Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. SZEPTEMBER 11. • MEGYEI TÜKÖR" 3 Orvoskamara kontra kórházszövetség A Magyar Kórházszövetség nem ért egyet a Magyar Orvosi Kamara sztrájkfenyegetéseivel. A Magyar Orvosi Kamara (MOK| elnöke pénteken sajtótájékoztatón jelenti be, hogy milyen érdekérvényesítő eszközzel élnek első lépésben a kamara követeléseinek eléréséért. A MOK végső eszközként sztrájkot is kilátásba helyezett, ha a kormány nem küldi vissza az egészségügyeik jogállásáról szóló törvény tervezetét a szaktárcának. A kamara azt akarja elérni, hogy külön törvényben rögzítsék az orvosok jogállását. Követeléseik között szerepel, hogy az orvosi tevékenységet ne korlátozzák a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdasági megfontolások alapján, az ügyeletben eltöltött időt számítsák be a szolgálati időbe, az orvosi tudásnak legyen vagyoni értéke, a munka díjazása az uniós szintnek feleljen meg. A kormány egyelőre nem küldte vissza az egészségügyiek jogállásáról szóló tervezetét, ezért a MOK elnöksége az érdekérvényesítés különböző eszközeit szándékozik bevetni. A kamara elnöke holnap jelenti be, mi lesz az első lépés. A kamarának sztrájk szervezésére nincs joga, csak a szakszervezeteknek, a munkabeszüntetés egyébként egyéni jog. A Magyar Kórházszövetség nem támogatja az orvosi kamara munkamegtagadó fenyegetéseit - szögezte le lapunk kérdésére Ajkay Zoltán, a szervezet elnöke. - Egy orvossztrájk vagy munkalassítás tovább rontaná az ellátás színvonalát, s ennek következtében az egészségügyiek és a lakosság egyébként sem jó kapcsolatát - sorolta az okokat a szövetség elnöke. - A munkabeszüntetés mivel az intézmények teljesítményük szerint kapják a finanszírozást - anyagilag is sújtaná a kórházakat, valamint szembeállítaná az egészségügyben dolgozó különböző csoportokat. A Magyar Kórházszövetség egyetért az egészségügyiek jogállásáról szóló tövénytervezettel. Feltételük az, hogy a kormány biztosítsa az ehhez szükséges pénzügyi többletet - körülbelül 30 milliárd forintot - a jövő évi költségvetésben. K.K. Heidrich pert indít Heidrich Gábor, a Szegedi Táblabíróság elnöke nagy összegű kártérítési pert indít az egyik országos napilap, a Népszabadság ellen, mert valótlan állításokat közölt róla, illetve a tábla épületével kapcsolatos ügyletekről. Ezt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be. „Egy bírósági vezető számára a becsülete, hitele létkérdés" - fogalmazott az LB és az OIT elnöke. A Népszabadság egy internetes portálra hivatkozva arról írt, hogy a Szegedi ítélőtábla elnöke bűnözőkkel üzletel, a tábla épületén pedig jelzálog van. - Am mindez nem felel meg a valóságnak -' jelentette ki Lomnici Zoltán. Az AKA Rt. cáfolja az érdekvédők „túlfizetésről" szóló állításait Milliárdokat emlegetnek Harmincmilliós bírság az önkormányzatnak Elmaradt az egyeztetés Aradon Elmaradt a Szabadság-szobor sorsával kapcsolatos, tegnap délelőttre tervezett egyeztetés Aradon. A kormánypárti képviselők azt szeretnék, ha előbb ismét Adrián Nastase és Markó Béla tárgyalna az ügyTŐl. Hiába várták tegnap Aradon az RMDSZ és a kormányzó szociáldemokrata párt küldöttségét és Razvan Theodorescu művelődésügyi minisztert a Szabadság-szobor ügyében tartandó egyeztetésre. A látogatásra nem került sor mint megtudtuk - azért, mert a kormányzópárt képviselői azt javasolták: várjanak, míg haza nem tér Adrián Nastase miniszterelnök. Bognár Levente, Arad alpolgármestere lapunknak elmondta, a kormánypárti képviselők vélhetően arra számítanak, hogy miután hazaérkezik a miniszterelnök, s tárgyal Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, a megbeszélésen minden eldől. Az Állami Építkezési Felügyelőség közben megbüntette Arad polgármesteri hivatalát 30 millió lejre, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a hivatal által kiadott építési engedélyen nem szerepel a minisztérium jóváhagyása. A hivatal óvást nyújt be a büntetés miatt, többek között arra hivatkozva, hogy a szobor felállítása szerepel a városrendezési tervben is, amely megkapta a szükséges engedélyeket. A Tűzoltó téri munkálatokat a hét végén tiltotta meg a felügyelőség, így kétséges, hogy fel tudják-e állítani október 5-éig az emlékművet az aradiak. Az építkezést leállító határozat ügyében szeptember 23-ára tűzött ki tárgyalást a bíróság. B. A. Megerősítették a kiemelt objektumok védelmét Nincs terrorveszély, csak ellenőrzés Az amerikai terrortámadás évfordulóján Csongrád megyében is megerősítették a nagy szolgáltatók biztonsági ellenőrzését. Több rendőr teljesít szolgálatot a Ferihegyi repülőtéren, a paksi atomerőműnél, valamint a diplomáciai kirendeltségek környékén is. MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak semmilyen terrorfenyegetettséggel kapcsolatos információja nincs, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) intézkedési tervet dolgozott ki az amerikai terrortámadás évfordulója, szeptember 11-e előtt. „A bevezetett intézkedések lényegesen alacsonyabb szintűek, mint tavaly" - olvasható az A rendőrök most jobban odafigyelnek az algyői Mol-telepre is. Fotó: Karnok Csaba ORFK közleményében, amely hangsúlyozza: ezeket kizárólag az ésszerű óvatosság érdekében vezette be a rendőrség, bűncselekményekre utaló jelzés vagy információ nem érkezett. Szeptember 11 -én, a két évvel ezelőtti terrortámadás évfordulóján a Ferihegyi repülőtéren több rendőr teljesít szolgálatot, ami nem korlátozza az utasforgalmat. Ezenkívül a diplomáciai objektumok, kirendeltségek, nagykövetségek környékén is növelik a rendőri jelenlétet. Tavaly ilyenkor komolyabb készültséget rendeltek el a hatóságok. Ennek oka, hogy be kellett tartani az első évfordulónál kötelező, magasabb fokozatú védelmi szint követelményeit. A biztonsági szakértők szerint Magyarországot nem fenyegeti terrorveszély . - Szeptember 11 -én Csongrád megyében a rendőrjárőrök fokozott figyelemmel kísérik a kiemelt objektumokat - tájékozatta lapunkat M. Toronykőy Márta rendőr hadnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Azt, hogy melyek ezek az „objektumok", a hadnagy kérdésünkre sem kívánta elárulni. A korábbi gyakorlat szerint fokozott rendőri jelenlétre lehet számítani az algyői ipartelep, a nagyobb szolgáltatók (Démász, Dégáz, vízművek, telefontársaságok, közlekedési centrumok|, valamint a diplomáciai testületek környékén. Marslakó Az M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetsége a birtokába került, a magyar állam és az AKA Rt. által kötött titkos megállapodás alapján azt állítja: az M5-ös autópályát üzemeltető cég jogtalanul szedett be 13 milliárd forint autópályadíjat. Az AKA Rt. azt állítja, ők a megállapodás szerint jártak el, a közlekedési tárca ígérete ellenére nem reagált. - Egy magát megnevezni nem kívánó személy juttatta el hozzánk a mellékletet - felelte Végh László, az M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetségének (MAHÉSZ) elnöke arra a kérdésre, hogyan, kitől jutottak hozzá az állam és az AKA Rt. által kötött, titkosan kezelt szerződéshez. - Az Útdíjtarifák és módosítási eljárások című mellékletben közölt képlet alapján a jelenlegi tarifa szerint csak a felét kellene fizetni az útdíjnak. Végh László szerint informátora valós papírokat jutatott el hozzá: - Nem tartom valószínűnek, hogy bárki is venné a fáradságot, hogy ilyen mellékleteket hamisítson - felelte a MAHÉSZ elnöke. - Azért is tűnik hitelesnek az irat, mert hiába hívjuk három napja az AKA-t és a minisztériumot, senki nem hajlandó szóba állni velünk. A szövetsége elnöke szerint amennyiben hiteles a papír, úgy az AKA-kormány „páros mecscset" is gyorsan be lehetne fejezni: - Szerződésszegés miatt az állam egyoldalúan felbonthatná a szerződést, nem kellene tovább alkudozni a társasággal, és végre folytatódhatna a sztrádaépítés vélekedett Végh László. Tessék készíteni a pénztárcát, a fizetőkapu következik! Fotó: Gyenes Kálmán Az AKA Rt. szóvivője, Garai Valéria nem kívánt érdemben reagálni megkeresésünkre: - Az AKA Rt. a koncessziós szerződésnek megfelelően működik - mondta a sajtószóvivő. Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a lapunkhoz is eljuttatott melléklet valóban része-e a szerződésnek. Kitért továbbá az elől a kérdés elől is, hogy ha valóban része a melléklet a megállapodásnak, akkor mi alapján számolják ki az útdíjat. A szabályozás kitér arra is, amennyiben a sztrádát üzemeltető cég megemeli a tarifát, arról a lakosságot 15 nappal az emelés előtt tájékoztatnia kell két országos napilapban. A MAHÉSZ-nél nem emlékeznek egyetlen olyan hirdetésre, vagy felhívásra sem, amely arról tájékoztatta volna a lakosságot: emelkedik az autópályadíj. - Nem szeretnék ilyen apró részletekben elmerülni. Ismétlem: a társaság a szerződéseknek megfelelően működik. Nem tudok konkrétumokat mondani - hárította el az újabb kérdést Garai Valéria. A kormány részéről a Miniszterelnöki Hivatalban szintén elhárították az érdeklődésünket, mondván: az M5-ös autópálya teljes egészében a szaktárcához tartozik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztályán azt mondták, hogy a kérdésben Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár szabadsága miatt Réthy Imre közigazgatási államtitkár az illetékes. ígéretet kaptunk, hogy az általunk felvetett kérdésekre az államtitkár válaszol, azonban lapzártánkig sem ő, sem más nem reagált. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ T. HÁMORI FERENC Élete első három évében egyáltalán nem beszélt. Később annál többet: gondolatgazdag, szabatos mondatokban. Nem volt szokványos gyerek, elalvás előtt azon szeretett elmélkedni, hogy hány másodperc van száz évben. „Az egészben az volt a legszebb, hogy mindig más eredmény jött ki" - emlékezett vissza. Teller Ede világéletében csillogtatta könyörtelenen logikáját - e fegyverével kerekedett felül barátain, tudóstársain. De nem volt összeférhetetlen, sőt. Az atombomba megépítésének kezdeti fázisában ő lett az állandó békeközvetítő a polgárion dolgos Enrico Fermi és a zseniálisan sziporkázó „Generáhs", Szilárd Leó között. Ám ha kellett, kiélezte a helyzetet. A koreai és a vietnami válság apropóján a katonai erőszak elszánt ellenzőjével, Szent-Györgyi Alberttel folytatott a televízióban élőben közvetített vitája médiaesemény lett Amerikában. Kevés tudós ért el olyan szintű befolyást a társadalomra és a társadalmi folyamatokra, mint amilyet ő. Ezen a téren legfeljebb Albert Einsteint lehet vele egy lapon említeni. Bugyogtak belőle az ötletek és a tréfák. Sok mindennel foglalkozott a fizikában, de semmit sem csinált hosszú ideig. Számára a fizika nem dicsőség volt. Hanem élvezet. Mint ahogy az életet is annak fogta fel. Az éberségi okokból „Ketyere" (Gadget) fedőnéven hivatkozott atombomba kifejlesztésének már Los Alamos-i szakaszában két dolgot vitt magával a „Hegyre": egy mosógépet (gyereket vártak) és egy zongorát. A szomszédban lakó munkatársai később nem győztek panaszkodni, mert az este dolgozó Teller hajnak háromkor relaxálva Mozartot játszott... Egyike volt a marslakóknak, ahogy Amerikában nevezték a 1890 és 1910 között Pesten született tudósgenerációt. Legendájuk a II. világháború előestéjén keletkezett. Ekkortól pedzették Princetontól Berkeleyig, hogy a marslakók előőrse, a 20. század elején beszivárogva a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe, sikeresen vette birtokba a tudományos és katonai kulcspozíciókat Amerikában, ahol bázist hozott létre. Tagjai azon buktak le, hogy egyetlen földi nyelvet sem tudtak akcentus nélkül beszélni. További bizonyítékként azt hozták fel, hogy sokkal okosabbak a földlakóknál... Teller Ede, aki roppant büszke volt E. T (Edward Teller, vagy Extra Terresztriális) monogramjára, a Nobel-díjtól valószínűleg csak azért esett el, mert munkásságának egy része a nukleáris hidegháborúhoz kötődik. Őt magát a korabeh sajtó Neumann jánossal és Wigner Jenővel egyetemben a héjákhoz sorolta. Szilárdot, Kemény Jánost és Szent-Györgyit a galambokhoz. Nevezőjük azonban közösnek tekinthető, ugyanazt a végcélt próbálták meg különböző utakon elérni. Teller később a Wigner elindította kölcsönösen garantált túlélés stratégiájának szószólójává vált. Többek között ennek szellemében javasolta Reagan elnöknek a csillagháborúként elhíresült rakétaelhárító rakétavédelmet. Teller Ede halott. Elment az utolsó marslakó. A világ históriájának nagyszínpadán alakított főszerepet, és az utókorra testálta a válaszadásfelelősségét. Tudniillik döntsük el, igaza volt-e, vagy sem...