Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-02 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 2. • AKTUÁLIS" 5 Az előző évhez hasonlóan, Szeged polgármestere az idén is a Dél­magyaroszág hasábjain köszönti a szegedieket az új esztendő első munkanapján. t't* / • 1 •• •• . // Ujevi koszonto Kedves Szegediek! Engedjék meg, hogy Szeged polgármestereként az új esztendőben - miután valamennyiüknek jó egészséget, sok sikert és boldogságot kívánok - először a legkisebb, legifjabb szegedit, a város idei első új­szülöttjét köszöntsem. Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudhatom ugyan, kisfiú vagy kislány, azt azonban szeretném remélni, hogy jó helyre érke­zett. Örömet, boldogságot, gondot és felelősséget jelent majd a szü­leinek, akiknek ezúton is szívből gratulálok, náluk igazán sikere­sen kezdődött az esztendő - de örömet és felelősséget jelent a sorsa nekünk is, akiknek e város vezetése adatott. A mi gondunk és felelősségünk ugyanis, hogy amikor édesanyja karján kikerül majd a kórházból, ne a szmog csapja meg, hanem a friss, tiszta téh levegő. Nekünk kell gondoskodnunk arról is, hogy amikor édesapjával - feltehetőleg autón - hazautazik az új család, ne zötykölődjön kátyúkban, ne kottyanjon el sárban vagy hóban ­hanem letisztított aszfalton, kényelmesen gurulhasson hazáig. Hogy a víz, amelyből az első teáját készítik, tiszta és egészséges le­gyen, hogy a szoba, amelyik majd az övé lesz, meleg legyen ás ba­rátságos. Országos, de helyi gond és felelősség az is, hogy édesapjának le­gyen munkája, munkája után méltó anyagi megbecsülése, édes­anyja pedig szabadon dönthessen arról, élni kíván-e a három évig járó juttatásokkal és szeretne gyermeket nevelni, avagy visszahívja hivatása, karrierje - de nem az anyagi szükség. Most, az év elején, a nagy ígéretek, fogadkozások idején szeret­ném megígérni ennek a kicsi embernek, hogy szüleivel együtt gon­doskodni fogunk róla. Hogy jó lesz neki itt, Szegeden. Hogy mire az első lépéseit megteszi, biztosan lesz a közeli környezetében ápolt gyep, tiszta homokozó, gyermekbarát játszótér. Hogy - mire odakerül a sor - zöldben épült, korszerűen felszerelt gyermekintézmény várja majd, képzett és kedves óvó nénikkel. Hogy mikor az iskolagondok jönnek, igazán sokféle és színes pa­lettából választhatnak majd szülei, ebben a városban bármi lehet belőle, itt mindenféle képzést megtalál. És nyugodtan biciklizhet, ha majd megtanul, mert lesz elegendő kerékpárút, hogy mire odanö, már bátran úszhat a Tiszában, mert addigra olyan tiszta lesz-, hogy szeret majd ebben a városban élni, tanulni, dolgozni és nem akar majd elmenni innen. Boldogságot szüleidnek, szerencsét neked, kispajtás, Isten ho­zott, vigyázni fogunk rád! főkor jöttél, jó helyre. DR.BOTKA LÁSZLÓ, SZEGED POLGÁRMESTERE Jövő a gyógyturizmus A tervezett határidőre elkészült a Délépítő Rt. a szentesi strand re­konstrukciójával. A bővítéssel egybekötött korszerűsítése több mint 370 millió forintba került, amely összeg jelentős hányadát állami forrásból nyerte el az ön­kormányzat. Döbrőssy Iván, a Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. ügyvezetője elmondta: a csúszdablokkon kívül öt új me­dence is elkészült az esztendő vé­gére. A termálvizes medencék megépítését egyébként már rég­óta tervezte az önkormányzat, az új létesítményektől a gyógyturiz­mus fellendülését várják a szen­tesiek. Pezsgő folyt és nóta szólt a Belvárosban Óévbúcsúztató Szegeden Elkezdődött egy újabb esztendő. A tavalyit mindenki másképp búcsúztatta Szegeden. Akit nem zavart a hideg, az a Széchenyi téren felállított színpad előtt rophatta haj­nalig. Mások pedig szórakozóhelyeken, há­zibulikban vagy otthon a tévé előtt töl­tötték az év utolsó napját. Már vasárnap késő délutántól trombitaszótól és petárda durrogtatástól volt hangos Szeged. Az óévbúcsúztatóra hangolódó városban több helyen is előszilvesztert tartottak. De az igazi mulatság csak kedden kezdődött. A szilvesztert társaságban érdemes tölteni. Ennek érdekében már napok, sőt hetekkel korábban mindenki lefikszálta a buli helyét és idejét. Többen a házibulira esküsznek, hi­szen itt ismerősök között repül gyorsan az idő. Persze, hajnalban azért néha-néha be­toppan egy-két ismeretlen is, de az ilyenkor már nem számít. így volt ez az egyik makkosházi házibulin is. A tízemeletesben tartott bulinak a szom­szédok örültek a legjobban, meg azok a srá­cok, akik az ablakon kiszűrődő hangok után tájékozódva megcélozták az ominózus la­kást. A váratlan vendégeket nem zavarta el a házigazda, mert a nyomaték kedvéért három üveg pezsgőt és egy szatyor sört lóbálva lép­tek be az ajtón. Szinte valamennyi szegedi szórakozóhely kitehette volna bejárata fölé a megtelt táblát. A taktikusabbak már jóval éjfél előtt „megtá­madták" a kiszemelt műintézményt. Sokan viszont abban bíztak, hogy később is lesz még bőven hely. Nekik egy kicsit csalódniuk kel­lett, mert hosszú ideig várakozhattak bebo­csátásra, bent pedig újabb sorral találták ma­gukat szembe a ruhatár és a büfé előtt. Az áll­dogálás sem szegte a bulizok kedvét, hiszen felszerelkeztek itókával is. Ennek legjobban az üveggyűjtők örülhettek, mivel tucatszám hevertek a bejáratok előtt a kiürült palackok. A szervezés is fontos szerepet játszott a jó hangulat elérésében. Hiszen aki találomra nyakába vette a várost, az nehezen talált egy olyan helyet, ami nyitva is volt és nem tartot­tak benne zártkörű rendezvényt. - Egy sörért rendesen meg kell küzdenie a szomjazónak! - jelentette ki hajnalban az a szegedi fiatal­ember, aki már majd fél órája bolyongott a Belvárosban, hogy egy üzemelő kocsmát ta­láljon. A Széchenyi tér felől jövő hangzavar is von­zotta a bulizni vágyókat, mint szomjas em­bert a sarkig kitárt kapujú borospince. A pla­tánok alatt felállított színpadon több együt­tes is nyomta ezerrel. A hazai csapat, a Nyers dalait az értő közönség együtt énekelte Czu­Mit nekünk a mínuszok! Vidám lányok a Széchenyi téren. Fotó: Karnok Csaba tor Zohékkal. A Neo Tones fiatal rajongóinak pedig lehet, hogy alig mond már valamit a Csepregi Éva név. Az egyik középkorú férfi meg is jegyezte, hogy Évikével jobban hang­zott a Holnap hajnalig, mint a most föllépő két hölggyel. A Himnusz elhangzása után alig lehetett hallani a köszöntőt, mert mindenki fújta a trombitáját, kürtjét, valamint durrantak a pezsgős üvegek. - Ha valamelyik öreg fa od­vában egy mókus próbálna most téli álmot aludni, annak nehéz dolga lenne ekkora hangzavarban - mondta nevetve egy közép­korú hölgy. Aki fentről ránézett volna a Széchenyi téri forgatagra, az a következőt tapasztalhatta volna: szinte minden negyedik ember lehaj­tott fejjel álldogál és sebesen mozgatja ujjait. Ez nem jelentett mást, minthogy mobilon új­évi jókívánságokat küld ismerőseinek, roko­nainak. Ennek az SMS-őrületnek az okán éj­fél után telítődtek is a hálózatok. Pedig a szolgáltatók állítólag felkészültek a mobilos rohamra. A tűzijáték alatt pedig éljenzett, kiabált ki­csi és nagy. A hideggel senki sem törődött, hisz a bulinak és persze a belső fűtésnek kö­szönhetően dacolt mindenki a mínuszokkal. A tömeg lassan szétszéledt, a környező ut­cákban pedig mókás álarcokba, kalapokba öl­tözött emberek indultak hazafelé. KORMOS TAMÁS A Nemzetközi Bíróság magyar bírája: Herczegh Géza A szegedi jogász tíz esztendeje Hágában Herczegh Géza Szegeden szerzett jogi diplomát. A szegedi jogi kar vendége volt a napokban az Alkotmánybíróság egykori helyettes elnöke, Her­czegh Géza, akit egy évtizeddel ezelőtt választottak a hágai Nemzetközi Bíróság 15 fős bí­rói karának tagjává. A neves jo­gászprofesszorral, akinek man­dátuma hamarosan lejár, sze­gedi látogatása alkalmából be­szélgettünk. - A szegedi egyetemen szerzett diplomát. Hogyan emlékszik az itt eltöltött évekre ? - Életem legnehezebb esztende­je volt az 1947-48-as tanév, ami­kor a szegedi jogi kar első éves hallgatójaként meg kellett emész­tenem azt a gondolatot, hogy egy diktatúra foglyaként fogom éle­tem hátralévő részét eltölteni. 1951-ben diplomáztam, ahogy múltak az évek, egyre jobban si­került alkalmazkodnom és túl­tennem magam a nehézségeken. Hogy végül szerencsésen alakult a pályám, azt sok tekintetben a sze­gedi éveknek, itteni professzora­imnak is köszönhettem. - Egy évtizede választották a hágai Nemzetközi Bíróság bíró­jává. Mi volt ez alatt a legizgal­masabb ügye 1 - A hazai kollégák számára ta­lán furpsának tűnhet, hogy a há­gai Nemzetközi Bíróság évente mindössze két-három nagy ügyet tud megoldani, sőt voltak esztendők, amikor a testület egyetlen ítéletet sem hozott. Szá­momra a legizgalmasabb és leg­nehezebb ügy a bennünket érin­tő Bős-Nagymdros jogvita volt, amelyben a meghozott döntést azután nem mindenki értelmez­te kellő alapossággal és megfelelő felkészültséggel. A délszláv hely­zettel kapcsolatos, jelenleg is fo­lyamatban lévő ügyek sem ke­vésbé tanulságosak. - Milyen ma a hágai testület elismertsége 1 - Növekszik a tekintélye, ami a bíróság elé terjesztett ügyek szá­mának emelkedésében is lemér­hető. A laikusok gyakran azt képzelik, a Nemzetközi Bíróság valamiféle legfelsőbb fellebbezési fórum, azaz ha valaki semmi­lyen hazai fórumon nem találta meg az igazát, akkor Hágához fordulhat. Ez nagy tévedés, hi­szen ez a testület kizárólag álla­mok közötti jogvitákat dönt el. Olyanokat, amelyekre vonatko­zóan az országok általános jelleg­gel vagy pedig a konkrét ügy vo­natkozásában elismerik a Nem­zetközi Bíróság joghatóságát. Az­az nincs általános és kötelező nemzetközi bíráskodás, ehhez előbb az államoknak külön köte­lezettséget kell vállalniuk. - Milyen tanulságokat lehet levonni kedvenc kutatási terü­letéből, a magyar külpolitika történetéből? - Magyarország nemzetközi kapcsolatainak történetéről szól A magyar külpolitika 896-1919 címmel megjelent könyvem, má­sik kötetem, A szarajevói me­rénylettől a potsdami konferenci­áig című pedig az 1914 és 1945 közötti időszaknak, azaz a világ­háborúk korának történetét tár­gyalja, benne azt a szerepet, ame­lyet Magyarországnak el kellett játszania. Jó néhány részletkérdés megvilágításával azt próbáltam érzékeltetni, hogy a magyar poli­tika kényszerpályán haladt. Úgy vélem, csak akkor tudunk élni a mai lehetőségeinkkel, ha tanu­lunk nemzetközi kapcsolataink múltbeli alakulásából. Hosszú idő óta szilárd meggyőződésem, hogy Magyarország helye - ezer­éves történelme alapján - a mind szorosabb szervezeti kapcsolat fe­lé tartó Európai Unióban van. Aki ebben kételkedne, annak ajánlom clólvasáfáa az említett két köny­vemet. - Hágából figyelve milyen ma a magyar jogásztársadalom hí­re, elismertsége a világban ! - Amikor kikerültem, az volt a benyomásom, hogy Magyar­országot kevéssé ismerik Nyu­gat-Európában, amiből szükség­szerűen következett, hogy a magyar jogászokat sem ismer­ték eléggé. Ez a helyzet javuló­ban van, amilyen mértékben megismerik Magyarországot, ugyanúgy nő a hazai jogászok elismerése is, hiszen - bátran állítom - vannak olyan jók, mint bármelyik nyugati ország jogászai. -A Kortárs decemberi számá­ban Mennyei összhang, avagy Bach-huszárok, Queslingek és utódaik címmel jelent meg írá­sa Esterházy Péter nagy vissz­hangot kiváltó kötete, a Javított kiadás kapcsán... - Úgy vélem, aki figyelmesen elolvasta a Harmónia Caelestist, az egyáltalán nem lepődött meg a Javított kiadás tartalmán, és bi­zonyos kételyei támadhattak, hogy a benne leírt megrendülés valóban olyan mélységes volt-e, mint ahogyan az a könyv lapjai­ról helyenként kirajzolódik. - Hamarosan lejár a mandá­tuma Hágában, milyen tervei vannak a hazatérés utánra ? - Hetvenöt éves leszek, az em­bernek ilyenkor már - különö­sen, ami a terveket illeti - körül­tekintően kell eljárnia. Igyek­szem jó pap módjára holtig ta­nulni, figyelem a folyton változó világot, és ha szükség van rá, vé­leményt nyilvánítok. HOLLÓSI ZSOLT Varga Mátyás kedves költeményei Rajzok kedves verseimmel cím­mel jelent meg a nemrégiben elhunyt Varga Mátyás díszlet­tervező posztumusz kötete a Bába és Társai Kiadónál. Néhány héttel kilencvenkettedik születésnapja előtt, október végén hunyt el a magyar színházművé­szet nagy öregje, Szeged díszpol­gára, Varga $4átyás Kossuth-díjas díszlettervező, akinek a napok­ban jelent meg a Rajzok kedves verseimmel című posztumusz kötete. A Bába és Társai Kiadó gondozásában, a sokoldalú alkotó életművét jól ismerő Tandi Lajos szerkesztésében, a szegedi önkor­mányzat támogatásával látott napvilágot a kiadvány, amely másfélszáz Varga Mátyás által ki­választott költeményt tartalmaz a hozzájuk készített rajzokkal. A válogatás a teljes világirodalom­ból merít, hiszen Horatius, Ca­tullus, Shakespeare versei éppúgy szerepelnek benne, mint a ma­gyar klasszikusok Balassi Bálint­tól Juhász Gyuláig. Kortárs szege­diek, Polner Zoltán és Katona fu­dit költeményeit megtalálhatjuk a kiadványban. „Több ez a kötet egyszerű illusztrációs feladatgyűj­teménynél. Mert már a válogatás is vall Varga Mátyás irodalmi von­zalmairól, költői igényességéről. Tolirajzaiban ott bujkál a felis­mert közös gondolat és az érze­lem hitelesítő mozzanata" - írja bevezetőjében a szerkesztő. H. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom