Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

4 HETFO, 2003. JULIUS 7. Balogh kemencét, Vmcze házat épít Megyei honatyák nyári szabadságon Nem lett gazdagabb a város, de legalább már ismeri saját ingatlanait 300 milliárdnyi vagyon Fotó: Gyertes Kálmán tént, hogy több éves késlekedéssel készült el a vagyonnyilvántartás, amely most már pontos képet fest Szeged önkormányzatának ingat­lantulajdonáról. A város hitelképességét Mózes Ervin szerint nem befolyásolja jelentősen az eddig becsülthöz képest ötszörös ingatlanvagyon. A hitelező pénzintézetek ugyanis nem a teljes vagyonleltárt veszik alapul, hanem mindig konkrét ingatlanok értékét becsülik fel. Ráadásul a nyilvántartásban sze­replő vagyon egy jelentős része máris jelzáloggal terhelt, hiszen csak az ISPA-támogatással meg­valósuló beruházások garanciá­jaként 12 milliárd forint értékű ingatlant kellett felajánlani. Ugyancsak jelentős a forgalom­képtelen ingatlanok - a közterü­letek vagy a közintézményeknek otthont adó épületek - aránya. Az önkormányzat ezután folya­matosan szeretné gondozni a va­gyonleltárt, hogy az mindig a nap­rakész adatokat tartalmazza. Ezért három cégtől kértek ajánla­tot a feladat ellátására. Az ügyben a közeljövőben születhet döntés. K.B. Saját tartalékai mentik meg az egyetemet Nehezen, de túlélik a költségelvonást Több mint hárommilliárd fo­rintot von el a felsőoktatástól országos szinten a kormány. A kabinet csak a dologi kiadáso­kat csökkenti, a béreket érin­tetlenül hagyja. A szegedi egye­temen mindez több mint 300 millió forint mínuszt jelent. A Magyar Rektori Konferencia (MRK] közleményben reagált a kormánynak azon lépésére, melynek értelmében több mint 3 milliárd forintnyi, dologi kiadá­sokra elkölthető pénzt von el a felsőoktatástól. Az MRK szerint ezzel a lépéssel a Médgyessy-ka­binet veszélyezteti az egyetemek, főiskolák zavartalan működését. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE| rektora, Mészáros Rezső lapunk kérdésére válaszolva el­mondta: ez a költségcsökkentés az egyetemen több mint 300 mil­lió forint mínuszt jelent: - Azért érinti súlyosan az or­szág összes egyetemét és főisko­láját ez a lépés, mert a működési költségeket tekintve évről évre alulfinanszírozottak az intézmé­nyek. Igaz, hogy az SZTE költ­ségvetése majdnem 32 milliárd forint, de ennek túlnyomó része bérköltség, amiből nem lehet el­vonni összegeket a hiány pótlá­sára. A dologi költségeinkből fi­zetjük többek között a rezsinket is, ami évről évre emelkedik ­mondta a rektor. Mészáros Rezső hozzátette: a dologi kiadásokból finanszíroz­zák az egyetemi integráció to­vábbfejlesztését is. A rektor az el­vonások kapcsán már egyeztetett a karok dékánjaival és főigazga­tóival. - Az integráció kezdetén eldöntöttük, hogy létrehozunk egy fejlesztési és egy vis maior alapot, amelyekbe minden kar befizet egy bizonyos összeget. Megállapodtunk abban, hogy a vis maior alaphoz csak rendkívü­li esetben nyúlunk. Most ezt kell tennünk. Sajnos a vis maior alapban nincs annyi pénz, hogy fedezze az elvonást, így a fejlesz­tési alaphoz is hozzá kell nyúl­nunk, de szerencsére nem kell újabb pénzeket elvonni a karok­tól - magyarázta Mészáros. A rektor elmondta, bízik ab­ban, hogy egyszeri volt a dologi költségcsökkentés. - Borzasztó lenne, ha jövőre is megismételné a kormányzat ezt a lépését, mert akkor már nem lenne vis maior és fejlesztési alapunk, tehát nem lennének olyan tartalékaink, amit fel tudnánk használni, így a karok pénzéhez kellene hozzá­nyúlnunk, ami a kisebb karok esetében működésképtelenséget iokozna. De a nagyobb karoknál is komoly működési zavarok lép­nének fel - tette hozzá Mészáros Rezső. Az Oktatási Minisztérium (OM) korábban többször is azzal érvelt, hogy időarányosan az in­tézmények működési bevétele 5 százalékkal meghaladta a terve­zettet, szerintük ebből a többlet­ből kompenzálható az elvonás. Mészáros ezzel kapcsolatban megjegyezte: a minisztériumi ál­lásfoglalás biztosan helytálló, ám az OM-ben összesített számokat említhettek. Azonban minden intézmény sajátos pénzügyi kon­díciókkal rendelkezik. A plusz­bevételek származhatnak kuta­tásokból, pályázatokból, költség­térítéses oktatásokból, amelyek­nél szigorúan megszabják, mire lehet elkölteni, azaz nem lehet ezeket teljes mértékben dologi kiadásokra fordítani. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Folytatás az 1. oldalról Géczi József (MSZP) többnyire Budapesten lesz egész nyáron, mivel ott fog dolgozni. Nagyob­bik fia most nősül, ezért lekötik az örömapai teendők is. Azért a nyaralásról, pihenésről sem sze­retne lemondani. Családjával néhány napra Erdélybe, illetve a Balaton mellé és Vas megyébe utazik. Kozma József (MSZP) nem tud hosszú időre szabadságra menni. Néhány hétvégén azonban csa­ládjával kisebb-nagyobb kirán­dulást tesz az országban. Pár napra Csongrádra, Kaposvárra, illetve a Balatonhoz utaznak. Leghosszabb útjuk a hatnapos máltai nyaralásuk lesz. Lázár János (Fidesz-MPSZ) hódmezővásárhelyi polgármes­* térként nyári terveit a városi be­ruházásoktól teszi függővé. Ha minden jól alakul, akkor július­ban egy hétre Horvátországba megy majd pihenni feleségével. Emellett egy hivatalos látogatás is szerepel programjai között, négy napra ugyanis Franciaor­szágba utazik. Martonosi György (Fidesz­MPSZ) júliusban Szlovákiában, a barátainál tölt néhány napot. Emellett Tüsnádfürdőre, a sza­badegyetem előadásaira látogat el, illetve augusztusban gyerme­keivel is szeretne néhány napot pihenni valahol, de azt még nem tudta megmondani, hová utaz­nak. Általában nyáron jut ideje a magánügyeinek intézésére, s ek­kor pótolja be a háza körül elma­radt munkákat is. Nógrádi Zoltán (Fidesz-MPSZ) évekkel ezelőtt megfogadta, hogy minden évben felkeresi Csík­somlyót. Ez az idén sem marad el. Most azonban feleségét és két kicsi gyermekét is elviszi. Erdélyi útjuk során elmennek Móraha­lom testvértelepülésére, Alcsíkra is. A nyár nagy részében otthon marad, mivel polgármesterként még igen sok munkája akad a vá­rosban. Rákos Tibor |Fidesz-MPSZ) idejének nagy részét leköti a Fi­desz szegedi szervezetéhez kap­csolódó munka. Családjával, il­letve barátaival több napot is el­töltenek majd a Balaton partján. Ezenkívül elmennek még Ka­polcsra, a Művészetek Völgyébe, illetve tizenkét napra a horvát tengerpartra utaznak. Újhelyi István (MSZP) nyara igen mozgalmasnak ígérkezik. A munkában már az is kikapcsoló­dást jelent számára, ha családjá­val lehet Szőregen. Két gyerme­kével most először nyaral kül­földön, egy hetet töltenek az Iszt­riai-félszigeten. Emellett tagja lesz annak a háromszáz fős ma­gyar delegációnak, amely hazán­kat képviseli a Görögországban rendezendő nemzetközi ifjúsági fesztiválon. Vmcze László (Fidesz-MPSZ) nyara is munkával telik. Mégpe­dig lánya házának építkezési munkálataiból igyekszik kivenni a részét. Lányának egyébként a közeljövőben születik gyermeke. Emellett pihenésként a főváros­ban tölt majd egy-két napot a családjával. K.T.-T.A. A szentesi strand számítógépe megőrzi a fotókat Szabályos a felvétel A szentesi strand új beléptetőrendszere egy ideje közbeszéd tárgya a városban. A látogatót a bejáratnál alig észrevehető kamera is fogadja, mely pillanatfelvételt készít róla. Megtudtuk, az ilyen fotó készítése és tárolása nem ütközik semmilyen jogszabályba. A sportközpont egyébként nem szolgáltathatja ki a felvételeket polgárjogi esetekhez, ellenben büntetőjogi ügyekben nyilvánosságra hozhatja. Kevesen tudják, de fontos lehet, hogy a jegyváltás nélkül belépőkkel szemben szabálysértési eljárás indítható, ugyanis a belépőjegy árának meg nem fizetése büntetőjogi kategória. A Kárász utcai ingatlanok eddig is a leltárban voltak. Folytatás az 1. oldalról Csakhogy - a cég állítása szerint - az IKV Rt. korábbi vezetése nem szolgáltatott adatokat a munkához, így a kft. tavaly év végén felmondta a szerződést. (Az országban csupán néhány te­lepülés, köztük Szeged nem tud­ta határidőre, azaz január elsejé­re összeállítani a listát.) Mózes Ervin jegyző úgy véli, jo­gos volt a cég lépése. A Benedek és Társai Kft.