Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-02 / 127. szám

HÉTFŐ, 2003. JUNIUS 2. •AKTUALIS* 3 Több mint 700 ezer lakótelepi lakás vár felújításra Hőpazarló betonházak Csak minden érdekelt - tulajdonos, önkormányzat, állam, magánbefektetők és bankok összefogásával érhető el, hogy ne csupán néhány épület legyen szebb, hanem egész lakótelepek újulhassanak meg - vonható meg annak a tanácskozásnak mérlege, amelyet a hét végén rendeztek Szegeden, a megyeházán. Miből finanszírozható egy országos panelfelújítási program? Rendelkezünk-e már olyan tervekkel, anyagokkal, amelyek segítségével lakhatóbbá, olcsóbban fenntarthatóvá és szebbé tehetők a betondzsungelek? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ azok a szakemberek, akik a hét végén részt vettek Szegeden, a megyeházán az A-tér Kft. rendezte építéstechnológiai és településfejlesztési konferencián. Abban a jelenlévők mindegyike egyetértett: sokáig már nem halogatható a megoldás, ugyanis az uniós csatlakozás előtt alig egy évvel siralmas állapotokról tanúskodnak a számok. Mint Fritz Péter, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója elmondta: Magyarországon a lakóépületek (s most közel sem csak a 770 ezer panelja meg téglablokkosra kell gondolni) közel kilencven százaléka nem felel meg a hőtechnológiai szabványoknak. Rendkívül pazarlóan bánunk az energiával, változatlanul utcáinkat fűtjük, milliárdok folynak el értelmetlenül, ha ránk köszönt a hideg. Ha egy panelépület minden falát az előírások szerint szigetelnék, ha kicserélnék végre az elkorhadt, megvetemedett nyílászárókat, ha új fűtési rendszerek épülhetnének be a régi épületekbe, mintegy hatvan százalékkal kevesebb energiára lenne szükség, s a fűtésszámla is jelentősen csökkenne. Arra is kéEgész lakótelepeknek kellene megújulniuk. Fotó: Gyenes Kálmán szültek pontos számítások, hogy a befektetés néhány esztendő alatt meg is térülne - hangsúlyozta a főtanácsos. Csak az a bökkenő, hogy a panelrekonstrukció közel sem olcsó mulatság - egy-egy lakásra vetített költsége eléri a kétmillió forintot. Ez az összeg pedig csak minden érdekelt összefogásával szerezhető meg. - Az önkormányzatoktól túl sok segítséget nem várhatunk, mert erre csak kevés pénzük van. De ha nagyobb lakóközösségek fognak össze, állami, uniós pénzek is megpályázhatók, de a szemléletnek is változnia kell. A panelban élőknek is át kell érezniük, előtakarékossággal, a hitelfelvételtől sem visszarettenve teremthetik meg az önerőt. Ha pedig belátják, hogy például a tetőtér-beépítésével, ingatlanjuk egy részének átengedésével pénzhez is juthatnak (merthogy ma már vannak olyan vállalkozók, akik áldoznak efféle célra, amennyiben megkapják a lakóközösség hozzájárulását), már nem is kell annyira mélyen a bukszába nyúlni. Szegeden egyébként már történtek ilyen próbálkozások, csak éppen a jelenlegi törvényi szabályozás nem hogy segítené, de szinte lehetetlenné teszi a tetőterek beépítését - tudtuk meg Papp Ferenc építészmérnöktől. Elég egyetlen lakó ellenállása ahhoz, hogy ne épülhessen tető a panelra. Míg az építészeti, a környezetvédelmi, s még ki tudja hányféle előírások, szabványok, amelyek például azt is előírják, hány parkolóval kell rendelkezni egy-egy háznak, a tervezőt, a kivitelezőt, a megrendelőt is elrettentik a beruházástól. - Ez a patthelyzet jogilag ma szinte megoldhatatlan. Am ha például egy lakótelepen 5-6 ház összefogna, saját ügyeit intéző lakóparkká alakulna át, már jóval egyszerűbb lenne a rekonstrukció kivitelezése - véli Papp Ferenc. BÁTYI ZOLTÁN Társasági és iparűzési adó: ma jár le a határidő Éjfélig vallani kell Ma éjfélkor jár le a társasági, az osztalék és az iparűzési adóbevallások határideje. MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH hivatalos közleménye szerint az aktuális adó bevallási határideje május 31., mivel azonban ez a nap szombatra esett, a bevallási és fizetési kötelezettség utolsó napja június 2., azaz a mai nap. Csongrád megye összesen 36-37 ezer gazdálkodó szervezetét érinti e határidő. A cégeknek, társas és egyéni vállalkozásoknak, és más formában működő gazdasági szervezeteknek június 2-án éjfélig kell eljuttatniuk az adóhatósághoz, a működésük szerinti helyi önkormányzatokhoz a társasági adójuk, helyi iparűzési adójuk és osztalékadójuk bevallását. Az adózók szokásainak ismeretében az utolsó nagy rohamra a határidő utolsó napján lehet számítani az ügyfélszolgálatokon és a postákon. Az „internetes bevallók" száma évről évre nő, így a hálón elérhető információk sokak számára fontosak. A társasági adó bevallásához szükséges formanyomtatványok és magyarázatok változatlanul letölthetők az APEH honlapjáról. A hivatal arra kéri ügyfeleit, mindig a legfrissebb verziókat alkalmazzák a kitöltésnél. Az új adónemre, az egyszerűsített vállalkozói adóra (eva) áttért cégeknek szintén június 2-áig kell megfizetniük a házipénztárban maradt vagyon utáni adó első részletét. Ezt a vagyont 20 százalékos adó terheli, amit három egyenlő részletben, három év alatt kell megfizetni. A 2003-ban áttérteknél így az első egyharmadot kell befizetni most, a következő részletekre 2004. és 2005. február 15-e a határidő. Az osztalékadót kiváltó adót az evásoknak készített társasági adóbevallást is tartalmazó nyomtatványon kell bevallani és a személyi jövedelemadó számlára kell befizetni. A társaságoknak az önkormányzatok felé is most kell a helyi iparűzési adóval elszámolniuk. Az önkormányzatok korábban már kipostázták a nyomtatványokat, ám akiknek még sincs ilyen iparűzési űrlapja, ma még beszerezheti a polgármesteri hivatalok adóirodáiban. Az aszály és a fagykár ellenére bőség a piacokon Olcsó paradicsom, drága zöldborsó A szakemberek még egy hónappal ezelőtt is azt jósolták, hogy az aszály- és fagykárok a csillagos egekbe emelik majd a zöldségek és gyümölcsök árát. Piaci sétánk során nem ezt tapasztaltuk. Míg a búzának és a kukoricáriak egészen biztosan árt az aszály, s a fagykárok miatt kevesebb őszibarackot ehetünk, a tavaszi zöldség-gyümölcs kínálaton nem hagyott nyomot a zord időjárás. Igaz, az első paprikákat, paradicsomokat és salátafejeket még a fólia alatt szedték le, s azoknak természetesen megkérték az árát a termelők és a kereskedők egyaránt, de a mostani felhozatalra egy háziasszonynak sem lehet panasza. A piacokon és a zöldségeseknél napról napra olcsóbb a földieper és a cseresznye, ami pedig a legfeltűnőbb: a paradicsom is kevesebbe kerül, mint tavaly ilyenkor. A hosszú ideje tartó meleg időjárás a Szegedi Vásár- és Piacszervező Kft. által működtetett dorozsmai nagybani piac forgalmán is meglátszik. A napokban lapunkban arról számoltunk be, hogy sosem tapasztalt közlekedési dugók keletkeztek a termelők autói miatt a piac körüli utcákban, valamint a főutakon. Szilasi László ügyvezető igazgató elmondta, hogy az erősebb piaci napokon 1200-1300 autó fordul meg a nagybanin. A termelők már az újkrumpli kilójáért is csak 70-100 forintot kérnek, csökkent a cseresznye és a földi eper ára, a korábbi 6-700 forint helyett ma már csak 3-400 forintot kérnek el egy kilóért. A paradicsom olcsóbb, mint tavaly, a nagybanin már 160-220 forintért is megvásárolhatják a kereskedők. A borsót viszont megzavarta az aszály és a kánikula: kicsik maradtak a szárak, a levelek, ezért kevés a hüvely, tehát a borsó, valamint a szokásosnál egy-két héttel gyorsabban is érik. így az már biztosra vehető, hogy a konzerv- és mélyhűtött borsó idén jelentősen megdrágul. A nagybanin most 400 forintért árulják a zöldborsó kilóját. F.K. A sajatos jelenségekről SZETEY ANDRAS „Sajátosan magyar jelenség!" - nyilatkozta a pénteki focibotrányra utalva Szieben László, a Magyar Labdarúgóliga igazgatója. Nos, kedves Szieben úr, hadd kérjem ki magamnak a fenti mondatot! Az, hogy szurkolók őrjöngve verik saját csapatuk tagjait; hogy hátulról leütik az ellenfél edzőjét; hogy több tucatnyian mocskos zsidóznak; hogy m'eccs közben a válogatott hátvéd fenyegeti a kapust, miszerint szétverik, ha nem enged be egy gólt - az nem sajátosan magyar jelenség. Az sajátosan magyar futballjelenség. Miként az is, hogy ilyet mondhat a honi foci egyik első embere. A rend kedvéért hadd írjam le röviden, mi is történt péntek este a budapesti Üllői úton, hiszen a magyar NBI átlagos nézőszámát tekintve egyáltalán nem biztos, hogy a kedves olvasó tudja, miről beszélek. Szóval a bajnokság utolsó fordulójában az FTC hazai pályán 0-0-ás döntetlent ért el a Debrecen ellen, és ezzel elvesztette a megnyertnek hitt aranyérmet. Ennek okán a csőcselék beözönlőit a pályára, ütötte, akit ért, zsidózott, szétszaggatta a hálót, kitépte a kaput, betörte az ablakokat, és a többi. Szieben úr pedig a fenti, számomra felháborító megjegyzése mellett azt is közölte a televízióban, hogy mindez a magyar rendőrség felelőssége, hiszen a kluboknak túl sok pénzt kell fizetni a stadionok rendőri biztosításáért. Nos, kedves Szieben úr, én tisztelettel hadd kérdezzem meg: nem az az 55 millió a sok, amit bizonyos Szkukalek Igor kap egy szezonra szolgálataiért a Ferencvárostól? Nem az a felháborító, hogy a magyar futballt (Zidane, Ronaldo és Beckham uraktól szeretnék elnézést kérni, amiért a futball szót Szkukalek és a Ferencváros szövegkörnyezetébe helyeztem) ellopták tőlünk ? Nem az az elszomorító, hogy lapunk napi kérdésében az egyik kissrác azt nyilatkozza, hogy neki a Real Madrid a kedvenc csapata ? Én még futballmeccsre jártam hétvégén az édesapámmal, és néha édesanyám is eljött velünk. Magyar klubnak, az Újpestnek szurkoltam, Fazekast meg Törőcsiket dicsőítettem, és a könnyeimet morzsolgattam, amikor 6-0-ra kikaptunk a szovjetektől. Ki a felelős azért, kedves Szieben úr. hogy a fiammal a focipályák közelébe sem megyek? Nem megyek, mert önök megutáltatták velem a magyar focit, meg egyébként is félteném a gyereket a csőcselék közé engedni. Miként meri ön, Szieben úr, sajátosan magyar jelenségnek nevezni azt, hogy hátulról, ököllel fejbe vágják a debreceni edzőt, aki a megvadult tömeg elől az öltözőbe próbál igyekezni ?Miért nem az az első mondata egy ilyen borzalmat követően, hogy felajánlja a lemondását ? Persze tudom én, Szieben úr, hogy nem ön tehet arról, ami történt. Rengetegen tehetünk róla, hogy nem állapítottuk meg időben: Magyarországon a profi futbailnak évek óta nincs létjogosultsága. Például mi, újságírók is. Hiszen micsoda felelőtlenség az, hogy a sportnapilap egy nappal e botrányt követően az első oldalon képpel és „Szépen búcsúzott el a Kispest" főcímmel számol be a Kispest-Dunaferr meccsről. A jelek szerint hibázik lapunk is, amely hétfőnként hétről hétre napi két oldalban számol be az ország és a megye focieseményeiről. Ezért aztán mi is felelősek vagyunk azért, hogy a Szeged FC vezetője azt találta nyilatkozni a napokban: most már itt az ideje, hogy a város anyagilag támogassa a csapatot. Azt az alakulatot, amely azért harcol a magyar foci harmadik osztályában - mellesleg hiába -, hogy felkerüljön a legjobb (pardon: legkevésbé rossz) honi harminckét együttes közé. Szánalmas. Hogy mi a megoldás ? Nem látok megoldást. Pusztán karthágóit. A sóval szántást, a teljes amatőrizmust, építkezést a nulláról. Mert addig, amíg ez nem történik meg, a magyar foci, bármilyen hihetetlen is, de rendre bebizonyítja, hogy létezik lejjebb és lejjebb. Két összevetésben is harmadik a szegedi egyetem Népszerű a kampusz Az előző évhez képest alig történt érdemi változás a felsőoktatási intézmények népszerűségi sorrendjében - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda elemzéséből. Az ELTE továbbra is fölényesen vezet, a szegedi egyetem harmadik a rangsorban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) idén összesen 17 ezer 720 diák adta be felvételi kérelmét, míg az ELTE BTK-ra, amely a legnépszerűbb magyarországi kar, több mint hétezren jelentkeztek. A Pécsi Tudományegyetem tovább javított korábbi pozícióján, s jelenleg már a népszerűségi lista második helyezettje 11 ezer 734 jelentkezővel. As Szegedi Tudományegyetem a pécsihez hasonlóan több mint ezerrel növelte jelentkezői számát: a 11 ezer 559 felvételizővel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel az intézmény. A felmérésből kiderül: Magyarországon egyértelműen a nagy állami intézmények jelentik a vonzerőt a továbbtanulni vágyók számára, hiszen 2003-ban egyetlen magán- vagy alapítványi főiskola sem található a legnépszerűbb tizenöt között. A nappali tagozatos, első helyre beadott jelentkezéseket vizsgálva első helyen szintén az ELTE végzett, második a Budapesti Gazdasági Főiskola lett, a szegedi egyetem ebben az összevetésben is harmadik. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Az SZDSZ frakció beszámol féléves munkájáról 2003. június 3-án, kedden, 17 órakor a Novotel szálló Tisza termében. Bartáné Tóth Mária. Fábián József, Kormos Tibor, Nagy Sándor és Virág András József minden érdeklődó't tisztelettel vár. * * * jr * m * * > + > . SZDSZ Gondolkozz Európában!