Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-03 / 128. szám

Délután Bende Gáborral SIKER, ERTEK ES GAZDASAG MINDEN KEDDEN 14.00-17.00 FM954 ¿Rádiód AZ ÉLETÜNK RÉSZE A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. JÚNIUS 3. A JELENLEGI 200 MILLIÓ LITER FELESLEG AZ ÉV VÉGÉRE AKÁR MEG IS DUPLÁZÓDHAT Savanyú hangulat a tejpiacon A hazai tejpiac ingatag egyen­súlya mára úgy tűnik, felbo­rult: sem a termelői, sem a feldolgozói oldal nem elége­dett, sőt mindkettő belefullad­hat a tejbe. Jelenleg úgy 200 millió liternyi felesleg „ke­ring" a hazai piacon, ez a mennyiség év végére elérheti a 400 millió litert. Az évi 2 milliárd liternyi tejet előállító hazai tejipar súlyos termelési válsággal küzd, a belső fogyasztás alig három százalékkal emelkedett, mi­közben a feldolgozók készletei az első negyedévben már 20 százalékkal gyarapodtak az egy évvel korábbi mennyiség­hez képest. Várható volt a tejtöbblet Év elején valószínűnek lát­szott az esztendő 400 millió li­ter körüli tejfeleslege, ezért februárban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) és a Tej Termékta­nács (TT) megállapodást kö­tött, hogy a keletkező többlet­ből 200 millió litert a tárca „tüntet el", ami ezen felül kerül a piacra, azért a terméktanács vállalt felelősséget a tagok be­fizetéseiből felállított interven­ciós kasszából. A terméktanács kasszája júliusra kiürül, a meg­állapodás szerint ettől kezdve az agrártárcának kellene lép­nie. A minisztériumban azon­ban jelenleg nem a pénzről esik szó, hanem a termelési kvóta csökkentéséről. Magasak a magyar árak A felesleg elhelyezésére ké­zenfekvő megoldás volna az export, ám a magyar árak olyan magasak, a világpiacon érvényben lévők pedig oly­annyira nyomottak, hogy a magyar tejet csakis veszteség­gel lehetne értékesíteni kül­földön. Ráadásul a Kereske­Egyelőre kockázatos megjósolni, hogy lefelé vagy felfelé mozdulnak a tejárak az ágazat válságának hatására. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT delmi Világszervezettel (WTO) kötött szerződés sze­rint a hazai tej közvetett ex­porttámogatása megszűnt. Ha ekkora a felesleg, akkor azt gondolhatnánk, a terme­lést kellene csökkenteni, ám nem kell mezőgazdásznak lenni ahhoz, hogy belássuk: a tehenek májustól augusztusig tartó erőteljesebb tejhozamát nemigen lehet szép szóval be­folyásolni, s az sem megoldás, ha az egyébként igen drágán tenyészett, magas tejhozamű fajtákat egyszerűen levágják. TEJTERMELES MAGYARORSZAGON, 1990-2002 tehéntej, millióliter Ez utóbbi beavatkozás már csak azért sem volna szeren­csés, mert az Európai Unióban évi 2,8 milliárd literes tejkvó­táért kardoskodik a magyar delegáció, e mennyiséget pe­dig állományritkítással lehe­tetlen elérni. A feldolgozó is fél A terméktanács felmérése szerint május végéig a feldol­gozói oldal árvesztesége kö­zelíti a 4 milliárd forintot. Az évi 300 millió liter tejet vásár­ló, szegedi központú Sole Rt. a belföldi piac ellátása mel­lett exportál is, a forgalom 10-15 százalékáig, így a bi­zonytalanság a cég forgalmát is károsan befolyásolhatja ­mondja Nagygyörgy Éva, a cég marketingigazgatója. A Sole egyelőre nem változtat tejátvételi gyakorlatán, ám nem kizárt, hogy hamarosan erre kényszerül: amennyiben a 200 millió liternyi felesleg sorsa nem rendeződik, úgy a jelenlegi irányár nem tartha­tó, hiszen exporttámogatás hiányában a többlet a belföl­di piacon okoz túlkínálatot és árletörést. A feldolgozó kény­telen lesz a csökkenő fo­gyasztói árhoz alkalmazkod­va a beszerzési árak mérsék­lését kezdeményezni. (A ter­méktanács nem tartja kizárt­nak, hogy a jelenlegi literen­kénti 76 forintos felvásárlási ár állami segítség nélkül 48 forintra zuhanhat, s ha ez be­következne, legalább 17 ezer gazda százezer állata végezné vágóhídon.) Mindebből kitűnik, hogy rö­vid távon a teljes ágazat veszte­séget és uniós versenyhátrányt lesz kénytelen elkönyvelni. A Sóiénál nem értenek egyet az agrártárca évközi kvótacsök­kentési javaslatával: egyrészt e döntés tartósítja a jelenlegi ter­melői összetételt, másrészt megnőhet az ellenőrizeden formában értékesített tej mennyisége. A cég álláspontja szerint megoldást az jelentene, ha a minisztérium vállalná szerződéses kötelezettségeit és „beszállna" a terméktanács ki­merülő kasszája mellé. Mit érzékel a vásárló? Az agrártárca szerint a bel­ső kereslet, a fogyasztó is „okolható" a válságért. Míg a nyolcvanas évek végén a magyarok évente, fejenként 200 liter tejet vagy tejtermé­ket fogyasztottak, addig ma csupán 165 liternyi az éves adag. Ebből a mennyiségből úgy 130 liternyi származik a hazai tejüzemekből, a többi import. A tej fogyasztói ára jó néhány tradicionálisan tejtermelő országban ala­csonyabb, mint nálunk. Ausztriában 0,6 euróba (150 forint) Németországban 0,5 euróba (125 forint) kerül egy liter tej, míg nálunk 170-215 forintot kérnek érte. Szlová­kiában, Csehországban és Lengyelországban ugyan­csak olcsóbbak mind a ter­melői, mind a fogyasztói árak. Az ágazati válság hatására a tej árát megjósolni kockáza­tos. Az is elképzelhető, hogy ősszel kevesebbe kerül majd a tej a hazai felesleg, vagy az olcsóbb import miatt, ám nem kizárt az esetleges szar­vasmarhaállomány-csökken­tés miatti drágulás sem, s le­het, hogy minden marad a régiben. KATKÓ KRISZTINA A DÉL-ALFÖLDÖN HET KISTÉRSÉG VAN A LEGHATRANYOSABB HELYZETBEN Lemaradó területek az országban BUDAPEST (MTI) Hazánk 150 kistérségéből 42 a fejlettséget mérő komplex mu­tatószám szerinti rangsor vé­gén helyezkedik el - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ezekben a kistérségekben él az ország lakosságának 13,8 szá­zaléka, mintegy másfél millió ember. A legkedvezőtlenebb helyzetben a Borsod-Aba­új-Zemplén megyei Encsi kis­térség 55 települése van. A leg­hátrányosabb helyzetű kistér­ségek közül 13 az Észak-Alföl­dön, 12 Észak-Magyarorszá­gon található. A Dél-Dunántú­lon és a Dél-Alföldön a leghát­rányosabb helyzetű kistérsé­gek száma 8, illetve 7. A felzár­kóztatásukra tett erőfeszítések ellenére a kistérségek egy része kellő saját erő hiányában nem képes élni új lehetőségekkel. immkift» Tökéletes szabadság! Emelkednek a munkaügyi bírságok MTI A munkaügyi ellenőrök június elsejétől már az eddigieknél magasabb bírságot szabhatnak ki a munkaügyi jogszabályokat be nem tartó mun­káltatókra. Éddig azokra a munkaadókra, akik először és egy jogszabályi rendelkezést sér­tettek meg, 50 ezer forinttól egymillió forintig terjedő munkaügyi bírságot szabhattak ki. A felső határ kétmillió forintra emelkedik. Több jogszabályi rendelkezés megsértése, illetve is­mételt jogsértés esetén eddig hárommillió fo­rint volt a felső határ, ez hatmillió forintra nő.. A maximálisan húsz dolgozót foglalkoztató munkáltatóknál ez utóbbi esetben sem lehet majd a hárommillió forintnál magasabb bír­ságot kiszabni. A kisebb cégeknél ugyanis az ennél nagyobb bírságösszeg már nem áll arányban teherbíró képességükkel. HP ÍPAQ H1 315 200MHz/*6MB Rash RAM/SD Memóriahely faioimabs ajándék: iPaq magyarftás+Budapest Guide szotvercsomag Office XP Standard Magyar Promo.. •ii-t'iiu Small Business Server 2000 Hungarian CD 5 Clt Tl I 'i ' I3— ***OEM Windows XP Professional Hungarian IJ» •** Hardver eszktael vâsârolandô Megoldjuk szoftver gondjaiti Microsott QztaeOnkj 6722 Szeged, Bartôktéf 13., tel.: (62) 552-233 AtoMuM*» Szám r^e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom