Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-30 / 302. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2002. DECEMBER 30. Elvesztek az ecser-dónátosok reményei Jogerősen mutattak fityiszt A felszámolás alatt álló csere­bökényi Ecser-Dónát Szövetke­zet tagjai bírósághoz fordultak, mert úgv vélték, ők is jogosultak a vagyonnevesítés szabályai sze­rint a külső üzletrészek után járó juttatásra, ami összesen több mint százmillió forintot tett ki. A jogerős ítélet szerint azonban követelésüknek nincs alapja. A nagy múltú Szentes környéki Termál Szövetkezet, mely a vidé­ken a legnagyobb taglétszámmal és a legnagyobb földterülettel rendelkezett, a rendszerváltás idején, az anyagi nehézségek kö­zepette csak úgy tudta felvenni a továbbéléshez szükséges hitelt a Kereskedelmi és Hitelbanktól, hogy szétvált. Négy részre osz­lott. A Termál szétválása után létrejött három gazdasági társa­ság esetében a jogosultak meg­kapták a külső üzletrészekről szóló igazolásokat, valamint a juttatásokat. Ám a megyei bíró­ság megállapítása szerint - egye­dül az egyik utód, az Ecser-Dó­nát Szövetkezet esetében - kivá­lás történt, így a létrejött új tár­saság új típusú szövetkezetnek számít, tagjai kiesnek a vagyon­nevesítésre jogosultak köréből. A tagok közül százan jelentek meg júniusban a szövetkezet cse­rebökényi irodájában, s próbál­ták igazukat - mármint, hogy nekik is jár a külső üzletrészek értéke - elfogadtatni Molnár Ist­ván felszámolóbiztossal, vala­mint Móra lózsef megbízott szö­vetkezeti vezetővel, aki korábban elnöke volt a társaságnak. A gyű­lésen elhangzottak szerint „jog­szerűtlen módon" kerültek alá­írások az alapítást igazoló ívekre, erre említett akkor példát Bődi Szilveszterné és Lukács Imre. A megszólított vezetők viszont ar­ra emlékeztették a cserebökényi Százötven szövetkezeti tag a külső üzletrészek utáni jussát követelte - hiába. Fotó: Tésik Attila gazdákat, hogy az összegyűlt plé­num nem kompetens már dön­teni e kérdésben. A szövetkezet­ben tíz esztendeje nem tartottak közgyűlést, melyet a tagok is ösz­szehívhattak volna. A régóta hú­zódó tisztázatlan és megoldatlan szituációban néhányan bíróság­hoz fordultak, annak reményé­ben, hogy követelésük elismerte­tése a többiek számára is ered­ményt hoz. A külső üzletrészek után járó összes vagyon, melyre a volt tagok igényt tartottak vol­na, több, mint százmillió forint. Elsőfokon a szentesi városi, má­sodfokon a Csongrád Megyei Bí­róság utasította el keresetüket, az utóbbi ítélet már jogerős. A százötven szövetkezeti tag keresete arra hivatkozott, hogy a korábbi Termál Szövetkezet négy részre oszlása az ő esetükben is szétválásnak minősül, és a létre­jött új társaság nem új típusú szövetkezet, tehát beleesik a va­gyonnevesítés körébe. A felpere­sek elsősorban tanúkkal kíván­ták bizonyítani igazukat. A bírói indokolás azonban arról szólt, hogy a jog szigorú értelmezése szerint egyértelműen kiválásról van szó, melyet ennyi idő után vitatni nem lehet, a cégbírósági bejegyzés alaposságát megkérdő­jelezni szintén nem lehet. A felperesek a jogerős bírói íté­let után még egy jogorvoslati le­hetőséggel élhettek volna: felül­vizsgálati kérelmet adhattak vol­na be a Legfelsőbb Bírósághoz. A cserebökényi gazdák azonban úgy döntöttek, Pestre már nem mennek pereskedni. Az alperes képviseletében Mó­ra (ózsef, aki a vitatott jogi aktus idején vezető szerepet töltött be a szövetkezet élén, úgy nyilatko­zott lapunknak: rendkívül saj­nálja, hogy a tagok munkájának értéke ilyen módon kárba ve­szett. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok értel­mezése nem adja meg a szövet­kezetnek a lehetőséget, hogy a volt tagok igényeit teljesítse. A követelők közül néhányan ­köztük Boros Ernő - felkeresték Farkas Sándor országgyűlési kép­viselőt is panaszukkal. Farkas három hete levélben fordult a földművelésügyi miniszterhez, melyben kifejtette, hogy indo­koltnak tartja a külső üzletré­szek után járó juttatások kifize­tését, s kérte a minisztert, hogy járjon el ebben az ügyben. Papír­forma szerint legkésőbb tizen­négy nap múlva kellett volna vá­laszt kapnia, azonban ez eddig nem érkezett meg. BLAHÓ GABRIELLA Meszlényi László és a Musica Variante koncertje Karácsonyi dallamok A Meszlcnyi László vezette Musica Parlante Kamarazenekar a Tisza Szállóban rendezett bérletes koncertjén különleges kará­csonyi hangulatú programmal kedveskedett közönségének, amely népszerű, szinte slágerdarabok mellett ritkán hallható csemegéket is tartalmazott. Az est két kiváló szólistája, Dér Krisztina énekművész és Ianuj Anna blockflöteművész az éneklő angyalok és furulyázó pásztorok egy-egy küldöttének tűnhetett. A két félidő műsora ugyanazon rend szerint alakult: egy nagy, oratórikus műből néhány tétel kiemelése után con­certo következett, majd egy vonószenekari darab. Első művekként a mindig élményszerű Händel Messiásának, majd Esterházy Pál Har­moniae caelestis című hosszú zenefolyamának négyes csokrokba vá­logatott tételeit hallottuk. Dér Krisztina sallangmentes egyszerűség­gel énekelt ezekben a számokban; a dallam, a tiszta hangzás vezette. Magától értetődő természetességgel formált érzékeny zenei fordula­tokat és ritmikus lendületű részeket egyaránt. A két versenymű különböző alakjait mutatta meg a barokk korban rendkívül változatos concerto műfajnak. Az első közülük egy kama­raconcerto volt Alessandro Scarlattitól, amelyben a furulyához mind­össze két hegedű társult a csembaló és cselló kíséretével, fanuj Anna technikailag perfekt, zeneileg meggyőző, és előadásmódban, színpadi jelenlétben is különleges szólóját sajnos néha kicsit elfedték a muzsi­kustársak. Gyönyörű szép volt a furulya és a hegedű duettje, amely egy teljes tételét adta ennek az élvezetes zeneiségű műnek. A Vivaldi Tél mindenki számára ismerős zenéje ezúttal hegedű he­lyett furulyán szólalt meg. Annak ellenére, hogy ez a darab köztudo­másúan zenekari concerto, kevésbé volt zavaró a halk hangú - mint a karmester műsorközlői minőségéhen hangsúlyozta: „édes szavú" (fa­luto dolce) - hangszer és a zenekar „erőbeli" különbsége. A stílust re­mekül birtokló szólista gyönyörködtetően szabad, finom megoldásai, jeges hangszínei és viharzó gesztusai mellett a zenekar is szépen és „tüzesen" kísért ebben a fázós zenében. A vonószenekari müvek között elsőként egy lendületes Vival­di-szimfóniát játszott el a Musica Parlante, majd a záró szám az el­maradhatatlan Karácsonyi concerto volt Corellitől. A zenekar külö­nösen a lendületes tételekben csillogtatta meg tudását, ízes ritmusai­nak egyöntetű mozgása a karmestert is dicséri. ILLÉS MÁRIA St. Martin koncertje A sokak által kedvelt, népszerű szaxofonművész St. Martin és zenekara ad koncertet ma este 7 órától a Szegedi Nemzeti Szín­házban. • A nemzetközi könnvűzenei életben is elismert előadó leg­újabb best of lemeze - amelyen az elmúlt tíz évből származó vá­logatás mellett 3 új dal is szere­pel - nemrégiben jelent meg, s máris nagy siker. Bunyós, ha bulizik Erdei Madár énekel a Cocktailban Szegeden, a Cocktail Dance Clubban szilveszterezik szen­tesi menyasszonyával, Boros Edittel Erdei „Madár" Zsolt. Az Universum félnehézsúlyú veretlen kisvilágbajnoka, a sportbarátok körében igen kedvelt Erdei Zsolt az év utol­só éjszakáján kötetlen beszél­getésre várja a sportrajongó­kat, sőt még egy-két dalt el­éneklésére is vállalkozik. A bulihangulatról rajta kívül a szegedi kötődésű Joshiva együttes gondoskodik, de lesz topless és sztriptízshow is. A belépőkkel mobiltelefonokat és egész éves VIP belépőket le­het nyerni. Az idősebb Posta hívta a társulathoz Bartók: autószerelő és színjátszó A taxis Bartók Gyurinak - akivel jó barátságot tart fenn - csak névrokona Bartók Lajos, akit a csongrádiak többsége autósze­relőként tisztel, vagy a Csongrádi Színtársulat jeles tagjaként. Nemrég, Adácson kitüntették. Az járt a fejemben, amikor nemrégiben a „Kolombuc tojásá"-ban (Ka­rinthy Frigyes népszínmű-paródiájában) láttam, hogy ez az ember, akinek szolid polgári foglalkozása van, hogyan kerül az amatőr színé­szek bohém világába? A Csongrádi Színtársulat 1998-ban alakult új­já, akkor még ő kívülről nézte, mi történik ebben a kisvárosban. - Színházi élet? - Én csak 1999-ben találkoztam Pista bácsival (az­az: idősebb Posta István nyugalmazott tanár úrral) feleségem érettségi találkozóján, ahol eléggé melankolikus hangulat volt - mondja Bar­tók Lajos -. Nekem viszont vidám az alaptermészetem. Bedobtam hát magam: elmondtam egy-két vicces verset, kedvderítő dolgokkal traktáltam a társaságot. Erre azt mondja az „öreg" nekem: „Lajoskám gyere, várunk! Színészhiány van." Nem kellett kétszer hívni. Men­tem. Azért megkérdeztem az asszonytól: „nem haragszol?" Mire ő: „nagyon jó, legalább nem a borklubba jársz". S mi volt előtte? Sorolja: 1968-ban részt vett a Ki mit tud?-on. Ké­sőbb a Petőfi- meg az Ady-szavalóversenyeken nyert. Az irodalmat szerette és szereti ma is. Szabad ideje egy részét olvasással töltötte. Színészeket utánozott, gugyerákozott meg énekelt. Vagyis környeze­tét szórakoztatta, kéretlenül is. A színtársulatot jó csapatnak tartja, ezért könnyen megragadt közöttük. A színjátszás Bartók Lajos számára azért mindössze időigényes hobbi, kenyérkereső foglalkozása ennél sokkal prózaibb. Balesetéig vállalkozó autószerelő volt, majd rokkantnyugdíjas lett, mert a gerin­ce és a keresztcsontja súlyosan megsérült, máig fájdalomcsillapító­kon él. Úgy hogy szakmáját (technikusi vizsgát is tett) csak szűk kör­ben gyakorolja, barátok, testvérek kocsiijait „gyógyítgatja". Csak könnyebb munkákkal bíbelődik. Mindössze ötvenkét éves. Egészsé­gének egy részét a szerencsétlen pillanatban elveszítette ugyan, de jó­kedvét, humorát és vidámságát nem. Amikor a Heves megyei Adácson - az ott rendezett országos amatőr színjátszó fesztiválon - nemrégiben átvette a legjobb férfialakításért járó díjat, melyet a Kolombuc tojásában a Galiléji Mózsi megformálá­sáért kapott a zsűritől, illetve a hevesi művelődési irodától a különdí­jat, azt hitte: álmodik. Miként hatott ez a váratlanul érkezett díj ? Válasza ez volt: - Nagyon örültem neki! Velem együtt mások is, mert vagy három éve járunk Adácsra, sok az ismerős. Alig győztem fogadni a gratuláló­kat. Az elismerés különben, s ez nem szerénység, a mi kis csongrádi csapatunk sikere. Nélkülük mi lennék én? BÁLINT GYULA GYÖRGY Bartók Lajos: A tapsnál is jobban örültem az adácsi kitüntetés­nek, amit Galiléji Mózsiért kaptam... Fotó: Bálint Gyula György Községháza, bérlakások, raktárak, futópálya Deszki milliók és az iparűzési adó Negyven építési telket értékesített 2002-ben a deszki önkormányzat, s nyárra tervezik 15 bérlakás átadását. A szegedi körzet egyik legdinamikusabban fejlődő te­lepülése iránt külföldi befektetők is ér­deklődnek - tudtuk meg Simicz József pol­gármestertől. Négy éve már, hogy rossz emlékű a desz­kieknek a január elsejei dátum. Ugyanis 1999. legelső napjával szűnt meg az a hatalmas iparűzési adóbevétel, amivel a Mol Rt. gazdagította ezt a települést. Akkoriban úgy tűnt, a bőség évei után, I14 nem is hét, de néhány szűk esztendő köszönt a falura, ám Deszk fejlődése azt mutatja, fölösleges volt a múlt század végén annyira aggódni. Kerékpáros turizmus - Településünk fejlődése töretlen, s ta­valy is számos új létesítménnyel gazda­godtunk - szólt falujuk 2002-es teljesít­ményéről'Simicz József. A polgármester­től megtudtuk, felújították a községházát, aminek irodáit - egy rámpának köszönhe­tően - ma már a mozgássérültek is aka­dálymentesen kereshetik fel. A községi sportcsarnok eszközeinek tárolására, va­lamint a kerékpáros turizmus elősegítése érdekében raktárépületet és kerékpártáro­lót építettek, s „bicikligarázzsal" gazdago­dott az óvoda és a szerb iskola is. Megújuló sportcsarnok A szabadidőparkban salakos futópályán gyakorolhatnak már az atlétika barátai, megújult a régi sportcentrum is, míg Csillag István gazdasági miniszter egy 15 családnak otthont adó bérház alapkövét rakta le Deszken. Ehhez a beruházáshoz a falu 95 millió forintos állami támoga­tást kapott, saját erejéből pedig 10 milli­ót biztosít a deszki önkormányzat. A vál­lakózás iránt óriási érdeklődés mutatko­zott a településen. A tervek szerint, ha minden az elhatározottak szerint valósul meg, 2003. nyarán már be is költözhet­nek a lakók. Vonzó a település Simicz József szólt arról is, hogy Deszk változatlanul vonzó településnek számít a szegedi körzetben, sokan szeretnének eb­ben a faluban letelepedni. 2002-ben 40 telket értékesítettek, 30 építési engedélyt adtak ki, s a mesterek már emelik is az új házak falait. A betelepüléseknek köszön­hetően Deszk azon kevés község közé tar­tozik, ahol nő a lakosság száma ­2003-ban a falu lélekszáma elérheti a 3300-at. Befektetők kerestetnek - Községünk további fejlődését segítheti, hogy úgy hazai, mind külföldi befektetők ér­deklődnek a deszki beruházási lehetőségek iránt. Jelenleg három vállalkozói csoporttól kaptunk ajánlatot. Egyikük százszemélyes gondozóházat építene, a másik száz főt fog­lalkoztató összeszerelő üzemben biztosíta­na munkát a deszkieknek és a környékbeli­eknek, míg a harmadik egy nagykereskedel­mi célokat szolgáló raktárközpont kialakítá­sát szeretné - mondta el Simicz József. Deszk polgármestere a 2003. évi terveket említve kiemelte: már a nyáron elkezdődhet a szennyvízelvezető hálózat kiépítése, s el­készül Deszk új rendezési terve is, amiben kijelölik, hol alakíthatnak ki újabb, közel száz építési telket az otthonteremtők szá­mára. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom