Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

SZTÁROK, ZENE, SULI, BULI MINDEN SZERDÁN RANDEVÚ mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmam^ SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. MÁRCIUS 12. NAPI MELLEKLETEK Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, GYÓGY-ÍR WWW.DELMAGYAR.HU TERVET KESZITENEK A SPORTISKOLÁI RENDSZER FELÉLESZTÉSÉRE Testnevelés - emelt szinten Közoktatási típusú sportiskolái térképet Készített a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet pe­dagógiai kutatócsoportja. A 2002 januárja óta működő in­tézmény tehetséges fiatal spor­tolók kiválasztásával, tudásuk fejlesztésével és versenyezteté­sükkel foglalkozik. A NUPI egyik fő célja, hogy újraindítsa az egykor kitűnően működött sportiskolái rendszert. MUNKATÁRSUNKTÓL A vidéki nagyvárosok közül Szegeden működik a legtöbb sportiskola, a csongrádi me­gyeszékhelyen kilenc oktatási intézményben tanítják kiemelt óraszámban a testnevelést. A nyugat-magyarországi régió­ban viszont lényegesen keve­sebb lehetőség adódik a fiata­lok számára, hogy sportiskolá­ban folytathassák tanulmá­nyaikat. Mindez abból a fel­mérésből derül ki, amelyet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) pedagógiai ku­tatócsoportja készített. Az utóbbi időben egyre több he­lyen fogalmazódott meg a sportiskolái rendszer újra­élesztésének igénye. Az egyko­ri testnevelés tagozatos iskolák természetesen nem felelnek meg a modern követelmé­nyeknek, céltudatosságuk és sikerorientáltságuk azonban ma is példamutató lehet. A ku­tatócsoport munkatársai a ké­sőbbiekben a helyi pedagógiai programokat átvizsgálva kiala­kítják majd azoknak az isko­láknak a körét, amelyek külön­féle tehetséggondozó alap­program mintaintézményei­ként működhetnének és ta­pasztalataikkal segíthetnék a többi olyan közoktatási intéz­ményt, ahol támogatják a sportoló tanulókat. A térképről a többi között az is leolvasható, hogy Kö­A szegedi Dózsa iskola tanulói a vízitelep tanmedencéjében gyakorolnak. Fotó: Karnok Csaba zép-Magyarországon és az Észak-Alföldön a sportiskolák száma meghaladja az orszá­gos átlagot. A közép-magyar­országi régióban például min­den tizedik általános iskolá­ban található emelt szintű testnevelési képzés. Ha ehhez hozzávesszük a sportágfej­lesztési programokban részt­vevő iskolákat is, akkor meg­állapítható, hogy a testnevelés és sport oktatásának helyzete biztató képet mutat. A NAP-, a Bozsik-, illetve a Kosárlab­da-fejlesztési programban résztvevő iskolák nagy része a testnevelést - törvényi előírá­sok szerint - nem emelt szin­ten tanítja, hanem tanórán kí­vüli foglalkozás keretében ad­ja át az adott program moz­gásanyagát, így a délutáni sportfoglalkozásokkal együtt az emelt óraszám már biz­tosított. A térkép elkészítése előtt négy és félezer közoktatási in­tézményt kerestek fel a NUPI munkatársai 2002 első ne­gyedévében, az iskolák közül mintegy ezerhatszáz küldött vissza kitöltött adatlapot. A kérdőívek alapszintű feldolgo­zása során azt a száznegyven­hét intézményt választották ki, amely a testnevelés taní­tása terén emelt szintűnek vallotta magát. A megyei és a megyei jogú városok önkor­mányzatainak sportvezetőitől szerzett adatok alapján újabb száz iskola került a kutatók látókörébe, az adatok beér­kezése és pontosítása azon­ban még most is tart. A NUPI adatai szerint Csongrád megyében jelenleg tizennégy sportiskola műkö­dik. Makón a Kertvárosi Ál­talános Iskola, Szentesen a Klauzál Gábor Általános Isko­la, Csongrádon a Gróf Szé­chenyi István Általános Iskola és Diákotthon, Hódmezővá­sárhelyen pedig a Szántó Ko­vács János Általános Iskola, valamint a Szent István Ál­talános Iskola és Halmay Zol­tán Testnevelés Tagozat fog­lalkozik kiemelten a sporttal. Szegeden a Weöres Sándor, a Kodály téri, az Odessza II. szá­mú, a Madách Imre, a Dózsa György, a Makkosházi, a Hu­nyadi János és a Németh Imre Általános Iskola és Atlétikai Sportiskola, továbbá a Széche­nyi István Gimnázium és Szakközépiskola sorolható a kiemelt oktatási intézmények közé. A kutatók egyelőre még nem derítették fel, hogy mi okozza az ország egyes területi egy­ségei közötti egyenjőtlen el­oszlást és terveik között sze­repel az egyesületi típusú sportiskolái térkép elkészítése és összevetése a közoktatási típusú sportiskolái hálózattal. Nyolcezerrel kevesebben akarnak továbbtanulni MUNKATÁRSUNKTÓL Az előzetes adatok szerint idén a tavalyinál mintegy nyolc­ezerrel kevesebben, 157 ezren jelentkeztek Az Országos Fel­sőoktatási Felvételi Irodában. Nyolcórás váltásban 50-en dol­goznak folyamatosan a felvételi kérelmek rögzítésén. Április végéig valamennyi jelentkező értesítést kap kérelme regiszt­rációjáról. Idén a felsőoktatási intézményekben továbbtanulni szándékozó diákok 155 jelentkezési hely és több mint 4500 szak, szakpár közül választhattak. 100 KERDES A FITNESZRÓL Kell-e reggelizni? Soha ne „muszájból" együnk. A legrosszabb, ha egész nap nem táplálkozunk - mert vagy nem jut rá időnk, vagy megpróbáljuk tartani magunkat ahhoz, hogy ne együnk sokat és estére úgy megéhezünk, hogy felfalnánk egy egész hűtőt. Reggel azért jó, ha eszünk, mert nem kapunk gyomorfekélyt, nem leszünk in­gerültek és Idegesek a nap kezdetén. Egyszóval jobban indul a napunk. A reggeli alatt azonban ne egy szalonnás tojásrántottát vagy ham and eggst értsünk, hanem gyümölcsöt vagy egy kis joghurtot. Tudom, ha valaki már megszokta az.abroszos reggeliket, nehéz lesz az átállás az új étrendre. De higgyük el, hogy sokkai jobban érezzük majd magunkat. A lényeg, hogy mindenki éljen úgy, ahogy jólesik neki, és semmi ne legyen kötelező. Az evés sem. (Schobert Norbert 100 kérdés a fitneszrői című könyve a Stardus Publishing kiadásában jelent meg.) Schobert Norbert TESZT ARR0L A BIZONYOS HETEDIK ÉRZÉKRŐL Hallgasd a belső hangodat! Hallgatsz a megérzéseidre? Mit sugdos a kisördög a füledbe? Különös hangokat hallasz? Nem biztos, hogy meghülyültél, lehet, hogy csak az ösztönöd az a belső hang, amit te - sokunkkal ellentétben ­meghallasz. Hogy így van-e, vagy sárga lapra van szükséged, töltsd ki tesztünket és megtudod! 1. Ha dumálok valakivel... a) mindig arra figyelek, amit mond. b) azon töprengek, én mit szólhatnék a témához. c) sokszor semmit sem hallok abból, amit mond, mert az arcát figyelem. 2. Reggel... a) gyakran emlékszem az álmomra. b) csak ritkán van eszemben, mi volt éjjel. c) mostanában nem emlékszem, mit álmodtam. 3. Szeretem a természetet, mert... a) jól lehet görkorizni. b) imádok friss levegőn sétálni. c) érdekelnek az állatok és a növények. 4. Mi leszek, ha nagy leszek? a) idegenvezető b) művész c) újságíró 5. Sétálni legszívesebben... a) egyedül megyek. b) a barátnőmmel vagy barátommal indulok. c) haverokkal megyek. ÉRTÉKELÉS. Add össze pontjaidat: la: 2 pont, lb: 0 pont, lc: 4 pont 2a: 4 pont, 2b: 0 pont, 2c: 2 pont 3a: 0 pont, 3b: 4 pont, 3c: 2 pont 4a: 0 pont, 4b: 4 pont, 4c: 2 pont 5a: 4 pont, 5b: 2 pont, 5c: 0 pont 0-6 PONT: KÉTELKEDŐ Neked gyanús ez az intuíciódolog. Pedig mintha neked is próbálna ezt-azt súgni az a fura kis belső hang, csak te nem akarod meghallani, eddig még soha nem jött be a tanácsa. Ezzel a beállítottsággal csak azt hi­szed, amit látsz, no és ezzel nem vagy egye­dül. Más kérdés, hogy a nagy mérlegelés közben megfosztod magad a kihívásoktól. 7-12 PONT: RACIONÁLIS Kacérkodsz azzal, hogy hallgass a su­gallatra, de minden ilyesmi csak elméleti szinten érdekel. A dolog hátránya, hogy a logikán keresztül nem tudsz eljutni a megérzésekhez, mert a kétes esetekben újra és újra objektív szempontok alapján fogsz dönteni. 13-20 PONT: ÖSZTÖNLÉNY Lehet, hogy egyes esetekben nem is vetted észre, hogy az intuíciód vezérel, csak azt tetted, amit elsőre jónak tartottál. Ez így helyes! Irigylésre méltó az élet iránti bizalmad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom