Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-05 / 130. szám

PÉNTEK, 2003. JÚNIUS 6. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Tanulóvezetők és rémeik Az autósok időnként elfelejtik, hogy ők is így kezdték. Fotó: Miskolczi Róbert Nem könnyű a tanulóvezetők élete. Ott az a sok kar, pedál és persze a forgalom, amire muszáj ügyelni. Figyelni pedig nagyon kell, hiszen mint Zsiday Galgóczy Klára gépjárműoktató fogalmazott, az autó fegyver, amivel ölni is lehet. A tükrök, az ülés beállítása és néhány jó tanács után Balázs Tímea elfordította a kulcsot a gyújtáskapcsolóban és elindult élete első útjára a városi forgalomban. - Kicsit beleszeretett a gázpedálba, azért néha nekem kell nyomnom a féket - jegyezte meg a 25 éves lány oktatója, Zsiday Galgóczy Klára közlekedéspedagógus, az egyik szegedi autósiskola vezetője. A megye legkisebb tanulóvezető autója, a Daewoo Tico lassan, de magabiztosan gördült ki az Arany János utcából, majd jobbra kanyarodtunk. A Dózsa György utcában mindössze pár méter megtétele után izgalmas közlekedési helyzetbe keveredtünk. Egy másik tanulóvezető tolatva próbált beállni a Magyar Rádió szegedi stúdiója elé, mi pedig megpróbáltuk kikerülni. Míg sofőrünk a manőver kivitelezésén gondolkodott, szemből megérkezett a trolibusz. A jármű vezetője azonban villantott, szabad az út. Útközben Zsiday Galgóczy Klára elmesélte, 16 éve gépjárműoktató, évente legalább 70 diák kerül ki kezei közül. Eddigi pályafutása alatt mindössze három tanulója nem szerzett jogosítványt. Közülük a legemlékezetesebb Edit néni volt, aki több mint tíz évvel ezelőtt 72 esztendősen akart vezetői engedélyt szerezni. Kedves, aranyos néni volt, csak éppen nem látott a jobb szemére. Állítólag lefizette az orvost az egészségügyi alkalmassági vizsgán. - Három galibát okozott mesélte tovább Edit néni történetét az oktató. - Egyik alkalommal két taxi, később egy troli és Lada ütközött össze, majd egy másik Lada csavarodott fel a fára miatta. Az ötödik sikertelen forgalmi vizsgája után sírva fakadtam - mesélte Galgóczy Klára. Edit néni csak ekkor árulta el oktatójának, hogy fél szemére nem lát. - A féket nyomkodjuk intenzíven lefelé! - hangzott a tanács egy kereszteződés előtt. - Nem is kellett volna megállnom? - kérdezte Tímea oktatójától a Felső Tisza partra kanyarodva, majd közösen megállapítják, valóban nem kellett volna, hiszen itt párhuzamos közlekedés van. Ennek tudatában mentünk még egy kört. Tímea néha, mint minden kezdő tanulóvezető, nem találta a sebességet, kettes helyett négyesbe váltott, vagy rossz irányba indexelt. Ez azonban nem okozott problémát. A városban autózva egyébként megismerhettük a tanulóvezetők rémeit is. Egyikük Ferike, aki az oktató szerint városképi jelentőségű. A férfi ételt szállít biciklijével. Találkozásunkkor éppen a Párizsi körúton a forgalommal szemben kerekezett... A másik rém pedig Ibrahim, ami a török kamionosok gyűjtőneve. A. T. J. Magyarországon a felnőtt lakosság 15 százaléka depressziós Az öngyilkosság előszobája Magyarországon egy adott pillanatban 3-400 ezer embert érint a depresszió. A betegségről a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökének, Tringer László professzornak és az Országos Pszichiátriai Intézet osztályvezető főorvosának, Rihmer Zoltánnak szerkesztésében most készült összefoglaló tanulmány. Egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság több mint 15 százaléka élete folyamán átesik legalább egy depressziós epizódon, ami az esetek többségében 6-8 hónapig tart. Magyarországon egy adott pillanatban 3-400 ezer ember küzd depresszióval, közülük csak 40 ezren rendelkeznek pontos diagnózissal. Az alapellátás orvosai sok esetben nem ismerik fel, hogy páciensük depressziós. A következmény: önkezű halál A depressziót számos pszichiáter az öngyilkosság előszobájának tartja, mert e betegség legtragikusabb következménye az önkezű halál. Az öngyilkosok 60-70 százaléka szenved depresszióban, a súlyos depresszióban szenvedők közel 30 százaléka öngyilkosság következtében hal meg. 2001-ben Magyarországon 2979 ember vetett véget önkezével életének. 1984 és 2001 között lényegesen javult ugyan a magyarországi helyzet: a teljes lakosságra vetített öngyilkosságok száma 35 százalékkal csökkent, de ennek ellenére hazánkban a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok száma még mindig másfélszer több, mint Ausztriában. Elinni a szomorúságot Összefüggés van az alkoholizmus és a depresszió között is: a szorongó, depressziós ember gyakran nyúl a pohárhoz és fordítva: az alkoholfüggőség gyakran vezet depresszióhoz. Ez azért is nagy probléma, mert Magyarországon az alkoholisták számát a nagy ivókkal együtt 6-800 ezerre becsülik, viszont csak 10 százalékuk fordul orvoshoz problémájával. Pszichiáterhiány Magyarországon egyre kevesebb pszichiáter dolgozik: az utóbbi két évben folyamatosan csökkent a depressziósokat is kezelő pszichiáterek száma, hazánkban jelenleg kevesebb, mint 800 praktizál. A pszichiátriai szakmai kollégium szerint legalább 1200 szakemberre lenne szükség. A depresszió az egyénre és a családokra nehezedő gondok mellett nagy terheket ró az államra is: Magyarországon egyes becslések szerint a nem kezelt depresszió okozta kár közel tízszer nagyobb, mint a betegek kezelésének költsége. Gyógyszerhatás A gyógyszeres kezelésnél a szakemberek több készítmény között választhatnak. Minél jobban hat a gyógyszer, minél kevesebb a mellékhatása és minél gyorsabban kezd el hatni, annál nagyobb az esély arra, hogy a depresszióval küzdő ember le tudja küzdeni betegségét. Ma már vannak olyan gyógyszerek, amelyeknél a hatás 6-8 nap után érezhető. Nemcsak a beteg, de a társadalom számára is fontos, hogy a készítmény hatására ne heteket, hanem adott esetben csak napokat kelljen várni. Ezért lenne fontos az, hogy a beteg minél gyorsabban ható gyógyszert kapjon. Az új gyógyszerek tb-támogatottságára azonban a betegeknek akár évekig kell várniuk, és akkor sem ritka, hogy csak megszorításokkal juthatnak hozzá a gyorsabb javulást eredményező gyógyszerekhez. K.K. Olvasókörök vetélkedőjétől utcabálig Batidai falunap Falunapot tartanak szombaton a Hódmezővásárhely melletti Batidán. A rendezvényt reggel 9-kor nyitja meg Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő. Tízkor szellemi és ügyességi vetélkedő kezdődik a vásárhelyi olvasókörök csapatai közt, ugyanekkor gyermekés ifjúsági programok is lesznek: föllép a Galibák bábcsoport, lesz kézműves-foglalkozás (vezeti: Szombathi Ilona), és asztalitenisz-verseny is. Délután 2-kor „faljárók" mutatnak be különleges sziklamászási technikákat, majd a Hódmezővásárhelyi Önkéntes Katasztrófaelhárító Csoport mentőkutyás bemutatója következik. Háromtól népzenei műsor veszi kezdetét, közreműködik többek közt a Mindszenti Vadrózsák, a szegvári, a csúcsi, tabáni és a Rozmaring olvasókörök egyesített kórusa. Később a Kankalin Néptáncegyüttes lép föl, még később a Makói" Ifjúsági Pinceszínház bemutatója következik (Lorca: A csodálatos Vargáné című bohózatot mutatják be). Fél 6-kor a Rockefeller Zenekar lép színpadra, 7-kor kabaréest, este kilenctől utcabál. Dacból mindent megtanultak a diákok A Delfin-díj csak a legjobb tanároknak jár A középiskolai fizikatanárok egyik legnagyobb elismerését kapta meg az idén Kovács László, a Ságvári gimnázium tanára: Delfin-díjjal ismerték el munkáját. Diákjai évről évre kiváló eredménnyel szerepelnek az országos atomfizikai versenyen. Kovács László, a Ságvári gimnázium fizikatanára az idén megkapta pályája szerinte talán legfontosabb elismerését: Delfin-díjas oktatónak választották. Rajta kívül még két tanárnak van ilyen kitüntető címe az országban. A Delfin-díjat két éve alapították Magyarországon. A hatalmas szoborral a középiskolai atomfizika oktatásában sikereket elérő tanárokat jutalmazzák. A díjat nem véletlenül nevezték el a delfinekről. A delfin hangja című műben a világot a végső katasztrófától a delfinek mentik meg. Szilárd Leó, az egyik leghíresebb magyar származású atomfizikus nem egyszer mondta a hidegháború alatt, hogy ő - a műben szereplő delfinekhez hasonlóan - megpróbál közvetíteni a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Már korábban is versenyeztek Az atomfizika ma még mindig eléggé misztikusnak számít, s a középiskolában is szerencsés esetben tizenkettedik osztály második félévében tanulnak róla a diákok. Ennek ellenére már öt éve versenyeznek belőle országos szinten a középiskolások. A helyezések, eredményeik alapján tanáraikat is pontozzák. Ezen pontok alapján díjazzák két éve a középiskolai fizikatanárokat. A legtöbb pontja az idén Kovács Lászlónak lett. - Amikor 1998-ban először meghirdették a versenyt, bementem az elsős osztályomba, s elmondtam a diákjaimnak. Hozzátettem, hogy ez nekik még nem való, erre a gyerekek fölháborodva mondták, hogy ők igenis indulni akarnak, tanítsak nekik atomfizikát. Akkor már néhány éve foglalkoztam ezzel a szakterülettel. Egy szokásosnak mondható továbbképzésen kezdtem el megismerkedni vele - emlékszik vissza a kezdetekre Kovács tanár úr. - Végül beadtam a derekamat, s elkezdtünk a tizennégy-tizenöt éves srácokkal bonyolult egyenletekkel, számításokkal foglalkozni. Az első sikerek A diákok hatalmas lelkesedéssel vetették bele magukat a magfizikába. Emellett számos matematikai problémát is le kellett küzdeniük. - Logaritmikus egyenletekkel, exponenciális függvényekkel foglalkoztunk órák után, a szakkör keretein belül. Kezdetben féltem attól, hogy mély lesz a víz, de kezdeti felháborodásukban elkezdtek járni a délutáni foglalkozásokra és utána már csak dacból is kitartottak. Legnagyobb meglepetésemre már az első évben ketten bekerültek az országos döntőbe, s a 9-10-es diákok versenyét meg is nyertük - sorolta a kezdeti, megKovács László és a Delfin-díj. Fotó: Karnok Csaba lepően kedvező eredményeket Kovács László. A következő két évben a „kicsiknél" mindig Kovács-tanítvány diadalmaskodott, míg tavaly a „nagyok" között nyertek a ságvárisok. - Újdonság volt a verseny és a téma is. Engem a gyerekek szinte „belelöktek" ebbe az egészbe. Ehhez az eredményességhez az ő elszántságuk legalább annyira kellett, mint az én szakmai ismeretem - mondta Kovács László, majd hozzátette: érdekes, hogy pont most kapta meg a díjat, amikor a diákjai a „leggyengébb" eredményeket produkálták, nem lettek elsők. Évről évre nehezebbek a feladatok, egyre komolyabb problémákat kell megoldaniuk. Hatórás verseny A versenyek hat órán át tartottak. Elméleti és gyakorlati feladatokat egyaránt kaptak a kis atomfizikusok. S utána, az eredményhirdetésen egyszer csak színpadra szólították Kovács Lászlót a Ságvári gimnáziumból. - Tudtam, hogy megnyerhetem a díjat. Tavaly második lettem, így várható volt, hogy hamarosan megkapom. Csakis a tanítványaimnak köszönhetem. Ha ők nem erőszakoskodnak velem annak idején és nem szerepelnek ilyen jól, akkor ez elmarad - mondta a Delfin-díjas tanár. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Operettzene Makón A Cirkuszhercegnőt, a Marica grófnőt és a Lili bárónőt láthatja majd a második makói operettfesztivál közönsége. Június 15-től 21-ig ismét operettfesztivál lesz Makón, a Hagymaház szabadtéri színpadán. A rendezvényről tartott tájékoztatóján Búzás Péter polgármester elmondta: a tavalyi, első operettfesztivált eredetileg az idősek évében az időseknek szánták. Am már az első előadásra is sok középkorú és fiatal volt kíváncsi, a másik két produkción pedig már nem maradt üres szék, mind a kétezer-négyszáz foglalt volt, sokan a csipkeházak erkélyéről nézték a műsort. Ez a siker ösztönözte a szervezőket és az önkormányzatot, hogy az idén ismét szervezzen fesztivált. Bálint Márta, a közművelődési kht. igazgatója elmondta, idén is az a cél, ami tavaly sikeresen megvalósult: a műfaj legkiválóbbjai jöjjenek, igazán sikeres darabokkal, nagy díszlettel, élőzenével. Tavaly is volt premier, hiszen a Csárdáskirálynőt csak a makóiak láthatták ebben a szereposztásban, Leblanc Győző rendező erre az egy előadásra azokat hívta meg, akik Magyarországon az adott szerepben a legjobbak. Idén a Cirkuszhercegnő lesz a premier. Az igazgatónő elmondta, nagyon jólesik a szervezőknek azt látni, hogy a Kovács Zsuzsa, Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző, illetve a Darvasi Ilona vezette Turay Ida Színtársulat ugyanúgy a szívügyének tekinti a makói operettfesztivált, mint a szervezők. A népstadion is jelképes öszszegért adta kölcsön a székeket. A Cirkuszhercegnő régen volt színpadon, emellett a makóiak a Marica grófnőt és a Lili bárónőt láthatják. A Hagymaház az idén is rendez olyan, a műfajhoz kötődő kiállítást, amilyen tavaly a primadonnajelmezek bemutatója volt. Idén eleve kétezer-ötszáz fős nézőtérrel készülnek. A jegyeket kedden kilenc óra óta adják - ezúttal is ingyen -, egyszerre, egy időben két pénztárban. Ezernyolcszáz székig számozottak a jegyek. Ezekből adott át mintegy hatszázat a tájékoztatót követően a polgármester a városban működő nyugdíjasklubok vezetőinek. B. A.