Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-15 / 12. szám

SZERDA, 2003. JANUAR 15. • A K T U A L I S « 3 Bíró, ügyész, a drogambulancia jogásza és ügyvédek a törvényről Büntetőjog vagy egészségügy Az államfő szentesítette a drog­törvényt. A korábbiakhoz ké­pest a legnagyobb változás az, hogy az alkalmi fogyasztót nem büntetnék első alkalommal bör­tönnel, a terjesztő, forgalmazó ellen viszont szigorúbban lép­nek (el. Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta a kábítószerrel kapcsolatos új büntetőjogi sza­bályozást. Ennek értelmében az alkalmi fogyasztót első alkalom­mal a törvény még nem fenyegeti börtönnel. Alkalmi fogyasztók Korábban szinte ugyanúgy büntették a kábítószer-fogyasz­tót, mint a terjesztőt vagy forgal­mazót. A statisztikák szerint a régi, szigorúbb törvény sem csökkentette hazánkban a kábí­tószer-fogyasztást. - A liberali­zált drogtörvény a büntetőjogtól az egészségügy felé tereli a kér­dést - mondta Farkas Kornélia, a szegedi drogambulancia jogásza. Az alkalmi fogyasztók választ­hatják a féléves gyógykezelést, amit ha nem teljesít, tovább foly­tatódik ellene a büntetőeljárás. A drogambulanciák legfonto­sabb szerepe a másodlagos meg­előzésben rejlik. Főleg a 15-19 éves korosztállyal foglalkoznak. Felmérések szerint a fiatalok el­sősorban önértékelési zavaraik, belső szorongásaik miatt nyúl­nak a füves cigi, vagy a tű után. Az ambulanciákon ezeket a problémákat keresik meg, így esélyt adnak az újrakezdésre, ugyanis szakértők szerint a bör­tön nem old meg semmit. A büntetőjogi törvény módosí­tása kapcsán Heidrich Gábor, a Szegedi Táblabíróság elnöke úgy nyilatkozott, hogy még nem lehet felmérni, milyen hatással is lesz ez a bíróságok munkájára. Korai lenne jóslásokba bocsátkozni, a jogszabály alaposabb ismerete Belövés. Illusztráció: Schmidt Andrea nélkül - fogalmazott a táblabíró­ság elnöke, aki hozzátette: kábí­tószeres ügyekben eddig sem kel­lett sokat tárgyalni. Lőrinczy Györgytől, Csongrád megye főügyészétől megtudtuk: az ügyészségeknek már több munkát adtak a kábítószer hasz­nálata miatt indított rendőrségi eljárások, ám a büntetőjogi tör­vény korábban is lehetőséget nyújtott az úgynevezett elterelés­re, vagyis arra, hogy a kábító­szer-élvezők választhassák bün­tetés helyett a gyógykezelést. Amennyiben pedig a cselekmény társadalomra veszélyessége cse­kély volt, az ügyészég megrovás büntetéssel zárta le az ügyet. Nincs visszafogó hatása - Arra a kérdésre, miszerint mennyiben fog változni a helyzet ügyészi szempontból a törvény­módosítás után, most még nem tudok válaszolni. A törvényjavas­lat az elmúlt hónapokban annyi módosításon ment át - miként arról a sajtóból értesülhettünk hogy alaposabb elemzésre csak a törvény szövegének pontos isme­retében vállalkozhatok majd ­mondta Lőrinczy György. Krajkó Zoltán ügyvéd sokszor képviselt kábítószer-fogyasztással vagy -terjesztéssel vádolt szemé­lyeket. - A közvélemény előtt rosszul állították be az új tör­vényt, sokan úgy tudják, hogy most már szabad kábítószert fo­gyasztani. Ez persze súlyos téve­dés - mondta. Szerinte a gyakor­latban nincs visszafogó hatása a büntetésnek. Ráadásul a szabad­ságvesztés épp az ellenkezőjét váltja ki, a börtönben csak tovább romlik a fiatal esélye a normális élethez. A legfontosabb, hogy az alkalmi fogyasztást nem büntetni kell, hanem gyógykezelni. A tár­sadalomra pedig nem a fogyasztó a veszélyes, hanem a terjesztő. Sokkal emberibb Hasonló véleményen van Rényi Miklós ügyvéd is. - Nem a bünte­tés, hanem a megelőzés a cél, hi­szen egy életre tönkre teheti a bör­tön azt, aki életében egyszer pró­bálta ki a kábítószert - nyilatkoz­ta. Az új drogtörvényt sokkal em­beribbnek találja, mint a koráb­bit. Ha rajta múlna, kibővítené a drogambulancia lehetőségeit is: nagyobb súllyal venné figyelem­be, ha sikerrel kezeltetné magát a páciens, csökkentené a bünteté­sét, vagy el is engedné. A lényeg, hogy teljesen kigyógyuljon. Re­méli, hogy a törvénynek köszön­hetően kettéválasztják a fogyasz­tó és az értékesítő szerepét. B. Z.-K. T. Beleszólhatnak a döntésekbe a legnagyobb befizetők Hová gurulnak az adóforintok? A költségvetés február 14-i közgyűlési meg­szavazása előtt találkozott a szegedi vá­rosvezetés a gazdasági élet meghatározó személyiségeivel. A szegedi városvezetés szeretné visszaadni polgárai érdekeltségét a jó döntésekben. Ez volt az apropója annak, hogy a 2002 októbe­rében megválasztott új városvezetés év eleji találkozóra hívta a gazdasági élet mintegy száz, meghatározó cégének képviselőjét teg­nap délutánra a városháza dísztermébe. Botka László polgármester fontosnak tar­totta azt hangsúlyozni, hogy még a költség­vetés elfogadása előtt szeretett volna bemu­tatkozni az új városvezetés, hogy a legfonto­sabb kérdésekről megismerje azoknak a véle­ményét, akik a mintegy 5 milliárd forintos helyi iparűzési adó felét befizetik a város kasszájába (a város költségvetése 40 milliárd, az adóbevétel 88 százalékát a helyi adó teszi ki). A cél az, hogy a döntések előkészítésébe bevonják az érdekelteket, s együtt határozzák el: mire költsék az adófizetők pénzét. A város költségvetésével kapcsolatban Bot­ka elmondta: jelenleg a többi nagyvároshoz képest Szegeden a legrosszabb a helyzet, hi­szen a több mint 8 milliárd forintos hitelállo­mány fele működési hitel. A helyzet azonban a polgármester szerint kezelhető. Az előt­tünk álló esztendőnek a stabilizáció évének kell lennie, a költségvetést rendbe kell tenni, de nem takarékossági intézkedések árán, ha­nem a vagyongazdálkodás hatékonyságával. A decemberi közgyűlés, a költségvetési kon­cepció elfogadását követően valamelyest ja­vult a helyzet: kiderült, 700 millió forinttal több „központi" pénzre lehet számítani a normatívákból. A városvezetés legfontosabb feladatának tartja a munkahelyteremtést: új beruházások­kal, a helyi cégek fejlődésével. Új típusú mun­ka kezdődhet el azáltal is, hogy városi fejlesz­tési terv készül, valamint megalakul a szegedi EU-integrációs bizottság. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester nagy horderejű lé­pésként jelentette be: a város a jövőben nem i jg ht ikt r ' 1 l- ** \ ^^^hf jjm LS l'jS ri Is | A város legtöbb helyi adót fizető cégeinek képviselői. Fotó: Schmidt Andrea szed be helyi adót azoktól a vállalkozásoktól, amelyek árbevétele nem éri el a 2 milhó forin­tot. Ezzel a döntéssel 120-140 millió forint maradhat az adófizetők zsebében, amellett, hogy mintegy 150 millió forinttól az eva beve­zetése miatt esik el az önkormányzat. Noha a gépjárművek után fizetett súlyadóval kapcso­latban kedvezőtlen a polgárok számára, hogy a katalizátor egységes 50 százalékos kedvezmé­nye helyett 20-30 százalékos sávokat alakított ki a törvényhozás, de a gépjárműadó 2003-ban már teljes egészében az önkor­mányzatnál marad. Kozma József általános és Nagy Sándor vá­rosfejlesztési alpolgármester a további fej­lesztési irányokról tartottak tájékoztatást. Arról, hogy a Belvárost követően a külső ke­rületekre is sor kerül beruházásokban, az egészségügynek a központi normatívák mel­lett helyi erőből 250 millió forintot juttatnak gépvásárlásra, s hogy folytatódik a közterüle­tek megóvása, az Anna-fürdő rekonstrukció­ja. A város azt is felméri, a meglévő ipari par­kokban mekkora telephelyeket kínálhatnak befektetőknek. A hozzászólásokból az derült ki, a Mars tér mielőbbi rekonstrukcióját, a logisztikai köz­pont kialakítását, az idegenforgalom élénkí­tését, a dorozsmai nagybani piac áldatlan kö­rülményeinek megoldását várják mielőbb a legnagyobb adózók. FEKETE KLÁRA Drogszigor BÁTYI ZOLT/lN Talán túl sokáig hittük, hogy miránk, kelet-európai magyarokra nem támad a kábítószer. Néztük az amerikai alvilág hétköznap­jairól szóló hollywoodi produkciókat, s azzal hitegettük magun­kat, hogy ami Chicagóban megtörténhet, az Kőbánya-alsón, plá­ne egy vidéki városban teljességgel kizárt. Még hogy tűvel szurkál­ják magukat a mi gyerekeink•' Meg tablettáktól szálljanak el, amikor le is ihatják magukat ? Ugyan, kérem - legyintgetett mifelénk évtizedeken át szülő, ta­nár, rendőr és politikus, hogy aztán a döbbenettől kijózanodva lássuk a kábulatot. Magyarország előbb tranzitútvonal lett, ké­sőbb már a drog helybéli fogyasztását sem tagadhattuk, ma pedig nincs az a kétbalkezes nebuló, aki egy kis extasyra vágyva ne tud­ná egy órán belül beszerezni a hőn áhított adagot. Mondom - talán túl sokáig ringattuk magunkat hamis illúziók­ban. Ezért ácsorgunk még most is oly tanácstalanul, ha arra kell választ adnunk, mégis, miként neveljük kábszer nélküli életre gyerekeinket, s miként büntessük azokat, akik terjesztik, fo­gyasztják a narkót. Legyünk talán roppant szigorúak, s zárjuk du­tyiba azt a tinilányt is, aki életében először nyúlt marihuánás ci­garetta után 1 Vagy higgyük el, hogy jobb némi engedékenység, s ha gyógyítást ajánlunk börtöncella helyett, kevesebben lopkod­nak forintokat drogra a mama pénztárcájából • Nos, éppen ezen folyik az ádáz vita parlamentben, tantestületi üléseken, rendőrségi razziákra készülve, s persze a családi asztal mellett is. A kérdés - úgy tűnik - egy időre újfent eldöntetett. A sokszor Európa legszigorúbb drogtörvénynek tartott magyar sza­bályozás bizonyos pontokon enyhült, ám a mindenki által hón áhított passzus, miszerint az ifjúságot fertőző díletekre igenis sú­lyos büntetés várjon, nem hiányzik az új rendelkezésből sem. Sőt: még bővebben mérheti a bíró az éveket, ha az kerül szóba, mit érdemel az a bűnös, aki gyerekünket narkóval kínálgatta. Ám azt senki nem hiheti, hogy csupán törvényi szabályozással megállíthatjuk a drogrohamot. Erre figyelmeztetnek Mádl Ferenc köztársasági elnök szavai is, aki azt mondja, az állam és a szülők mellett mindenekelőtt az iskolák, kollégiumok, nevelőotthonok vezetőinek, pedagógusainak kell tevékeny részt vállalni a drog el­leni küzdelemben. Mitagadás, igencsak népes hadsereget kell hát a drogháborúba küldenünk. De a tét sem kicsi. S ne feledjük, túl sok csatát elve­szítettünk már ahhoz, hogy újfent legyintgetésekkel intézzük el ezt a küzdelmet. Pesten emeltek vádat a volt makói képviselő ellen Dán ártatlannak tartja magát Dán János továbbra is ártatlan­nak tartja magát. A volt kisgazda képviselő ellen fővárosi lakás­bérlete ügyében indított újra el­járást a Fővárosi Főügyészség. Vádat emelt Dán fános ellen a Fő­városi Főügyészség. Mint a Nép­szabadság tegnapi száma közölte, a makói térség volt kisgazda or­szággyűlési képviselőjét folytató­lagosan, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalással, va­lamint magánokirat-hamisítással vádolják. A vádirat szerint Dán János 1998 májusa és 2002. júli­us 31. között közel 1,6 millió fo­rint kárt okozott az Országgyűlés Hivatalának azzal, hogy olyan la­kás bérletéről szóló számlákat nyújtott be a hivatalhoz, amely­ben nem is lakott. A vádirat a Pes­ti Központi Kerületi Bíróságra ke­rült, ahol egyelőre nem tűzték ki a tárgyalást. - Továbbra is ártatlannak tar­tom magam; egy fillért sem vet­tem fel jogtalanul, így kizárt, hogy vétkesnek találna a bíróság. Meggyőződésem, hogy politikai okokból indították ellenem an­nak idején ezt a lejárató hadjára­tot - felelte kérdésünkre tegnap Dán János. Ennél többet nem kí­vánt nyilatkozni az ügyről. Korábban a képviselő lapunk­nak azt mondta, a lakásbérletügy kirobbantása előtt felhívta egy akkori vezető kormánypárti poli­tikus, és azt mondta neki: „ami most történni fog veled, azt ne vedd komolyan." Ez 2001 de­cemberében történt, akkoriban, amikor Polt Péter legfőbb ügyész Dán mentelmi jogának felfüg­gesztését kezdeményezte, mond­ván: alapos a gyanú, hogy a ma­kói képviselő fiktív lakásbérleti számlákkal igazolta az ország­gyűlés hivatalánál, hogy Buda­pesten lakást bérel. Miután a parlament nem függesztette fel Dán mentelmi jogát, nem indul­hatott meg a vele szemben kez­deményezett eljárás sem. Dán korábban azt mondta, vi­déki képviselőként szüksége volt a bérelt lakásra, ez járt is neki, hi­szen várható volt, hogy a hosszú­ra nyúló ülések után nem mindig tud hazajutni Makóra. Igaz, a le­hetőséget végül nem használta ki, mert amikor csak tehette, haza­ment. Dán úgy tudja, a mostani képviselőknek már nem kell számlát adniuk az albérletükről; s ez is az ő ártatlanságát igazolja. Hiszen ilyen alapon hozzá hason­lóan a vidéki képviselők zöme el­len eljárást lehetett volna indítani az előző ciklusban. Szerinte egy­értelmű, hogy a kisgazdapárt el­lenfeleinek az volt a célja, hogy őt lejárassák. Sikerült is; ezt mutatja a legutóbbi választás eredménye. B.A. Egyetemi kutatók az ipari parkokról Könyv jelent meg a szegedi ipari parkokról, a helyi egyetemi kutatók tollából. A szegedi tudományos műhely munkatársai többek között a regionális és kistérségi politika, az innováció, a kollektív tanulás, az EU-csatlakozás követelményei, a kis- és középvállalkozás tapasztala­taival foglalkoznak. A kötet szerkesztői az infrastruktúra fejlesztését elengedhetetlennek tartják, a szegedi és a térségi iparfejlődés érdeké­ben. Az ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesz­tés, innovációs folyamatok című kötet a JATE könyvkiadó gondozá­sában jelent meg és már kapható a szegedi könyvesboltokban. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom