Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

HÉTFŐ 2003. DECEMBER 29. "Külföld 2003* Mi történt a nagyvilágban 2003-ban? sokat tartottak Észak-Írországban, amely a britpárti protestáns és a tartomány brit fennhatósága ellen küzdő katolikus oldalon is a radikális erők előretörését hozta. DECEMBER 1.: Genfben nem hivatalos izraeli-palesztin béketervet írtak alá a két fél képviselői. 6.: Parlamenti választást rendeztek Oroszországban, amelyen a Vlagyimir Putyin elnök által támogatott Egységes Oroszország párt győzött. 7.: Figyelme ztette a magyar „acsarkodó" politikai elitet egy amerikai Kelet-Európaszakértrő, aki többek között kijelentette: az utóbbi évek gyűlölködése sokat árt Magyarország megítélésének. 12.: A magyar és a szlovák külügyminiszter Brüsszelben, az EU-csúcson aláírta az úgynevezett státustörvényt. 14.:Amerikai katonák több hónapos kutatás után földalatti rejtekhelyén elfogták Szaddam Húszéin iraki diktátort. 18.:Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: független jelöltként újra indulni kíván az elnöki posztért. 20.: Líbia bejelentette, hogy lemond a tömegpusztító fegyverprogramjairól, és területén engedélyezi a nemzetközi ellenőrzést. 21.: A Time hírmagazin hagyományos szerkesztőségi szavazásán az év embere 2003-ban az „amerikai katona". 23.: Terrortámadásoktól tartva rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be az Egyesült Államokban, Angliában és Lengyelországban. 25.: A pápa karácsonyi üzenetében a háborúk, a terrorizmus ellen és a béke mellett szólalt fel. Ugyanezen a napon az angol királynő üzenetében az iraki háborút megvívó angol katonákat dicsérte. 26.: Földrengés következtében több tízezren meghaltak az iráni Bám városában. 27.: Az Egyesült Államok marhahús exportja 90 százalékkal csökkent, ugyanis tucatnyi ország leállította marhahús importját, miután az USA-ban szivacsos agysorvadásban szenvedő szarvasmarhára bukkantak. 27.: Levélbomba robbant az Európai Bizottság elnökének a kezében. Romano Prodi nem sérült meg. Az MTI SAB alapján összeállította: Oláh Zoltán Arnold Schwarzenegger osztrák származású amerikai színészt Kaliforniában kormányzóvá választották. tóztatták a cégvezetőjét, Oroszország leggazdagabb emberét, Mihail Hodorkovszkijt. 10.: Brüsszelben befejezte munkáját az Európai Konvent, amely 16 hónapos munkával megszerkesztette Európa első alkotmányos szerződésének tervezetét. 13.: Bagdadban megalakult a Paul Bremer amerikai polgári kormányzó vezette iraki ideiglenes kormányzó tanács, amely szeptember l-jén kinevezte a Szaddám Húszéin utáni első kormányt. 18.: Öngyilkos lett Dávid Kelly, a brit védelmi minisztérium tudományos tanácsadója. (Ó lett volna a forrása a BBC riportjának, amely szerint a kormány „turbóztatta fel" az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló, nyilvánosságra hozott hírszerzési dossziét. Idővel a BBC elismerte, hogy hibázott Kelly szavainak visszaadásakor.) Muzulmán lány lapozgat egy kötetet egy Kuala Lumpur-i könyvesboltban. AUGUSZTUS Évszázados rekordokat döntő, tízezernél is több életet követelő rendkívüli hőhullám sújtotta Európát. 14.: Áramkiadás bénította meg több amerikai és kanadai nagyváros életét, az áramellátás csak két nap múlva állt helyre. SZEPTEMBER 3.: Az amerikai hadsereg átadta a közép-déli iraki régió parancsnokságát a lengyel vezetésű nemzetközi haderőnek, amelyben a magyar katonák is szolgálnak. 10.: Stjepan Mesic horvát államfőországa 1991-ben történt függetlenné válása óta először látogatott Belgrádba. 10-14.: Kudarcba fulladt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a mexikói Cancúnban tartott tanácskozása a kereskedelmet akadályozó tényezők felszámolásáról, így nem hozható tető alá a 2004 végére tervezett átfogó kereskedelmi egyezmény. 11-14.: Szlovákiába látogatott 11. János Pál pápa, akinek ez volt 102. külföldi útja. 14.: Svédországban népszavazáson mondtak nemet a közös európai valuta, az euró bevezetésére. 16.: New Yorkban megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 58. ülésszaka. 22.: Az Észak-atlanti Tanács döntése értelmében Jaap De Hoop Scheffer jelenlegi holland külügyminiszter lesz George Robertson utódja a NATO főtitkári tisztségében 2003 végén. Belgrádban meggyilkolták Zoran Gyingyics miniszterelnököt. Rendőrök a kormányépületnél. 24-27.: Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államokba látogatott. OKTÓBER 1-5.: Moszkvában rendezték a harmadik klímaváltozási világkonferenciát. 2.: A 2003. évi irodalmi Nobeldíjat fohn Maxwell Coetzee délafrikai író, az orvostudományi Nobel-díjat Paul C. Lauterbur amerikai és Peter Mansfield brit kutató, a fizikai Nobel-díjat az Egyesült Államokban élő, orosz születésű Alekszej Abrikoszov, az orosz Vitahj Ginzburg és a brit-amerikai állampolgár Anthony Leggett kapta. A közgazdasági Nobel-díjban az amerikai Robert F. Engle és a brit Clive W.J. Granger, a kémiai Nobel-díjban az amerikai Peter Agre és Roderick MacKinnon részesült. A Nobel-békedíjat Sirin Ebadi iráni jogásznő, közíró, emberi jogokért küzdő aktivista kapta. 4.: Rómában az Európai Unió 15 tagállama és a 2004-ben csatlakozó 10 ország állam- és kormányfőinek jelenlétében megkezdődött az EU alkotmányának végső szövegéről döntő kormányközi konferencia. 4.: Húszan vesztették életüket az izraeli Haifa városban egy öngyilkos palesztin merénylet következtében. 5-én Jasszer Arafat palesztin elnök rendkívüb állapotot hirdetett ki és válságkormány alakítását rendelte el, amely Ahmed Koréi kijelölt kormányfő vezetésével lépett hivatalba. 5.: Az oroszbarát Ahmad Kadirov ideiglenes elnök nyerte meg az elnökválasztást az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön. 7.: A demokrata Kenedy családba benősülő Arnold Schwarzenegger osztrák születésű filmsztár, a Republikánus Párt jelöltjeként győzött a kaliforniai kormányzóválasztáson. 12.: A szlovák parlament elfogadta az önálló szlovákiai magyar egyetem létrehozásáról szóló törvényt, amelyet november 12-én aláírt Rudolf Schuster államfő. 15-16.: Tizennégy alkalommal kerülte meg a Földet az első embert szállító kínai űrhajó, fedélzetén fang LA-vej (Yang Liwei) tajkonautával (űrhajóssal). 16-19.: II. János Pál pápává választásának negyedszázados jubileuma alkalmából jubileumi nagyhetet tartottak a Vatikánban. A pápa 19-én boldoggá avatta Kalkuttai Teréz anyát. 17.: A német parlament alsóháza, a Bundestag megszavazta a német jóléti államot alapjában megváltoztató, takarékossági törvénycsomagot. 21.: Irán beleegyezett urándúsító programjának felfüggesztésébe és engedélyezte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizze atomlétesítményeit. 27.: Az amerikai megszállás kezdete óta legnagyobb öngyilkos merényletsorozatot hajtották végre Bagdadban, az öt robbantásnak negyvenkét halálos áldozata volt. 29.: Az ellenzéki brit Konzervatív Párt leváltotta a párt vezérét, Iáin Duncan Smitht, utóda Michael Howard lett. 29.: 18 év óta első német kancellárként tett látogatást Belgrádban Gerhard Schröder. Aznap, Horvátország 199l-es függetlenné válása óta első német kormányfőként Zágrábban is tárgyalt. NOVEMBER 1.: A francia Jean-Claude Trichet vette át az Európai Központi Bank (EKB) elnöki tisztét az EKB első elnökétől, a holland Wirn Duisenbergtől. 2.: Parlamenti választásokat tartottak Grúziában, amelyet a hivatalos végeredmény szerint Eduárd Sevardnadze elnök pártja nyert meg. A csalást gyanító ellenzék által szervezett tüntetések nyomán Sevardnadze 23án lemondott, 25-én a LegfelFotó: Miskolczi Róbert sőbb Bíróság érvénytelenítette a választási eredményt. Nino Burdzsanadze parlamenti elnök vette át ideiglenesen a köztársasági elnöki tisztséget, a 2004. januárra előrehozott választásokig. 9.: Japánban előrehozott parlamenti választásokon a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) győzött. 10.: A vietnami háború 1975-ös befejezése óta az első amerikai-vietnami védelmi miniszteri találkozóra került sor Washingtonban Pham Van Tra tábornok és Donald Rumsfeld között. 13.: Szvetozar Marovics, Szerbia és Montenegró államfője Szarajevóba látogatva bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amelyeket országa okozott a boszniai háború idején. 15.: Az alacsony részvétel miatt Szerbiában egy éven belül harmadszor bizonyult érvénytelennek az elnökválasztás. 18-21.: George W Bush első hivatalban lévő amerikai elnökként tett állami látogatást NagyBritanniában. 27.: George W. Bush amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett Bagdadban, amerikai elnök korábban még soha nem járt az iraki fővárosban. 28.: Helyi parlamenti választá-