Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-15 / 12. szám

SZERDA, 2003. JANUAR 15. • A K T U A L I S « 3 Bíró, ügyész, a drogambulancia jogásza és ügyvédek a törvényről Büntetőjog vagy egészségügy Az államfő szentesítette a drogtörvényt. A korábbiakhoz képest a legnagyobb változás az, hogy az alkalmi fogyasztót nem büntetnék első alkalommal börtönnel, a terjesztő, forgalmazó ellen viszont szigorúbban lépnek (el. Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta a kábítószerrel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozást. Ennek értelmében az alkalmi fogyasztót első alkalommal a törvény még nem fenyegeti börtönnel. Alkalmi fogyasztók Korábban szinte ugyanúgy büntették a kábítószer-fogyasztót, mint a terjesztőt vagy forgalmazót. A statisztikák szerint a régi, szigorúbb törvény sem csökkentette hazánkban a kábítószer-fogyasztást. - A liberalizált drogtörvény a büntetőjogtól az egészségügy felé tereli a kérdést - mondta Farkas Kornélia, a szegedi drogambulancia jogásza. Az alkalmi fogyasztók választhatják a féléves gyógykezelést, amit ha nem teljesít, tovább folytatódik ellene a büntetőeljárás. A drogambulanciák legfontosabb szerepe a másodlagos megelőzésben rejlik. Főleg a 15-19 éves korosztállyal foglalkoznak. Felmérések szerint a fiatalok elsősorban önértékelési zavaraik, belső szorongásaik miatt nyúlnak a füves cigi, vagy a tű után. Az ambulanciákon ezeket a problémákat keresik meg, így esélyt adnak az újrakezdésre, ugyanis szakértők szerint a börtön nem old meg semmit. A büntetőjogi törvény módosítása kapcsán Heidrich Gábor, a Szegedi Táblabíróság elnöke úgy nyilatkozott, hogy még nem lehet felmérni, milyen hatással is lesz ez a bíróságok munkájára. Korai lenne jóslásokba bocsátkozni, a jogszabály alaposabb ismerete Belövés. Illusztráció: Schmidt Andrea nélkül - fogalmazott a táblabíróság elnöke, aki hozzátette: kábítószeres ügyekben eddig sem kellett sokat tárgyalni. Lőrinczy Györgytől, Csongrád megye főügyészétől megtudtuk: az ügyészségeknek már több munkát adtak a kábítószer használata miatt indított rendőrségi eljárások, ám a büntetőjogi törvény korábban is lehetőséget nyújtott az úgynevezett elterelésre, vagyis arra, hogy a kábítószer-élvezők választhassák büntetés helyett a gyógykezelést. Amennyiben pedig a cselekmény társadalomra veszélyessége csekély volt, az ügyészég megrovás büntetéssel zárta le az ügyet. Nincs visszafogó hatása - Arra a kérdésre, miszerint mennyiben fog változni a helyzet ügyészi szempontból a törvénymódosítás után, most még nem tudok válaszolni. A törvényjavaslat az elmúlt hónapokban annyi módosításon ment át - miként arról a sajtóból értesülhettünk hogy alaposabb elemzésre csak a törvény szövegének pontos ismeretében vállalkozhatok majd mondta Lőrinczy György. Krajkó Zoltán ügyvéd sokszor képviselt kábítószer-fogyasztással vagy -terjesztéssel vádolt személyeket. - A közvélemény előtt rosszul állították be az új törvényt, sokan úgy tudják, hogy most már szabad kábítószert fogyasztani. Ez persze súlyos tévedés - mondta. Szerinte a gyakorlatban nincs visszafogó hatása a büntetésnek. Ráadásul a szabadságvesztés épp az ellenkezőjét váltja ki, a börtönben csak tovább romlik a fiatal esélye a normális élethez. A legfontosabb, hogy az alkalmi fogyasztást nem büntetni kell, hanem gyógykezelni. A társadalomra pedig nem a fogyasztó a veszélyes, hanem a terjesztő. Sokkal emberibb Hasonló véleményen van Rényi Miklós ügyvéd is. - Nem a büntetés, hanem a megelőzés a cél, hiszen egy életre tönkre teheti a börtön azt, aki életében egyszer próbálta ki a kábítószert - nyilatkozta. Az új drogtörvényt sokkal emberibbnek találja, mint a korábbit. Ha rajta múlna, kibővítené a drogambulancia lehetőségeit is: nagyobb súllyal venné figyelembe, ha sikerrel kezeltetné magát a páciens, csökkentené a büntetését, vagy el is engedné. A lényeg, hogy teljesen kigyógyuljon. Reméli, hogy a törvénynek köszönhetően kettéválasztják a fogyasztó és az értékesítő szerepét. B. Z.-K. T. Beleszólhatnak a döntésekbe a legnagyobb befizetők Hová gurulnak az adóforintok? A költségvetés február 14-i közgyűlési megszavazása előtt találkozott a szegedi városvezetés a gazdasági élet meghatározó személyiségeivel. A szegedi városvezetés szeretné visszaadni polgárai érdekeltségét a jó döntésekben. Ez volt az apropója annak, hogy a 2002 októberében megválasztott új városvezetés év eleji találkozóra hívta a gazdasági élet mintegy száz, meghatározó cégének képviselőjét tegnap délutánra a városháza dísztermébe. Botka László polgármester fontosnak tartotta azt hangsúlyozni, hogy még a költségvetés elfogadása előtt szeretett volna bemutatkozni az új városvezetés, hogy a legfontosabb kérdésekről megismerje azoknak a véleményét, akik a mintegy 5 milliárd forintos helyi iparűzési adó felét befizetik a város kasszájába (a város költségvetése 40 milliárd, az adóbevétel 88 százalékát a helyi adó teszi ki). A cél az, hogy a döntések előkészítésébe bevonják az érdekelteket, s együtt határozzák el: mire költsék az adófizetők pénzét. A város költségvetésével kapcsolatban Botka elmondta: jelenleg a többi nagyvároshoz képest Szegeden a legrosszabb a helyzet, hiszen a több mint 8 milliárd forintos hitelállomány fele működési hitel. A helyzet azonban a polgármester szerint kezelhető. Az előttünk álló esztendőnek a stabilizáció évének kell lennie, a költségvetést rendbe kell tenni, de nem takarékossági intézkedések árán, hanem a vagyongazdálkodás hatékonyságával. A decemberi közgyűlés, a költségvetési koncepció elfogadását követően valamelyest javult a helyzet: kiderült, 700 millió forinttal több „központi" pénzre lehet számítani a normatívákból. A városvezetés legfontosabb feladatának tartja a munkahelyteremtést: új beruházásokkal, a helyi cégek fejlődésével. Új típusú munka kezdődhet el azáltal is, hogy városi fejlesztési terv készül, valamint megalakul a szegedi EU-integrációs bizottság. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester nagy horderejű lépésként jelentette be: a város a jövőben nem i jg ht ikt r ' 1 l- ** \ ^^^hf jjm LS l'jS ri Is | A város legtöbb helyi adót fizető cégeinek képviselői. Fotó: Schmidt Andrea szed be helyi adót azoktól a vállalkozásoktól, amelyek árbevétele nem éri el a 2 milhó forintot. Ezzel a döntéssel 120-140 millió forint maradhat az adófizetők zsebében, amellett, hogy mintegy 150 millió forinttól az eva bevezetése miatt esik el az önkormányzat. Noha a gépjárművek után fizetett súlyadóval kapcsolatban kedvezőtlen a polgárok számára, hogy a katalizátor egységes 50 százalékos kedvezménye helyett 20-30 százalékos sávokat alakított ki a törvényhozás, de a gépjárműadó 2003-ban már teljes egészében az önkormányzatnál marad. Kozma József általános és Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a további fejlesztési irányokról tartottak tájékoztatást. Arról, hogy a Belvárost követően a külső kerületekre is sor kerül beruházásokban, az egészségügynek a központi normatívák mellett helyi erőből 250 millió forintot juttatnak gépvásárlásra, s hogy folytatódik a közterületek megóvása, az Anna-fürdő rekonstrukciója. A város azt is felméri, a meglévő ipari parkokban mekkora telephelyeket kínálhatnak befektetőknek. A hozzászólásokból az derült ki, a Mars tér mielőbbi rekonstrukcióját, a logisztikai központ kialakítását, az idegenforgalom élénkítését, a dorozsmai nagybani piac áldatlan körülményeinek megoldását várják mielőbb a legnagyobb adózók. FEKETE KLÁRA Drogszigor BÁTYI ZOLT/lN Talán túl sokáig hittük, hogy miránk, kelet-európai magyarokra nem támad a kábítószer. Néztük az amerikai alvilág hétköznapjairól szóló hollywoodi produkciókat, s azzal hitegettük magunkat, hogy ami Chicagóban megtörténhet, az Kőbánya-alsón, pláne egy vidéki városban teljességgel kizárt. Még hogy tűvel szurkálják magukat a mi gyerekeink•' Meg tablettáktól szálljanak el, amikor le is ihatják magukat ? Ugyan, kérem - legyintgetett mifelénk évtizedeken át szülő, tanár, rendőr és politikus, hogy aztán a döbbenettől kijózanodva lássuk a kábulatot. Magyarország előbb tranzitútvonal lett, később már a drog helybéli fogyasztását sem tagadhattuk, ma pedig nincs az a kétbalkezes nebuló, aki egy kis extasyra vágyva ne tudná egy órán belül beszerezni a hőn áhított adagot. Mondom - talán túl sokáig ringattuk magunkat hamis illúziókban. Ezért ácsorgunk még most is oly tanácstalanul, ha arra kell választ adnunk, mégis, miként neveljük kábszer nélküli életre gyerekeinket, s miként büntessük azokat, akik terjesztik, fogyasztják a narkót. Legyünk talán roppant szigorúak, s zárjuk dutyiba azt a tinilányt is, aki életében először nyúlt marihuánás cigaretta után 1 Vagy higgyük el, hogy jobb némi engedékenység, s ha gyógyítást ajánlunk börtöncella helyett, kevesebben lopkodnak forintokat drogra a mama pénztárcájából • Nos, éppen ezen folyik az ádáz vita parlamentben, tantestületi üléseken, rendőrségi razziákra készülve, s persze a családi asztal mellett is. A kérdés - úgy tűnik - egy időre újfent eldöntetett. A sokszor Európa legszigorúbb drogtörvénynek tartott magyar szabályozás bizonyos pontokon enyhült, ám a mindenki által hón áhított passzus, miszerint az ifjúságot fertőző díletekre igenis súlyos büntetés várjon, nem hiányzik az új rendelkezésből sem. Sőt: még bővebben mérheti a bíró az éveket, ha az kerül szóba, mit érdemel az a bűnös, aki gyerekünket narkóval kínálgatta. Ám azt senki nem hiheti, hogy csupán törvényi szabályozással megállíthatjuk a drogrohamot. Erre figyelmeztetnek Mádl Ferenc köztársasági elnök szavai is, aki azt mondja, az állam és a szülők mellett mindenekelőtt az iskolák, kollégiumok, nevelőotthonok vezetőinek, pedagógusainak kell tevékeny részt vállalni a drog elleni küzdelemben. Mitagadás, igencsak népes hadsereget kell hát a drogháborúba küldenünk. De a tét sem kicsi. S ne feledjük, túl sok csatát elveszítettünk már ahhoz, hogy újfent legyintgetésekkel intézzük el ezt a küzdelmet. Pesten emeltek vádat a volt makói képviselő ellen Dán ártatlannak tartja magát Dán János továbbra is ártatlannak tartja magát. A volt kisgazda képviselő ellen fővárosi lakásbérlete ügyében indított újra eljárást a Fővárosi Főügyészség. Vádat emelt Dán fános ellen a Fővárosi Főügyészség. Mint a Népszabadság tegnapi száma közölte, a makói térség volt kisgazda országgyűlési képviselőjét folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalással, valamint magánokirat-hamisítással vádolják. A vádirat szerint Dán János 1998 májusa és 2002. július 31. között közel 1,6 millió forint kárt okozott az Országgyűlés Hivatalának azzal, hogy olyan lakás bérletéről szóló számlákat nyújtott be a hivatalhoz, amelyben nem is lakott. A vádirat a Pesti Központi Kerületi Bíróságra került, ahol egyelőre nem tűzték ki a tárgyalást. - Továbbra is ártatlannak tartom magam; egy fillért sem vettem fel jogtalanul, így kizárt, hogy vétkesnek találna a bíróság. Meggyőződésem, hogy politikai okokból indították ellenem annak idején ezt a lejárató hadjáratot - felelte kérdésünkre tegnap Dán János. Ennél többet nem kívánt nyilatkozni az ügyről. Korábban a képviselő lapunknak azt mondta, a lakásbérletügy kirobbantása előtt felhívta egy akkori vezető kormánypárti politikus, és azt mondta neki: „ami most történni fog veled, azt ne vedd komolyan." Ez 2001 decemberében történt, akkoriban, amikor Polt Péter legfőbb ügyész Dán mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte, mondván: alapos a gyanú, hogy a makói képviselő fiktív lakásbérleti számlákkal igazolta az országgyűlés hivatalánál, hogy Budapesten lakást bérel. Miután a parlament nem függesztette fel Dán mentelmi jogát, nem indulhatott meg a vele szemben kezdeményezett eljárás sem. Dán korábban azt mondta, vidéki képviselőként szüksége volt a bérelt lakásra, ez járt is neki, hiszen várható volt, hogy a hosszúra nyúló ülések után nem mindig tud hazajutni Makóra. Igaz, a lehetőséget végül nem használta ki, mert amikor csak tehette, hazament. Dán úgy tudja, a mostani képviselőknek már nem kell számlát adniuk az albérletükről; s ez is az ő ártatlanságát igazolja. Hiszen ilyen alapon hozzá hasonlóan a vidéki képviselők zöme ellen eljárást lehetett volna indítani az előző ciklusban. Szerinte egyértelmű, hogy a kisgazdapárt ellenfeleinek az volt a célja, hogy őt lejárassák. Sikerült is; ezt mutatja a legutóbbi választás eredménye. B.A. Egyetemi kutatók az ipari parkokról Könyv jelent meg a szegedi ipari parkokról, a helyi egyetemi kutatók tollából. A szegedi tudományos műhely munkatársai többek között a regionális és kistérségi politika, az innováció, a kollektív tanulás, az EU-csatlakozás követelményei, a kis- és középvállalkozás tapasztalataival foglalkoznak. A kötet szerkesztői az infrastruktúra fejlesztését elengedhetetlennek tartják, a szegedi és a térségi iparfejlődés érdekében. Az ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok című kötet a JATE könyvkiadó gondozásában jelent meg és már kapható a szegedi könyvesboltokban. I