Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

Club 88 bulündító négy óra szombaton 20.00-24.00 FM954 SJLírií AZ ÉLETÜNK RÉSZE SIKER, ÉRTEK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. ÁPRILIS 29. MEGYENK AZ ÖTÖDIKRŐL A NYOLCADIK HELYRE CSÚSZOTT VISSZA A RANGSORBAN Csongrád lemaradt a fejlődésben Csongrád megye a GDP alapján számított gazdasági fej­lettséget tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a főváros és a megyék rangsorában. 1994-ben azonban még az ötödik helyen állt, vagyis fokozatosan lemarad a fejlő­désben. Ezt támasztja alá adatokkal a Csongrád megyei statisztikai hivatal friss elemzése, amelyről a megyei közgyűlés múlt heti ülésén számoltak be. A gazdasági fejlettség méré­sére alkalmas adatok közül a leginkább elfogadott az egy év alatt előállított bruttó ha­zai termék összessége (GDP), amely a legutolsó ­2000. évi - statisztika szerint közel 453 milliárd forintot tett ki Csongrád megyében. Ez az egész ország GDP-jé­nek 3,4 százaléka. A statiszti­kusok meg szokták még ha­tározni, hogy mennyi össz­termék jut egy lakosra: me­gyénkben ez 1 millió 88 ezer forint, ami 224 ezer forinttal elmarad az országos átlag­tól. Ezzel a teljesítménnyel Csongrád a nyolcadik helyet foglalja el a megyék és Buda­pest fejlettségi rangsorában, a főváros mellett még hat dunántúli megye - Győr-Mo­son-Sopron, Fejér, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esz­tergom - áll előtte. Jócskán megelőzi viszont Csongrád a szomszédait, a 15. helyen ál­ló Bács-Kiskunt, a 16. Jász-Nagykun-Szolnokot és a 17. Békést. A gazdasági fejlettség és a gazdaság fejlődése azonban ellentétes képe mutat. Míg Csongrád az ország 19 me­KAMARAI HÍREK REKLAMTRENDEK - „TRENDI REKLÁMOK" Napjainkban egyre többször merül fel a hirdetők, a megrendelők és a kommu­nikációs szakma iránt érdeklődők körében, hogy hogyan növelhető a reklámra fordított költség hatékonysága. Vajon hogyan lehet költséghatékonyan eljuttat­ni az üzeneteket a befogadóhoz, amikor az információs társadalomban egy­mást túlharsogó üzenetek a fogyasztókat szinte menekülésre késztetik? Vajon a piacon tapasztalható trendek hogyan hatnak a befogadás folyamatára, a fo­gyasztói szokások alakulására? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődő szakemberek a Magyar Reklámszövetség és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös rek­lám szakmai napján május 5-én (hétfőn), 10-16 óra között a Novotel Szegedben. A programból: • Hol hirdessek - Regionalizmus, kihívás a nyomtatott sajtó piacán. Előadó: Skriha Judit, a Népszabadság marketingigazgatója, az MRSZ al­elnöke • A helyi rádiók hirdetési piaca - Kinek jó a rádióreklám? Előadó: Kadetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Helyi Rá­diók Országos Egyesületének (HEROE) elnökségi tagja • Új lehetőségek a „köz"-terület? Előadó: Niklai Péter szakértő, a Magyar Közterületi Szövetség el­nökségi tagja • Reklám? Te mosolygó hulla? - A kreativitás jelentősége a rek­lámban. Előadó: Sas István, a Kommunikációs Akadémia igazgatója • Trükkök a médiavásárlás területén. Előadó Incze Kinga, A reklám helye dmű szakkönyv szerzője (Mrs. White Media Consulting) • Társadalmi célú reklám a hatékony kommunikáció érdekében. Előadó: Hargitai Lilla, az MRSZ főtitkára • Új ki­hívások a reklámozásban - Mérési technikák az internetes hirdetés területén. Előadó: Nóvák Péter, a Kirowski Kft. médiaigazgatója (Budapest) • Cannes-i Arany Oroszlán Fesztivál díjnyertes reklámfilmjeinek vetítése, 2002-ben dí­jat nyert szinkronizált reklámfilmek vetítése az RMR Hungary jóvoltából. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információ kérhető a balini.tünde® csmkik.hu e-maii elmen, vagy a 62/486-987-es telefonszámon. n Zj CEN-* EURÓPA PÁLYÁZAT ELŐKÉSZÍTŐ ALAP Az Európai Unió pénzügyi alapjaiból 2004-2006 között Magyarország várhatóan mintegy 1200-1500 milliárd forint támogatás­ban részesül. A forrásokhoz jutás sikerességét a megfelelő mennyiségű és minőségű projektek előkészítése jelenti. E cél megvalósítását segíti az Eu­rópa Pályázat Előkészítő Alap, melynek s'egltségével színvonalas projek­tek előkészítése valósulhat meg. A pályázatok beérkezési határideje: 2003. május 30. Bővebb információ: http://www.nonprofit.hu/paly/egypaly/669.html 11a választ keres az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdéseire, keresse fel irodánkat! Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: 62/486-987/146, e-mail: eicszegediBcsmkik.hu Az egy főre jutó GDP változása az országos átlag %-ában 1994 és 2000 között gyéje közül 12-nél a GDP alap­ján fejlettebbnek tekinthető, addig gazdaságának fejlődése a rendszerváltást követően fo­lyamatosan elmarad az orszá­gos átlagtól, vagyis megyénk fokozatosan veszít eddigi elő­nyéből. Ezt nagyon jól tük­rözik az adatok: 1994-ben az egy lakosra jutó GDP elérte az országos átlag 94 százalékát, 2000-ben pedig már csak 83 százalékát tette ki. Ugyaneb­ben az időszakban az országos rangsor igen előkelő 5. he­lyéről visszacsúszott a 8. hely­re, és hat év alatt Zala, Ko­márom-Esztergom és Veszp­rém is megelőzte. A gazdaság területileg igen egyenlőtlenül fejlődött a rendszerváltás utáni évek­ben. Míg az észak-dunántúli térség, valamint a főváros és környezetének GDP-je kiug­ró, az országos átlag feletti növekedést mutat, addig a többi terület fokozatosan le­maradt. A legfejlettebb és a legelmaradottabb megyék közti különbség hat év alatt 2,9-szeresről 3,6 szorosra emelkedett. A szakemberek szerint az egyenlőtlen fejlő­dés következtében folytatód­OM-mUu nak az eddigi tendenciák, és további megyék előzhetik meg Csongrádot, amire a legnagyobb esélye Pestnek és Tolnának van. Elemzők alapvetően két ok­ra vezetik vissza Csongrád nö­vekvő fejlődésbeli elmaradá­sát: a kedvezőtlen gazdasági szerkezetre és a fejlődést meg­alapozó beruházások hiányá­ra. A szerkezeti problémák a sok nehézséggel küszködő mezőgazdaság országosnál nagyobb súlyából, de még in­kább az ipar kedvezőtlen ága­zati összetételéből adódnak. Míg az ország ipari termelé­sének több mint négytizedét a gépipari ágazatok adják, addig megyénkben csak egyhusza­dát. Ugyanakkor a könnyű- és élelmiszer-ipari ágazatok te­vékenysége országosan az ipari termelés egynegyedét, megyénkben viszont csaknem a felét teszik ki. A gazdaság­szerkezet kedvezőtlen voltára utal az a megállapítás is, mi­szerint általában azok a me­gyék fejlődtek gyorsabban, amelyekben a megtermelt jö­vedelem nagyobb hányadát ­jellemzően több mint 60 szá­zalékát - a vállalati, vállalkozói szféra adta, míg az államház­tartás részesedése 17 százalék alatti. Csongrád megyében ezek az arányok: 50, illetve 20 százalék. A gazdaságszerkezeti prob­lémák okai között a térség soT kat emlegetett autópályá­hiánya, a nyugati országhatár­hoz képest távoli fekvése min­den bizonnyal fontos szerepet játszik, de legalább ennyire okolható a gazdasági érdekér­vényesítés sikertelensége is. Ez ideig nem sikerült ugyanis a megyébe csábítani egyetlen olyan multinacionális feldol­gozóipari céget sem, amely a fejlődés motorja lehetne, pe­dig erre számos példát lehet találni a Dunától keletre is. H. SZ. Feladatok az agráriumban Az agrárgazdaságot fel kell tő­késíteni, hogy az EU-csatlako­zás kihívásainak eleget tehes­sen, s normalizált földárakra van szükség a spekulációk el­kerülésére. Egyebek között ezt hangoztatták több mező­gazdasági érdekképviseleti szervezet vezetői egy gödöllői agrárfórumon. GÖDÖLLŐ (MTI) Horn Péter akadémikus, az Ag­rárgazdasági Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt évtizedekben hiányzó átfogó agrárstratégia követ­keztében Magyarországon is fennáll a veszély, hogy a ter­melés nagy színvonalbeli kü­lönbségei miatt állandósulnak az agrárpolitikai konfliktusok. Nagy Tamás, a Mezőgazda­sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnö­ke szerint a csatlakozásig hát­ra lévő rövid időt olyan in­tézmények életre hívására kell kihasználni, amelyek segíte­nek az EU-s források meg­szerzésében a gazdák, mező­gazdasági üzemek részére. Csikai Miklós, a Magyar Ag­rárkamara elnöke azt emelte ki, hogy amíg az elmúlt évtized­ben az EÜ-országokban átlag 22 százalékkal nőtt az agrárium termelése, addig ez idő alatt Magyarországon 30 százalékos csökkenéssel kell szembesülni. A talpon maradáshoz elsősor­ban szemléletváltozásra és a mezőgazdaság szereplőinek kellő tájékoztatást nyújtó ag­rárinformációs rendszer kiépí­tésére van szükség. (FIZETETT HIRDETKS) ' Szakmát és munkát ad az Unicornis Az Unicornis Oktatási Stú­dió és Ügynökség tizenkét éve foglalkozik felnőttoktatással és szakképzéssel Szegeden. Az érdeklődök jelenleg tizenegy olyan tanfolyamra jelentkez­hetnek, amelyek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) sze­replő szakmákra készítik fel a hallgatókat. Az oktatási stúdió most egy olyan újszerű szolgál­tatással bővíti kínálatát, amely lehetővé teszi, hogy a náluk ta­nulók ne csak oklevelet, ha­nem minél hamarabb megfele­lő álláat is tudjanak szerezni. Erről beszélgettünk Greksza Attila üzletvezetővel. - Mi késztette az Unicornist arra az elhatározásra, hogy segítsen a nála tanulóknak munkát találni? - A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a magas színvonalú képzés önmagában nem elég ah­hoz, hogy valaki elönyösebb helyzetbe kerüljön, ha munkát akar keresni. Az emberek ugyanis általában nem képesek arra. hogy úgymond „eladják magukat" a munkaerőpiacon, ezért ehhez segítséget kell nyúj­tani számukra. Mi most ezt a se­gítséget szeretnénk megadni azoknak, akik nálunk szerez­nek végzettséget. A „Szakmát és munkát adunk a kezébe" elne­vezésű program egyúttal jól il­leszkedik a cég emberközpon­túságra, személyességre törek­vő arculatába. Ml ugyanis nem akarunk nagy „oklevélgyárrá" válni, mert ezzel elvesznének azok az értékeink, amelyek hall­gatóinknak a személyesség érzé­sét adják. - Van-e olyan minta, amely alapul szolgál a munkaközve­títés megszervezéséhez? - Az ötlet Németországból származik, nálunk még kevéssé Ismerték fel az oktatás és a mun­kaközvetítés összekapcsolásá­ban rejlő lehetőségeket. A ta­pasztalatok szerint azonban azok a képzésekkel foglalkozó vállal­kozások tudnak hosszú távon működni, amelyek felismerik en­nek a Magyarországon újnak számító szolgáltatásnak a sike­rességét. - Mire van szükség a mun­kaközvetítés elindításához? - Nyitunk egy olyan munka­lnformáclós irodát, amely az ok­tatási stúdiótól teljesen külön­állóan. a Petőfi sugárút 25. szám alatt fog működni. Az Itt elhelye­zett számitógépek kapcsolód­nak majd az Internetre, ame­lyen keresztül bárki önállóan böngészhet az álláslehetőségek között. Két munkatársunk - Il­lés Tímea munkaerö-placi hu­mán szakértő és Gyuris Réka munkajogász - is segíteni fogja végzős hallgatóinkat, hogy meg­szerzett szakmájukban minél hamarabb el tudjanak helyez­kedni. S mindezt természetesen ingyen. A lényeg tehát az, hogy egészen a munkába állásig kö­vetjük a nálunk tanulók sorsát. A munkaközvetítéshez persze különböző cégekkel is ki kell építeni kapcsolatot, illetve bőví­teni kell a már meglévő össze­köttetéseket. - Milyen kézzelfogható se­gítséget adnak a hallgatók­nak ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni? - Már a képzés során megta­nítjuk őket arra, hogyan írjanak önéletrajzot, hogyan tárgyalja­nak egy-egy munkahelyen, ké­sőbb pedig további tanácsokkal látjuk el őket. -Az Unicornisnál végzettek közül hányan tudnak elhe­lyezkedni a legfrissebb ada­tok szerint? - A tavaly év végi statisztiká­ból az derül kl, hogy hallgatóink 86 százaléka talál munkát a ná­lunk tanult szakmákban. A munkaközvetítéssel ezt az arányt szeretnénk 90 százalék fölé nö­velni. - Milyen szakmákban talál­hatnak munkát a hallgatók? - Alap- és középfokú végzett­séget nyújtó képzéseket indí­tunk a kereskedelem, a vendég­látás és az informatika területén. Ha valaki nálunk tanul, lehet belőle például eladó, pénztáros, pincér, de elsajátíthatja az álló­és mozgóképek digitalizálását, vagy a számítógépes könyvelést, valamint felkészítjük az ECDL­vizsgára ls. A képzések dijából pedig a hallgatók 30 százalékot visszaigényelhetnek személyi jö­vedelemadójukból. UNICORNIS OKTATÁSI STÚDIÓ ÉS ÜGYNÖKSÉG 6722 Szeged, Gogol u. 22. Telefax: 62481-928 E-mail: unicornis@tiszanet.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom