Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-02 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUAR 2. »AKTUÁLIS« 3 Ajándék ÚJSZÁSZI ILONA Mesék a négy évszakról, gyerekdalok az örömről. így ébreszt a leg­hallgatottabbnak mondott rádió az új esztendő első napján. Mint­ha ilyentájt csak a jövő nagyjai lennének talpon, az éteren át a fel­nőttek gyermekkorából búg-Domján Edit és zengedez Básti Lajos Móra- és Zelk-féle történeteket. A krónika is annyira kurta, hogy szinte észrevehetetlenül simul két mese közé: a nemzet és Euró­pa összekapcsolódásáról idézik Mádl köztársasági elnök gondola­tait. Derűs ez az első reggel! Hétágra süt a nap -a hó szikrázását persze hozzá kell képzelni. Gőzölög a kávé - erőt adhat az óév (búcsúztató) romjainak eltakarításához. A kissrác most is frissen és jókedvűen ébred. A nagylány először buhzott külön, a barátnőivel, érte a Felsővárosról Alsóvárosig kell autózni. Elég egy pillantás: a béke és az ötletesség szigete a csalá­di ház, ahol - két fia távolléte miatt - két lánya kilenc barátnőjét hívta vendégül a zenész-orvos pár. Az ott begyűjtött hangulat út­ravaló lehet egész esztendőre. Mire hazaérünk, a férfi-fiú is befut - a párjával és pár barátjával. Átbulizott szemmel néznek a világ­ba, cigifüstös hangon rögzítik, jobb itt, mint bárhol, az ok egysze­rű: oda és visszafelé is kaptak taxit. A ház ura és asszonya szertar­tásosan készíti a lencsés-malacos ebédet - remélve, garantáltan szerencsés lesz az egész, a szilveszterezés miatt szétspriccelt nagy-nagy család. így teljes, így ajándék ez a nap. A tegnapi mérlegkészítés és a reggeli fogadalmak emelkedettsé­gén túljutva, délelőtt beözönlik a világ, a valós. A szegedi sugár­úton gyaloglót üvegcserepek, papírszalagcafatok emlékeztetik az „ó"-ra; az ilyenkor is nyitva tartó kocsma környékén tapasztalha­tó mozgás meg a folytonosságra. A mobilra érkező első hír pedig már 10 óra 10 perc 44 másodperckor nrra int, visszavonhatatla­nul itt az „új", a valóság: „Legalább 9 halálos áldozata van annak a robbantásos merényletnek, amely az éjjel történt a Fülöp-szige­teken; sok sebesült állapota válságos." A helyi hírözön se jobb: „BMW fordult árokba, súlyos gázrobbanás Pitvaroson, kigyulladt egy kerékpártároló Hódmezővásárhelyen, gyalogost ütöttek el Szentesen..." Mindezt ajándékként fedtetheti a lényeg: hajnalban megszületett - a gyermek, az első. Balesetek a megyében Folytatás az 1. oldalról rolója. A Kaszap utcai helyiségben tárolt kerékpárok és szerszámok Szentesen a Kossuth utcában fék- teljesen megsemmisültek, távolságon belül lépett egy Skoda A makói Hosszú utcában este elé egy 75 éves néni, akit a mentő- hat órakor kerékpározott egy 52 sók súlyos sérülésekkel szállítót- éves hölgy, rosszul lett és leesett a ták kórházba. Hódmezővásárhe- bicikliről. A mentősök már csak a lyen szilveszter délutánján ki- halál beálltát állapíthatták meg. gyulladt egy panelház kerékpártá- K. T. Még a válás is többe kerül Emelkedik a legtöbb illeték összege Január elsejétől emelik a leg­több illeték összegét. Az útle­vélért és a jogosítványért azon­ban nem kell többet fizetni. A vagyonszerzés, illetve a peres eljárások százalékos mértékei változatlanok maradnak, az öröklés és az ajándékozás illeté­ke azonban módosul: a jelenlegi lineáris kulcsok helyett - a ka­pott vagyon értékétől függően ­sávosan progresszív kulccsal élt a jogalkotó és juttatja plusz bevé­telekhez az államot. Az örökha­gyó és az örökös, az ajándékozó és ajándékozott közötti rokonsá­gi fok szerinti differenciálás azonban továbbra is megmarad. így a legkevesebb illetéket a jö­vőben is az egyenes ági leszárma­zottaknak és a felmenőknek, vagyis a gyerekeknek és szülők­nek kellene fizetniük, őket köve­tik a sorban a testvérek, a legtöb­bet pedig annak a rokonnak a pénztárcájából vesz ki az állam, aki a leglazább szálakkal kötődik az örökhagyóhoz. Örökösönként 18 millió forint az az értékhatár, amelytől drasztikusabb változá­sokra számíthatnak az érintet­tek. Jó tudni, hogy az illetékek ki­szabásakor nem a haláleset dátu­mához igazodnak, hanem ahhoz, átadta-e a közjegyző a hagyaté­kot. Amennyiben ezt nem tette meg 2002. december 31-ig, úgy az örökösöket már a magasabb il­leték sújtja. A hagyaték értékét természetesen továbbra is csök­kenteni lehet a közjegyző mun­kadíjával, s a vagyonértékűnek számító haszonélvezeti joggal. Az autósok számára feketele­ves, hogy a gépjármű átírásakor eddig köbcentinként fizetett 10 forint helyett 13-at kell kiizzad­ni, a súlyadó pedig az eddig érvé­nyes megkezdett száz kilónkénti 600 helyett 800 forintra válto­zik. Az elsőfokú államigazgatási eljárás illetéke 1500-ról 2 ezerre, az ilyen határozat elleni fellebbe­zésé pedig a vitatott összeg min­den megkezdett 10 ezer forintja után 400, maximum 400 ezerre nő a jelenlegi 200, illetve maxi­mum 300 ezer forint helyett. Válni sem lesz egyszerű, bár ez a művelet sosem volt az. Vagyon­megosztáskor a jövőben továbbra is a vitatott érték 6 százalékát ve­szi ki az állam a polgárai zsebé­ből, de a felső határ 750-ről 900 ezerre nő, s a bontóper illetéke sem marad változatlan, a mosta­ni 7-ről 10 ezerre emelkedik. Aki a cégbíróságokon keresgél, cégki­vonatot csak 5, cégmásolatot pe­dig 7 ezer forintért kaphat majd az eddigi 3, illetve 5 ezerrel szemben. Öröm az ürümben, hogy az út­levélért nem kell többet fizet­nünk, marad a 4-6 ezer forintos tarifa, attól függően, 5, avagy 10 évre kívánja-e kiváltani az állam­polgár, s a jogosítvány, forgalmi engedély sem kerül majd többe a jelenlegi 4-4 ezer forintnál. (Amennyiben 18 évnél fiatalabb, vagy 70 évnél idősebb személy kér útlevelet, mindössze ezer fo­rintba kerül az illetékbélyeg.) Ha lakást vásárolunk, 4 millió forin­tig továbbra is 2, az afeletti ré­szért 6 százalékot fizetünk majd ki illeték gyanánt. Azaz: a va­gyonszerzés illetéke változatlan marad. F. K. Állami támogatás a szakszerű jogérvényesítéshez Szegényeket segítő ügyvédek A legszegényebbek is számíthatnak kép­zett, tapasztalt ügyvédek segítségére, ha a parlament elfogadja azt a koncepciót, amelynek részleteit most még az Igazság­ügyi Minisztériumban dolgozzák ki - tud­tuk meg Vastagh Páltól, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökétől. „Ügyvédet fogadni? Már hogy lenne nekem arra pénzem?" Efféle mondatok manapság igencsak gyakran elhangoznak, ha szóba ke­rül baráti társaságokban: mégiscsak jobb len­ne egy-egy pereskedést jogvégzett emberre bízni. S való igaz, az igazsághoz vezető úton nem kevés pénzügyi áldozatot is meg kell olykor hozni. így aztán anyagi okok miatt ha­zánkban nagyon sokan vagy elállnak a pertől (így attól is, hogy jogukat érvényesítsék), vagy saját eszükben, megérzéseikben bízva, bátortalanul - a bíróságoknak sok plusz munkát okozva - próbálnak kiigazodni a jog útvesztői között. A nyugat-európai példák azt mutatják, ott sem mindenki elég tehetős az ügyvéd fogadá­sához, ám mégis tudtak megoldást találni. E tapasztalatokat és a honi helyzetet is jól is­merve kezdte meg Vastagh Pál szocialista po­litikus, volt igazságügyi miniszter már 2001-ben egy olyan ingyenes ügyvédi szolgá­lat koncepciójának kidolgozását, amely a rá­szorultakat ingyenes tanácsadással, képvise­lettel segítené. - Jóval a választások előtt ismertettem már ezt az elgondolást Szegeden is - nyilatkozta lapunknak Vastagh Pál -, s azóta az ország­ban több helyen is láthattam, igenis nagy igény lenne egy ilyen ingyenes ügyvédi szol­gálat felállítására. A kormányprogramba is bekerült e témakör, s ma már az Igazságügyi Minisztériumban vizsgálják, milyen konkrét megvalósítási módozatok lehetségesek. Re­ményeim szerint hamarosan a kormány tár­gyalja, majd 2003 tavaszán már az ország­gyűlés is elfogadja azt a törvényt, amely ala­pot adna e szolgálat létrehozásához. - Amennyiben az ügyvédi kamarák infrast­ruktúrájára épülne a jogi segítségnek ez a for­mája, évente 5-600 milliót kellene csupán az Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke. Fotó: Szúk Ödön állami költségvetésből finanszírozni. Ez pedig igazán kis összeg, ha arra gondolunk, hogy eredményeként a legszegényebbek is igénybe vehetnék a jogi védelmet, felkészült, tapasz­talt jogászok tanácsaira számíthatnának. Egy­ben felgyorsulhatna a honi ítélkezés is, hiszen csak az alaposan előkészített ügyek kerülné­nek a bíróságok elé - vélekedett Vastagh Pál. A szegedi jogi kar egykori tanára hozzátet­te: az eddigi megbeszélések során kiderült, hogy az ügyvédi kamara vezetői is jó ötletnek tartják a jogi segítség e formáját. S mivel kö­zel sem igaz, hogy ebben az országban min­den ügyvéd sztárgázsiért dolgozik, sok kiváló ügyvéd is tisztességes és kiszámítható jöve­delemhez juthatna e szolgálat beindításával. - Nagy kérdés az, hogy kik vehetnék igény­be az ingyenes ügyvédi segítséget? Úgy vé­lem, lehet olyan egzakt mutatókat találni, amelyek alapján eldönthető, kinek a jogvé­delmét vállalja magára az állam. Egyébként ez a segítség a 2001-ben elfogadott alapvető emberi jogok chartája szerint is állami fel­adat. Nizzában ugyanis kimondatott: a kor­mányok kötelessége, hogy biztosítsák, min­den állampolgár élni tudjon a jogérvényesítés lehetőségével - mondta Vastagh Pál. BÁTYI ZOLTÁN Ötvenezer utast érinthet a volános munkabeszüntetés a megyében Buszos sztrájk januárban Két órára leállnak a volános bu­szok január 6-án, hétfőn korán reggel. A Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezete azért szervezte meg a figyelmeztető sztrájkot, mert nagyobb bér­emelést akarnak kiharcolni, mint amennyit a többségi tu­lajdonos ÁPV Rt. engedélyeze­tett. Nem lehet több a béremelés 4,5 százaléknál 2003-ban a Volán társaságoknál. A kormány anti­inflációs politikájához igazodva hozta meg ezt a határozatot az ÁPV Rt., amely a magyarországi 24 Volán cég többségi tulajdono­sa. Ám ezzel a döntéssel - mint arról már korábban is írtunk ­nem ért egyet a Közúti Közleke­dési Dolgozók Szakszervezete (KKSZ), ugyanis úgy vélik a szak­szervezet vezetői, hogy legalább 26,4 százalékos béremelésre len­ne szükség ahhoz, hogy elérjék a volános fizetések a nemzetgaz­dasági átlagot. A tárgyalások so­rán - amelyek a Közúti Közleke­dési Vállalkozók Szövetsége (KKVSZ) mint a munkáltatókat, és a KKSZ mint munkavállaló­kat képviselő szervezetek között zajlottak, más érdekeltek bevo­násával - nem született megálla­podás, ezért immár véglegessé vált, hogy január 6-án, hétfőn reggel 4 óra 30 perc és fél 7 kö­zött leállnak a volános buszok országszerte, így Csongrád me­gyében is. A sztrájkot a szakszervezet Ti­sza Volános alapszervezetének vezetése hivatalosan is bejelen­tette a munkáltatónál. A társa­ság menedzsmentjétől azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy január 6-án a megadott időpontban csak a menetrendszerinti járatok személyzete sztrájkol, közülük is azok, akik január 2-án 12 óráig feliratkoznak a sztrájklistára. A szerződéses és különjáratok nem Hétköznapi várakozás a forgalmas szegedi Mars téren. Fotó: Karnok Csaba állnak le. Mint ahogy arról is gondoskodnak a volánosok, hogy minden olyan egészségügyi in­tézménybe is el lehessen jutni busszal, amelyik más tömegköz­lekedési eszközzel nem közelít­hető meg. A járatok 4 óra 30 per­cet megelőzően elindulnak, s a sofőröknek kötelességük az uta­sokat a legközelebbi olyan busz­pályaudvarig elvinni a sztrájk ideje alatt is, ahol gondoskodni tudnak a biztonságukról. Vagyis országúton egyetlen jármű sem vesztegelhet ebben a két órában. A sztrájk a Tisza Volán járatai esetében mintegy 50 ezer utast érinthet - tudtuk meg -, ám az is elképzelhető, hogy a munkabe­szüntetés elmarad, amennyiben a január 3-án folytatódó tárgya­lásokon megállapodás születik. Ha ez a megegyezés nem jön lét­re, a Tisza Volán Rt. január 4-i lapszámunkban részletes közle­ményt tesz közzé arról, pontosan mely járatok menetidejét befo­lyásolja a sztrájk. « - Úgy gondoljuk, hogy a Vo­lán-sztrájk nem befolyásolja lé­nyegesen a Szegedi Közlekedési Társaság járatainak forgalmát. Tapasztalataink szerint a reggeli „csúcs" hét óra körül kezdődik: utasaink nagy többsége ekkortájt indul munkába, iskolába. Mint­hogy a munkabeszüntetés fél hé­tig tart, a legnagyobb forgalom idején már az autóbuszok is köz­lekednek majd - tájékoztatta la­punkat Szélpál Gábor, az SZKT közönségkapcsolati irodavezető­je. Nagy torlódásra nem számíta­nak, ezért a villamostársaság nem tervezi a hétfő reggeli jára­tok sűrítését. A szegedi villamos- és trolijára­tokon munkanapokon átlagosan 130 ezren utaznak. Ez az adat „utazásszámot" jelöl, ami annyit jelent, hogy egy utas naponta többször is utazhat. Az 1 -es villa­mos forgalma a legnagyobb: 35 ezer ember utazik ezen a vona­lon. A 9-es trolit 30 ezer, a 4-es villamost 26 ezer, az 5-ös trolit 23 ezer, a 3-as villamost és 8-as trolit 8-8 ezer utas veszi igénybe. Az SZKT tartalék járművei a reggel fél 5-től fél 7-ig tartó Vo­lán-sztrájk idején is beállításra készen várakoznak majd, s szük­ség esetén forgalomba küldik a segítő járatokat is. B. Z. - NY. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom