Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-06 / 208. szám

Szombat, 2003. szeptember 6. SZIESZTA II. ZUHETJOSLO CSONGRÁDI LIBÁK Milyen lesz Mindenkit érdekel, a kánikulás, aszályos nyár után éltetőbb lesz-e az ősz. Marad a száraz, meleg idő, vagy nagy esők jönnek, s korai tél? Segít megjósolni a népi időjelzés. Emberhónapba léptünk, s az őszelő havától ezen a világtájon réges régóta az időjárás változását várják. Mi most talán kicsit jobban is, mint eleink, hiszen igencsak megpróbálós volt az idei nyár. Akiket nagyon foglalkoztat, hogy milyen idők jönnek, talán okosabb lesz, ha a hivatalos meteorológiai előrejelzések mellett figyel az évezredes megfigyeléseken alapuló, populárisabb jóslatokra is. Merthogy ezek magukban hordozzák a népek természetismeretét, tapasztalatait - nemcsak „babonaságok". Az időjósló tudomány természeti jelenségekre, állatok viselkedésének megfigyelésére, előjelek észlelésére alapoz. Az őspogány őszkezdő nap (szeptember 8.) a kereszténységben Mária-nappá alakult át, Kisasszony ünnepe lett - de maradt negyvenes nap és az ősz ellentétes rámutató napja. Mert eleink hitték, hogy a karácsonyig következő időjárást a szeptember megmutatja a saját idejével. Ha például „fecskehajtó Kisasszony" napján esett, akkor valószínűsítették, hogy az ősz nem lesz esős. A gazdák reménykedtek, hogy jó idő lesz az őszi vetésre. S az eredményesebb termés érdekében a vetőmagot szokásuk volt Kisasszonykor hajnali harmatra teregetni, hogy megvédjék a búzát az üszögösödéstől. A földeken, a kertekben ilyenkor nagyon figyelték a vakond mozgását, mert úgy szólt a fáma, hogy annál hidegebb lesz a tél, minél nagyobbat túr ősszel az ásólábú állatka. A verebek és a tyúkok porban fürdéséből pedig kiadós esőket jósoltak. Esőre következtettek a szamár ordításából is, hozzátéve „Szamár jósol, nem sok lesz". Tartósabb esőt jelzőnek vélték a giliszták felszínre jövetelét, a hangyák futkosását. Csongrád megyében pedig a száraz nyarak végén a libákat volt szokás figyelni: ha a ludak libasorban felültek vagy fél lábon felálltak a trágyadombra legalább negyedórára, azzal pár napon belül bekövetkező nagy zuhékat jósoltak. Úgy tartották, ha ősszel a gólyák és a fecskék korán elmennek, akkor korán beköszönt a hideg idő. Akik pedig nem bíztak a szárnyasokban, azok ősszel (is) saját testük jeleit figyelték: az esőt jelzi ugyanis a viszkető fül, talp és hónalj, meg a nyilalló tyúkszem. Mások a természet üzeneteit „vették": ha ősszel a fák levele lassan, soká hull le, messze még a tél. Ám a hideg évszak sok hóval fog majd meglepni, ha ősszel sok gomba terem. A szeptember időjárását szemlélők Péter napjának (18.) is tulajdonítottak figyelmet, mondván „negyven napig olyan időt várj, mint Péterkor". S persze nagyon figyelmeztek Szent Mihálykor (29-én), ha aznap dörgött, az azt jósolta, jó ősz lesz, de nagy tél várható. Más jel szerint „Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér". S nemcsak a télre rámutató jós ez a jeles nap, de a népi megfigyelések szerint a megelőző napokat is tanácsos figyelni: ahány korábbi napon dér van, annyi májusi napon is lesz hidegveszély. SZABÓ MAGDOLNA A libák esőt jósolhatnak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Brandenburgi kapu és a Reichstag közelében elhelyezték az Európában meggyilkolt zsidók emlékművének első betontábláit. A 2700 kisebb-nagyobb betontáblából álló emlékhely építése áprilisban kezdődött a Brandenburgi kapu és a Reichstag közelében lévő, négy futballpályányi területen. Az emlékhely megépítését Lea Rosh újságírónő kezdeményezte 1988-ban. Hosszas társadalmi vita után a Bundestag 1999-ben döntött a felépítéséről. További viták sora után vált véglegessé a páFOTÓ: GYENES KÁLMÁN emlékmű lyázaton nyertes Peter Eisenman amerikai építész terve. Az építészeti elgondolás szerint az emlékhely betontáblái egy temető képét idézik fel, s az emlékműről alkotott tradicionális elképzeléssel való szembesülésre, annak radikális újragondolására sarkallnak. Az emlékmű alatt információs központ is helyet kap, ahol hozzáférhetővé teszik a nácizmus áldozatául esett zsidók adatbázisát. A megnyitó a világháború európai befejeződésének 60. évfordulóján, 2005 májusában lesz. A beruházás összköltsége 27,6 millió euró. FELSZÁMOLJÁK AZ ILLEGÁLIS BALATON-FELTÖLTÉSEKET megőrzéséért Mi lesz veled, Balaton? - találgatják a nyár elmúltával, akik a tónál töltötték szabadságukat. FOTÓ: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR Ha a Balatonról van szó, már a vízcsapból is vízhiány folyik. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek olyan - ennél kevésbé köztudatban lévő a tavat érintő folyamatokkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, amelyek mindenképpen meghatározzák a Balaton állapotát, függetlenül attól, hogy épp sok víz van-e benne, vagy kevés. Az is ezektől függ, hogy tíz év múlva is nemzeti kincs lesz-e a tó, vagy pedig félig-meddig halott víznek minősül, ahová nem odamennek, hanem ahonnan eljönnek az emberek. -A közelmúltban megalakult a balatoni tárcaközi bizottság, az ön vezetésével. Beszámoló hangzott el arról, hogy mi kezdődött el máris, illetve kezdődik a júliusi kormányülésen elfogadott, 47 pontos cselekvési tervben meghatározott feladatok közül. Mik a leggyorsabban elvégzendő feladatok? - Például fel kell számolni az engedély nélküli feltöltéseket s bejárókat, s létre kell hozni a tómederből eltávolított iszap elhelyezésére szolgáló zagykazettát. A strandok kotrására biztosított állami támogatás arányát 75 százalékra növeltük, a kikötők kotrása pedig 25 százalékos állami támogatást kapott. A cselekvési terv ezeken túlmenően foglalkozik a többi közt a vízpótlás, az infrastruktúra, a közműfejlesztés kérdéseivel, a hulladékkezeléssel, a természetvédelemmel és a turizmussal is, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A programnak köszönhetően összehangoltan s hatékonyan lehet majd felhasználni a forrásokat. - Rengetegen féltik a Balatont attól, hogy az elinduló munkák végül is újabb vízterület-feltöltéseket, part-kibetonozásokat, eredményeznek. Az ilyesminek ideális lehetőséget biztosítana a lecsökkent vízszint. - Aggodalomra nincs ok, a jövőben partszabályozási munkákat csak strandok, kikötők védelme érdekében fogunk végezni. Célunk éppen a Balaton ökológiai, idegenforgalmi s esztétikai értékeinek megőrzése. A legnagyobb veszélyt a természetes öntisztulási folyamatokra korántsem a partvonal-szabályozási munkák, hanem az illegális mederfeltöltések jelentik. Ezek kifejezetten hátráltatják a nádasok egészséges fejlődését, aminek pedig nagy szerepe lenne a jó vízminőség megőrzésében. Az elinduló partrehabilitáció lehetőséget teremt a korábbi illegális beavatkozások felszámolására, a nádasok természetes állapotának visszaállítására. A kisajátított közterületeket visszaadjuk a közösségnek. A kormány egyébként úgy döntött, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot a part menti, értékes nádasok területére is kiterjeszti. Persányi Miklós - Jut-e szennyvíz a parti településekről a kis híján teljesen körbeépült Balatonba? - A víziközmű-fejlesztési program csaknem lezárult, két "parti települést kivéve mindenütt megépült a csatornahálózat. A tó körüli regionális gerincvezeték építése 2005-ig befejeződik. Szennyvíz már most sem kerül a tóba. Idén megkezdődik az új szennyvíztisztító telep építése Balatonfüreden, és a meglévő telep bővítése Keszthelyen. Ugyanakkor a 2001-ben végzett felmérés szerint a csapadékvíz-elvezető rendszerek állapota még nem megfelelő. Mintegy 19 ezer hektár belterületen kell elvégezni rekonstrukciós, illetve fejlesztési Megnyugtató A Balatonnak az Is jó, ha sok víz van benne, s az is, ha kevés. Amikor, még az előző szocialista kormányzat Idején, magas szinten tartották a vizet, a nagy víztömeg kevésbé tudott átmelegedni, tehát nem szaporodhattak el nagyon a lebegő algák, elmaradt a rettegett „vízvirágzás". A magas vízszint különben azért is kívánatos, mert egységnyi szennyanyag sok vízben nem annyira érvényesül, mint kevésben. Aztán a vízszint lecsökkent, és az idén nyáron mégis jó volt a Balaton vízminősége. Egy felmérés szerint azért, mert a vízszint lehúzódásával Immár nem a mesterséges betonpartfal veszi körbe a tavat, hanem maga a tóalj, azaz „élő", természetes - ámbár másodlagosan kialakult - partvonal. Ez pedig hatékony öntisztulást biztosít: a szennyanyagok a vízzel, levegővel egyidejűleg érintkező-keveredő, oxigénnel átjárt fövenyen lebomlanak, illetve, miután a hullámzás kisodorta a lapos parthoz, a szél egyszerűen „kifújja" őket a tóból. Kevesebb táplálékuk marad az algáknak, ezért nem volt az idén sem „vízvirágzás". Ennél persze megnyugtatóbb volna, ha nem azért lenne jó vízminőségű a Balaton, mert a szintje alacsony, hanem azért, mert magas. Ez nagyobb esélyt jelenthetne arra nézvést, hogy a minőség nemcsak pillanatnyilag jó, hanem hosszú távon is. Legmegnyugtatóbb, persze, az volna, ha a tavat - ahol csak lehet - magas vízszintnél Is természetes partok határolhatnák. F.CS. munkákat, hogy a belterületek csapadékvíz-mentesítése biztosítható legyen, településekről ne jusson csapadékvíz a tóba. A növényitápanyag(például műtrágya-) bemosódás lényegesen csökkent az utóbbi években. Ez nagyrészt a várakozáson felül jól teljesítő Kis-Balaton rehabilitációjának köszönhető: a Zala által korában közvetlenül a tóba szállított szerves anyagokat a tározó felfogja. Ugyanakkor a Balatonba torkolló más természetes vizek torkolatánál is létesítettünk szűrőmezőket a szervesanyag-bejutás meggátlására. Mindenek eredménye most mutatkozik meg, mikor a kis vízmennyiség ellenére is kiváló minőségű a Balaton vize. -A Kis-Balaton viszont csak részben készült el. Várható-e a második ütem befejezése? - Őt éve folyik a második ütem építése, sajnos, forrás hiányban, eddig nem tudtuk befejezni. Hamarosan tájékoztatjuk a kormányt a Kis-Balatoni Vízvédelmi Rendszer, az első ütemben elkészült Hídvégi-tő működéséről, ezután születhet döntés a munka folytatásáról. Megvalósításakor, az Ingói-berek elárasztásakor különös tekintettel kell lennünk arra, hogy a nádas, a madárvilág élete zavartalan maradjon. Itt kell megemlíteni azt is: a jelenlegi jó vízminőség megtartása érdekében kulcskérdés a mederben már korábban lerakódott, kedvezőtlen összetételű üledék eltávolítása. Ez elsősorban a Keszthelyi-öblöt érinti, a 9 éve kezdődött kotrást a jövőben is folytatjuk. - A Balaton máig jelentős őshonos halállománnyal rendelkezik. Ez azonban lehetne még jelentősebb is. Tesznek-e lépéseket ezért? - A tó halászati jogával rendelkező, profitorientált Balatoni Halászati Rt.-t olyan társasággá alakítjuk, melynek alapvető feladata a tó ökológiai állapotát javító halgazdálkodás, a horgászati célból vonzó halállomány szaporítása és a Balaton vízminőségének védelme. A szervezeti változás előkészítése már megkezdődött. Az ökológiaihelyzet-javító halászat legsürgetőbb feladata az akár 60 kilósra is megnőtt, telepített busák lehalászása. Ha ez nem történik meg, várható, hogy az elöregedett, nagyjából egykorú busaállomány két-három év múlva tömegesen pusztulni fog. - Távlatilag hogyan élhet együtt a tó mint biológiai egység, s az idegenforgalom? - Megoldást csak az jelenthet, ha a turizmus kínálatát a helyi természeti értékekre építjük. így a turizmus haszonélvezői érdekeltté válnak abban, hogy a táj és az élővilág még hosszú ideig eredeti gazdagságában fogadja az idelátogatókat. Az idegenforgalmi fejlesztéseket a kedvezőtlen hatások mérséklésével kell megvalósítani, a fenntartható fejlődés alapelveinek megfelelően. FARKAS CSABA