Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

SZERDA, 2003. ÁPRILIS 30. • AKTUÁLIS* 5 A pilóta látta a veszélyt, megpróbált elmenekülni Fráter György: nem hibáztam Folytatás az 1. oldalról A Góbé típusú oktatógép 17 és 50 éves utasával együtt lezuhant a Délép Ipartelep egyik udvarára. Bár a pilótanövendék ki tudott ugrani, ernyője már nem nyílt ki. Mind a ketten szörnyethaltak. A balesetet túlélő pilóta el­mondta: az ütközés pillanatában az első gondolata az volt, hogy utasával együtt kiugrik. Mivel mindössze 700 méter magasan voltak, azonnal kellett cseleked­ni, a legkisebb késlekedés esetén is úgy végezhették volna, mint a szerencsétlenül járt társaik. A zu­hanó gépet ugyanis a terhelés mi­att rendkívül nehéz elhagyni. Am az első kormánymozdulatoknál kiderült, hogy ura a gépnek, így megkísérelte a leszállást a sérült repülővel, ami sikerült. A rutinos pilótát megviselte a tragédia. Fotó: Miskolczi Róbert - Hatvankét éves vagyok, én már eleget repültem, de ott volt a 25 éves utasom, akiért felelőssé­get éreztem. Szerencsére sikerült épségben lehoznom. Egyébként nem ez az első baleset, amiből él­ve kerültem ki. Negyven éve egy ejtőernyős ugrásom során az ej­tőernyőm beakadt a repülőgép­be, de akkor is megmenekültem. Úgy látszik, túlélő típus vagyok ­fogalmazott a pilóta, aki egyéb­ként a tíz napja a Szegedi Repü­lőtéren történt szerencsés kime­netelű vitorlázó baleset szemta­núja is volt. - A szombati tragédia nagyon megvisel, de a repülés szerelme­se vagyok, mindenképpen foly­tatni szeretném. Egyébként az engedélyemet sem vonták be ­mondta a pilóta. Fráter György határozottan cá­folta azokat az interneten megje­lent állításokat, amelyek szerint negyvenéves, KA-7-es gépe mű­szaki engedély nélkül repült. A rendőrség korábbi közlésével szemben nem 25, hanem 17 éves volt az a fiatal pilótanövendék, aki 50 éves oktatójával együtt éle­tét vesztette. Megtudtuk, hogy a szegedi diák érettségire készült a megyeszékhely egyik szakközép­iskolájában. A hatóságok által ka­tasztrófának minősített eset kö­rülményeit a Polgári Légi Bizton­sági Szolgálat, a Polgári Légi Köz­lekedési Hatóság és a rendőrség közösen vizsgálja. Fráter ezzel kapcsolatban megjegyezte: hóna­pokig vizsgálják a baleset körül­ményeit, neki akkor másodper­cek alatt kellett dönteni. K.B. Pusztamérges is követi Makó példáját Néggyel több iskola a megyénél Hatásvizsgálatot készít a megyei önkormányzat. Az év derekára ki akarják deríteni, pontosan mennyibe kerül, ha már augusz­tustól átvállalják a három makói és a pusztamérgesi középiskola működtetésének feladatit. A makói önkormányzat után most Pusztamérges képvise­lő-testülete is úgy döntött, átadja a helyi középiskola működteté­sének feladatát a megyei önkor­mányzatnak. Sütöri László alpol­gármester, az intézmény korábbi igazgatója lapunknak elmondta, a legfőbb érv az átadás mellett az volt, hogy ha tovább működtet­nék az intézményt, nem kapná­nak a forráshiányos önkormány­zatok számára félretett alapból, a középiskola működtetése ugyan­is nem kötelező, hanem önként vállalt feladata a községnek. Húsz-harmincmillió forinttól esne el az önkormányzat, ami a biztos csődöt jelentené. A képviselők azzal a kérdéssel egyelőre "nem foglalkoztak, mi lesz a tantestülettel, amely rész­ben közös az általános iskoláéval, s mi lesz a közösen használt esz­közökkel. Erről meg kell állapod­ni a megyei önkormányzattal. A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén elhangzott: hatásvizsgála­tot indítanak, hogy az év derekára kiderüljön, pontosan mennyibe kerül a megyei önkormányzatnak a három makói és a pusztamérge­si középiskola átvétele - ez év au­gusztusától. Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke lapunk kérdé­sére elmondta: a hatásvizsgálat azt jelenti, az átadó és az átvevő önkormányzat szakemberei kö­zösen megállapítják, pontosan mennyibe kerül augusztus, szep­tember, október és november hó­napra a működtetés. Megnézik, hogy az államtól kapott normatí­vát mennyivel kell kiegészíteni a helyi forrásokból ahhoz, hogy a jelenlegi szinten működjenek az intézmények. B.A. Konzervatív politikusok az uniós csatlakozásról Közéletünk és gazdaságunk PüdJLti Harrach Péter, a beszélgetést vezető Lanczendorfer Erzsébet, Pokorni Zoltán és Rogán Antal a sajtótájékoztatón. Fotó:Miskolczi Róbert Harrach Péter, Pokorni Zoltán és Rogán Antal tartott fórumot tegnap Szegeden. Az Alsóvárosi Művelődési Házban Magyaror­szág európai uniós csatlakozása éppúgy szóba került, mint hazánk gazdasági hely­zete, a még állami kézben lévő vagyon pri­vatizálása. Kerekasztal-beszélgetésre invitálta a város és környékének lakóit a „Szeged mindenek előtt!" mozgalom az Alsóvárosi Művelődési Házba. A meghívást tegnap este több százan fogadták el, zsúfolásig megtelt nagyterembe lépett be Harrach Péter, az Országgyűlés alel­nöke, Pokorni Zoltán és Rogán Antal, a Fi­desz-MPP frakcióvezető-helyettese. Az or­szágjáró kerekasztal-beszélgetések sorozat 67. állomásán a jobboldali politikusoktól ar­ra várt választ a hallgatóság, szerintük mi­lyen a magyar közélet és a gazdaság állapota az uniós csatlakozás előtt. Harrach Péter ki­tért egy aktuális kérdésre is. Elmondta: csak üdvözölni tudják az Alkotmánybíróság dön­tését, amelyből az derül ki, hogy az aktív eu­tanázia, az úgynevezett kegyes halál tiltása nem alkotmányellenes, ugyanis a keresztény értékeket valló emberek számára az emberi élet a fogantatástól a természetes halálig tisz­teletet érdemel. Pokorni Zoltán kiemelte: az uniós csatla­kozás előtt egy évvel nagyon sok figyelmet kell arra összpontosítani, hogy hazánk a le­hető legfelkészültebben léphessen be az Eu­rópai Unióba. Ennek érdekében sürgette a nyugdíjak értékállóságának megteremtését, a hazai kisvállalkozások megerősítését, a mezőgazdaságból élők nagyobb támogatását. Kifejtette: hazánk akkor lehet versenyképes az unióban, ha az oktatás és a kutatásfejlesz­tés a korábbinál nagyobb anyagi háttérrel rendelkezhet. Rogán Antal szerint a magyar gazdaság az elmúlt egy esztendőben megtorpant, Ma­gyarország a régió legdinamikusabban fejlődő államából stagnáló országgá vált. A kormá­nyon lévő koalíciónak nincs értékelhető gaz­daságpolitikája, ez elbizonytalanítja a ma­gyar vállalkozókat. A még állami kézben lévő vagyon tervezett privatizációjáról szólva Ro­gán Antal elmondta: a magánosítás annak mértékét aggályosnak tartja, s félő hogy a pri­vatizáció következtében munkahelyek ezrei fognak megszűnni. B. Z. Két napig tart a majális az újszeged1 ligetben Már ácsolják az ünnepi színpadot Az újszegedi ligetben már a ma­jálisra készülnek. Javában fes­tik a padokat és a nagyszínpadot is most szerelik össze. A híd alá, vagyis a Tbrontál térre pedig megérkeztek a vurstlisok. MUNKATÁRSUNKTÓL Az idén kétnapos lesz az újszege­di majális. A helyszínen, a liget­ben már tegnap megkezdődtek az előkészületek. Elsőként a pa­dokat festették le, hogy a csütör­tök reggeli „nyitásra" megszá­radjon a festék. Amíg az egyik brigád a sétány padjait csinosította, addig a má­sik a nagyszínpad állványzatát szerelte össze. Gondolva az eset­leges rossz időre, a fellépők feje fölött egy hatalmas kék ponyvát feszítenek ki. így esőben is meg­tartják a különféle műsorokat. A ügetben egyelőre más készü­lődést nem látni, ugyanis a sátra­sok csak szerdán foglalják el a he­lyüket. A hagyományokhoz híven idén is a sétány két oldalán lesz majd a sátorsor. Itt az elengedhe­tetlen sörtől és virslitől kezdve a műanyag puskáig minden kapha­tó lesz. Az egykori kertmozi is nyitva áll majd a nagyközönség előtt. A liget közepén lévő nagy füves területen pedig szokás sze­rint a különféle pártok és szerve­zetek állítják fel sátraikat. A vidámparki hangulat sem hi­ányozhat az újszegedi majálisról. A híd alá, vagyis a Torontál térre már tegnap délelőtt megérkeztek a vurstlisok. Forgók, hinták, kis­vasút és persze számos ügyességi játék szórakoztatja csütörtökön és pénteken a majálisozókat. Szegeden a ligeten kívül más helyszíneken is rendeznek majá­list. A hagyományokhoz híven a Zápor-tónál és Klebelsbergtele­pen is várják a pihenni, szórakoz­ni vágyókat a munka ünnepén. Karinthy-est a szegedi Bartókban Karinthy Frigyes műveiből Dál­nokyZsóka és Gimesi Dóra válo­gatta, szerkesztette és rendezte azt a vidám műsort, amit ma es­te fél 8-kor mutat be a Szó-Kincs Társulat a Bartók Béla Művelő­dési Központ dísztermében. A szegedi színjátszó csoport 1994-ben alakult, fő céljául anyanyelvünk ápolását és irodal­mi értékeink megismertetését tűzte ki. Az elmúlt években Weöres Sándor, Csukás István, Kányádi Sándor, Fodor Sándor és Benedek Elek verseiből, meséi­ből, színjátékaiból készítettek egész estés előadásokat. A mos­tani Karinthy-esten a szerző leg­népszerűbb jeleneteivel, versei­vel, novelláival találkozhat a kö­zönség. Zongorán kísér: Szabó Gyula. Bemutatkozott a szentesi kórház új főigazgatója Véráldozattal is jár az amputáció Folytatás az 1. oldalról Fenyvesnél jóval keményebben fogalmazott Frank József, a megyei közgyűlés elnöke. El­mondta: ő nagyon bízott a szentesi kórház­ban, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen helyzet alakult ki. A megyei önkormányzat még akkor is kivárt, amikor pedig büntető el­járás indult az intézmény vezetője és néhány dolgozója ellen. Az intézmény lecsúszása még 1999-ben kezdődött és mostanra rosz­szabb lett a helyzet, mint amire gondoltak a megyei közgyűlésben. Frank József szerint a legnagyobb gond az volt, hogy a kórház fő­igazgatója félrevezette őket. Úgy fogalma­zott: a zuhanórepülés másfél éve kezdődött és éppen ekkor épült a sürgősségi tömb, amely nem működik. Pedig a regnáló minisz­terek azt nyilatkozták, mennyire korszerű az új létesítmény. Frank József felolvasta a me­gyei közgyűlés határozatát a válság kezelésé­ről, ami kilátásba helyezi a szerkezet átalakí­tását, a létszámcsökkentést és így tovább, ígért ellenben mindenféle segítséget az el­nök, aki kinyilvánította: nem engedélyezik az intézményben a privatizációt. Végül meg­köszönte a megbízott igazgató, dr. Kispál Mi­hály főorvos áldozatos munkáját. Az új főigazgató, dr. Borzi Márta a csepeli kórház vezetője volt korábban. Derültség kí­sérte azon mondatát, hogy a magánélete ki­egyensúlyozott, van háza és mindenféle vizsgát letett már. Nem sajnáltatni akarta magát, amikor bevallotta: önkéntes szám­űzetésbe jött Szentesre. Tapasztalata szerint sok tartalék van a válság kezelésére a Kur­ca-parti település kórházában. Szirbik Imre polgármester elmondta, az önkormányzat nem partner abban, hogy amputáció legyen a reorganizáció ára. Hozzátette: tudja ugyan­akkor, hogy szükség lesz a létszám csökken­tésére, de számíthatnak a város segítségére azok, akiket elbocsátanak. Csillag Sándor szemész szakorvos azt firtatta, mikor mond­ják már ki, hogy a király meztelen, azaz mi­kor nevezik meg a bűnügyek felelőseit. Tap­sot ugyan kapott a kollégáitól, de egyértelmű választ nem. Fenyves Ernő annyit közölt, hogy nem az ő tisztük neveket említeni, ha­nem az igazságügyi szerveké. Szerinte az ár­tatlanság vélelme mindenkit megillet mind­addig, amíg az ellenkezője nem bizonyoso­dik be. BALÁZSI IRÉN Hétfőtől újra termelnek Szezont váltottak a Mary cipőgyárban MUNKATÁRSUNKTÓL Mindössze három napra állt le a Mary Cipőgyár Rt., mégis pánik tört ki a dolgozók között. A né­hány napos munkaszünet oka a szezonváltás volt. - Nem értem. Tizenegy éve, mióta olasz tulaj­donosunk van, minden évben október elején és április végén át­állunk másik szezonra. Ez általá­ban két hétig tart, most viszont három nap alatt megtörtént ­magyarázta Tóth Erika, a Mary 2000 Cipőgyár Rt. ügyvezető igazgatója. A cipőgyárban Tóth Erika se­gítségével meggyőződhettünk ar­ról, a pánik valóban alaptalan volt. Már megérkeztek a 2003/2004-es téli szezon alap­anyagai, hétfőn reggel pedig a ci­pőgyár kétszáz alkalmazottja új­ra munkába állt. A szezonváltás után újra termel a cipőgyár. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom