Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

SZERDA, 2003. MÁRCIUS 12. • MEGYEI TÜKÖR« 7 l.SZ.VALTOKtZEUD A KÖKUSI PAIYAUDVAR véÖTÖLT év 9.6Z. E9iAK| | VÉG.VÁLT6 .600 METERES ¿SZAKI "REZSI} AZ W5-4Y69.K0ZÖTT „MINTEGY HA75ZAZ ÖLNYIRE AZ IHOOHÁZTOI AzÁlLD­j MASE9ZAKI VÉGÉNÉL A 97-98-ft5'ÓWÁZANKO­L ZÖTT A SZÉLVIHAR HVUÍMVERÉSM679.MÁ«CIUS. \1Z4N é?KLY4Z-Rűa ÁTHÁGTA AZ ÁUOMAS VÉDGÁT­^JZÁRA EMELT NYÜIGATAT. A BfcÖMl& ARADAT REGGELRE m»lLAMJlK8A TEHETTE SZtGKD VÁROS ÁT * ISTALLOS ŐRHÁZ RAKTÁR OLATKAMAA Ötöslottóval Itáliába" Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság A gátszakadás helyén álljon az árvízi emlékkő Szegedet 124 éve foglalta el a Tisza Százhuszonnégy éve döntötte romba Szegedet a megáradt Ti­sza. Hemmert János szegedi fes­tőművész szerint a körtöltésen lévő árvízi emléktáblának a folyó betörésének helyén kell állnia. Százhuszonnégy éve, 1879. már­cius 12-re virradó éjjel fél kettő­kor a megáradt Tisza Rókuson átszakította a gátat, s rázúdult a városra. Mikszáth Kálmán, aki az idő tájt a Szegedi Napló mun­katársa volt, így írt a tragédiáról: „A hajnal nem találta meg többé Szegedet... Csak a romjait, amint azok apránkint egy pisz­kos tenger iszapjává válnak." A Tisza egy héttel korábban Szegedtől északra, a mintegy 20 kilométerre lévő petresi komp­nál törte át a védőtöltést. Az ára­dat Algyő, Tápé és Dorozsma el­öntése után ért a rókusi vasútál­lomáshoz. Szeged 5 ezer 723 há­zából csupán 265 maradt meg, a többit elnyelte a hullámsír. A városvezetés először 1908­ban állított márványtáblát a szo­morú esemény emlékére. Az em­lékkő - a fölirattal ellentétben ­nem a víz betörésének helyére, hanem a Csongrádi sugárúttól mintegy száz méternyire, a töltés UNNEPSEG A megyei természetvédelmi egyesület és Szabó László MDF-es önkormányzati kép­viselő szervezésében ma este 6 órakor a nagyárvíz 124. évfor­dulójára emlékeznek Szege­den, az árvízi emlékműnél. A fáklyás ünnepen Szabó László mond beszédet. A műsorban fellép Szalma Tamás színmű­vész és a Rozsdamaró zenekar. A madártávlatos látványrajzot Hemmert János ny. rajztanár, szegedi festőművész levéltári, könyvtári kutatásai és helyszíni ismeretei alapján készítette 2001-ben. MORA FERENC SORAI Az emléktábla nagybetűkkel vésett szövege: „PETRESI TÖLTÉSNÉL SZILAJON ÁTTÖRVE A GÁTAT, / RÁNK E HELYEN SZABADULTAK AZ ÁR HULLÁMPARIPÁI. / ÉGI HARAG MÚLTÁN KISÜTÖTT AZ ÉGI SZIVÁRVÁNY, / SZŐKE TISZÁNK ÖRÖKÖS BÉKÉT KÖTE NAGY-SZEGE­DÜNKKEL." makkosházi szakaszára került, majd 1919-ben nyoma veszett. Tíz év múlva pótolták, s az új táb­lára Móra Ferenc disztichonját vésték. Az emléktáblát a rókusi pályaudvar mögé, a Tisza betöré­sének helyére kell áthozni - ezt szeretné elérni Hemmert János szegedi festőművész, aki három éve lankadatlanul gyűjti a várost elpusztító katasztrófáról fönnma­radt adatokat. Korabeli jegyző­könyvek, cikkek, lapokban és fo­lyóiratokban megjelent illusztrá­ciók, valamint saját helyszíni ku­tatásai nyomán bebizonyította, hogy a Tisza 1879. március 12-ére virradó éj jel a rókusi pálya­udvar mögött, az őrház, raktár és olajkamra épületeinek magassá­gában szakította át a védtöltést, majd a vasutat védő rézsűt. A festőművész helyszínrajzáról kiderül, hogy a folyó az 1773-1774-es hektométer (régi vasúti pályamértékegység) közti, mintegy 50-60 öl (94-113 méter) szélességben szakította át a védő­gátat. Hemmert János tervét az árvízi töltést kezelő Alsó-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Török Imre György is támogatja. A festőművész rövide­sen a város elé terjeszti javaslatát az árvízi emlékkő áthelyezéséről. NY. P. A Klauzál tér az 1879-es árvízkor. Az önfoglalkoztatást a munkaügyi központ támogatja A kezdéshez 3 milliót adnak Ótott Edina vállalkozása helyszínén. Fotó: Miskolczi Róbert léka). A klebelsbergtelepi házban jelenleg posta, kertészeti szak­bolt és péksüteményeket áruló üzlet működik. Edina eredetileg külkereskedői ügyintéző volt, férje élelmiszeripari techniku­mot végzett. Mivel egy ideje egyi­kük sem talált képzettségének megfelelő munkát, a 28-29 éves fiatalok a saját lábukra álltak, és belevágtak a vállalkozásba. Utó­lag bebizonyosodott: jó döntést hoztak. Ganczer Tamás arról is tájé­koztatott, az elnyerhető összeg visszatérítendő kamatmentes tő­kejuttatás. Tizenkét hónap türel­mi idő után kell elkezdeni tör­leszteni a részleteket, és négy esztendőt (összesen ötöt) hagy­nak az adósság ledolgozására. Akik idén pályáznak, 2008-ig kapnak haladékot. Szankáné Vígh Györgyi a Ró­kusi körúton virágboltot nyitott tavaly szeptemberben annak kö­szönhetően, hogy munkanélkü­liként nyitva tartotta a szemét és fülét (a virágkötő tanfolyamat is a Bocskai utcai központ segítsé­gével végezte el). A munkaügyi központban hallott a lehetőség­ről az érettségizett, immáron harmincas éveinek derekán járó hölgy, aki korábban titkárnő­ként, de zöldségesként is dolgo­zott. A virágboltot sikeres, élet­képes vállalkozásnak tartja, a nyitást követően rövid időn belül kialakult törzsvásárlói köre. A családi gazdálkodást válasz­totta a makói Táboriné Tiba Eri­ka, aki gépeket vásárolt a tavaly elnyert egymillió forintból. A hu­szonhat éves gazdálkodó a kecs­keméti kertészeti főiskola elvég­zését követően nem talált magá­nak állást, így szülei földjére ala­pozva, férjével közösen létrehoz­ta a családi gazdaságot. Kiszom­bor határában zöldség, fokhagy­ma és fűszerpaprika termeszté­sével foglalkoznak. FEKETE KLÁRA A Csongrád Megyei Munkaügyi Központnál március 24-éig le­het még jelentkezni arra a pályá­zatra, amelynek segítségével a munkanélküli saját magát fog­lalkoztathatja. Idén a tavalyi egyről hárommillió forintra emelték az összeg felső határát. Azok a munkanélküliek, akik legalább három hónapja szere­pelnek a Csongrád Megyei Mun­kaügyi Központ regisztrációjá­ban, részt vehetnek az úgyneve­zett önfoglalkoztatóvá válás pá­lyázaton. Ganczer Tamás, a munkaügyi központ szakrefe­rense az önfoglalkoztatóvá válás fogalmát magyarázva elmondta: a jelentkező munkaviszonyon kívüli főfoglalkozású tevékeny­séggel gondoskodhat önmaga foglalkoztatásáról, vállalkozást indíthat, avagy vállalkozáshoz csatlakozhat. A pályázatot 1997. óta minden évben meghirdetik. Eddig 400 munkanélkülin segítettek így Csongrád megyében. Idén az el­nyerhető összeg nagyságát meg­háromszorozták, a korábbi 1 millió helyett 3 millió forintban maximálták, a pénz forrása a Munkaerőpiaci Alap. Még „csak" egymillió forintot nyert tavaly a pályázaton Ótott Edina, aki Klebelsbergtelepen egy régi házat megvásárolva üz­leteket nyitott, a létesítményt szolgáltatóházzá szeretné bővíte­ni. Edina sorsa azért is tanulsá­gos, mivel férje is pályázott, és az elképzelésekre ezúton 2 millió forintot gyűjthettek össze, vala­mint kft.-t is alapíthattak. Per­sze, mint ahogy azt a vállalkozó hölgy is hangsúlyozta, ekkora összegből még nem lehet szolgál­tatóházat nyitni, szükség volt sa­ját erőre is (ennek mértéke idén a beruházás összegének 20 száza­Megnyerheti a 40 db , egyenként 200.000 Ft értékű kétszemélyes Olasz­országi nyereményutazás egyikét, ha 2003. március 10. - 2003. április 5. között megjátszott és erre az időszakra érvényes 4 számmezős ötöslottó játékokból (joker nem számít bele) legalább 2.600,-Ft összértékű nye­retlen játékot összegyűjt és pályázik. A nyeretlen igazoló szel­vényeket tartalmazó boríték­nak pontos névvel, címmel és a pályázat jel­mondatával - „Ötös­lottóval Itáliába" ­ellátva kell beérkeznie 2003. április 10-ig az alábbi címre: Szerencsejáték Rt., Szegedi Területi Igaz­gatóság, 6701 Szeged Postafiók 2405 (Csongrád megyéből pályázók) Postafiók 1055 (Békés megyéből pályázók) Postafiók 1310 (Bács-Kiskun megyéből pályázók) Postafiók 2006 (Jász-Nagykun­Szolnok megyéből pályázók) A pályázaton csak természetes személy vehet részt. Egy boríték egy pályázatnak számít! Az egész akció sorsolásánál egy személy csak egy nyereményre jogo­sult. Az akcióban csak a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben on-line módon játékba kül­dött szelvények vesznek részt, lakó­helytől függetlenül. Ragasztott, szakadt vagy gyűrött igazoló szelvényeket tartalmazó pályázatok kizárásra kerül­nek. Az akció jelmondata nélkül bekül­dött borítékok szintén kizárás­ra kerülnek a sorsolás során. A nyilvános sorsolás időpontja és helye: 2003. április 15-e 9.oo óra, 147. számú Szrt. lottózó (Szeged, Szil­léri sgt. 31-33.). A sor­solásra közjegyző jelenlétében kerül sor. A nyeremények átvé­telének módjáról a nyertese­ket írásban értesítjük. Nyeremények: 40 db (megyénként 10-10 db) egyen­ként 200.000 Ft értékű kétszemélyes Olaszországi utazás. A nyeremények átvételére rendel­kezésre álló idő a sorsolástól számított 30 nap. A nyereményeket így 2003. május 15-ig lehet átvenni. A NYEREMÉNYEK KÉSZPÉNZRE NEM VÁLTHATÓK! 022454658

Next

/
Oldalképek
Tartalom