Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 6. • AKTUÁLIS" 5 Botica beszámol a város helyzetéről Az elmúlt öt hónap eseménye­iről, Szeged jelenlegi helyzeté­ről és terveiről kívánja tájékoz­tatni a lakosokat a polgármes­ter, ahogyan arra a választási kampányban ígéretet tett. MUNKATÁRSUNKTÓL Botka László április 9-éig tizen­két alkalommal tart lakossági fó­rumot, ahol a polgárokkal kíván eszmét cserélni. Március 11 -én a Makkosházi Általános Iskolá­ban, 12-én a Hattyastelepi Műve­lődési Házban, 13-án a Dobó Ut­cai Általános Iskolában, 18-án a Bálint Sándor Művelődési Ház­ban, 19-én a Petőfitelepi Művelő­dési Házban, 25-én a Madách Imre Általános Iskolában, 26-án a Dorozsmai Művelődési Ház­ban, 27-én a Fő Fasori Általános Iskolában, április l-jén a Tabán Utcai Általános Iskolában, 2-án a Szőregi Művelődési Házban, 8-án az SZTE Élelmiszeripari Fő­iskolai Karán, 9-én a Kodály Téri Általános Iskolában találkozik az érdeklődőkkel a polgármester. Botka Lászlónak előzetesen a 06/80-820-032-es zöldszám üze­netrögzítőjén lehet kérdéseket feltenni. A vitáról vitatkozik Timár és Szentgyörgyi Timár László a helyszín és az időpontok megjelölésével nyilvános vi­tára hívta a jelenlegi gazdasági alpolgármestert. Szentgyörgyi Pál azonban nem akar szópárbajba bonyolódni a város gazdasági helyze­téről, mert az szerinte csak politikai, nem pedig szakmai vita lenne. „Az elmúlt hetekben nagy port vert fel a szegedi önkormányzat gaz­dasági helyzetéről közzétett hivatalos nyilatkozatsorozat, amelyek lé­nyeges, közös eleme: az önkormányzat csődközeli helyzete, melyért ezen írások az elmúlt négy év önkormányzati gazdálkodását teszik fe­lelőssé" - olvasható Timár László szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levelében. Az előző ciklus gazdasági alpolgármestere a nyilvá­nosság előtt szeretné tisztázni Szentgyörgyi Pál jelenlegi gazdasági al­polgármesterrel a „vádaskodások valóságtartalmát". Timár úgy véli, hogy Szeged valós gazdasági helyzete nem lehet politikai kampány eszköze, ennek megfelelően az sem lehet politikai döntés kérdése, hogy egy város tényleg csődhelyzetben van-e vagy sem. Timár nyilvá­nos vitára, nyílt párbeszédre hívta ki Szentgyörgyit. „Azt gondolom, tiszta vizet kell öntenünk a pohárba" - írta levelében a volt gazdasági alpolgármester, aki javaslatot tett a vita helyszínére (Átrium Üzlet­ház) és az időpontokra (március 10., 11., 12. vagy 13.). Ugyanakkor Timár jelezte, hogy a jelenlegi gazdasági alpolgármester által megje­lölt helyen és időpontban is kész vitába szállni a nyilvánosság előtt Szentgyörgyivel. Szentgyörgyi Pál lapunknak nyilatkozva elmondta: nem akar szó­párbajba bonyolódni a tényekről, mert az szerinte csak politikai, nem pedig szakmai vita lenne. A jelenlegi gazdasági alpolgármester úgy véli, Timár László felelősség nélkül mondhat bármit, neki viszont fe­lelősséget kell vállalnia a városért. Szentgyörgyi a város nehéz gazda­sági helyzetére utalva elmondta, nagyon kíváncsi lenne, mit csinál­tak volna Timárék, ha ők nyerik meg az önkormányzati választáso­kat. A jelenlegi városvezető ugyanakkor közölte, szívesen fogadja Ti­már László javaslatait. sz. c. sz. Utoljára nyilatkozott a főügyész a balástyai rémről Elkészült a vádirat Folytatás az 1. oldalról Szabó Zoltán egyébként utolsó vallomásában azt állította, nem ő követte el a bűncselekménye­ket. Azokat korábban csak azért vállalta magára, mert arra kény­szerítették, hogy „vigye el a bal­hét". Egyik vallomásában állítot­ta: ismeri azon személyeket, akik kényszerítették, egy másik­ban viszont már azt mondta, is­meretlenek voltak. Szabó Zoltánt más ügyben nem kérdezték - fogalmazott a főügyész. Balástyán és környé­ken az áldozatok mellett ugyanis nem keresnek senkit sem eltűnt­ként. Arra a kérdésre, nyílt vagy zárt eljárás keretében tárgyalja-e a bí­róság az ügyet, Lőrinczy György nem tudott válaszolni. Leszögez­te azonban: néhány esetben - így például a holttestek megtalálását rögzítő felvételek bemutatásakor - az áldozatok és a hozzátartozók személyiségi jogainak védelmé­ben mindenképpen indokolt a zárt tárgyalás elrendelése, ha csak időlegesen is. A főügyész szerint egyébként nincs különösebb in­doka annak, hogy maga készítette el a vádiratot és képviseli a vádat a bírósági tárgyaláson. Végezetül Lőrinczy György hangsúlyozta: ez volt az utolsó alkalom, hogy az üggyel kapcso­latban ő, vagy büntetőügyekért felelős helyettese, Pigniczky Jó­zsef nyilatkozhatott. Miután a vádiratot a Csongrád Megyei Bí­róságra továbbítja, már nincs jo­gosultsága semmiféle informáci­ót nyilvánosságra hozni. A főügyész ismertette Szabó Zoltán álláspontját is. Szabó kér­te a hatóságokat: ne tegyék lehe­tővé a sajtó munkatársai számá­ra, hogy nyilatkozatot kérjenek tőle. Az ügy korábbi gyanúsított­ja, jelenlegi vádlottja ugyanis úgy véli, a sajtóban számos valótlan­ság jelent meg az üggyel kapcso­latban. KÉRI BARNABÁS Makót, Csongrádot és Szegedet elkerülő utak Sztráda és két Tisza-híd Megkezdődött a középiskolákban a rostálás Jön az ideiglenes felvételi jegyzék A következő hetekben dől el, hogy a végzős általános iskolások melyik középiskolában folytat­hatják tanulmányaikat. Az idén tulajdonképpen korlátlan számú jelentkezési lapot be lehetett nyújtani, így még az is megtör­ténhet, hogy a századik helyre rangsorolt diák is bekerül. Az idén a korábbi évekkel ellen­tétben hosszúra nyúlt a középis­kolai felvételi. Aminek elsősor­ban az a magyarázata, hogy eb­ben az évben a diákok tetszőleges számú jelentkezési lapot adhat­tak be a gimnáziumok, szakkö­zép- és szakképzőiskolák külön­böző tagozataira. Mivel sokan él­tek is ezzel a lehetőséggel, így az iskolák többségében hatalmas, sok esetben irreálisan magas túl­jelentkezési arányok keletkez­tek. Elsősorban a normál vagy ál­talános tagozatú gimnáziumi osztályokat írták be a felvételi­zők „vésztartaléknak". A középiskolák igyekeztek mindenkinek lehetőséget bizto­sítani arra, hogy bizonyítani tud­ja tudását. A megnövekedett ér­deklődésre való tekintettel eltérő napokon és időpontokban adták meg az egyes tagozatok felvételi időpontjait. A diákok biztosra mentek: a jól sikerült első vagy második helyes felvételi vizsga ellenére a biztonság kedvéért el­mentek a harmadik, negyedik vagy akár az ötödik helyre is, így nyugtatva meg saját és szüleik lelkiismeretét. A diákok után most a középis­kolákon a sor, hogy minél hama­rabb kijavítsák a felvételi vizsga­lapokat, értékeljék a szóbeli ered­ményeket, majd rangsort állítva elküldjék azokat a felvételi köz­pontba, Győrbe, ahol a végső döntés születik. Ide fut be az ösz­szes magyarországi középiskola felvételi adata, és innen értesítik vissza az iskolaigazgatókat arról, hogy az adott tagozatra melyik és mennyi gyerek iskolázható be. Addig is nekik kötelességük egy ideiglenes felvételi jegyzéket nyilvánosságra hozniuk; ezt leg­később március 17-éig meg kell tennie minden intézménynek. A diákok „öntúlbiztosításnak" kö­szönhetően elég könnyen elkép­zelhető, hogy az adott iskola fel­vételi rangsorában például a szá­zadik helyen lévő kisdiák is beke­rülhet, mert előle nagyon sokan kiestek azzal, hogy a felvételi lap­jukon előrébb rangsorolt iskolá­ba bekerülhettek. A diákoknak a felvételik lezá­rulta után lehetőségük van arra is, hogy módosítsák az adatlap­jukat. Erre március 17-20. kö­zött kerülhet sor. A módosított felvételi lap alapján áprilisban az országos felvételi központ kiegé­szíti az ideiglenes felvételi jegy­zéket, amely így nem hivatalos végeredménynek tekinthető. A diákot, szülőt, iskolát megvi­selő felvételi procedúra tehát las­san véget ér. Most kezdődik a „szitálás", s május elejére az is kiderül, ki hányadik rostán akadt fenn. g. sz. L. Karitász lelki nap MUNKATÁRSUNKTÓL Karitász lelki napot rendeznek a szeged-csanádi egyházmegye szegénygondozással foglalkozó hívei ma az Alsóvárosi Ferences Plébánián. Az önkéntes szociális munkát gyakran nehezíti, hogy az igazi szegények szemérmesek és sok esetben segélyt sem kér­nek. Az egyházközségi önkénte­sek ezeket a szegényeket keresik fel és próbálják személyes gondo­zásban részesíteni. Szegeden a hajléktalanok ellá­tásáért sokat tesznek az alsóvá­rosi ferences testvérek azzal, hogy naponta 50-100 embernek meleg étkezést biztosítanak. A szombati lelki napon délután 2 órakor Gyulay Endre megyés püspök tart szentmisét. Ismét feltűnnek a parkőrök és több közmunkás dolgozik a város tisztaságáért Tavaszi nagytakarítás Szegeden A Csongrád megyei lobbinak köszönhetően a térségben az el­következő években fejlesztik az úthálózatot, a kikötőt, vala­mint két új híd is épül. Közel egymilliárd forintos ön­kormányzati támogatást kap az idén a Szegedi Közterület-fenn­tartási Kht. A cég tervei szerint március végéig megtisztul a vá­ros. Csaknem 2300 köbméternyi ki­szórt sót, homokot, fűrészport és kőzúzalékot kell összegyűjtenie a tavaszi nagytakarítási program­ban a Szegedi Közterület-fenn­tartási Kht.-nak. Ugyancsak a cég munkatársaira vár 2,4 millió négyzetméternyi zöldterület, 191 kilométernyi út megtisztítá­sa, 2500 fa nyesése, a villamos­pályák és villamosmegállók, il­letve az IKV Rt. kezelésében lévő házak udvarainak feltakarítása. Farkas Gabriella, a közterü­let-fenntartási kht. ügyvezető igazgatója elmondta: a fizikai dolgozók létszámát 192 főre emelik, hogy zökkenőmentesen és gyorsan elvégezhessék a fel­adatot. A jövőben az önkormányzat visszaállítja a parkőri rendszert, és a közterületek rendben tartá­sának hatékonyságát a közhasz­nú foglalkoztatottak számának megduplázásával szeretnék javí­tani - jelentette be a polgármes­ter. Botka László elmondta: a ter­Emberben nem lesz hiány, ha a város tisztaságáról van szó. vek szerint ezután pályázati tá­mogatások, és forrásátcsoporto­sítások segítségével 200 munka­nélkülit foglalkoztathat a cég. Ötvenmillió forintos saját erő­vel, pályázati támogatással kez­dődhet meg az idén a fásítási program. Ebben az évben a vá­lasztási kampány során ígért 10 ezerből időarányosan 2500 fát ültetnek városszerte. A polgár­mester arra kérte a szegedi isko­lásokat: egy-egy, az intézmé­nyükhöz közel eső parkot gon­dozzanak egész esztendőben, ez­zel is segítve a közterület-fenn­tartók mind hatékonyabb mun­kavégzését. Fotó: Karnok Csaba Botka László szerint az idei, csaknem egymilliárdos önkor­mányzati támogatással a korábbi ciklusban, egy év alatt felhalmo­zott 240 millió forintos hiány el­lenére minden eddiginél hatéko­nyabban működik majd a közte­rület-fenntartási kht. K.B. A jövő héten tartják a parlament­ben az országos területrendezési terv részletes vitáját. Géczi Jó­zsef MSZP-s országgyűlési képvi­selő a témával kapcsolatban tar­tott tegnapi sajtótájékoztatón el­mondta: eredményesen dolgo­zott a Csongrád megyei lobbi, el­maradt fejlesztések valósulhat­nak meg. Az előző négy eszten­dőben mindössze a szentesi elke­rülő utat sikerült átadni, s a mai koalíció kormányra kerülésekor a következő ciklusra is csak a Vá­sárhely-Szeged közötti szakasz fejlesztése szerepelt. Az M5-ös három-négy éven be­lüli megépítésének szándéka ha­tározott, már csak az kérdéses, koncesszióban folytatódik-e a be­ruházás, avagy a magyar állam fe­jezi be. Szegedtől azonban a sztrá­da gyorsforgalmi útként éri el az országhatárt. A területrendezési tervben szerepel az M5-ÖS leága­zásától Nagylak felé egy Tisza-hí­don át az M43-as megépítése, amely Makótól északra halad. A Szegedről Nagylakra vezető régi utat fejlesztik tovább 2005-ben a makói elkerülő út megépítésével. Az M5-ösnek a fehér-tói halász­csárdánál, a Bajai úton Doma­szék magasságában, valamint a határnál lesz leágazása. A térképeken már ott a jövő. Jövőre elkezdődik a Szegedet nyugatról, a város felőli részen el­kerülő út építése is. Ennek önálló közúti funkciója lesz, hiszen a Szabadkai utat Kiskundorozsmá­val köti össze (a Szilva utcánál csatlakozik a városrészhez), a ka­mionokat pedig rásegíti a RO-LA-terminálra, s azok többé nem dübörögnek végig a városon. A későbbiekben a nyugati elkerü­lő utat „kiviszik" Szentmihályig, összekötve a kikötőt a Tisza pá­lyaudvarral. A csongrádi elkerülő úthoz 2005 végén vagy 2006 ele­jén fognak hozzá az építők. Az M43-as Tisza-hídjának át­adása azon múlik, mennyire érik be Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozása. Ugyancsak en­nek függvénye a másik, úgyneve­zett szegedi déli vasúti híd befe­Fotó: Schmidt Andrea jezése is, amely a Szeged-Temes­vár vasútvonal felelevenítésének része. Géczi hangsúlyozta: jó jel, hogy a területrendezési tervben a szegedi repülőtér regionális érde­kű helyett a kereskedelmi, nem­zetközivé fejleszthető jelzőt kap­ta, a kikötőt pedig országos jelen­tőségűnek nyilvánították a szak­emberek. . f. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom