Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-06 / 208. szám

V. SZIESZTA 2003. szeptember 6., szombat DUNÁNTÚLI TAJAKON, RÁKÓCZI NYOMÁBAN A legmagyarabb labancok A zsámbéki templomrom ma már csak érdekes látnivaló. FOTÓ: KOROM ANDRÁS Nyergesújfalu, Zsámbék, Esz­tergom. A Dunántúl három, egymáshoz is kapcsolódó te­lepülése. Kettő az évszázadok során elvesztette korábbi je­lentőségét, az egyikben pedig a legmagyarabb labancok le­származottai élnek. Érdekes helye Magyarország­nak az a háromszög, mely Zsámbék, Esztergom és Nyer­gesújfalu között terül el. Bár a három település története, s mai jellegzetességei jelentő­sen eltérnek egymástól, egy közös bennük: a környékükön élnek a legmagyarabb laban­cok. Hogyan kapcsolódik egy­máshoz a Dunántúl három egykor nagyon fontos telepü­lése? Egyszerűen mindhárom jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, s kü­lönösen a Rákóczi-szabadság­harcban. Nehezen találhatók meg a múlt történelmi emlékei Nyergesújfalun. A Duna part­ján több kilométer hosszan elnyúló, ám igencsak keskeny település legfőbb látnivalója időben az ókorba vinné a szemlélőt, ám az egykori Cru­merum nevű, a település nyugati felén álló dombon emelt erődnek ma már nyo­ma sincs. Az 1282-ben Ner­gedscednek nevezett Nyer­gessel együtt Újfalut (Uyfalu néven) először az Anjouk ide­jében említették. Közlekedési jelentőségét jelzi, hogy a mohácsi csata után hat évvel Szapolyai János választott magyar király naszádosai a Duna ezen szakaszán semmi­sítették meg az Esztergom­ban ostrom alá vett másik ki­rály, Ferdinánd felmentésére igyekvő hajóhadat. A telepü­lés fontos szerepet a Rákóczi­szabadságharc alatt kapott ismét, amikor is Esztergom közelsége miatt hadszíntérré vált. A kurucok megerősítet­ték a települést, ám a laban­cok gyorsan elfoglalták. A Rá­kóczival szimpatizáló lakos­ság helyére aztán német, az­az labanc családok települ­tek, s még 1864-ben is Sat­tel-Neudorfnak hívták a tele­pülést. így aztán nem csoda, hogy ma is gyakori vezeték­név a Hack, a Schulteisz vagy a Braun. Ennek ellenére a magyar hagyományokra a legbüszkébbek. Az Árpád-kori templom­romjáról híres Zsámbék egy­kori várának kapitánya 1687-ben, azaz közvetlen Bu­da töröktől való visszafogla­lása után Bottyán János lett, aki Esztergom ostrománál lo­vaskapitányként szerzett ma­gának hírnevet, amit aztán Rákóczi mellé állva Vak Boty­tyánként öregbített. A zsám­béki vár ostromának részletei ma még ismeretlenek, s az egykori várban lévő katolikus főiskola sem jelent különö­sebb látnivalót, ám az egykor a francia Aynard család te­metkezési helyéül épült pre­montrei templom maradvá­nyai már igazi turistacsaloga­tóként szolgálnak. A telepü­lés feletti dombra emelt kő­épület már az 1400-as évek­ben olyan romossá vált, hogy Mátyás király elvette azt a szerzetesrendtől, s a pálosok­nak adta. A múlt században a környékbeliek kőbányájának számító romot Möller István mentette meg az enyészettől, míg a kolostorépületek ma­radványait 1934-ben Lux Kál­mán tárta fel. A romtemp­lomba ugyan nem lehet be­lépni, de közelről így is léleg­zetelállító szépségű. A Rákóczi-szabadságharc­hoz is kötődő Esztergom, a királyok városa, a magyar tör­ténelem sűrített foglalata, hi­szen az ország legnagyobb bazilikája közelében, az egy­kori római erőd környékén állt Géza fejedelem sátra. Itt koronázták királlyá Szent Ist­ván királyt is. Az Árpád-kori főváros a tatárjárásban telje­sen elpusztult, s szerepét IV. Béla ideje alatt Buda vette át végérvényesen. Bár Eszter­gom története ma már zömé­ben a föld alatt nyugszik, azért ebbe is betekintés nyer­hető a vármúzeumban. A Ba­kócz-kápolnájáról is ismert Esztergom mára alaposan modernizálódott, s vonzere­jét a szállások építésével is megnövelték, mégis kisváros maradt. A várhegyből látható dunai panorámát a nemrégi­ben újjáépített Mária Valéria híd szépíti, míg a túlparti, szlovákiai Párkányon épített, s láthatóan erősen pusztuló­ban lévő toronyházak csúfít­ják. KOROM ANDRÁS Visszatérhet a SARS-vírus Az északi féltekén vártiató hi­deg miatt minden bizonnyal megszaporodnak a légúti megbetegedések, s emiatt esély van rá, hogy ismét fel­üsse fejét a SARS-vírus - fi­gyelmeztettek amerikai egész­ségügyi szakemberek. MUNKATÁRSUNKTÓL - Jóllehet tűi vagyunk a súlyos akut légúti szindróma (SARS) első hullámán, de ez koránt­sem jelenti azt, hogy a SARS-vírust kiirtottuk volna ­mutatott rá Karén Monaghan, az amerikai hírszerzés mun­katársa, hozzátéve: egészség­ügyi szakemberek attól tar­tanak, hogy a mérsékelt égöv­ben beköszöntő ősszel a vírus visszatérhet. - Változatlanul sebezhetőek vagyunk - figyel­meztetett Monaghan. Míg az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) vírusmen­tesnek nyilvánította a koráb­ban érintett területeket - Szin­gapúr, Hongkong, Kanada, Vi­etnam, Kína -, a koronaví­rusok családjába tartozó SARS-hoz hasonló törzsek to­vábbra is jelen vannak az ál­latvilágban, s bármikor ismét átterjedhetnek az emberre. A WHO tehát attól tart, hogy a SARS szezonálissá válhat, azaz az időjárási viszonyok változásával rendre visszatér­het. A világszervezet ezért arra szólította föl az egészségügyi döntéshozókat, hogy az ősz beállta előtt az influenza elleni védőoltást minél szélesebb körben juttassák el az érintett lakossághoz. NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS 9 SZEMKÖZT Kollégium, magántőkéből Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televizió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meg­hívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témákról. Az e heti adásban Szabó Gábort, a Szegedi Tudomány­egyetem rektorát faggatta Dicső Anikó és Sza­bó C. Szilárd egyebek mellett az idei felvételi eredményekről és a kollégiumi helyek bőví­tésének lehetőségéről. Régi hagyomány felelevenítésével kezdődik el az őszi szemeszter a Szegedi Tudományegye­temen. A holnapi tanévnyitó ünnepség előtt ugyanis az intézmény professzorai teljes dísz­öltözetben végigvonulnak a Kárász utcán. - Ez elsősorban nem píárfogás. A pályázatomban azt írtam - és ehhez tartom is magam -, hogy hagyománytisztelő ember lévén, kollégáimmal együtt a múlt értékeinek megőrzését köte­lességemnek tartom - mondta Szabó Gábor. Az augusztus elején hivatalba lépett új rektort a több szakon is viszonylag alacsony - 72 pont körüli - idei felvételi ponthatárok kapcsán arról kérdezték, nem vezethet-e ez minőségromlás­hoz. A professzor téves elképzelésnek nevezte, hogy a 72 vagy a 120 pont a hallgatók „minősé­gét" jelezné. -Versenyhelyzet alakult ki, amely­ben a bejutás alsó határa 72 pont, a felső