Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-27 / 276. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. NOVEMBER 27. • AKTUÁLIS» 5 Lemondott a jegyző, támadják a polgármestert Pusztaszeren viharos a közélet Folytatás az 1. oldalról A polgármester a beszámolóig nem kíván nyilatkozni. A jegyző lemondásával kapcsolatosan megjegyezte: Zsótérné Makra Ibolyának megszűnt a köztisztviselői jogviszonya, mert nem tette le a szakvizsgát és október 31-ével lejárt a szerződése. A polgármester nem kívánta kommentálni a jegyző hivatali munkakörülményekre vonatkozó kifogásait, mert mint mondta, tizennégy évig dolgozott együtt Zsótérnéval, és nem akar haraggal emlékezni egykori munkatársára. Ugyanakkor azt elmondta, hogy a jegyzőnek korábban nem voltak kifogásai a szerződésekkel kapcsolatban, nem jelezte törvényességi aggályait sem neki, sem pedig a megyei közigazgatási hivatalnak. Jelenleg a tömörkényi jegyző intézi a pusztaszeri önkormányzat ügyeit. A falugyűlésre vonatkozó kérdésünkre a polgármester azt felelte, bár a munkaterv szerint ma kellene közmeghallgatást tartani, azt a jövő héten rendezik meg. KRÓNIKA Szeptember 11. Működésképtelenné válik a pusztaszeri képviselő-testület, miután tíz képviselőből öt (Bélteki Sándor, Katona Ágnes, Kovács Andrásné, Sági Mihályné, Szűcs Ferencné) lemond mandátumáról a testület ülésén. Kertész László polgármestert a szegedi klinikán ápolják. Szeptember 12. Tóth Tamás képviselő írásban nyújtja be lemondását. Szeptember 22. Kertész László polgármester újra munkába áll. Szeptemtrer 29. Működőképessé válik a testület, miután a 2002-es helyhatósági választási listán szereplő kilenc jelöltből kettő (Csorba István, Kordás János) elvállalja a képviselőséget és leteszi az esküt. Október 30. Lemond Zsótérné Makra Ibolya jegyző. sz. c. sz. Négyszáznál is több aláíró kér élelmiszerboltot Pavilonüzlet kellene a Klapka térre Folytatás az 1. oldalról Király Sándor a Klapka térre nyíló Árva utcában lakik, s magára vállalta az aláírásgyűjtés feladatát. Ő mesélte, hogy az üzlet bezárása után néhány hónappal még arról volt szó, hogy benzinkút épül a lebontott élelmiszerbolt helyén, de a terv ismertetésére összehívott lakossági fórum résztvevői határozottan elutasították a javaslatot. Most a lelkes szervező a bolt ügyében házról házra járt, s amikor még az előző önkormányzati ciklus idején elküldte Bartha László polgármesternek az ABC létesítését kérő levelet, a beadványt 424 aláírás hitelesítette. Bár a válaszból kiderült, hogy az önkormányzat is támogatja a tervet, az ügyben egészen a közelmúltig nem történt előrelépés. Idén tavasszal azonban két megoldási javaslat is született a polgármesteri hivatalban. Nóvák István városi főépítész elmondta, hogy a régi barakküzletnél kisebb, de a funkciónak megfelelő, mintegy 70 négyzetméteres pavilon áll majd a felvonulási épület helyén. A terveket Kiss István építészmérnök készíti el. Arról, hogy a tervekből miként lesz majd ABC-áruház, az önkormányzat dönt. Az egyik elképzelés szerint a város megépíti a pavilont, s pályáztatás után bérbe adja. A másik terv úgy szól, hogy az épületet is az üzletet működtető vállalkozó készítetné el. NY. P. Jövő augusztusban bontják le a megmaradt sírokat Rendet tesznek a Gyeviben Rákos Tibor újra a zöldadóról Nem 20, hanem legalább 30 százalékkal nő Szegeden a zöldadóval kiegészített vízdíj - állítja a Fidesz városi szervezete. MUNKATÁRSUNKTÓL Az országgyűlésben nemrég elfogadott környezetterhelési díj miatt újabb jelentős terheket kell a lakosságnak viselnie - állítja Rákos Tibor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szegedi szervezetének elnöke, országgyűlési képviselő. A politikus a kormánytöbbség döntését Vespasianus római császár híres-hírhedt intézkedéséhez hasonlítja, idézve a szállóigeként fönnmaradt mondást, amely szerint „a pénznek nincs szaga". (Emlékeztetőül: Vespasianus megadóztatta a latrinákat is.) A Fidesz szegedi elnök kijelentette: „Bebizonyosodott, hogy a költségvetés hiányának lefaragására semmilyen eszköz használatától nem riadnak vissza a hatalmon lévők." Hozzátette, hogy mivel minden köbméter szennyvíz után megközelítőleg 60 forint adót kell fizetni, ez legalább 300 forintos lakossági víz- és csatornadíjat jelent. További áremelést okoz a 12-ről 15 százalékra emelkedő forgalmi adó; kérdés, hogy a környezetterhelési díj is adóköteles lesz-e majd. A képviselő kiemelte, hogy a zöldadó miatt a lakosság rosszabbul jár, mint a gazdálkodó szervezetek, utóbbiak ugyanis előtisztított szennyvizet engednek a csatornába, ezért megközelítőleg csupán 20 forint zöldadót fizetnek köbméterenként. Ebből a Fidesz azt a következtetést vonja le, hogy a törvényt hatástanulmányok és előzetes szakmai egyeztetések nélkül, az áremelés lakosságot érintő következményeivel nem számolva, „erőből" fogadták el. A politikus megjegyezte még, hogy Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester költségszámítása (a városra háruló 600 millió forintos teherről) helyes, de ez nem 20, hanem 30 százalékos áremelkedést jelent. Rákos Tibor furcsállja, hogy az adónak tekinthető környezetterhelési díj beszedését egy gazdasági társaságra rója a törvény, mivel a Szegedi Vízmű Rt.-nek meg kell előlegeznie a lakosság által utóbb befizetett zöldadót. Ezzel, az ellenzék értékelése szerint, a társaság adóhatósági feladatokat lát el. A szegedi Gyevi temető helyére tervezett lakópark építése csak 2005-ben kezdődhet meg, a tulajdonos OTP Ingatlan Rt. azonban már a következő hetekben nekifog az áldatlan állapotok fölszámolásának. Decemberben megtisztítja a szegedi Gyevi temetőn átvezető utak környékét a terület új tulajdonosa, az OTP Ingatlan Rt. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a sírkertet, amelybe 1969-ben temettek utoljára, a felsővárosi plébánia eladta az OTP Ingatlan Rt.-nek, amely a terület egy részén lakópark építését tervezi. Minderről Honti György, a lebonyolítással megbízott Csomiber Kft. ügyvezetője tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy az építkezés legkorábban 2005 első felében kezdődhet, de a beruházó fontosnak tartja, hogy mielőbb fölszámolja a kegyeleti hely szelleméhez méltatlan állapotokat. (Többször beszámoltunk arról, hogy a sirokat kifosztották, az értékes sírköveket ellopták, a maradék jó részét ledöntötték és összetörték, a kriptákba hajléktalanok és csavargók költöztek; a bozóttal benőtt temetőben néhány éve késsel támadtak egy nőre, aki súlyosan megsebesült.) Elsőként a temetőn az Építő utcától a József Attila sugárútra vezető ösvényt tisztítják meg: kivágják az bozótot, összegyűjtik a szemetet. Ezután hasonlóképpen szabadítják föl az egykori ravatalozó így néz ki napjainkban a temető. előtt átvezető köves út két oldalát is. A munkának hamarosan nekifognak, s ha az időjárás engedi, még karácsony előtt be is fejezik. Ugyancsak rendbe hozzák a temető szélét: a sírkert peremén 10-15 méteres szélességben kiirtják az elvadult aljnövényzetet, s összeszedik a hulladékot. A rendbe tett részeket drótkerítéssel választják el a terület belsejétől, ahová a sűrűn sorakozó sírok miatt nem férnek be a munkagépek. Ugyancsak lezárják a volt ravatalozót, amelyet később le kell bontani. Honti György kiemelte: az OTP Ingatlan Rt. különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy a sírhelyek megszüntetése a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembe vételével történjen. A sírokból kiemelt maradványokat egy másik köztemetőben helyezik el. Az elhunytak emlékére Gyevi temető helyén kegyeleti parkot alakítanak ki. A területrendezés és a munka Fotó: Gyenes Kálmán pályáztatása után, várhatóan 2005 második negyedévében kezdődhet az építés. A terület részletes szabályozási tervét Takács Máté készíti el. Honti György tájékoztatása szerint az összesen 3,6 hektáros területből 3000 négyzetmétert zöldövezet, játszóterek, s a már említett kegyeleti park foglalnak el. A laza szerkezetű lakóparkban a tervek szerint változó magasságú, tetőtér-beépítéses épületek állnak majd. NYILAS PÉTER A nagyhegyiek meggyőzték a közútkezelőt Mégis kiteszik a hatvanas KRESZ-táblát Szentesnél Sebességkorlátozást kért a 45-ös főút belterületi szakaszára a szentesi Geréné Dunaháti-Vas Márta. A megyei közútkezelő társaság nem tartotta indokoltnak a kezdeményezést, végül mégis engedett a kérésnek. Halálos baleset is történt szombaton a nagy forgalmú kunszentmártoni úton. A kanyargós szakaszokon még száraz időben sem szerencsés a padlóig nyomni a gázpedált. Ennek a főútnak a Szentes lakott területére eső szakaszára kért korábban 60 kilométer per órás sebességkorlátozást Geréné Dunaháti-Vas Márta szocialista párti helyhatósági képviselő. Nagyhegy városrész lakói keresték őt meg a panaszukkal, miszerint a Kunszentmárton-Szarvas felé vezető 45-ös főútnak a lakóhelyükkel szomszédos részén őrületes sebességgel száguldoznak az autók. Ez családi házas övezet, és naponta jönnek fel lassú járművekkel a környező dűlőutakról a gazdálkodók, akik nem képesek mindig kiszámítani, hogy biztonsággal fel tudnak-e még hajtani a 45-ösre, ha a távolban feltűnik egy személyautó. Geréné Dunaháti-Vas Márta kérését azonban nem tartotta indokoltnak az utat fenntartó társaság. A Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója, Rigó Mihály akkor úgy fogalmazott a szentesi polgármesteri hivatal műszaki osztályára küldött levelében, hogy a 45-ös főút A nagyhegyiek tűrhetetlennek tartják, hogy a házuk előtt száguldoznak a gépjárművek. Fotó: Káinok Csaba nagyhegyi részén „a baleseti statisztikák laszát nem fogadta el. Annál is inkább, támogatja a nagyhegyi családok kérését, nem mutatnak kiemelt baleseti gócra mivel Földvári N. István rendőr alezre- Ezután aláírásokat kezdett gyűjteni a seutaló jeleket." Geréné meg a társaság vá- des, a szentesi kapitányságvezetője is bességkorlátozás bevezetése érdekében a Kikelet utcában élő állatorvos, dr. Drávai Gyula és Bánfi Imre vállalkozó. Véleményük szerint a közútkezelő cég baleseti statisztikája nem helytálló, mert azok a könnyebb személyi sérüléssel járó karambolok nem szerepelnek benne, amelyeknél nem történt rendőri intézkedés, de az anyagi kár jelentős. Am a nagyhegyick szerint az is borzolja az ottani kedélyeket, hogy a nap minden szakában nagy zajt okoz a járműforgalom, és ez a hatás károsíthatja az út melletti házak lakóinak az egészségét. Rigó Mihály műszaki igazgató lapunk érdeklődésére tegnap úgy nyilatkozott: „Ha azt kérik, hadd legyen! Akkor kiteszszük a táblát." Hozzávetőlegesen 15-20 ezer forintba kerül egy ilyen közlekedési tábla. A műszaki igazgató elmondta, ők állandóan két tűz között vannak. A gépkocsivezetők a sebesség kényszerű csökkentése miatt kritizálják a cégüket, ám ha leállítják az autójukat, már hasonlóan nyilvánulnak meg, mint a kunszentmártoni út közelében élő családok. Rigó Mihály ígérete szerint egy héten belül kiteszik a kért sebességkorlátozó táblát az ominózus nagyhegyi szakaszra, ám meggyőződése, hogy a következő napokban máris támadják majd a cégüket. Mint ahogyan állandó vitatéma Szeged belterületén a Bertalan hídnál meg a 43-as főút Szeged és Szőreg közötti szakaszán a sebesség meghatározása. BALÁZSI IRÉN