-vei tárgyalásokat kezdett az új városvezetés, az is­mételt megbízás után a vállalko­zás néhány nappal ezelőtt befe­jezte a város ingatlanvagyonának feltérképezését. A listából kiderült: az előző ciklusban nyilvántartott 4715 helyett 8331 ingatlan van a város tulajdonában. Ezek becsült össz­értéke nem 60, hanem 300 milli­árd forint. Ebbe az összegbe már beletartozik a 30 milliárdos vízi­közmű vagyon is, amelyet a Sze­gedi Vízmű Rt. gondoz. A jegyző határozottan leszögez­te: szó sincs arról, hogy ez elmúlt időszakban gyarapodott volna a város vagyona. Pusztán annyi tör­Szeged sajátos ízei MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged ízei címmel sajtótájékoz­tató keretében mutatták be teg­nap a Szeged Expón az Agami Kft. kiadásában megjelent gaszt­ronómiai kiadványt. Ugyanitt bejelentették, hogy az Agami, valamint a Gellért és Fiai Con­sulting Kft. az exkluzív vendég­látás évenkénti díjazásával, saját finanszírozásban versenyt hirdet a szegedi vendéglátóhelyek kö­zött. Az elmaradt fejlesztések miatt már nem vonzóak a szegedi strandok Egyelőre csak álom az aquapark Szeged már nem valódi fürdőváros. Noha viz van, a nap is süt, a strandok is mű­ködnek, a gyógyfürdőt pedig éppen most újítják fel, az utóbbi években egyetlen je­lentős beruházásra sem futotta az idény­fürdőkben. A turistákat vonzó aquapark megvalósításához pedig több milliárd forint kellene. Az utóbbi időkben folyamatosan csökkent a forgalom Szeged idényfürdőiben, a Partfür­dőn különösen szemet szúr, hogy egyre ke­vesebb a vendég a kempingben. Mészáros Gábor, a Szegedi Fürdővizek Kft. igazgatója szerint ennek az az oka, hogy az utóbbi években gyakorlatilag semmilyen fejlesztés nem történt az idényfürdőkben. A strando­kat üzemeltető cég vezetője elmondta: egy korszerű aquapark fölépítése több milliárd forintba kerülne. Egyelőre azonban a jelen­legi létesítmények korszerűsítésére, vízfor­gató berendezésekre, valamint a környezet és az épületek megszépítésére kellene leg­sürgősebben a pénz. Noha a szegedi idényfürdők jó adottságokkal rendelkeznek, a vendégek ma már olyan helye­ket keresnek fel, ahol élményfürdővel, csúsz­dákkal és felújított medencékkel várják őket. - Nálunk azonban egyelőre nem az él­ményfürdő hiánya a legégetőbb probléma. Egyelőre az is öröm, hogy a töltő-ürítő rend­szerű medencéink üzemeltetésére haladékot kaptunk. A Sportuszodán és Forrás Szállón kívül Szegeden sehol sem működik még víz­forgató berendezés. A medencéket reggel föl­töltjük, este pedig leengedjük. Ezt még két évig jóváhagyta az ÁNTSZ, de ez már az utolsó utáni határidő - magyarázta a fürdő­igazgató. Strandöröm. Nagy melegben mindegy, csak medence és víz legyen. Mészáros Gábor az idényfürdők korszerű­sítésére milliárdokat tudna költeni. Az igaz­gató szerint azonban nem is olyan egyszerű meghatározni, hol kezdenének nagyobb be­ruházásba, ha pénzhez jutnának. A Partfür­dőt évente elborítja a folyó árhulláma, ott nem érdemes fejleszteni, elegendő volna korszerűsíteni a medencéket és megszépíte­ni a környezetet. A Ligetfürdő a töltés túlol­dalán fekszik, de területe szűkös. Egy esetle­ges bővítés esetén talán létre lehetne hozni ott egy aquaparkot. Mivel ez nagyon sokba kerülne, célszerűbbnek látszik Sziksósfürdő Fotó: Gyenes Kálmán fejlesztése. Az sem biztos persze, hogy min­den fürdőből aquaparkot kell varázsolni. Mégis, úgy tűnik, minden nagy múltú fürdő­hely arra törekszik, hogy minél több korosz­tálynak nyújtson vonzó szolgáltatásokat: a gyógyászat mellett wellnessrészleget, él­ményfürdőt, aquaparkot létesítettek. Az An­na-forrás vizére épült belvárosi gyógyfürdő felújítása után már csak ez utóbbi, egy csúszdákat, élménymedencéket kínáló aqu­apark hiányzik a kínálatból. Erre pedig egy­előre nincs pénze a városnak. MOLNÁR B. IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom