Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-15 / 12. szám

4 •AKTUÁLIS» SZERDA, 2003. JANUÁR 15. A statikusok nem aggódnak A tetők egyelőre bírják a havat A háztetőket a vastag hóréteg, vagy a régi házak padlásait borító több centiméteres hó egyelőre nem veszélyezteti. A szakemberek szerint a tetőket megfelelően nagy terhelésre méretezik, de a padlásról a havat célszerű még az enyhülés előtt kihordani. MUNKATÁRSUNKTÓL Az épületek teherhordó szerkezetének tervezésénél lapos, vagy majdnem lapos tetők esetében körülbelül hetven centiméteres hóréteggel számolnak - tájékozatott Lakatos László statikus mérnök, aki elmondta: az előírások idővel szigorúbbak, óvatosabbak lettek, ennek ellenére a régi lakóépületeknél sem okoz gondot a tetőn összegyűlt hó. Leggyakrabban harminc- és hatvanfokos hajlásszögűek a háztetők, ezeket pedig kevésbé veszi igénybe az ilyenkor jellegzetes túlsúly. Az előtetők, vagy a nagy felületű könnyűszerkezetes csarnokok teherhordó szerkezeteinek tervezésénél viszont már elsődleges tényező a hó - mutatott rá Lakatos László. A statikus huszonöt éves tapasztalata szerint szinte soha sem válik veszélyessé a tetőre nehezedő hóréteg. Öregebb házaknál, szeles időben a porhó könnyen összegyűlik a padlástérben, ha a cseréplécek alá nem feszítettek fóliát. Mivel ilyen házaknál a padlástérben ugyanolyan hideg van, mint kinn, ez inkább enyhüléskor, olvadáskor lehet veszélyes figyelmeztet az építészmérnök. Weintrager Adolf elmondta, hogy a betonfödémmel, beton járóréteggel készült házaknál a víz általában nem okoz károsodást, korábban pedig olyan anyagokat - például agyagot használtak a födém feltöltésére, ami képes megakadályozni a beázást. Régi födémen természetesen átszivároghat a hólé, beázhat a lakás és így károsodhat a faszerkezet is, ha nem hordják le még időben a padlásról a havat. Mivel óriási költséggel jár, csak a behulló hó miatt nem érdemes megbontani a tetőszerkezetet-és utólag fóliázni, ezt fölújításoknál célszerű elvégezni - összegezte tanácsait Weintrager Adolf. Kopasz Gábor: a teherfuvarozásban nem okoz pánikot a hideg és a hó A kamionok elérik a célt Várakozó kamionok a dorozsmai terminálon. Fotó: Gyenes Kálmán A nemzetközi kamionforgalomban egyelőre nem okozott fennakadást az Európa-szerte rendkívül hideg, havas időjárás. A megyéből induló kamionok kivétel nélkül célba értek. A tegnapi, Szegeden hulló ónos csőnek persze senki sem örült. Csongrád megyéből naponta számtalan kamion indul Európa szinte valamennyi országába, dc - mint Kopasz Gábortól, a megye egyik legnagyobb kamionos cégének, a Tisza-Express Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk - a kamionos világban korántsem okoz akkora pánikot a hóesés, mint az alföldi településeken. - Munkatársaink egész Európát járják, így például Skandináviában, vagy az osztrák hegyek között már hozzászoktak ahhoz, hogy ha tél, akkor hó, hideg és jég. A téllel járó várható nehézségekre pedig minden esztendőben alaposan felkészülünk. Cépparkunk szerencsére kiváló, s a mi sofőreink soha nem felejtik otthon a hóláncot, a lapátot sem, mint ahogy arról is gondoskodnak, hogy ne fagyhasson be az ablakmosó folyadék sem. De így tesz szerintem a kamionosok döntő többsége, hiszen olyan tapasztalt pilótákról és fuvarozó cégekről van szó, akiknek a kamionozás, a világ járása a megélhetést biztosítja. Kopasz Gábor elmondta azt is, egyetlen járművük nem ragadt a hó fogságában, de persze a hóesés, a felfagyott utak miatt természetesen a kamionosok is óvatosabb vezetésre kényszerülnek, lassabban tudnak teljesíteni egy-egy fuvart. Ám ez sem mindig jellemző, ugyanis Nyugat-Európában, ahova legtöbb szállításukat bonyolítják, jóval szervezettebben gondoskodnak a hóeltakarításról, mint Magyarországon. B.Z. Autóba akadt a trolibusz Trolibusz koccant az egyik parkoló autóhoz a szegedi Attila utcában. A karambol miatt fél óráig hiába várták a Széchenyi téren az 5-ös és 9-es trolikat. Egy jégbuckán megcsúszó trolibusz olyan szerencsétlenül koccant a szegedi Attila utcában egy parkoló autóhoz, hogy a két jármű összeakadt, s szétválasztásuk közel fél óráig tartott. A baleset hétfő délután történt, s amíg a szerelők dolgoztak, a Mars tér irányából nem mehettek tovább a Széchenyi tér felé az odaérkező trolik. Közben a Deák Ferenc utcából folyamatosan jöttek Felsővárosról a 9-es járatok: a szemközti, százforintos bolt előtti megállóban egy utas éppen kilenc 9-es trolit számolt meg. Az Attila utcai trolidugó elhárítása után a közlekedés is helyreállt. A hétfői kemény fagy idején ez volt a legjelentősebb zavar a troli- és villamosközlekedésben. A kocsik jól bírták a megpróbáltatásokat. Szabó Péter, a Szegedi Közlekedési Társaság osztályvezetője elmondta, hogy vasárnap éjszaka készítették föl a trolikat a hajnali indulásra. Bekapcsolták a kocsik gyengeárammal működő szerkezeti egységeit, s a remízben melegen tartották a járműveket. így a fagyra különösen érzékeny légrendszer (amely az ajtókat is működteti) hajnalban nem mondta föl a szolgálatot, a kocsik üzemkezdetkor beállhattak a forgalomba. A nagy hideg azonban később mégis megtette hatását: délelőtt 9 óra tájban néhány troli levegőrendszere annyira lehűlt, hogy a kocsikat le kellett állítani. Szerencsére a járműpark jelentős többsége dacolt a mínuszokkal, s a közlekedés folyamatos maradt. NY. P. A települések remélik, a hóeltakarítás költségeihez hozzájárul az állam Egy hét alatt elfogyott az egész éves keret Szegeden és a környékbéli településeken az elmúlt tíz évben nem került annyiba a hóeltakarítás, mint az elmúlt egy hét alatt. Néhány önkormányzat állami segítségre számít. Már meghaladta a március 15-ig hóeltakarításra előirányzott keretösszeget a védekezés költsége Szegeden - tudtuk meg Serege Jánostól, a közterület-fenntartási kht. igazgatóhelyettesétől. Erre a célra 25 millió forintot fordíthat a társaság, ezzel szemben a becslések szerint eddig közel 30 millió forintot költöttek az önkormányzati utak takarítására. A munkát 35 géppel külső vállalkozók segítették, ennek költsége eddig tízmillió forint, a kht. pedig körülbelül 20 millióért javíttatta, készítette fel a saját gépeit és szerzett be sós homokot. Az utakon az önkormányzat f6 gépével együtt egyszerre olykor ötvenegy jármű dolgozott az utak hómentesítésén. Alkalmanként 6-700 ezer forintba került, hogy a kht. 80 saját dolgozóját 160 hómunkás segítette. A társaság három alkalommal foglalkoztatott rendkívüli hómunkásokat. Serege János hozzátette: pontosan csak azután tudják megállapítani, mennyibe került a védekezés, amikor a közterület-fenntartási kht.-hez beérkeznek az alvállalkozók számlái, illetve összesítik a belső költségeket is. Deszken 450 ezer forintot vitt el a havazás. Három gépet bérelt az önkormányzat vállalkozóktól, valamint hómunkásokat is fogadtak a múlt héten. A költségek jóval meghaladtak a hóeltakarításra félretett keretet, így máshonnan kell kigazdálkodni a pénzt. Kisteleken is át kell csoportosítani a költségvetést, mert mintegy kétmillió forintba került az utak tisztítatása. Nyolc gép folyamatosan takarította város útjait. Az önkormányzat - több településhez hasonlóan - központi támogatást kért a hószámlák rendezésére. Balástyán konkrét összeget még nem tudnak, de biztosan többe kerül, mint egymillió forint. Itt a legnagyobb gondot az okozta, hogy a lakosság kétharmada külterületen él, ahol a dűlőutakat kellett letakarítani. Röszkén évente 100-150 ezer forintot különítenek el az önkormányzati költségvetésben hóeltakarításra. Az idén azonban megtízszereződött az ez irányú kiadás. A 1,5 millió forintot a település fejlesztésére szánt összegből veszik el. Rúzsán az elmúlt húsz esztendőben nem kellett annyit fizetni a hóeltakarításért, mint az idén. A pontos összeg még itt sem ismert, de az öt gép és a tizenkét hómunkás költsége több százezer forint. Csengelén csak a két önkormányzati tulajdonban lévő két hótúró heti tankolása meghaladta a 300 ezer forintot. Pusztamérgesen saját készítésű tolólapáttal felszerelt traktorok küzdöttek a hóval. A községhez sok tanya is tartozik, ahová a munkagéppel vitték be a friss kenyeret és az ebédet. A polgármesteri hivatalban most összegzik a kiadásokat. Öttömös önkormányzatának félmillió forintjába került a hóeltakarítás. A nyári útkarbantartásokra félretett pénzt fordították erre a célra, így az idén központi támogatást kell igényelniük a külterületi dűlőutak rendbetételére. Sándorfalván egymillió forintot fizettek ki a tizenegy gép üzemeltetésére, valamint a tíz hómunkás bérére. Üllésen 15 önkéntes és 5 traktoros ingyen dolgozott az utakon. így is 500 ezer forintot kellett elvonni az utak felújítására szánt összegből. Mórahalmon a hóeltakarítás kétmillióba került, a pénzt az önkormányzat működési költségvetéséből előlegezték meg. Az összeg pótlása csak pályázati úton lehetséges. Zákányszék útjainak takarításában nyolc gép vett részt. Itt is jóval meghaladták a tervezett kiadást, mintegy 800 ezer forintot vitt el az elmúlt heti havazás. K. B.-K. T. Hólapátolás. A tél eddig nagyon sokba került. Fotó: Schmidt Andrea Európában és Amerikában is ismert a városunkban kitenyésztett galambfajta Szegedi magasszálló keringők A szegcdi magasszálló keringőt tartó galambászok nemrégiben klubkiállítást rendeztek. A városunk nevét viselő galambok között a helyi tenyésztők madarai győzedelmeskedtek. A Szegedi Magasszálló Keringőt Tenyésztők Fajtaklubja országos fajtaklub kiállítást rendezett Szeged-Tápén, a Dráva utcai galambászszékházban. A kiállításon, amelyen oklevelet és serleget kapott a fajtagyőztes hím és tojó, a legszebb fiatal és a színgyőztesek, a szegedi galambászok madarai győzedelmeskedtek. A bírálóbizottság tagjai, Nagy Árpád vezetőbíráló, Fackelmann János és Szűcs Imre nemcsak a fajta névadó városából érkezó nevezőket, hanem vásárhelyi, kunszentmártoni, szentesi, csongrádi, sőt pécsi és répcelaki galambokat is értékeltek. Különlegessége a találkozónak, hogy a fajtaklubok közül a magasszálló keringőt tenyésztők neveztek legnagyobb számban klubjuk versenyérc: idén 369 nevezés érkezett. A szegedi Hajós Ferenc sárga szívhátú hímje kapta a kluhgyőztesnek járó kupát. A szintén szegedi Lovászi István örvös tojója is e címmel gazdagodott. A tápéi Gerle utcában lakó Szűcs Imre fehér párja nyerte a fiatal győzteseknek járó díjat. - Még a törökökkel együtt került Magyarországra a magasszálló keringők elődje. Különlegességük, hogy kis tollfésű van a fejükön, 20-25-en csapatban szállnak a ház körül olyan magasra, hogy végül már nem is láthatók. Jókedvükben táncolnak, máskor meg mintha lebegnének a levegőben. Nem véletlen, hogy Európa-szerte, sót Amerikában is ismert ez a szegedi fajta - mondta a sikeres szegedi galambász. W.A. Szűcs Imre és egyik kedvence. Fotó: Miskokzi Róbert