Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-08 / 57. szám
•SZEGEDI TÜKÖR* SZOMBAT, 2003. MÁRCIUS 8. Lékó Péter. Az utazó szegedi nagykövet. Városunk egyik leghíresebb polgára. Talán nincs olyan ország a világban, ahol ne ismernék őt. A világ legjobb sakkozói között tartják számon a még mindig csak 23 éves sportolót. Jelenleg az ötödik helyet foglalja el a világranglistán. És a csúcstól, amelyről gyermekkora óta álmodik, csak egy lépés választja el. A magyar sakkzseni 1979-ben Szabadkán látta meg a napvilágot. Két év múlva édesanyjával és Tamás bátyjával a Szegedre költözött. Már fiatalon a sport játszotta a főszerepet az életében, hiszen először a Szegedi Dózsa labdarúgócsapatának kölyök korosztályában ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival. Hiába tartották tehetséges focistának, és azóta sem tud meglenni kedvenc sportága nélkül, mégis a sakkot választotta. Utóbb kiderült: jól tette, hiszen már eddig is fényes sikereket ért el. 1994-ben vívta ki élete első nagy diadalát, megnyerte az ifjúsági világbajnokságot, sőt ebben az évben a világ legfiatalabb nemzetközi nagymestere lett. Ha egy üzlet beindul - tartja a szólás. Ez igaz volt Lékö Péterre is. Bordeaux, London, Dortmund, Isztambul, Wijk aan Zee, Budapest. Csak néhány város, amelyet meghódított a sakkozó. Számunkra furcsa, de külföldön akkora népszerűségnek örvend, mint a focista David Beckham, a teniszező Andre Agassi, vagy a Forma-1 -es pilóta, Michael Schumacher. Igazán mi magyarok nem is vagyunk tisztában azzal, hogy mekkora tehetség ő. A sportág egyik világklasszisa él közöttünk. Sokan azt gondolták évekkel ezelőtt, hogy Lékó Péter egyszer elhagyja hazánkat, állantpolgárDudits Dénes Szeged fejlesztéséért lobbizik. Fotó: Karnok Csaba minden létező fórumot felhasználva lobbizik olyan fejlesztési tervek megvalósulásáért, amelyek Szeged számára kitörést hoznának az elmaradottságból és a szegénységből. A modern biotechnológiai ipar megtelepedésében látja a nagy lehetőséget. Az SZBK és más szegedi kutatóhelyek eredményeire, az ország legnagyobb biológiai kutatói potenciáljára támaszkodó fejlesztéseknek az itteni honosításában érdekelt, mert ebben látja a város jobb jövőjét, fenntartható fejlődését. Mert ezzel egy csapásra kapcsolódhatnánk a világ high-tech trendjéhez. Szeged, a biopolisz - ez a professzor álma, amelynek valósággá válásához nagyszabású szervezésbe és lobbizásba fogott legutóbb. A munkája a hobbija. És persze - a kertje. Ahol minden évben újraindítja a nagy kísérletet: lesz ideje megművelni? Egyszer bevallotta, félig mindig bio marad a kert; a családnak meg az marad, amit meghagynak a kukacok... A Szegedért Alapítvány idei díjazottjai Aki a város lakójaként sikert sikerre halmoz Lékó Péter, az utazó nagykövet Lékó Péter. A világon talán nincs olyan ország, ahol ne ismernék a nevét. A jelen egyik leghíresebb sakkozójának vallhatja magát a szegedi versenyző. Már kisgyerekként a vb-címröl álmodozott, s idén számára valóra válhat: a nyáron a profi elsőségért az orosz Vlagyimir Kramnyikkal mérkőzik. A Szegedért Alapítvány elnöksége és kuratóriumai februárban döntöttek a 2003. évi díjazottak személyéről. Az alapítvány elnöksége az idei fődíjat Lékó Péter nemzetközi sakknagymesternek ítélte oda. A tudományos kuratórium díjazottja Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, a művészeti kuratóriumé Polner Zoltán író lett, a társadalmi-állampolgári kuratórium elismerését pedig Orbán Hedvig, a Szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatója kapta. A díjakat hagyományosan a szegedi nagyárvíz évfordulójához legközelebb eső szombaton, azaz ma adják át a Szegedi Nemzeti Színházban rendezendő ünnepi gálaest keretében. Dudits Dénes akadémikus, növénybiológus A város és a high-tech A hőskorban került Szegedre, amikor még senki sem lehetett biztos benne, hogy az itt létrehozott akadémiai kutatóbázis, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK] a molekuláris biológia Európában egyik legrangosabb fellegvára lesz. Lékó Péter Szegeden akarja leélni életét. Fotó: Schmidt Andrea ságot vált, a továbbiakban más nemzetnek, más városnak szerez dicsőséget. Nem így történt! Igazán ez csak rajta múlott. Azonban imádja Magyarországot és nem tud elszakadni Szegedtől sem. A napfény városában akarja leélni az életét. A versenyekről mindig a petőfitelepi otthonába tér haza. Kedvese, Szofi Petroszjan is magyar állampolgár lett, az idén tette le az esküt. Sőt feleségének apja, a világhírű edző, Arshak Petroszjan ugyancsak Szegedre költözött. Az örmény válogatott szövetségi kapitánya lett Lékó első számú segítője. Fontos is a rendszeres szakmai felügyelet, hiszen a nyáron a profi világbajnoki címért az orosz Vlagyimir Kramnyikkal csatázik városunk büszkesége. Ilyen eredményre még egyetlen magyar sakkozó sem volt képes, ez az első, hogy valaki ilyen magas szintre kerüljön. A nagymester a sok-sok egyéni siker mellett a válogatott első számú játékosának is számít. 1999-ben az Európa-bajnokságon, tavaly pedig a szlovéniai Bledben megrendezett olimpián a második helyet szerezte meg a fiatal magyar csapattal. A kiváló eredmények mellett továbbra is olyan közvetlen maradt, mint amilyen korábban volt. Nincs olyan szegedi esemény, amelyen ne vállalna szerepet. Teniszezett már az országos bajnokság kísérő programjaként az újszegedi Gellért Szabadidőközpontban, kiállt lapunk szervezésében a világhírű zeneszerzővel, Ennio Moriconéval, részt vett a sportcsarnokban a sportolók gáláján és rendszeresen pályára lép a Délmagyarország kispályás labdarúgócsapatában. Igazán mi szegediek nem is tartjuk számon, hogy a világ egyik leghíresebb embere, Lékó Péter közöttünk él. Szegediként sikert sikerre halmoz, olyan hírnevet szerezve városunknak, amelyre eddig csak nagyon kevesen voltak képesek. Tizenkét évvel ezelőtt, 1991-ben Lékó Péter már díjazottja volt a Szegedért Alapítványnak. Idén ismét a jutalmazottak között szerepel: a város fődíjjal ismeri el azt, amit eddig elért, amit Szegedért és a magyar sakkozásért tett. SÜLI RÓBERT Az akkor igen fiatal, nagyjából egy időben ide került, más kutatókkal együtt Dudits Dénes azóta sokszor ecsetelte már azt a kivételes szerencsét, amit számukra - és persze Szegednek - jelentett, hogy a korban egyedinek számító, mi több, azóta is egyedülálló módon szervezték meg az intézményt. Tényleg a legtehetségesebbeket választották ki, valóban nagyfokú kutatói szabadságot élveztek, ráadásul jó körülmények között, nemzetközi együttműködésben dolgozhattak. Már évtizedek óta biztosan tudjuk: igen jó „befektetés" volt. Dudits Dénes kutatási területe az agrárbiotechnológia, a növényi molekuláris és sejtgenetika, a génátviteli rendszerek kifejlesztése. Elsők között igazolta, hogy rendszertanilag távoli növények a testi sejtek fuzionáltatásával hibridizálhatók. Az általa kidolgozott génátviteli módszert világszerte alkalmazzák nemesítési alapanyag előállítására. Munkatársaival kukorica, lucerna és burgonya transzgénikus növényeket állítottak elő és olyan növényi géneket izoláltak, amelyek a sejtek osztódását, illetve differenciálódását szabályozzák. 1990 óta akadémikus, tíz éven át vezette a Növénybiológiai Intézetet, 1997 óta az SZBK főigazgatója. Kiemelkedő tudományszervező, felelősségteljes vezető, menedzser, modern lobbista, s bár „csak" 1970 óta él Szegeden, nagy lokálpatrióta. Évek óta, kitartóan, türelmes-türelmetlenül, Orbán Hedvig a Százszorszép Gyermekház igazgatója Az ember felelősségei Orbán Hedviget, mindenki Hédijét még senki sem látta pihenni. A Százszorszép Gyermekház igazgatója elmondta, már gyermekkorában is ilyen élénk volt. Gyakran sokat vállal, igyekszik mindennek gyorsan és jól megfelelni. Orbán Hedvig, Hédi 1967. június 30-án született Mezőhegyesen. Az általános iskola hatodik osztályát már Szegeden végezte. Nyolcadikosként, tizennégy éves korában került be az úttörőházba, ahol a középiskolásokat, főiskolásokat és dolgozó fiatalokat tömörítő ifiklub tagja lett. - Nagyon jó baráti társaság alakult ki. A jó kapcsolat a mai napig tart - emlékezett vissza a kezdetekre Orbán Hédi. Hédit ezután felvették az egyetem matematika-fizika szakára. Miután félévkor nem sikerült analízisvizsgája, fél évig képesítés nélküli nevelőként dolgozott az Ásotthalmi Általános Iskolában, majd 1987-ben a Százszorszép Gyermekházba került, ahol közművelődési munkatársként helyezkedett el. Nagy előny volt Hédi számára, hogy korábban már éveket töltött el az intézményben. Orbán Hédi ritkán keseredik el. Fotó: Karnok Csaba 1992-ben első alkalommal kellett pályázni a gyermekházak igazgatói posztjára. - Sokan biztattak, hogy én is adjam be a pályázatomat. Végül azért döntöttem így, mert szeretem, szerettem ezt a házat, és úgy éreztem, ha vezető leszek, megvalósíthatom a terveimet. Emellett persze komoly kihívásnak is tekintettem - magyarázta. Mivel Orbán Hédi ekkor mindössze 25 éves volt, nem rendelkezett kellő vezetői tapasztalattal. Nem volt könnyű - jegyezte meg. Ám Hédi ritkán keseredik el. Mint fogalmazott, nem szabad kétségbe esni, hiszen minden kátyúból ki lehet mászni. Amihez természetesen szükség van a kollégákra, jó .szándékú emberekre, a szülőkre és gyerekekre is. Voltak idők, amikor erre a kitartásra nagy szükség volt a gyermekháznál. - Előfordult, hogy nap mint nap létünk és önmagunk igazolásával kellett foglakoznunk. • - A díj, amit kapok, nemcsak a magam, hanem a gyermekház és a közművelődési szakma fontosságának elismerése. Váratlanul ért, amikor közölték velem a hírt. Percekig álltam a telefonnál és nem jutottam szóhoz. Szeretem ezt a munkát. Fontos, hogy az ember azt csinálhassa, amit szeret. Úgy érzem, a helyemen vagyok. Addig szeretnék itt dolgozni, amíg meg tudunk újulni, egyre újat és újat tudunk kihozni magunkból. Amíg úgy érzem, hogy felelősséggel tartozom bizonyos dolgokért,, addig nem szabad felállni. A. T. J. Polner Zoltán író, újságíró Folklórkincsünk kutatója Polner Zoltán 70 éves szegedi születésű költő, újságíró, folklorista kapta ebben az esztendőben a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának díját. MUNKATÁRSUNKTÓL Polner Zoltán 1933. január 24-én született Szegeden, 1955-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát a szegedi egyetemen. Pitvaroson kezdte tanári pályáját, az 1956-os forradalom idején Csanádpalotán tanított. Közszereplése miatt nemcsak a faluból, hanem a katedráról is távoznia kellett. Vaszy Viktor alkalmazta a Szegedi Nemzeti Színházban segédrendezőnek. 1958-tól egy éven át Budapesten volt segédmunkás, majd Ferencszálláson, később Kiszomboron tanított. 1965-től a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa, rovatvezetője, majd főmunkatársa volt egészen 1992-es nyugdíjba vonulásáig. Az elmúlt években Szegedi Szépírás címmel új irodalmi, művészeti folyóiratot indított, újjáélesztette a művészklubot. Ezernyi riportot, számos mára Polner Zoltán népköltészetet gyűjtött. Fotó: Karnok Csaba művelődéstörténeti értékűvé vált tudós- és művészportrét írt. 1962-ben Szigorú vallomás címmel jelent meg első verseskötete, amit további nyolc követett. Makón ismerkedett meg későbbi feleségével, Katona Judit költővel. Különösen a népköltészeti gyűjtései keltettek nagy visszhangot, A Teknyőkaparó, az Ördöngösök, a Sárember, a Földédösanyám, az Isten zsámolyánál és a többi néprajzi kötetével beírta nevét a magyar folklorisztika történetébe. Polner élete nyitott könyv, nem titkol belőle semmit, azt sem, hogy a III/III-as ügyosztály ügynöke volt. Erről így vallott nemrégiben a lapunk számára adott születésnapi interjúban: „Zsarolással tudtak beszervezni 1968-ban, s 1989-ig készítettem jelentéseket szegedi írókról, művészekről. Ha valaki ezeket elolvassa, gyorsan észreveszi, igazán semmitmondó dolgok kerültek papírra, de csak enyhíti a bűnt, semmissé tenni nem tudja. Van, aki megbocsátott ezért, s van, aki megszakította velem minden kapcsolatát. Saját sorsomon láthattam, milyen megdöbbentő dolgokra képes egy diktatúra. Én 1980-ig bűnösnek számítottam a párt szemében, mert 1956-ban Csanádpalotán a forradalom mellé álltam. Eközben beszerveztek, s nemrégiben az derült ki, hogy egy titkos ügynökkel engem is figyeltettek. Kelet-európai sors? Magyar sors? Mit mondjak? Ez volt Polner Zoltán szegedi költő sorsa. Szégyentől nem mentes és egyben gyönyörű élet áll mögöttem."