemondott, miután konfliktusba került Jasszer Arafat palesztin elnökkel. Utóda Ahmed Koréi lett. 12.: Belgrádban meggyilkolták Zorán Gyingyics szerb miniszterelnököt. Gyingyics utóda Zorán Zsivkovics lett, a merénylet kapcsán 44 személy ellen emeltek vádat. 15.: Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) felhívta a figyelmet az Ázsiából kiinduló atípusos tüdőgyulladásra. A súlyos akut légúti szindróma (SARS) elnevezést kapott betegség nyár végéig 32 országban közel 800 áldozatot követelt, a legtöbbet Kínában, Ázsián kívül Kanadában. 20.: Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia háborút indított Szaddám Húszéin iraki diktátor rendszere ellen. Az Iraki Szabadság hadművelet a vártnál nehezebbnek bizonyult a kedvezőtlen időjárási viszonyok és az iraki hadsereg ellenállása miatt. A szövetséges csapatok április 10-re ellenőrzésük alá vonták Bagdadot, a rezsim öszszeomlott. George W Bush amerikai elnök május l-jén bejelentette a nagyobb harci cselekmények végét Irakban. Szaddám Huszeint hónapokig nem sikerült elfogni. 23.: Népszavazáson mondtak igent az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön a köztársaság új alkotmányára. 23.: Hollywoodban rendkívüli biztonsági intézkedések közepette 75. alkalommal osztották ki az Oscar-díjakat. A legjobb film a Chicago című filmmusical lett, a legjobb rendező díját RomanPolanski kapta A zongorista című filmjéért. 26.: A NATO-ba meghívott Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia aláírta a csatlakozási jegyzőkönyvet. A NATO tagállamainak a száma ezzel 19ről 26-ra nő. ÁPRILIS 2.: Colin Powell külügyminiszter személyében Jugoszlávia 199l-es felbomlása óta az első magas rangú amerikai pohtikus járt Belgrádban. 16.: Athénban a 15 jelenlegi és a 10 leendő EU-tagállam vezetői aláírták az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést, amelynek értelmében Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia várhatóan 2004. május l.-jén az EU tagjává válik. 29.: Líbia elismerte polgári jogi felelősségét az 1988. december 21-i merényletért a skóciai Lockerbie felett és vállalta kárpótlás kifizetését az áldozatok családjának. Szeptember 12-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa feloldotta a Líbiával szembeni szankciókat. 30.: Az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország képviselői bemutatták az útitervnek nevezett, a palesztin és izraeli vezetés által is jóváhagyott nemzetközi béketervet, mely a palesztin állam 2005-ig több lépésben való létrehozását tűzi ki célul. MÁJUS 3-4. II. János Pál pápa Spanyolországba látogatott. 22.:Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban hagyta jóvá, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció irányíthassa Irakot. A BT augusztus 14-i határozatával az ENSZ 12 hónapos iraki tevékenységre kapott hivatalos mandátumot, az október 16-i újabb határozat arra buzdította az ENSZ tagállamait, hogy támogassák az iraki újjáépítést. 26-28.: Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök, kommunista pártfőtitkár ebbéh minőségében először Moszkvába látogatott. JÚNIUS I.: George W. Bush amerikai elnök a város alapítása 300. évfordulója alkalmából két napra Szentpétervárra utazott. Ugyanekkor látogatott a városba az Európai Unió tizenöt tagállamának és tíz tagjelölt államának vezetője is. 1-3.: A franciaországi Evianban tartotta éves csúcstalálkozóját a világ hét legfejlettebb állama és Oroszország. 3-4.: Az egyiptomi Sarm-esSejk üdülőhelyen rendeztek amerikai-arab csúcstalálkozót George W. Bush amerikai elnök részvételével. 5-9.: Horvátországba látogatott II. János Pál pápa. 9.: Gordon Brown brit pénzügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia egyelőre nem vezeti be az eurót. 12.: Nagy-Britanniában megszűnt a legrégebbi politikai-jogi tisztség, a lordkancellár, mert az összeegyeztethetetlen volt a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. 17.: A libériai kormány és a lázadó szervezetek tűzszüneti megállapodást írtak alá. Charles Taylor elnök augusztus 11-én lemondott, a békemegállapodás szerint év végén átmeneti kormány alakult. 23-27.: Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök pekingi látogatásán India először ismerte el, hogy „a Tibeti Autonóm Terület a Kínai Népköztársaság területének része". 27.: A román parlament képviselőháza az alkotmánymódosítás során megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogát is az igazságszolgáltatásban. Az alkotmánymódosítást szeptember l-jén szentesítette a szenátus, és október 18-19-én népszavazás hagyta jóvá. JÚLIUS 1.: Az Európai Unió soros elnöki tisztségét féléves időtartamra Olaszország vette át. 2.: Az orosz főügyészség átfogó vizsgálatot kezdett a Yukos olajcég ellen. Október 25-én letarFüst száll fel Szaddám Húszéin iraki elnök egyik, a Tigris folyó partján álló bagdadi palotájából. A 73. genfi nemzetközi autószalon látképe, a seregszemle sajtónapján.