Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-02 / 127. szám

- A K T U A L I S HETFO, 2003. JUNIUS 2. Fánkevés és zsákban futás a Mátyás téren Vidám családi nap a szegedi ferencesekkel A gyermekek láthatóan nagyon jól érezték magukat szombaton. Fotó: Gyenes Kálmán A ferencesek vidám családi napra várták az érdeklődőket szombaton a szegcdi Mátyás téren. A gyerekek és szüleik tizenhárom állomásból álló akadálypályán mérhették össze tudásukat, valamint focizhattak, kötelet húzhattak, illetve különféle kézművesfoglalkozásokon vehettek részt. Ugráló várral, hálóból szőtt labirintussal, íjászpályával és még számos egyéb érdekes dologgal találkozhattak azok, akik szombaton kilátogattak a szegedi Mátyás térre. Ugyanis a hagyományokhoz híven a ferences rendi szerzetesek idén is megrendezték a vidám családi napot. A kicsik és nagyok tizenhárom feladatból álló akadálypályán mehettek végig. Az egyik állomáson a tudás, máshol az ügyesség vagy inkább a szerencse döntött. A családtagoknak egymás mögött lépkedni nem nagy megterhelés. Ha azonban mindezt úgy kell megtenniük, hogy hatalmas sílécekre kötözik a lábukat és egyszerre kell mozdulni, úgy már igen nehéz. Ha megküzdöttek a családi papuccsal, már is jöhetett a zsákban futás. Ezt leginkább a gyermekek élvezték. A fánkevés is a kicsik körében aratott sikert. Két bekötött szemű gyerkőc egymást etette fánkkal. A feladat végére az arcon, a hajon és füleken több lekvár volt, mint a két szájban. A templom elé mintha egy hatalmas, sűrű szemű halászhálót tettek volna száradni, pedig csak zöld műanyagból készült labirintus várta a csapatokat. Az nyert, aki hamarabb megtalálta a kiutat. Célba lőni jó dolog, íjjal és nyíllal viszont már nem egyszerű. Az akadálypálya utolsó előtti állomásán egy kerek fatáblát kellett eltalálniuk a versenyzőknek. A ferencesek délben babgulyással lepték meg a csapatokat. Az ebédtől erőre kapott családok pedig eldönthették, melyikük a legjobb kötélhúzásban. A fák árnyékában csuhéból bábukat fonhattak, de egymás arcát is kifesthették a gyermekek. A legkisebbek megnézhették A táncos bárányka című bábjátékot. Szüleik ezalatt megismerhették Jónás történetét. A vidám családi nap szentmisével és tábortűzzel zárult. KORMOS TAMÁS A távolsági kihívásban Győr megverte Szegedet Csak nyolc ponton múlott Jól indult, de rosszul végződött. Az első néhány forduló után még a szegcdi csapat vezetett, de a végső győzelmet Győr szerezte meg a távolsági kihívásban. A Matáv várospárbaját szombaton rendezték még Szegeden, illetve Győrben. MUNKATÁRSUNKTÓL Néha érdemes minél gyorsabban tárcsázni. Ezt mutatta a szombati távolsági kihívás verseny is. A Matáv szervezte várospárbajon Szeged és Győr csapatai mérték össze erejüket, tudásukat. Az egész napos vetélkedő végén a győriek örülhettek, 220:212-re megverték a Tisza-partiakat. A szegedi Széchenyi téri platánok alatt szombat délelőtt még minden jól indult. A telefontársaság hatalmas sátrában az első fordulót fölényesen, 39:18-ra hozták a szegediek. A Matáv díjcsomagjait, szolgáltatásait és programjait a csongrádi megyeszékhelyen jobban ismerték, mint a Kisalföldön. Az egyik kérdés úgy szólt: hány nyilvános Matáv-telefonfülke van a városában? A szegedi válaszolónak könnyű dolga volt, hiszen a városban egyetlen fülkéje sincs a játékot szervező társaságnak. Győrben viszont több is akad, de a pontos számot nem találta el a versenyző. A két városban egyszerre zajlott a verseny. Folyamatos képi és hangösszeköttetésben volt egymással a két megyeszékhely. A tudás mellett az ügyesség és az erő is sokat számított. Gyorstárcsázásban, illetve az SMS-írásban az időt nézték a bírák. Az nyert, aki minél gyorsabban ütötte be a számokat, illetve minél gyorsabban írta meg üzenetét. A nyers erő a kötélhúzásnál döntött. Mindkét helyszínen egy-egy számítógéppel összekötött kötelet húztak a csapatok. Az lett a nyertes, akinél a gép nagyobb húzóerőt mért. Ebben a győriek diadalmaskodtak. A játék szünetében Szegeden az Animals Cannibals együttes szórakoztatta a résztvevőket. Az élő játékban a szegediek 163, a győriek pedig 169 pontot gyűjtöttek össze. Ehhez jöttek még hozzá az internetes játékokért kapott pontok (Szeged 49, Győr 51). Este hat órára így született meg a győrieknek kedvező 220:212-es végeredmény. A nyertes város önkormányzata 500 ezer forintot kapott. Az összeget csak jótékony célra fordíthatják. Gyermekek a számítógép előtt. Fotó: Miskolczi Róbert Tzatziki és minigolfpálya a szakközépiskolában Móra-nap, meglepetéssel Több mint 15 éves múltra tekint vissza a Móra-nap. A szegedi Móra Ferenc szakközépiskolában számos rendezvény, tréfás vetélkedő és nemzeti étel várta a diákokat és tanárokat. Síppal, dobbal felszerelkezett diákok és tanárok vonultak végig a szegedi Móra Ferenc szakközépiskola termein, folyosóin, hogy a Móra-napra invitáljanak mindenkit. A több mint 15 éves múltra visszatekintő rendezvényt idén Szeghalmi Zoltánné és Tóthné Farkas Zsuzsanna, valamint a diákönkormányzat szervezte. Minden évben egy vezérfonalra fűzik fel a Móra-napot, most hazánk EU-s csatlakozása adta az alapötletet. Görög, olasz, holland, német, angol és magyar termeket rendeztek be a tanulók. A görögben a műanyag Akropolisz árnyékában tzatzikit szolgáltak fel. Az olaszban többek között pizzát kínáltak, a németben pedig sült virslit és kolbászt. A hollandban rengeteg tulipán és sajt fogadta a belépőt, az angolban pedig egy minigolfpályát építettek valódi fűvel. A magyar teremből pedig ínycsiklandozó gulyáslevesillat szállt ki. Az iskola öt elsős osztályának tréfás vetélkedőn kellett bizonyítania. Egyebek mellett meg kellett keresniük az elbújt osztályfőnököt, de lufit is kellett borotválniuk a gólyáknak. Az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Minisztérium támogatásával berendezett klubszobát a diákok most tovább csinosíthatták. A csupasz falakra ugyanis mulatságos graffitik kerültek. A Móra-napon számos sportverseny is várta a diákokat és a felnőtteket. Többek között tanár-diák focit, csocsóbajnokságot, sakk- és pingpongversenyt is rendeztek. Idén először az iskola valamennyi pedagógusát névre szóló ajándékkal, valamint rövid műsorral is meglepték a tanulók. K.T. Tanárról neveznek el termet a Tömörkény gimnáziumban Soós Paula emlékének A szegedi középiskolák közül elsőként a Tömörkény István gimnáziumban neveznek el termet egy volt pedagógusról. Soós Paula 25 éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát a tömörkényeseknek. MUNKATÁRSUNKTÓL Soós Paula matematika-fizika-kémia szakos tanárnő nevét viseli szerdától a szegedi Tömörkény István gimnázium egyik tanterme. - Az Oktatási Minisztérium nemzeti emlékezet programja támogatja, hogy az egyetemek mintájára már a középiskolákban is termet nevezhessenek el kiemelkedő munkát végzett pedagógusokról - tudtuk meg Dobcsányi János szervezőtől, tömörkényes tanártól. A szegedi középiskolák közül elsőként a Tömörkény jelentkezett a tárca felhívására. A 25 éven keresztül tanító Soós Paulát javasolták, hogy róla nevezzenek el termet. A tanárnőről tablóanyagot küldtek fel a minisztériumnak. A tablót és a réztáblát június 4-én, szerda délután 2 órakor avatják fel. - Soós Paula tanárnő a negyedszázad alatt közel kétezer lányt okított matematikára, fizikára és kémiára - mondta Kühn János iskolaigazgató. Akkoriban ugyanis lányiskola volt az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium, a Tömörkény nevet pedig 1952ben vette fel. Az 1903-ban született és 1996-ban elhunyt tanárnő a második világháború alatt zsidó lányokat bújtatott lakásán. Saját kosztümjeit, blúzait alakította át nekik, mivel a lányok egy szál ruhában menekültek el otthonról. A háborús években ő rendezett a végzősöknek szalagavatót és táncot is tanított nekik. Mindezt azért tette, hogy ne érezzék anynyira a kiszolgáltatottságukat. Nagyon szigorú volt, de emellett végtelenül emberséges is. A negyvenes években tanítványa volt ]anikovszkyEva írónő is. Soós Paula tanárnőnek köszönhető a Középiskolai Matematikai Lapok újraindítása, valamint mind a mai napig a geometriai feladatgyűjteményben általa összeállított trigonometria részt használják a diákok. - A legendás tanároknak a továbbiakban is szeretnénk emléket állítanr. Ameddig az intézményben akad még üres terem, egy-egy pedagógusról fogjuk majd elnevezni - tette hozzá az igazgató. Soós Paula tanárnő (a második sorban jobbról a második) egyik osztályával a múlt század negyvenes éveinek elején. Archív fotó Zászlók olvasókörnek és királyi udvarnak Vásárhely, Kóka, Mohács A svéd és a dán királyi udvarnak is beszállítója az a magyar zászlókészítő cég, amely elkészítette a hódmezővásárhelyi Kossuth Olvasókör zászlaját. Az uniós népszavazás óta EU-s zászlóra is mind nagyobb az igény. Milyen szál fűzi össze a zászlókészítéssel foglalkozó Pest megyei Kókán működő Poliform Ipari és Kereskedelmi Bt.-t Vásárhellyel? Amikor a cég elnyerte a 3200 magyarországi településnek ajándékozandó millenniumi emlékzászlók készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást, egy vásárhelyi textilkereskedő, Jámbor Rudolf segítségével tudta beszerezni a zászlók készítéséhez szükséges, különleges anyagot, Mohácsról. A Vásárhely-Kóka-Mohács háromszög tehát egyfajta pozitív Bermuda-háromszögnek tekinthető. Vásárhelyen egyébként legkelendőbb a nemzeti zászló, és már volt érdeklődés uniós zászlóra is. Az uniós népszavazás óta országszerte egyre nagyobb a kereslet az EU-lobogóra - tájékoztat Papp Jánosné, a Poliform gazdasági vezetője. A magyar zászló mindenkor kapós; jó tudni, hogy a zászlóra is vonatkoznak szabványelőírások, és ezt be kell tartani. A legnagyobb méretű, szabvány magyar zászló kétszázszor négyszáz centis. Nyilván Dániában is léteznek szabványok, de arra az óriási, dán zászlóra, amit csak a tornacsarnokban tudtak kifeszíteni Kókán, bizonyára különleges szabványok jellemzők. - A dán és a svéd királyi udvarnak egyaránt beszállítói vagyunk - hívja föl a figyelmet Papp Jánosné. Amikor II. János Pál pápa az idén tavasszal boldoggá avatta dr. Batthyány Strattmann László, Körmenden született, „szent életű szemorvost, a szegények gyámolítóját", a zászlókészítő cég egy nagy, címeres pápai, illetve magyar zászlót küldött a városnak. Csongrád megyében Vásárhelyen kívül Szentessel, Szegeddel is tartja a kapcsolatot a nemzetközileg is jegyzett zászlókészítő vállalkozás. Mennyire lehet zászlókészítésből megélni? Egyre inkább, bár maga a cég több lábon áll. - Ma már magánemberek is rendelnek zászlót - pontosít a gazdasági vezető. Általában magyar zászlót, amit például az udvarban húznak föl; ebben semmi különös nincs, az Egyesült Államokban minden létező helyszínen ott leng a csillagos-sávos lobogó. ECS.