Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

FM954 OrRádióm AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. MÁJUS 31 ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT LÉPETT AZ ELSŐ EMBER A MOUNT EVEREST LEGMAGASABB PONTJÁRA a világ tetején Valóságos csúcsforgalom alakult ki május végén a világ legmagasabb hegye, a Mount Everest - a nepáliak nyelvén Csomolungma - környékén. Ebben a hónapban több mint százan másztak fel a világ tetejére, s még a következő napokban is többen szeretnének felérni a csúcsra. A lelkesedés magyarázata: most emlékeznek meg arról, hogy éppen fél évszázaddal ezelőtt jutott fel az első ember a 8848 méteres magasságba. „Elintéztük a nyavalyást" - állítólag e szavakkal nyugtázta Edmund Hillary abban az időben még egyedülálló teljesítményét, amikor a Nepál és a most Kínához tartozó Tibet határán emelkedő Mount Everest megmászása után társával, Tenzing Norgay serpávai visszatért az alaptáborba. Az üj-zélandi méhész és a nepáli hegyi vezető az angol kormány támogatásával 1953 tavaszán szervezett expedíció Hillary (balról) és Norgay egy hónappal a Mount Everest megmászása után, illetve a most 83 éves csúcshódító. FOTÓK: MTI tagjaként indult a 8848 méteres csücs meghódítására. Hillarynek egyébként ez már a második kísérlete volt, hogy feljusson a világ tetejére. Az ötvenfős csapatból kettőjüket 1978. május 8.: A dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler a világon először oxigénpalack nélkül mászták meg a Mount Everestet. 1988. május 5.: Egy japán, kínai, nepáli expedíció közvetítette az első élő televíziós adást a hegyről. 1988. augusztus: A francia Jean-Marc Boivin ért le leghamarabb a Csomolungmáról: ejtőernyővel 11 perc alatt tette meg az utat. 1996.: A svéd Göran Kropp kerékpáron tette meg az utat hazájából Nepálba, majd a világ tetejének megmászása után hazakerekezett. 1996. tavasz: Az eddigi legnagyobb katasztrófa a világ tetején: a csúcs közelében tizenöt alpinista halt meg egy viharban, köztük az első magyar Mount Everest-expedíció tagja, az osztrák Relnhard Wlasich is. 1998. május 26.: Az amerikai Tom Whlttaker volt az első, aki egyik lábának elvesztése után, művégtaggal felért a Mount Everestre. 1999. május 6-7.: Egy nepáli serpa, Babu Csiri 21 és fél órát töltött a világ tetején, s ezzel rekordot állított fel. 2000. október 7.: Davo Karnicar szlovén síoktató baleset nélkül lesiklott a Mount Everest csúcsáról az 5340 méteres magasságban fekvő alaptáborig. Az út mintegy hat órán át tartott. 2001. május 23.: A legnagyobb forgalom a világ tetején: egy nap alatt 89-en értek fel a Mount Everestre. A csúcsról Marco Siffredi elsőként ereszkedett le hódeszkával az alaptáborig, mintegy két és fél óra alatt. Egy 15 éves nepáli fiú, Temba Cseri személyében -a legfiatalabb hegymászó jutott fel a csúcsra. 2001. május 25.: Az amerikai Erik Welhenmayer személyében az első vak hegymászó hódította meg a csúcsot. 2002. május 25.: Sir Edmund Hillary fia, Peter második alkalommal jutott fel a Föld legmagasabb pontjára. Ugyanezen a napon Erőss Zsolt (képünkön) személyében az első magyar hódította meg a csúcsot. 2003. május 22.: A 70 éves japán Miura Dzsuicsiro az eddigi legidősebb férfiként hódította meg a hegyet. V 2003. május 26.: Lhapka Gela nepáli alpinista csaknem két órával megjavítva a három nappal azelőtt felállított időrekordot 10 óra és 56 perc alatt jutott fel a csúcsra. jelölték ki az utolsó méterek megtételére. Ki járt fent először? A hetekig tartó út végén, május 29-én reggel fél hétkor, mínusz 27 fokban indultak a végső rohamra. A csúcsra érve, délelőtt fél 12-kor levették az oxigénkészülékeiket és összeölelkeztek. Gyönyörködtek a panorámában, fényképeket készítettek, és négy - brit, nepáli, indiai és ENSZ - lobogót tűztek ki. Negyedóra múlva aztán kezdtek visszaereszkedni. A sikeres csúcsmászás hírét titkos rádióüzenetben tudatták Londonnal, hogy az eseményről elsőként a frissen trónra került II. Erzsébet királynő értesüljön. Ő hozta nyilvánosságra négy nappal későbbi koronázási ünnepségén. Hillaryt - az expedíciót vezető John Hunt ezredessel együtt - az uralkodó a Brit Birodalom Lovagja címmel tüntette ki, Tenzignek meg kellett elégednie a György-érdemrenddel. Sir Edmund Hillary a következő években sokat tartózkodott Nepálban, iskolákat, kórházakat hozott létre, később járt a Déli- és az Északi-sarkon is. A jelenleg 83 éves férfi az utóbbi években hegyibetegségben szenved. Egykori kísérője 1986-ban tüdőrákban halt meg. Azóta egyébként Tenzing unokája és Hillary fia is feljutott a legmagasabb csúcsra, akárcsak több mint ezer társuk, köztük mintegy ötven nő. A csúcsra ért hegymászók pontos számát nem lehet tudni. Nepál fővárosában, Katmanduban egy 66 éves amerikai asszony listát vezet az expedíciókról, s az ő naplója szerint eddig 1318-an jártak a Mount Everesten. A hegyről szóló internetes forrás szerint azonban már közel 1700-an követték Hillary példáját. A világ tetejének meghódításáról már az első csúcsra jutás előtt nemzedékek ábrándoztak. Sven Hédin híres svéd geográfus vezette az első nyílt, engedélyezett expedíciót 1906ban, míg az első szervezett küldetés 1921-ben volt: a brit George Mallory 7100 méteres magasságból fordult vissza. A hegyet övező egyik rejtély is az ő nevéhez fűződik. 1924-ben társával együtt eltűnt, 8450 méteren látták utoljára, s talán örökre titok marad, hogy a csúcsra mászva, vagy már onnan visszatérve érte utol őket a vég. Mallory megfagyott holttestét 1999-ben megtalálták, fényképezőgépe azonban amely bizonyíthatná, hogy járt-e a csúcson - nem került elő. Örökre ottmaradtak Átlagosan csak minden hetedik hegymászó jut fel a Mount Everest legmagasabb pontjára, sokan pedig soha nem jönnek vissza. A veszteséglistán már több mint 170 halott vagy eltűnt személy szerepel, akiket lavina sodort magával, lezuhantak, megfagytak, kimerültek, vagy tüdőödémát kaptak. A kihívásnak ellenállni nem tudókat ma is 41 megfagyott, különböző helyeken lévő tetem figyelmezteti a rideg valóságra. Maurice Wilson, a „yorkshire-i őrült" 1934-ben teljesen egyedül kísérelte meg a feljutást. A férfi maradványai időről időre előtűnnek a Rongbuk gleccser jégmezejéből. Egyes hegymászók - mintha csak elaludtak volna - a köteleken függtek megfagyva. Ha valakit így találnak meg a társai, a hagyomány szerint elvágják a kötelet, és a test lezuhan, hogy a hóban örök békére leljen. Még a leggyakorlottabbak is hibázhatnak. A legendás hegymászó, Babu Csiri serpa tízszer járt a csúcson, tizenegyedikkísérletekor, 2001-ben azonban egy sziklarepedésbe zuhant és meghalt. Neve felkerült arra az emlékhelyre, amelyet a Mount Everesten életüket vesztett alpinisták tiszteletére építettek Katmandutól 40 kilométerre, egy buddhista kolostorhoz közeli parkban. A világ tetejéről egyébként jóval veszélyesebb lejutni, mint oda felmászni - állítja a csúcsot meghódítók szövetségének elnöke, Wangsu serpa. A nagy álom teljesülése utáni emelkedett lelkiállapotban az amúgy fizikailag is kimerült hegymászók könnyen hibázhatnak: egyetlen rossz lépés végzetes lehet. Ezzel azonban nem sokat törődnek a csücs megmászására készülők, mint ahogy az óránként száz kilométernél is sebesebben süvítő szél sem riasztja el őket. A hegy szerelmesei Áprilisban és májusban, illetve októberben és novemberben alpinisták nyüzsögnek a színes sátrak között, akik 40-70 ezer euróért a teherhordók társaságában rohamra indulhatnak a csúcs irányába. A jubileumi ünnepségekre 5500 méteres magasságban megnyitott internetkávézóból ráadásul most az otthon aggódó családtagjaikkal is cseveghetnek írásban. Az ünnepségen megjelent Edmund Hillary is, akit fehér lovak hűzta fekete hintóban vittek végig a nepáli főváros utcáin. A vendégeket virágkoszorúkkal, katonai indulóval, emlékplakettekkel és selyemkendőkkel köszöntötték. - Valamennyien a Himalája és az itt élő emberek szerelmesei vagyunk - mondta a Mount Everest első meghódítója. HEGEDŰS SZABOLCS A világ tetejére feljutott első magyar expedíció.