Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-23 / 196. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON Vasárnapi kívánságm űsor vasárnap 12.00-16.00 FM9&4 Rádió i AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZIESZTA SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. AUGUSZTUS 23. ÖTVEN ÉV MÚLVA VESZÉLYBE KERÜLHET AZ IDŐSKORÚAK ANYAGI BIZTONSÁGA ígdíjbomba Európában A vén kontinens népessége öregszik. Ahogy nő az átlagéletkor, a nyugdíjasok egyre többen lesznek, ami a jelenleg működő nyugdíjrendszerek összeomlásához vezet. Azért, hogy a következő évtizedekben a munkától visszavonuló idősek nyugellátása ne kerüljön veszélybe, Európa több országában a nyugdíjrendszer reformját tervezik, ám a törekvést mindenütt heves társadalmi ellenállás kíséri. Az ENSZ 2050-ig előrevetített prognózisa szerint a világ lakossága 6 milliárdról 8,9 milliárdra nő, a jövőbeni Európai Unió 27 tagországában viszont 6 százalékos népességcsökkenésre kell számítani, vagyis 482 millióról 454 millióra esik vissza a 21. század közepére az itt élők száma. A különösen alacsony termékenységgel „megáldott" országokban egészen drámai helyzet alakul ki: a jelenleg 57,5 millió főt számláló olaszok fél évszázad múlva már csupán 45 millióan lesznek, Németország lakossága pedig száz év alatt 80 millióról akár 25 millióra apadhat - ha kívülről nem vándorolna be senki az országba. Tovább élnek A népesség csökkenéséhez egy másik fontos társadalmi folyamat társul: a jólét eredményeképpen a várható élettartam egyre hosszabb lesz. Ez pedig oda vezet, hogy míg napjainkban 100 munkaképes lakosra 35 nyugdíjas jut, addig 2050-ben - ha a jelenlegi demográfiai trend folytatódik ugyanennyi munkásra már 75 nyugdíjas esik. Sőt Olaszországban és Spanyolországban egy az egyhez lesz az arány. S mivel a mindenkori idős generáció nyugdíját mindig az éppen dolgozók fizetik, nem sok jóra, s még inkább csekélyebb összegű ellátásra számíthatnak a jövőbeli nyugdíjasok. Nem véletlen, hogy a legtöbb nyugat-európai ország kormánya tervbe vette a nyugdíjrendszer megreformálását. A francia reformelképzelés szerint a mintegy 5 millió közalkalmazottnak ezután tovább kell dolgoznia és közben magasabb nyugdíjjárulékot kell fizetnie ugyanazért a nyugdíjért. A jelenlegi 37,5 év helyett 2008-tól már 40, 2020-tól pedig 42 évre emelkedne a megkövetelt szolgálati idő, ami után teljes nyugdíjra tarthatnak igényt. Annak, aki nem szerez ennyi szolgálati időt a nyugdíjkorhatár eléréséig, 60 éves koráig, alacsonyabb öszszegű nyugdíj jár. Igaz, ezt bárki kiegészítheti a magánnyugdíjpénztáraknál felhalmozott díjbefizetéssel, vagy egyéb megtakarítással. Az öregségi nyugdíj EU-ban alacsonynak számító 60 éves korhatárát ugyan nem szándékozik felemelni a francia kormány, de mindenkit arra igyekeznek ösztönözni, hogy Idősek farsangja. Tovább emelhetik a nyugdíjkorhatárt. tovább dolgozzék. Az intézkedésektől évente mintegy 6 milliárd euró megtakarítást várnak, ám a demográfiai előrejelzések szerint 2020-ra legalább 15 milliárd euró többletre lenne szükség a nyugdíjrendszer finanszírozásához. S bár a reform a jövő nyugdíjasainak anyagi biztonságát hivatott megteremteni, mégis óriási felzúdulást váltott ki: még tavasszal utcai demonstrációkat tartottak - olykor egymilliónál is több résztvevővel - az elképzelések ellen. Életerős nyugdíjasok Ketyeg a nyugdíjbomba az EU más országaiban is: AusztNYUGDIJHELYZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN Nyugdíjkorhatár (év) i Elónyugdij' jogosultság (év) Járulék (százalék) ország férfiak nők i Elónyugdij' jogosultság (év) munkáltató dolgozó összes Belgium 65 62 60 8,86 7,5 18,56 (2.2% állami) Dánia 65 65 nincs 0 2 2 Nénwtofszáy 65 65 60 9,75 9,75 19,5 Olaszország 65 60 57 23,8 8,9 32,7 Görögország 65 65 60 •6,67 13,33 20 Spanyolország 65 65 60 (férfiak. 6 l(nók) 6,4 30,8 37,2 Franciaország 60 60 nincs 9,8 6,55 16,35 Írország 65 65 nincs nincs adat nincs adat 12,5 Luxemburg 65 65 60 (férfiak), 57 (nők) 8 8 24 (8% Mami) Hollandia 65 65 nincs 0 17,9 17,9 Ausztria 65 60 61 (férfiak), 57 (nók) 12,55 10,25 22,8 Portugália 65 65 55 23,25 11 34,25 Finnország 65 65 60 21.7 0 21,7 Svédország 65 65 '61 0 18,5 18,5 Nagy-Britannia 65 60 nincs 11,9 10 21,9 J RorravfufttMiArottuk) riában, Németországban és Olaszországban évek óta halogatják a reformot, mivel a szakszervezetek mindenütt keményen ellenállnak. Az olaszok vannak a legnagyobb lépéskényszerben, mivel 2050-re a lakosság 60 százalékát teszik majd ki a 65 év felettiek. Náluk jelenleg 35 évnyi járulékfizetés után válhat valaki nyugdíjjogosulttá, de korábban húsz év is elég volt, így ma az ötvenes éveik derekán járó, életerős nyugdíjasoktól hemzseg az ország, akik természetesen mellékállásban, sőt olykor teljes munkaidőben dolgoznak. Nekik tavaly óta már adót kell fizetni. A németek is egyre korábban akarnak nyugdíjba menni. Igaz, ennek ára van: míg 45 év szolgálati idővel a korábbi átlagkereset 70 százalékával vonulhatnak nyugdíjba, a korkedvezménnyel távozóktól minden le nem dolgozott évért ádagban 3,6 százalékot vonnak le. Nekik azonban a jelek szerint így is megéri. Németországban az elmúlt években megemelték a nyugdíjjárulékot, most pedig azt tervezik, hogy 2011-től fokozatosan minden esztendőben egy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár is, így 2035-től már csak 67 évesen fordíthatnának hátat az irodának vagy a gyárnak a német dolgozók. Egyesek azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezzel csökkenne a 4,5 millió munkanélküli elhelyezkedési esélye, mivel a gazdaság stagnálása idején a nyugdíjazás lett az egyik legfontosabb munkahelyteremtő eszköz. Segít a bevándorlás? Európa népességcsökkenésének és elöregedésének kedvezőtlen folyamatát egyesek szerint a bevándorlás fokozásával lehetne lassítani. A Földközi-tenger másik oldalán, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Mennyi jár? Az EU-ban nincs egységes nyugdíjrendszer és a fizetendő járulékok is elég magasak. Hollandiában például alanyi jogon havi 825 eurós alapnyugdij jár minden 65 év fölötti állampolgárnak, az összeg kiegészíthető a magánnyugdíjpénztárak változatos kínálatával. Svédországban a törvényes minimális nyugdíjat minden 65 év fölötti szintén alanyi jogon kapja (ha negyven évig élt az országban), érdekesség, hogy a munkáltatók nem fizetnek nyugdíjjárulékot. Írországban a kötelező járulékfizetés fejében minden alkalmazott heti 106 eurós nyugdijátalányt kap, ami kiegészíthető biztosítás és pénztárak útján, de járnak természetbeni juttatások is: utazási kedvezmény, tévéelőfizetés, villanyszámla-hozzájárulás. Egy osztrák munkás átlagnyugdíja 703 euró, a legmagasabb pedig 2365 euró. A köztisztviselők esetében az átlagos összeg 2525, a legnagyobb 7868 euró. Luxemburgban a nyugdíjplafon a minimálbér ötszöröse, ugyanakkor negyvenévi járulékfizetés után a minimális nyugdíjösszeg 1190 euró. Észak-Afrikában ugyanis gyors ütemben nő a lakosság és egyre több közöttük a fiatal. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint azonban csak a jelenleginél ötször-tízszer nagyobb bevándorlással lehetne semlegesíteni az öregedő népesség okozta gazdasági folyamatokat. Miközben már a mostani bevándorlási szint is tűrheteden egyes társadalmi rétegek szemében, amelyek véleményükkel különböző populista politikai áramlatokat erősítenek. HEGEDŰS SZABOLCS A Kennedyek átka Átok sújtja a Kennedy családot - állítja egy amerikai szerző a könyvében. Feltárja, hogy milyen pokolnak vetett véget az ifjabb John Kennedy és felesége, Carolyn Bessette négy évvel ezelőtti repülőszerencsétlensége. MTI PRESS A sors üldözte a Kennedyeket. Miközben Amerika illúziókkal vette körül őket, a boldog vég semmiben sem sikerült. Az elnök John Kennedy és felesége, a későbbi Jackie Onassis drámája megismétlődött volna az ifjabb John és asszonya, Carolyn életében is. A haláluk évfordulójára megjelent könyv szerint ugyanis ez a házasság paradicsomnak látszott, de maga volt a pokol. Valójában a „házaséletük" legnagyobb részét külön élték. Az egykori elnök fia szállodában bérelt szobát, a divattervező hölgy otthon lakott. Az ok a kokainfüggő asszony volt, aki, ha nem volt „belőve", dühöngővé vált. Egy alkalommal úgy megvágta férje ütőerét, hogy azonnal kórházba kellett szállítani. A hírneves pár sorsa 1999. július 16-án váratlan fordulattal teljesült be, repülőgépükkel a tengerbe zuhantak. Az évfordulóra megjelent könyv feltárja a pár életének számos titkát. A regény címe: A Kennedyek átka. A szerző, Edward Klein a család régi barátja, többször is írt a dinasztiáról, egyébiránt profi, a New York Times Magazin korábbi szerkesztője. Szerinte „az évszázad házassága" - az ábrándozásra hajlamos Amerika így nevezte a fiatal pár mesébe illőnek vélt esküvőjét - már rosszul is indult. John szelíd, lágyszívű férfi volt, ám a pajzsmirigyének zavarai, a különféle gyógyszerek akadályozták az összpontosításban. Asszonyát depresszió kínozta, a kemény drogok rabja volt, s azt sem nézte, honnan szerzi be azokat. Az erőszakos és olykor trágár nő az egybekelésben a felemelkedést látta, ugyanakkor állandóan John képébe vágta annak korábbi viszonyát Daryl Hannah színésznővel. A „beszélgetések" mindig heves veszekedésbe torkollottak. Ő viszont megcsalta korábbi partnerével, egy modellel. John, hogy valamiképpen meneküljön a nyomasztó tehertől, a sportban látta a kivezető utat, tornatermekbe járt, evezett és pilótaleckéket vett. A saját világát kereste, Carolynt pedig hagyta az övében. A szerző szerint ekkor csalta meg először az asszonyát. Mindez két nappal azelőtt történt, hogy saját gépével felesége és annak húga társaságában elindult kedvenc rokonlánya esküvőjére. A repülő azonban lezuhant, mert a tapasztalatlan pilóta technikai hibák sorát követte el.