Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-25 / 21. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. JANUÁR 25. WWW.DELMAGYAR.HU RICHÁRDTÓL AZ OTHELLO IG ÉS A KÖZTE ELTELT ÉVEKRŐL és a fojtogató világ Nem magyarázkodom: kedvenc színészem. Mert egyszerre szent, megszállott, őrült és alázatos. Persze nem tökéletes, de nem is akar annak tűnni. Szeret beszélgetni, de irtózik az interjútól. Azt mondja, nem tud megfelelni a közvéleménynek és a közízlésnek. Meg úgyis hiába. Marad neki a színpad és a játék. Most éppen Othello bőrét vette magára: a szerelmes férfiét, aki indulatában még ölni is képes. -Az irodalomtörténészek szerint az Othellóban mint állítólagos utolsó drámájában teljesedett ki Shakespeare életmüve. Sokak szerint tökéletes a darab. Színészként egyetért ezzel? - Szerintem ennél vannak jobb színdarabjai és vannak jobban megírt szerepei is. Számomra a III. Richárd ennél lényegesen izgalmasabb feladat volt. A Rómeó és Júliát, a Szentivánéji álmot pedig jobb darabnak tartom. - Az előadás az eredeti mü erősen hiízott változata, és lago erkölcsi süllyedése mellett Othello hajszája a tébolyító féltékenységbe sokkal kevesebb lehetőséget adott. Sikerült eltüntetni ezt az űrt... - Sajnos Shakespeare elrontotta a címet, mert ez a színdarab nem Othellóról szól. Hűzva és húzás nélkül ez Jago története. Othello csak egy eszköz, hogy a szerző meg tudja mutatni a jagói típust. - A másik szál mégiscsak az, hogyan lehet az őrületbe kergetni három nap alatt egy normális embert. - Othellónak erre elég kevés tere van. Majdnem mindent elmondanak helyette. - Ezért nehéz eljátszani... - Nem könynyú szerep, de színészi szempontból nem sok minden van benne. Nem szerteágazó figura, nincsenek különösebb emberi viszonyulásai. Egyedül Desdemonával van igazán mély és bensőséges kapcsolata. - Jagót szívesebben játszott volna? - Soha nem volt bennem, hogy Othello lennék. Nem európai agyú embert játszani különleges helyzet. Afrikából jött, meleg helyről, más gondolatrendszerrel és érzelmi világgal. Attól, hogy valaki befesti magát, még nem lesz Othello. Én például sokat hadakoztam a festés ellen, de elvesztettem ezt a csatát. Szerettem volna festés nélkül mór lenni. Visszahallottam, hogy előadásról kijőve azt mondta egy néző: „Elég jó színész ez a Gáti Oszkár, miért kellett feketére befesteni?" - És eléggé féltékeny is? - Már nem. Tisztább képem van a nőkről. Az életemben az értékek a helyükre kerültek. A féltékeny ember nem szereti magát és általában féltékenységünk „tárgyát" sem ismer„Attól, hogy valaki befesti magát, még nem lesz Othello. Én például sokat hadakoztam a festés ellen, de elvesztettem ezt a csatát." Fotó: Bertleff András jük igazán. Abban a pillanatban, ahogy megismerjük a „tárgyat", rájövünk, hogy a féltékenységnek nincs is értelme. - Szakmai irigység? - Soha nem éreztem, hogy miért ez játssza, miért az, miért nem én. Pedig én sem a III. Richárddal kezdtem. - Mitől lett ennyire szembetűnően más a játéka a III. Richárd és az Othello között? - Eltelt az én életemből is tíz év. öregedtem tíz évet testileg és lelkileg. A két szerep között is van 15-20 év. A Richárd egy eredendően a hatalomért törtető, harcoló, gátlástalan ember. Othello egy katona, akinek az ölés szolgálat és nem a céljainak az elérésére szól. Ő egy békés, befelé élő ember, aki beleszeret egy fiatal lányba, amitől megváltozik az élete. - Mit változtatott nmgán az élet tíz év alatt? - Ez idő alatt született két kislányom. Mikor a Richárdot próbáltam, kétéves volt a nagyobbik és megtanulta velem a nagymonológot. - A gyerekektől változott? - Tőlük is. Az Othello rólam is szól. - A féltékenységéről? - Nem, az életöröm elvesztéséről. így aztán nem olyan nehéz eljátszani. Minden „Ma már tudom, hogy semmi értelme a háborgásnak. A dolog megy az ő sajátos medrében, ahogy a kultúrbarbárok terelik." egyes szereppel tanulok valami újat. - Van még, amit nem tud? - Persze. Nőtt az állóképességem, a tűrőképességem. Tíz évvel ezelőtt biztos, hogy megöltem vagy elküldtem volna X.-et vagy Y.-t. Ma már csendben vagyok. - Ma már nem is adják viszsza a szerepet a kollégái, ha meglátják, hogy magával fognak játszani? - Lett volna ilyen? Ennek semmi értelme. Visszaadni öt mondatot azért, mert én vagyok a főszereplő, nem rám nézve gyengeség. - Meglepett azzal, hogy van még mit tanulnia. Van magában alázat? - Csak az van. Ha nem lenne, már nem lennék a pályán. Mélyen meg kell alázkodnom mások előtt és muszáj elfogadnom, ami van. - Régebben még háborgott... - Igen, mert azt gondoltam, hogy elérek vele valamit. Fiatal voltam. Ma már tudom, hogy semmi értelme a háborgásnak. A dolog megy az ő sajátos medrében, ahogy a kultúrbarbárok terelik. - Akkor meg is érkeztünk a színházak helyzetéhez... -A színházaknak nincs helyzete. A kultúrának sincs helyzete. Felháborító, hazug a döntéshozók hatalommal visszaélő és ezáltal tönkretevő politikája. Vércserére lenne szükség. Talán küld az Örökkévaló megint valakit. Úgy élünk, mint a disznók. Tapicskolunk a sárban. Egymilliárd légy nem téved: a szar jóízű. - Hol játszik még Győrön kívül? - Veszprémben. - A fővárosban továbbra sem? - Nem. - Nem is akarja bevenni? - Nem. Szeretném kiokádni. Amennyire lehet, el is kerülöm. - Szinkron? - Nincs kedvem odaállni és ezeket a borzadályokat szinkronizálni. Ömlik a vér, csak az agresszió és a brutalitás. Nem akarom, hogy a gyerekeim azt kérdezzék: „Papa, te miért csinálsz ilyet?" Nem is engedem, hogy nézzék a tévét. Rémes. - Tudom, hogy az egyik „mániája" és kényes pontja a gyerekek, próbálta izolálni őket a külvilágtól. Még mindig bent vannak a burokban? - Már nem. Kéthetente van államilag engedélyezett lehetőségem a megóvásukra. A másik oldalon pontosan afelé nyomják, amitől én védeném őket. Diplomás emberek adják a nevüket ahhoz, hogy a jövendő generáció agyából moslék legyen. - Ez kinek a felelőssége? - Az írástudóké. Ez az írástudók árulása. - A kereskedelmi csatornák pénzből élnek. Azt árulják, amire vevő a nép... - Én is pénzből élek. Én miért tudok nemeset vállalni és miért Arany Jánosra, Petőfire és Adyra gondolok, amikor pénzről van szó? Én is pénzt kapok a munkámért, csak ezt Kosztolányival és Shakespeare-rel keresem. Lehet, hogy az, aki szemetet árul az egyetemi diplomájával, jobban keres, de az ostobákat ő termeli ki, nem én. -Eza demokrácia. Ez is van a polcon, meg az is, a vevő dönt. - Mégse mindegy, hogy a könyvesboltban és az újságosnál mit ajánl az árus. Hallotta már rikkancstól, hogy ÉS-t vegyenek? Az értékek eltiprását ma az állítólagos élvonal vezényli. - Említette, hogy az Örökkévaló küld valakit, hogy rendbe szedje a világot. A Messiást várja? - Nem várom a Messiást, de végül is eltelt majdnem négyezer év a Biblia szerint, mikor egyszer csak jött Valaki, aki azt mondta, nyissunk a szeretet és béke felé. Aztán lepergett űjabb kétezer év, de nem lett jobb, sőt rosszabb. -A Biblia szerint addig nem lesz megváltás, amíg így élünk... - Az agyakban kell megtalálni a megváltást és nekünk magunknak kellene megelégelni a borzalmainkat. WERNER KRISZTINA