határ 120 pont, a kettő között szóródtak a jelentkezők eredményei. Ennek azonban nem kell különö­sebb jelentőséget tulajdonítani. Örülünk an­nak, hogy legalább tíz százalékkal többen je­lentkeztek a szegedi egyetemre, és egyre töb­ben jelölik meg első helyen az intézményt. A mi feladatunk az, hogy a magas és alacsony pont­számmal bekerült hallgatókat egyaránt úgy ké­pezzük ki, hogy azzal saját maguk és a társada­lom is elégedett legyen - magyarázta. Az adásban elhangzott, hogy jelenleg a hall­gatók alig 15 százaléka lakhat egyetemi szállás­helyen, a nappali tagozatosok között pedig 25 százalék a kollégisták aránya. A rektor prog­ramjában ennek a helyzetnek a radikális javítá­sát tűzte ki célul. - Azt szeretném, ha a lakhatá­si támogatás minél nagyobb hányadát a hallga­tók egyetértésével a mostani kollégiumi helyek korszerűsítésére fordítanánk. Ez azonban ke­vés, az egyetem hallgatóvonzó és -megtartó ké­pessége jelentősen függ attól, hogy lesznek-e új diákszállások - hangsúlyozta Szabó Gábor. Az egyik lehetséges megoldásként a magántőke bevonását említette. Ennek előkészítésére a hé­ten szerződést írt alá egy céggel, és azt reméli, 2004. február 28-ára találnak olyan befektetőt, aki vállalná új diákszállás felépítését. A rektor hozzátette, hogy a kormányprogram szerint 2006-ig tízezer kollégiumi hellyel bővül a ma­gyar felsőoktatás, abből a szegedi egyetem ez­ret szeretne magára vállalni. H. SZ. Emberi település a Holdon Húsz éven belül állandó em­beri település lehet a Holdon ­mondja egy vezető űrkutató szakember. Bemard Foing, az Európai Űrügynökség plane­tológusa szerint hamarosan rendelkezésre áll az a tech­nológia, amelynek segítségé­vel felépíthető egy állandó űr­bázis égi kísérőnk felszínén. Itt lehetne tesztelni azokat a fi­zikai és pszichológiai hatáso­kat, amelyeket a jövőbeli, hosszú űrrepülések - például egy Mars-utazás - során érik az űrhajósokat. Az első európai Hold-szon­dát, a Smart-1 indítását ezek­ben a napokban tervezik. A szonda a Hold felszínének térképét készíti el a röntgen­tartományban, miközben vízjéggel telt kráterek után kutat. PROGRAM PONT o mqzi SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM Ma és holnap, du. fél 4, háromnegyed 6 és este 8 óra: Lara Croft: Ibmb Raider - Az élet bölcsője. Színes, m. b. amerikai film. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA Ma és holnap, du. negyed 5 és este háromnegyed 9 óra: Boldog születésnapot. Színes magyar film; este fel 7 óra: Vénusz szépségszalon. Színes francia film. BELVÁROSI MOZI KAMARA Ma és holnap, du. 4 és este íél 9 óra: Hogy szeretsz? Színes dán film; du. negyed 7 óra: Tesó. Színes Magyar film. PIAZA CINFMA CITY Túl mindenen, ma és holnap: 16, 20.15 óra. Segítség hal lettem, ma és holnap: 11, 13, 14.30 óra. Charlie angolai, ma és holnap: 18.15 és ma 22.30 órakor is. Doktor Szöszi 2, ma és holnap: 11.30, 13.30, 15.45, 17.45, 19.45 óra. Ibmb Rider 2, ma és holnap: 12, 14.30, 17, 19.30 és ma 22 órakor is. Szindbád, ma és holnap: 12.30, 14.15 óra. Sorsdöntő nyár, ma és holnap: 16, 20 óra. Azonosság, ma cs holnap: 18 és ma 22 órakor is. Miről álmodik a lány, ma és holnap: 12.15, 14.45, 17, 19.15 óra. Hulk, ma és holnap: 12.15 óra. A fülke, ma és holnap: 14.45, 16.45, 18.45, 20.45 és ma 22.30 órakor is. Terminátor 3, ma és holnap: 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 és ma 22.30 órakor is. Oviapu, ma és holnap: 11, 12.45, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 és ma 22.15 órakor is. Malacka a hős, ma és holnap: 11.45, 13.45 óra. Az igazság órája, ma és holnap: 15.15, 19.45 és ma 22 órakor is. Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt, ma és holnap: 17.30 óra. VÁSÁRHELY Ma és holnap, du. háromnegyed 6 és este 8 óra: Hajő a vége. Színes amerikai film. MAKÓ Ma és holnap, este 8 óra: Charlie angyalai: teljes gázzal. Színes, m. b. amerikai film. SZENTES Ma és holnap, du. fél 6 óra: Londoni csapás. Színes amerikai akcióvígjáték; este 8 óra: A sötétség leple. Színes amerikai horrorfilm. FÖLDEÁK Ma este 7 óra: X-Men 2. Színes, m. b. amerikai film. MINDSZENT Ma du. 6 óra: Mátrix. Színes, m. b. amerikai film. RÚZSA Holnap, du. 6 óra: Több a sokknál. Színes amerikai film. SÁNDORFALVA Ma és holnap du. 6 óra: Ki nevel a végén. Színes amerikai film. SZEGVÁR Holnap este 7 óra: Mátnx. Színes, m. b. amerikai film. ÜLLÉS Holnap du. 6 óra: Bölcsöd lesz a koporsód. Színes amerikai film. KÖZÉLET SZEGED A Móra Ferenc Múzeum //. emeleti Kincskereső kuckóiában ma de. 10 órakor matiné: Barangoló a barbárok között címmel, történelmi foglalkozás ftivwiák István vezetésével. A SZÁMAIK Oktató Közptmtban, (Budapest XI. ker., Etele út 68.) szeptember 13-án, de. fél 10 órai kezdettel: a fiatal Értelmiségiek Kötc Közhasznú Egyesület „Tiivábbtanulás 2004" címmel tájékoztató napot tart a felvételi rendszer előző éves változásairól és az új tapasztalatokról. (Előzetes regisztráció és további információ: 06-30-348-07-12-es telefonszámon, vagy tovabbtanulasói hello.hu e-mail címen). KONCERT SZEGED A lATE-klubban ina este 10 órakor Mi-csoda-buli. A nagyteremben Dj. Alma és Dj. Egon, a kisteremben Dj. Alaosony^s Pj. Immyboy. kialLíta$ SZEGED A Móra Ferenc Múzeumban megnyílt Hun aranyak - a nagyszéksósi fejedelmi lelet; úton-útfélen ­múzeumi kutatások az M5-ös autópálya Csongrád megyei szakaszán, valamint Három a tánc! - magyarországi táncábrázolások 1686-1940-ig címmel. Megtekinthető naponta 10-től 18 óráig, hétfőn szünnap. A Kass Galériában (Vár u. 7.) megnyílt Rapp György grafika és tűzzománc­kiállítása. Megtekinthető szeptember 28-áig hétfő kivételével, naponta 10­tól 18 óráig. A Quint Galéria (Kölcsey u. 4.) kortárs magyar művészek állandó kiállításával várja a látogatókat. Nyitva: hétfőtől péntekig 9-től 18, szombaton 9-től 13 óráig. A Pick Szalámi és Szegedi Baprikamúzeum (Felső Hsza part 10.) látogatható: keddtől péntekig 15-től 18, szombaton 13-tól 16 óráig, hétfőn és vasárnap szünnap. Az Olasz Kulturális Központban (Dugtmics tér 2.) megnyílt a XXXII. Nyári TárlaL Az országos képzőművészeti kiállítás átfogó képet ad a hazai szobrászat, festészet cs grafika utóbbi néhány évének jelentősebb tendenciáiról. Megtekinthető szeptember 14-cig hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig SZENTES A Koszta József Múzeumban megnyílt „Az ckklesia tagjairól" Szentes népélete a XIX. sz. első felében; valamint néprajzi kiállítás Kis Bálint halálának 150. évfordulója tiszteletére. Megtekinthető szeptember 30-áig, naponta 10-tól 18 óráig hétfőn szünnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom