Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-11 / 59. szám

KEDD, 2003. MÁRCIUS 11. « H I R D E T E S « 7 Kedves Csongrád megyei Barátaim! Először is engedjék meg, hogy gratuláljak önöknek Magyarország és az Európai Unió között a koppenhágai Európa Tanácsban lefolytatott sikeres csatlakozási tárgyalásokhoz. Magyarország hamarosan megkapja az esélyt, hogy teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak és én szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy üdvözöljem önöket, mint új tagállamot. Magyarország Európa középpontjában helyezkedik el. Ugyanakkor az unió határországaként összekapcsolja az új és jövőbeni tagállamokat. Hiszem, hogy Magyarország fontos szerepet fog játszani az új Európa óriási gazdasági potenciáljának és lehetőségeinek fejlesztésében és kiaknázásában. Kétségtelen, hogy a bővítés után területi egyenlőtlenségeket fogunk tapasztalni. Számunkra Dániában világos, hogy az Európai Unió részének lenni a leginkább fenntartható és előnyös út a szociális és gazdasági kohézió előmozdítására Európában. Különböző EU-programok és közösségi kezdeményezések bő választéka irányul a területi különbségek és egyenlőtlenségek csökkentésére a fejlett és kevésbé fejlett területek között. A mi tapasztalatunk Storstrom megyében az, hogy közvetlenül a polgárok hasznát is szolgálják ezek a politikai célkitűzések. Storstrom megye igen sokat tanult és jelentős előnyöket szerzett a strukturális alapokból, amely hasznosnak bizonyult mind a magánvállalkozások, mind közintézmények számára a mi megyénkben. Hiszem, hogy miként nekünk, ügy az önök megyéjének is hasznára fog válni, hogy országuk az Európai Unió tagállama lesz. 1992 óta Storstrom megye és Csongrád megye létrehozott egy sikeres partneri viszonyt az oktatás, a kultúra és a foglalkoztatás területén. Számos konkrét projekt járult hozzá a tapasztalatok és a tudás kiemelkedő mértékű cseréjéhez megyéink között. Bízom abban, hogy folytatni tudjuk ezt a munkát és együttműködésünk a jövőben is jó és eredményes lesz! IVANOLSEN, STORSTROM MEGYE ELNÖKE, DÁNIA Nőknek az esélyekről Az EU-tagálIamokban élő nők és a magyar asszonyok helyzetéről tartott előadást Makón az európai információs pont vezetője. MUNKATÁRSUNKTÓL Az EU-csatlakozással javul a magyar nők helyzete, hangzott el a Makói Nőszövetség által szervezett előadáson, amelyen a Csongrád Megyei Európai Információs Pont vezetői szólaltak fel. Sziveri Katalin kiemelte: hazánk EU-csatlakozását követően az anyák védelme határozottabb lesz, és a női esélyegyenlőség is megvalósulhat. - Azonos munkáért a férfiakéval azonos bér jár, és a nők közéleti szerepe is másként alakul az EU-tagállamok többségében. Az unió országainak parlamentjeiben átlagosan 20-25 százalék a nők jelenlétének aránya, Svédországban ez a ráta 40 százalék, míg Magyarországon a parlamenti képviselőknek mindössze 9 százaléka nő. Persze a mediterrán országokban még a magyarnál is rosszabb a helyzet, de ez a jövőben változhat - vélekedett Sziveri Katalin. A fórum több szervezője, köztük Szász György, a Makó Térségi Területfejlesztési Kht. igazgatója is sikeresnek tartotta a programot, amelyen a nőtanács csaknem minden tagja részt vett. Az előadásokat beszélgetés és élénk vita követte, számos kérdés is elhangzott. - Lévén Makó agrárváros, kifejezetten érdekelte a hallgatóságot, hogy vajon igazak-e azok a rémhírek, miszerint a fogyasztóvédelmi rendszabályok szigorodásával a háztáji állattenyésztés is veszélybe kerülhet. Szerencsére a legtöbben nem ijedtek meg a negatív EU-kampány állításaitól és mi is megnyugtathattuk a hallgatóinkat - mondta Sziveri Katalin, hozzátéve, hogy a nők számára érthetőbb a szigorodó termelési követelmények rendszere, ha mellétesszük: a bevizsgált és minősített áruk a fogyasztók érdekeit szolgálják, hiszen valóban jobb minőségűek, és egészségesebbek, természetbarátabbak az EU-piacokon megjelenő termékek. Mindenekelőtt a hozzáállásunkon kellene változtatni Csatlakozás dán szemmel Exportmérnökként dolgozik Magyarországon a dán Niels Ottó Pedersen. A menedzser gazdasági szakemberként és magánemberként is úgy véli: a magyaroknak sok mindenen változtatniuk kellene, hogy valóban az unió megbecsült polgárai legyenek. Csongrád dán testvérmegyéjéből, azon belül is Nykobing városából érkezett hazánkba, egészen pontosan Szegedre az importtevékenységgel foglalkozó Niels Ottó Pedersen. Magyar feleséget választott, két éve él hazánkban, amelyet, mint azt elárulta, nagyon szeret. Éppen ezért érzi felelősségének, hogy elmondhassa a magyar embereknek: sok mindent át kell gondolniuk, ha valóban boldogulni szeretnének az Európai Unióban. - Mindenekelőtt úgy látom, hogy a gazdasági fejlődés egyik gátját egy átfogó közigazgatási reformmal lehetne felszámolni. Dániában 5,3 millió ember él, és mindössze 275 regionális önkormányzat intézi az ügyeiket. Magyarországon közel 10 millió emberre több mint háromezer önkormányzat jut, ami lakosságarányosan a dánnál hatszor nagyobb, így sokkal drágább hivatalnokapparátust jelent. Ezzel szemben sokkal több tanácsadó cég és a versenyszféra más területein dolgozó vállalkozás működik az én hazámban, amelynek támogatása bőven felszívhatná a köztisztviselői körből kikerülő, valóban képzett és nyelvet beszélő szakembereket, valamint a Niels Otto Pedersen immár két hibáit, erényeit. éve „testközelből" látja hazánk Fotó: Miskolczi Róbert sokszor állás nélkül lézengő, európai szintű diplomával rendelkező magyar fiatalokat - nyilatkozta lapunknak a dán szakember. Dániában a gulyáson és a paprikán kívül nem sokat tudnak Magyarországról, azonban éppen a hungaricumok, a sajátosan magyar értékek és termékek megőrzésével, támogatásával igazán ismertté és a piacokon is elfogadottá lehetne tenni a magyar gazdaságot, mondta Niels Ottó Pedersen. A mezőgazdaság átalakulása az első években Dániában is fájdalmasan érintette a gazdálkodókat, hiszen korábban a piacra termeltek, ám hamar megtanulták: azt kell termeszteni, amit támogat az unió, ugyanis így busás haszonra tehetnek szert a kemény munkával. A magyar gazdáknak is fel kell készülniük az exporttermelésre. - Dánia Európa egyik legöregebb demokráciája, így magam értetlenül szemléltem a tavalyi év mindkét oldalról egyformán durva kampányát. Megdöbbentett az azóta is tartó ellenségeskedés, hiszen a választások időszaka nálunk is pezsgőbb, ám azt követően a kormány és az ellenzék együtt dolgozik az országért. Az EU-ban nem jellemző a politikai gyűlölködés. Kit érdekelne Dániában, hogy a kormányfő évtizedekkel ezelőtt ügynök volt? Túl nagy hangot kapnak a szélsőségek is Magyarországon. Dániában is működnek neonácik, de a kutya sem törődik velük. Itt a nagy figyelem, az illegalitás látszata és a sajtó reakciója érdekessé teszi ezeket az egyébként érdektelen eseményeket - mondta a dán üzletember. Niels Ottó Pedersen még kitért rá: nagyon veszélyes, hogy olyan kevés magyar beszél idegen nyelveket. Elmondta, hogy még a fiatalok közt is alig talál angol beszélgetőtársat, ez a tény pedig éppen, hogy a gazdasági és kulturális fejlődés gátját jelenti alig néhány éven belül. Dániában például a széles korosztályokat megszólító tévé- és mozifilmeket kizárólag idegen nyelven és dán feliratozással sugározzák, ezzel egész generációk sajátítják el a létfontosságú angolt, németet és franciát. ILLYÉS SZABOLCS Teleházak az EU-ért MUNKATÁRSUNKTÓL A teleházak amolyan információs pontok az adott, többnyire kisebb településen, ahol internetezni, számítógépezni, fénymásolni lehet, de ahol EU-s információkat is szolgáltatnak a lakosságnak. A tízéves hazai teleházmozgalom a kistelepülések egyötödébe vitte el eddig a kibontakozó információs társadalom lehetőségeit, szolgálja az életminőség és esélyegyenlőség javítását. A Magyar Teleház Szövetség (MTSZ) az ország egyik legnagyobb és az egyetlen olyan civil szervezete, amely 500 intézményt üzemeltet. Az EU tagjaként - a helyi elsőbbség elvének gyakorlati érvényesülése révén - a teleházak jobb feltételek mellett tudják segíteni a helyi közösségek fejlődését - tette közzé az Objektív Hírügynökség az MTSZ elnökségének nyilatkozatát az EU-csatlakozásról. Az eEurope, a Leader és más EU-s programokba való bekapcsolódással a közösségi hozzáférés társadalom- és gazdaságfejlesztő szerepe, jelentősége megnövekszik. A köz-, civil- és üzleti szféra közötti partnerség megvalósulása erősíti a teleház mozgalom jogi, gazdasági, szervezeti és technológiai alapjait állítja az MTSZ, mely részt vesz az EU tájékoztatási programban: többek között összegyűjti a kisközösségek bevált gazdasági és társadalmi megoldásait, újításait, hogy azokat - mint Magyarország „hozományát" - közkinccsé lehessen tenni az EU országaiban és a csatlakozók körében. Terület- és foglalkoztatásfejlesztés az utolsó programok között Idén vége a Phare-pénzeknek Idén tavasszal hirdetik meg utoljára a Phare-pályázatokat, hiszen 2004-ben, vélhető EU-tagságunk után már más támogatási rendszerekre számíthatunk. A 2003-as év dél-alföldi területfejlesztésére tizenöt és fél millió eurót szán az európai uniós alap. A magyar önkormányzatok, társulások és nonprofit szervezetek idén utoljára nyújthatnak be pályázatot a Phare-alaphoz. Ugyanis ezt az 1995 óta igényelhető támogatást csak az EU-tagjelöltek igényelhetik, tudtuk meg Kopasz Róberttől, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság illetékesétől. Vélhetően jövőre hazánk is tagja lesz az államszövetségnek, így a Phare helyett az Interreg-programhoz nyújthatják be pályázataikat a fejlesztésre vállalkozó önkormányzatok. A decemberi végső határidő természetesen csak a beadásra vonatkozik, hiszen a futó pályázatok kiemelten az ipari parkok fejlesztését célzó projektek - támogatása a jövőben is biztosítva lesz. - Az egyik utolsó pályázati lehetőség a májusban meghirdetendő, gazdasági területek rehabilitációját, közútfejlesztést és a helyi foglalkoztatottság növelését célzó Phare-támogatás, amelyre elsősorban önkormányzatok és társulások pályázhatnak sikeresen - mondta Kopasz Róbert. - A Phare-program 2002-2003-as, száztízmillió eurós keretének mozgó támogatásából a dél-alföldi régióra 14,5 millió euró, azaz csaknem 4,1 milliárd forint jut. A területi rehabilitációs beruházások esetében az önkormányzatok akár 90 százalékos támogatást is kérhetnek, ez természetesen 10 százalékos önerőt jelent. Az idei programra pályázó önkormányzatok legkevesebb 125 millió forintos programmal jelentkezhetnek, a beruházások maximális összege 750 millió forint lehet, ez persze legkevesebb 75 millió forintos önerőt jelent az önkormányzatok részéről. Megtudtuk: a települési területek rehabilitációját célzó program elsősorban a dél-alföldi települések kihasználatlan gazdasági potenciáljának újjáélesztését célozza, de támogatás adható az elszegényedett városrészek infrastrukturális fejlesztésére, ingatlan építés-fejlesztésre, vagy akár ipari-honvédelmi területek fejlesztésére is. Lehetőségük van még az önkormányzati épületek felújítására. A munkaerő-probléma megoldását célzó képzéseket, eszközbeszerzéseket mintegy 25 százalékkal támogatják a Phare-program utolsó évében. - A pályázatírás kritériumai a korábbi tapasztalatokhoz képest idén jelentősen könnyebbek lesznek, például nem kötelező a pályamunkát angol nyelven leadni. A Phare-pályázatok írói számára egyébként - fogalmazott Kopasz Róbert - képzést is tartunk hamarosan. I. SZ. Bürokraták Magyarországról csaknem 1400-an pályáztak az EU-intézményekben az idei évtől megnyíló álláslehetőségekre. A 2004-es csatlakozásra készülő tíz országból összesen 22 ezren, a jelenlegi tagországokból pedig 3400-an jelentkeztek a most meghirdetett mintegy félezer állásra. A sikeres pályázók a Brüsszelben, Luxembourgban vagy Strasbourgban működő uniós intézmények valamelyikénél fognak dolgozni. A jelentkezők számát tekintve Magyarország a visegrádi országok között az utolsó helyen áll. Portálok Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (www.eukk.hu) mellett számos szervezet működtet az Európai Unióval kapcsolatos honlapokat. Ezek között található például a Miniszterelnöki Hivatal Európai Unióval foglalkozó oldala: www.magyarorszag.hu; a Külügyminisztérium Európai Unióval foglalkozó oldala: www.eu2004.hu. Milyen a bárpult az unióban? 8 ji Jtl&t^ lül ü W® j&t H ftBi W *»iá,ának m^iéU*t (jelnőtt Ukowag) Bt m fítuiWog hb»W^iitiif <*t»a>i ! E 49% ; 25% ! ®1S ÍKM Jj i ; ; i : ; i a 70 40 _ 60 80 tOQ i: Egy hónap múlva szavazhatunk arról, hogy Magyarország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz. Az állampolgárok felvilágosítására, és a csatlakozás népszerűsítésére Európai Információs Pontok nyíltak. A szegedi iroda forgalmára egyelőre nincs panasz. A szegedi Victor Hugó utcai iroda forgalma egyre nő, az érdeklődők száma szinte mindennap meghaladja a húszat. Sziveri Katalin a megyei Európai Információs Pont (EIP) vezetője elmondta, amellett, hogy elég sokan jönnek személyesen el hozzájuk egyre több telefonhívást is kapnak: - Nagyon sokan jutnak el hozzánk úgy, hogy felhívták a 181 -es információs vonalat, és ott ajánlották nekik az irodát, mert egy-egy speciális kérdésre ott nem tudtak azonnal válaszolni. Az irodavezető hozzátette, hogy elsősorban a vállalkozók és a gazdák keresik meg őket. A többség pályázati lehetőségek iránt érdeklődik, illetve arról, mennyire kell átalakítania vállalkozását, hogy megfeleljen az uniós normáknak. Az őstermelők közül a legtöbben az iránt érdeklődnek, hogy belépve az unióba, melyek lesznek a legfontosabb változások, hogyan tudnak pályázati pénzeket szerezni, milyen támogatásokat vehetnek majd igénybe, egyáltalán megmaradhat-e a gazdaságuk a jelenlegi körülmények között. A legtöbb kérdésre egyből tudnak válaszolni az iroda munkatársai, azonban volt néhány olyan eset - elsősorban vállalkozókkal kapcsolatban -, hogy az érdeklődőt kénytelenek voltak átirányítani a megyei kereskedelmi és iparkamarához. Az ott működő Euró Info Központokban (EIKj a vállalkozók egyéni problémáira „szakosodtak" az adminisztrátorok. Az EIK-ben elmondták, hogy többnyire kis- és középvállalkozók érdeklődnek a majdani lehetőségeikről. Az egyik legérdekesebb kérdés az volt, amikor egy kocsmáros az iránt érdeklődött, hogy az EU-ban milyen szabványoknak kell megfelelnie a bárpultnak. Az ElP-ben és az EIK-ben egyaránt pozitív tapasztalatokról számoltak be: az állampolgárok többség nyitott, érdeklődő az EU-val kapcsolatban, elsősorban a lehetőségekről kérdeznek. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül; szerkeszti: Újszászi Ilona