Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-02 / 1. szám

MUNKATÁRSUNKTÓL Pezsgős köszöntéssel indult az új esztendő tegnap este a Szege­di Nemzeti Színházban, ahol az 1900-as évek bécsi zenei hagyo­mányaira építő újévi gálakon­certet rendezett a Hollandiában élő Szabó F. Attila karmes­ter-producer a szegedi Audit & Audio Kft.-vei együttműködve. A hangversenyen a szegedi szimfonikusokból alakult Stra­uss Zenekar játszott, fellépett a színház balettkara, a Grinzing Vocal, Merényi Nicolette, And­rejcsik István, Rácz Tibor és Rácz Rita, a szegedi teátrum művészei, valamint Csonka Zsuzsanna és Csák Józseí, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekesei. A színes műsor­ban - amit Toronykőy Attila rendezett - népszerű bécsi me­lódiák, polkák és keringők mel­lett különlegességek is helyet kaptak. Az időjárás a takarítóknak kedvezett Reggelre ragyogott a Kárász utca A takarítóbrigád tegnap reggel­re eltüntette az újévköszöntő utcabál nyomait. Nem fogadta a szokásosnál rosz­szabb kép a Közterület-fenntartá­si Kht. embereit újév hajnalán Szeged Belvárosában - tájékoz­tatta lapunkat Serege fános igaz­gatóhelyettes. Természetesen ez­úttal is konfetti, szerpentinsza­lag, törött pezsgősüveg borította a Kárász utcát és a Széchenyi teret, de különösebb rongálásnak nem bukkantak a nyomaira a Közterü­let-fenntartási Kht. munkatársai. Egyedül az Anna-kútnál sérült meg egy korlát - valószínűleg va­lamilyen jármű döntötte ki -, en­nek helyreállítására azonban még napokig várni kell. Tegnap délelőtt 9 óráig megszé­pültek a Belváros utcái, annak a 20-25 embernek köszönhetően, akik korán reggel már talpon vol­tak és takarítottak. A munkát se­gítette, hogy az erős széllökések felszárították a burkolatot, leegy­szerűsítve a takarítók dolgát. Éj­szaka különben még a szórógépe­ket is be kellett vetni, mivel az ónos eső síkossá tette a szegedi főközlekedési utakat. Az új esztendő első napján már rend volt a város sétálóutcáján. Fotó: Karnak Csaba Fenyő: könnyen legyökereztethető A szobatiszta karácsonyfa Könnyen meggyökereztethető a vásárolt fenyő, ha betartunk néhány egyszerű szabályt és főleg, ha valóban gyökeres fenyőt vettünk - mondják a szakemberek. A karácsonyra forgalomba hozott fenyőfák egyhar­mada el sem jut az otthonokba, sosem lát szalon­cukrot-karácsonyfadíszt: meg sem veszik, az árusok nyakán marad, egyenest a szeméttelepre kerül. E helyzeten gyökeresen változtatni lehetne, mégpedig a gyökeres fenyők árusításának terjesztésével - mint ahogyan, környékünkön, a mindszenti Kaczor Ist­ván őstermelő immár el«is kezdte. S mit tegyünk, hogy a gyökeres fenyőnk meg is maradjon, vízke­reszt után kiültetve a kertbe vagy a ház elé, eléljen akár több száz évig? Az Oláh Mihályné vezette, vá­sárhelyi Viburnum faiskolai lerakatban megtudtuk: a szobában locsolnunk kell a fenyőt, mert az - mivel leveleit nem hullajtja el - szakadatlanul párologtat. Ügyeljünk: ha mindenáron gyertyákkal is díszítet­tük a fát, a lángok ne érjenek közel a hajtásokhoz. Mintegy két hétig benn maradhat a fenyő a szobá­ban. Ez csakis fagymentes időben végezhető - mel­lesleg az ásó is csak ekkor szalad a földbe -, ha tehát fagyos az idő, mikor „lebontjuk" a karácsonyfát, át­menetileg helyezzük fűtetlen, ám fagymentes "hely­re, például pincébe, lépcsőházba. Ha mindezeket be­tartottuk, nagy az esély: fenyőnk gyökeret ereszt, s nem a szeméttelepi fenyőhegyek gyarapodásához já­rul hozzá. Ráadásul, a szobában nem is hullajtja tű­levelét - bízvást „szobatisztának" minősíthető. ECS. "KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 2. Újévi gála a színházban Pillanatkép az előadásból. Fotó: Karnok Csaba Minden századik gyermek rendellenes szívműködéssel születik Segítség a gyermekklinikának Az Adra-Vitium Esélyegyenlőség Alapítvány egy­millió forinttal támogatja a szegedi gyermek­klinikát. A pénzből a vér oxigénszintjét mérő pulzoxymetert, számítógépet vesznek, illetve korszerűsítik a kardiológiai rendelőt. A magyar kórházak, klinikák többsége rossz anyagi körülmények között működik. A legapróbb segít­ség is jól jön mindegyik intézménynek. így van ez a szegedi gyermekklinika esetében is. A klinika kar­diológia osztálya az Adra-Vitium Esélyegyenlőség Alapítványtól egymillió forint értékben kap külön­féle berendezéseket. A kiemelten közhasznú szervezet két éve műkö­dik. Az alapítvány célja, hogy segítse a nehéz hely­zetben lévő szociális, egészségügyi intézményeket, illetve javítani próbálja a gyógyítás feltételeit. Az egyesület kapcsolódott a Gyermekkardiológia EU XXI. programhoz, aminek az az egyik magyará­zata, hogy hazánkban igen sokan halnak meg szív­ós érrendszeri betegségekben. Ráadásul az összes fejlődési rendellenség közül a szívfejlődési a leggya­koribb, száz gyermekből egy ilyen panasszal jön a világra. Ezért jól működő gyermekkardiológiai há­lózatra van szükség. Az Adra-Vitium tíz kiemelke­dő megyei gyermekkardiológiai intézmény - köz­tük a szegedi - már elavult műszereinek felújítását, illetve újak vásárlását támogatja. - A legnagyobb szükségünk most egy pulzoxyme­terrc van - tudtuk meg Túri Sándortól, a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának igazgató­jától. Ezzel a berendezéssel a vér oxigénszintjét le­het mérni. A pulzoxymeter mellett a szívultra­hang-készülékhez használható számítógépet is kap az intézmény, illetve a fennmaradó összegből kor­szerűsítik a rendelőt. Az adomány várhatóan jövő tavasszal érkezik meg a szegedi gyermekklinikára. K.T. Zákányszéki nyugdíjas pedagógus elismerése A magyar kultúra igazi lovagja A föld életjáradékra cserélhető Az állam vételi ajánlatával még az örökösök is jól járnának Január elejétől a 60 évnél idő­sebb nyugdíjas földtulajdono­sok - amennyiben birtokuk egy hektárnál nagyobb, de húsznál kisebb - földjüket életjáradékra válthatják. Január l-jétől az állam ajánlatot tesz azoknak a nyugdíjas földtu­lajdonosoknak, akik 60 évnél idősebbek és egy hektárnál na­gyobb, de húsz hektárnál kisebb birtokkal rendelkeznek. Az aján­lat arról szól, hogy a földtulaj­dont életjáradékra lehet váltani. A 2002. december 18-án megje­lent kormányrendelet értelmé­ben az életjáradék alapja a fel­ajánlott terület vételárának két­szerese lesz, de nem váltható já­radékra az a terület, amelynek vételára a 3 millió forintot meg­haladja. A vevő a Nemzeti Földalapke­zelő Szervezet (NFA) lesz, amely a vételárra külön rendelkezés alapján tesz ajánlatot, A rendel­kezés szerint az alap a sajtóban és a saját honlapján hirdetés for­májában pályázati felhívást tesz közzé a földfelajánlásra, a határ­idő nem lehet kevesebb 60 nap­nál. A különös adásvétel során a vételárat nem egy összegben fize­tik ki, hanem az eladónak élete végéig folyósított járadékként juttatják el. Az életjáradéki szer­ződést az NFA köti meg a pályá­zóval, a kifizetést viszont a nyug­díjfolyósító szervezet kezdi meg az aláírást követő 60 napon be­lül. Az életjáradék nem örökölhe­tő, viszont a fel nem vett összeg a jogosult halála esetén a hagya­tékba kerül. Az életjáradék ösz­szege 2004-től kezdve minden év március l-jétől a mindenkori nyugdíjemelés százalékos érté­kével egyező arányban emelke­dik. Az NFA szakértői információ­ink szerint a rendelkezés előké­szítésekor átlagosan 200 ezer fo­rintos hektáronkénti átlagárral számoltak, vagyis két hektár át­lagos minőségű termőföld esetén 800 ezer forint lehet az életjára­dék-alap. Az előzetes számítások szerint egy 60 éves férfi esetében a járulék így eléri a havi 10 ezer forintot, ami a jelenlegi adózási szabályok szerint is 6-7 ezer fo­rint készpénztöbbletet hoz szá­mára havonta. Egyelőre nagy kérdés, hogy a rendelkezés nyomán megmoz­dul-e a hazai földpiacon az több százezer 1-3 hektáros földrész­let, amely a 10 évvel ezelőtti kárpótlás során jutott az új bir­tokosok kezébe, s megindul­hat-e az egészséges földkoncent­ráció. E területek nagy hányada jelenleg olyan idős emberek ke­zében van, akik már nem kíván­ják megművelni a területet, in­kább bérbe adják. A birtokkon­centrációt segítheti az is, hogy a még kiméretlen, osztatlan rész­arányként nyilvántartott arany­koronákat is kész megvásárolni az állam. EK. A magyar kultúra lovagja ki­tüntető címet veheti át janu­árban Szabó István. A zákány­széki nyugdíjas pedagógus sokat tett a község kulturális életének fellendítéséért, színdarabokat rendezett, énekkart szervezett, ismeretterjesztő filmeket vetí­tett. Zákányszéki most először lesz a magyar kultúra lovagja. A 66 éves Szabó István nyugdíjas ta­nárt a Zákányszéki Közművelő­désért Egyesület javasolta e cím­re. Az egyesület pályázatot nyúj­tott be a Falvak Kultúrájáért Ala­pítványhoz, amit elfogadtak. így az egykori pedagógus január 22-én Budapesten veheti át ki­tüntetését. - Teljesen titokban tartották az egészet. Szerda este szóltak, hogy mindenképpen menjek el a pén­teki falukarácsonyra, mert meg­lepetésben lesz részem. Erre azonban nem számítottam ­mondta Szabó István. A pályát 1958-ban kezdte az ásotthalmi Kissori iskolában a frissen végzett matematika-ké­mia szakos tanár. Két év után szülőfaluja iskolájába került, ahol nyugdíjazásáig tanított. Az eltelt harminc esztendő alatt több mint ezer kisdiákkal ismertette meg a matek és a ké­mia< rejtelmeit. A tanítás mellett még számos mást is tett a közsé­gért, amiért most ki is tüntették. Még gyerekként színdarabokat tanított be osztálytársainak. El­végezte a vegyipari technikumot, majd a tanárképző főiskolán szerzett tanárdiplomát. Hiába volt reál beállítottságú, még fia­talként színjátszó-rendezői okle­velet szerzett. A technikumban tagja volt az énekkarnak, negyedévesként már ő helyettesítette a karnagyot is. A későbbiekben pedig az egy­kori Homokkultúra Szövetkezet vezetője felkérte, hogy szervez­zen egy férfikart. - Az első fellé­pésünk egy nőnapi ünnepségen volt. Idővel hölgyek csatlakoztak hozzánk és felvettük a Zákány­széki Parasztkórus nevet - me­sélte. Mivel István bácsinak nem volt zenei képzettsége, felkérte Monoki Lajost a kórus vezetésé­re. A színjátszás és az énekkar mellett telente ismeretterjesztő előadásokat is szervezett a ta­nyavilágban élők számára. Olyan előadókat hívott meg, mint Bálint Sándor, Szécsi Jó­zsef, Kerényi József vagy Horváth Dezső. Ráadásul ő szervezte meg a filmvetítést is. Öreg Zaporo­zsecével vitte a vetítőgépet, hogy a legújabb magyar és külföldi fil­mek eljussanak a legkisebb he­lyekre is. Nyugdíjasként sem pihen. Édesanyja alapította házimúzeu­mot gondozza és ha kell, szíve­sen tart előadást bárkinek az el­múlt évtizedekről. K.T. A zákányszéki Szabó István harminc évet töltött el a göröngyös ta­nári pályán. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom