Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-03 / 128. szám

Kedd, 2003. június 3. A PÉNZ BESZÉL 7 Szegedre is hívnak amerikai befektetőket A hazánk délkeleti régiójában kínálkozó befektetési lehetőségekre is felhívta amerikai üzletemberek figyelmét a gazdasági miniszter. BUDAPEST IMIT) Az iraki újjáépítésben jelentős szerephez jutó amerikai Bechtel-csoporttól először egy-egy millió dolláros, úgynevezett állapot- és kárfelmérési feladatot kaphatnak azok a magyar cégek, amelyek a későbbiekben a Bechtel alvállalkozójaként vehetnek részt az iraki munkákban - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, amikor beszámolt egyesült államokbeli útjáról. Látogatásának célja az volt, hogy az amerikai befektetők figyelmét a magyarországi befektetési lehetőségekre felhívja. - Virginia, Texas és Kalifornia államból várunk üzletember delegációkat, amelyek figyelmét Magyarország keleti, délkeleti régióban lévő egyetemi városok körül kialakuló technológia-parkokban lévő lehetőségekre kívánjuk irányítani - jelentette ki a miniszter. Hozzátette: Debrecen, Miskolc és Szeged mellett a logisztikai szempontból kiváló helyen fekvő Békéscsabát ajánlotta az amerikai cégek vezetőinek figyelmébe, akiknek érdeklődését a magyarországi kutatásban és fejlesztésben, illetve a high-techben lévő szellemi kapacitások iránt is fel kívánják kelteni. A magyar cégeknek iraki szerepvállalásáról szólva Csillag István elmondta: azoknak a vállalatoknak vannak reális esélyeik, amelyek már korábban is jelen voltak az iraki piacon, és a Bechtel vagy más, az újjáépítésben szerephez jutó amerikai cégekkel alvállalkozói kapcsolatban álltak. Elsősorban az energetikai, a hídépítő és olajipari szektorban dolgozó magyar cégek jöhetnek szóba, így a Transelektro, a Vegyépszer és a Ganz Híd-Daru- és Acélszerkezet-gyártó Rt. A termálvíz hasznosítása a Dél-Alföldön MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon az éves kitermelt termálvíz mennyisége 100 millió köbméter körül van. Egyharmada ivóvízként hasznosul, egyharmadát fürdőkben használják, a fennmaradó rész energetikai célokat szolgál - erről Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elöke beszélt egy múlt heti szegedi konferencián. A geotermikus energia hasznosításáról rendezett tanácskozáson a szakember elmondta: a legintenzívebb a termálvíz hasznosítása a Dél-Alföldön, Csongrád megyében, főként a mezőgazdaságban. Emellett Csongrád megye minden olyan városában, ahol távfűtés van, termálvizes távfűtő rendszerek is működnek. Szita Gábor szólt arról is: Magyarországon a dinamikus termálenergia készleteknek mindössze 4 százalékát használják ki. A hasznosítást megnehezíti, hogy a termálvíz helyi energiának számít, vagyis csak helyben lehet felhasználni. A másik behatároló tényező a gazdaságosság. A szakember az utóbbival kapcsolatban kifejtette: a termálvíz - mint megújuló energia - hasznosításához igénybe vehető állami támogatás meglehetősen korlátozott, a már termálenergiával működő vállalkozások kötelező anyagi terhei pedig magasak. Hangsúlyozta: ezen a téren hosszú távon kell gondolkodni, mert nagy beruházásokról van szó, amelyek a távoli jövőben térülnek meg. A PÉNZINTÉZETEKNÉL NEHEZSEGEKBE ÜTKÖZIK AZ ÜGYFELEK ELLENORZESE Késve indul az új lakáshitel Épülő társasház Szegeden. A lakáshitelt nyújtó bankok számára még nem világos minden. Közel két hete annak, hogy a kormány döntött a lakástámogatásokról szóló rendelet módosításáról, a határozat mégsem akar testet ölteni. A jogszabály tervezett június elsejei hatálybalépése így a hónap közepére tolódik. Május 28-a helyett várhatóan e hét szerdán jelenik meg a Magyar Közlönyben a sokakat érintő lakástámogatásokról szóló kormányrendelet módosított változata és a végrehajtás szabályai. Ezért a lényegében pozitív változtatásokat tartalmazó új rendszer - szemben a korábban ígért június elsejével - e hónap 16-án léphet hatályba. A késedelemnek minden bizonnyal örülnek azok, akik még a régi feltételek szerint kívánják beadni hitelüket: ők most nyertek egy kis időt. Az elmúlt héten egyébként a lakáshiteleket forgalmazó kereskedelmi bankoknál ha a tanácstalanság nem is, de a központi információk hiánya érezhető volt. A pénzintézetek java része arra készült, hogy a május utolsó napjaiban megjelenő közlöny betűi nyújtanak majd segítséget, s így legkésőbb június 7-8-a körül már a gyakorlatban is az új, módosított rendelet szerint folyósíthatják a hitelt, ám a határidő egy héttel biztosan kitolódik. A késedelem a rendelet azon változtatásából adódhat, amely kimondja: egy családnak, egy időben egy állami kamattámogatásos hitele lehet, s ennek vizsgálatát a bankoknak feladatként írja elő. Egyelőre ugyanis bizonytalan, hogyan férhetnek hozzá a bankok az állami kamattámogatással felvett hitelek és adósaik adatbázisához. A nyilvántartást a Magyar Államkincstár vezeti, amely nincs felkészülve a tömeges információszolgáltatásra. A pénzintézetek számára minden bizonnyal az is nehézséget jelent majd, hogy más bank nyilvántartásába belelássanak, azaz ellenőrizzék, hogy ügyfelüknek vajon nincs-e konkurens pénzintézetnél is felvett, támogatott otthonteremtő hitele. Jelenleg a pénzintézeteknek be kell érniük annyival, hogy az ügyfél büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik: nem vett fel államilag támogatott lakáskölcsönt. A kormányrendelet maraFOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT déktalan betartásához a bankoknak a már említett „egy család egy kedvezményes hitel" módosítás hatására olyan rendszerre volna szükségük, amellyel házon, pontosabban bankon belülről, néhány gombnyomással megoldhatnák az adós ellenőrzését. A Bankszövetség által korábban már javasolt úgynevezett pozitív lista segítséget jelenthetne: az elképzelések szerint ebben az adatbázisban mindenki szerepelne, aki már kapott kölcsönt, vagy éppen folyamatban van a hitelbírálata. Egy ilyen állomány létrehozása azonban minden bízonynyal nem készül el heteken belül, egyrészt mert nem tisztázottak az adatvédelmi szempontok, másrészt mert kérdés, hogy ki és miből finanszírozná egy ilyen komoly adatbázis létrehozását és működtetését. 0. K. K. KA KAMARAI HÍREK KAMARAI PÉNZÜGYI ALAPOK A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot írt ki gazdaság- és kereskedelemfejlesztési alapjából és innovációs alapjából visszatérítendő kamatmentes támogatás igénylésére. A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok gazdaság- és kereskedelemfejlesztéséhez, bel- és külföldi piacra jutásához, üzleti kapcsolataik fejlesztéséhez, innovációs elképzeléseik megvalósításához. A pályázatok beadási határideje: 2003. 06. 30., 12 óra. A pályázati felhívás a www.csmkik.hu címen olvasható. Fenti pénzügyi alapokkal és a pályázati feltételekkel kapcsolatban június 12-én, 10 órai kezdettel a kamara oktatótermében pályázati felkészítőt tartunk. BELKERESKEDELMI SZAKMAI NAP Aktuális, kereskedőket érintő szakmai kérdésekkel foglalkozik a június 11-én, 10 órakor kamaránk által Szegeden szervezett szakmai nap, melyet a kamara II. emeleti rendezvénytermében tartunk, az alábbi témakörökben. • Kémiai biztonság - kockázat értékelés és kockázatelemzés kérdései a kereskedelemben A munkavédelemről és a kémiai biztonságról szóló vonatkozó jogszabályok, továbbá a munkahelyek kémiai biztonságáról szóró rendelet alapján a veszélyes anyagokat forgalmazó kereskedők kötelezettségeiről tájékoztatjuk az érdeklődőket. Ez a követelményrendszer minden olyan vállalkozást érint, amelyek üzleteikben, raktáraikban veszélyes anyagokat forgalmaznak a lakosság részére kiszerelt formában. Előadók: Csongrád megyei ÁNTSZ, Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezető szakemberei. • Fogyasztóvédelmi kérdések Fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai, minőségi kifogások rendezése. Előadó: Csongrád megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója A rendezvény részvételi díja: kamarai tagok részére 3000,- Ft/fő + áfa, nem kamarai tagok részére 6000,- Ft/fő + áfa. Részvételi szándékát a kamaránknál beszerezhető jelentkezési lapon kérjük jelezni, legkésőbb június 6-ig. A REGIONALIS EGYUTTMUKODESROL TARGYALTAK BÉKÉSCSABÁN A DÉL-ALFÖLD KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK ELNÖKEI A dél-alföldi régióban az egy főre jutó GDP 2000-ben a 19 megye átlagánál 10%-kal kevesebb volt, ami a régiók rangsorában az ötödik helyet jelentette. A régió 2002. évi gazdasági jelzőszámainak változása pozitív irányú ugyan, de sok esetben mérsékeltebb a többi régióban elértnél. A dél-alföldi régió az ország egyik iparilag kevésbé fejlett térsége, az egyéni vállalkozások száma az országos átlagnál magasabb, míg a társas vállalkozások száma alacsonyabb. Az ipari termelés az országosnak mintegy hattizede, növekedése az országost meghaladó mértékű volt ugyan, de a régión belül jelentős eltérést mutat. A hazai értékesítés volumene alig észlelhetően, míg a külpiacokon történő eladások dinamikusabban növekedtek. A beruházások mintegy 7%-a a Dél-Alföldön realizálódott, az egy lakosra jutó teljesítmény értéke azonban az országos átlagnak még a felét sem érte el. A 2003. évi gazdasági kilátások továbbra sem kedvezőek, szükség van a régió felemelkedése érdekében az együttgondolkodásra és az összefogásra. Ezt erősítendő, a régió kamarái együttműködési szándékukat nyilvánították ki azzal a céllal, hogy a három kereskedelmi és iparkamara által képviselt, mintegy hatezres vállalkozói kör érdekeit minél hatékonyabban megjeleníteni és képviselni tudják. A régión belüli együttműködés előkészítése kapcsán a kamarák valamennyi lényeges, regionális vonatkozású kérdésekben egyeztetnek és közös állásfoglalás kialakítására törekednek, többek között az idegenforgalom, oktatás és szakképzés, autópálya és egyéb infrastrukturális fejlesztések, regionális rendezvények területén. Az előkészítő munkát követően az együttműködési megállapodás aláírására már június hónap folyamán sor kerülhet. A megbeszélésen döntöttek arról, hogy együttesen levélben keresik meg az Oktatási Minisztériumot. A gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások vezetői felháborodásuknak adtak hangot és értetlenül álltak az előtt, hogy a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által is megtárgyalt és elfogadott kiírást megváltoztatták, kiszorítva ezzel a szakképzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek jelentős körét. Levelükben a kamarák elnökei arra kérték a minisztérium illetékesét, hogy a május hónap folyamán kiírásra kerülő központi pályázatban - amelyek a Délalföldi régióban, mint előpályázatok kerültek meghirdetésre - a pályázók köre bővüljön ki a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezetekkel. Döntöttek arról is, hogy a közeljövőben szintén közös összefogással megkeresik a régió országgyűlési képviselőit, felkérve őket, a régiót érintő közútfejlesztési elképzelések markáns képviseletére. Szükséges az M5 autópálya továbbépítése, és a használat feltételeinek módosítása (díjcsökkentés, illetve áttérés a matricás autópálya használati módra), elkerülhetetlen a rácsatlakozó utak szélesítése, minőségének javítása (gyorsforgalmi útfejlesztés) és a településeket elkerülő utak szakaszainak mielőbbi kiépítése. Folyamatosan bővül a hazai erdők területe A szakemberek szerint az erdőgazdálkodásnak hatékonyabb kormányzati képviseletre, a költségvetésből több pénzre, valamint a földhasznosítási ágazatokkal jobb együttműködésre van szüksége. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden tartottak vitafórumot a múlt héten a nemzeti erdőprogramról. Lengyel Attila programkoordinátor a téma kapcsán elmondta: a hoszszú távú célokat és tennivalókat magába foglaló nemzeti erdőstratégia, valamint a középtávú operatív nemzeti erdőprogram az ágazat megújulását, valamint az uniós versenyképességét segíti elő. A társadalmi vitaanyagról a múlt év szeptembere óta vidéki fórumokon cserélnek véleményt a témában érintett szakemberek, szervezetek. Lengyel Attila elmondta: míg világviszonylatban évente 15 millió hektár erdő szűnik meg, addig Magyarországon a II. világháború óta folyamatosan növekszik az erdőterület. Jelenleg 1,8 millió hektárt az ország 18,4 százalékát borít erdő. Az utóbbi 10 évben évente 7000 hektár új erdőt telepítettek. A fás területek 40 százaléka magánkézben van. Lengyel Attila kiemelte: mintegy 300 ezer hektár magántulajdonú erdőterület nincs művelés alatt, sok az elaprózott birtok, és számos esetben nem ismeri a tulajdonost az erdészeti igazgatás. A szakember kitért rá, hogy az erdőgazdálkodás egyetlen bevételi forrása a fakitermelés, miközben az erdő sok közszolgáltatást nyújt a társadalom számára, amelynek nincs ellentételezése. Tájékoztatása szerint a központi költségvetésben az erdőgazdálkodásnak az idén bruttó 12 milliárd forint jut, aminek felét az erdőgazdálkodó fizeti be a saját bevételéből erdőfelújítási alapként. Lengyel Attila hangsúlyozta: ennek az összegnek a többszörösére van szüksége az ágazatnak.