Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-17 / 293. szám

SIKER. ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2002. DECEMBER 17. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DEL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU A KEZDETI ELLENERZESEK DACARA A MAGYAROK MEGKEDVELTÉK A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOKAT Terjeszkedő mamutbirodalmak A bevásárlóközpontok, a hiper- és szupermarketek a korai ellenérzések dacára a magyar vásárlók kedvenceivé váltak. Mára a kiskereskedelmi forgalom 18 százalékát bonyolítják, s kasszáiknál tavaly összesen 640 milliárd forintot hagytunk ott. Ha a plazákat építő befektetőkre és a kereskedelmi multikra a kilencvenes évek közepétől szórt átkok „fogtak" volna, akkor most nemigen költenénk ilyen kényelmes körülmények között. Idegen tőke, globalizáció ide, hazafias hevület, zokogó sarki fűszeresek oda, a tény: a magyarok ma már fényben és csillogásban vásárolnak kiflit, mosógépet, mozijegyet és bütort egyaránt, örülhetünk, vagy fanyaloghatunk, a számok is ezt igazolják: a múlt év végén hazánkban 40 bevásárlóközpont, 44 hipermarket és 55 nagy alapterületű szakáruház működött, egytől egyig sikeresen, szép profitot termelve. Ezek együttes kiskereskedelmi forgalma 2000-ben 450 milliárd forintra, 2001-ben csaknem 640 milliárd forintra tehető, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom csaknem ötödrészét jelenti. A FŐVÁROSBAN KEZDŐDÖTT A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége közösen készített egy felmérést, amely összefoglalja a hazai kereskedelem e szegmensének helyzetét a kilencvenes évek közepétől napjainkig. A kezdeti időszakban kizárólag Budapestre koncentrálódtak az ilyen jellegű fejlesztések. Az igazi felfutás 1996-ban kezdődött, amikor öt új bevásárlóközpont - köztük a Demján Sándor nevével fémjelzett Pólus Center és az izraeli tőkéből épített, ugyancsak nagy sikerű Duna Plaza - nyitotta meg kapuit. Két esztendő múltán már 11 új bevásárlóközpont nőtt ki a földből, s 1999-től a centerek építése áthelyeződött a vidéki nagyvárosokra. A 2001 végén működő 40 bevásárlóközpontból 21 Budapesten, míg 19 vidéken üzemelt, összesen 1,1 millió négyzetméternyi alapterületen. A hipermarketek, mint a Tesco, a Cora, az Auchan és a/ Interspar megjelenése és terjeszkedése nagyjából a bevásárlóközpontokéval egy időben zajlott: 1996-ban még csak kettő, míg 2001 végén már 44 üzemelt szerte az országban. A vidéken élők pénztárcáira e területen jobban lehet számítani, hiszen az adatok szerint Budapesten és vonzáskörzetében tavaly év végén 12 hipermarket volt, míg a vidéki nagyvárosokban összesen 32. Meg kell jegyezni azt is, hogy a hipermarketek területén lévő üzletekben csaknem 800 ezer bolt és 150 étterem szolgálja ki a vevőket. A szakáruházak száma is szépen gyarapodott: talán sokan emlékeznek az első fecskére, az 1990-ben nyitott IKEA-ra, amit azóta további 54 szakáruház - a Domus-lánc, a Kika, a Praktiker, az OBI, a Baumax, a Bricostore és a Média Markt - követett. Ma már 21 szakáruházban vásárolhatnak a fővárosiak, míg vidéken 34 helyen vehetünk bútort, csavarhúzót, tévét és facsemetét. A VIDÉK VONZÁSA A bevásárlóközpontok terjeszkedése Budapest határán túl először Kecskemét felé irányult, ott létesült az első vidéki „center" Szil-Coop néven 1996-ban, majd ugyancsak Kecskemétnek jutott a második, fővároson kívüli vásárlóhely, a Central Passage, 1998-ban. Ezután érdekes szórásban települtek mind a bevásárlóközpontok, mind a nagy alapterületű hiper- és szupermarketek és szakáruházak szerte az országban. Amolyan „egy keletre, egy A legújabb hipermarket, a november végén megnyílt hódmezővásárhelyi Tesco. Fotó: Tésik Attila nyugatra" elvet tükröz az 1998-as Interspar-nyitás Debrecenben és Székesfehérváron, majd pár hónappal később a Tesco nyitása Szegeden, s ugyancsak Székesfehérváron. Miskolcot és Nyíregyházát, valamint az ország másik végét, Szombathelyet és Zalaegerszeget csak 19992000-ben érte el a hipermarket-nyitási láz, s érdekes, hogy az ország legjobb gazdasági mutatókkal, GDP- vei és kereseti viszonyokkal büszkélkedő északnyugati végében csak tavaly nyitott Győrben és Sopronban a Tesco. A PLAZANEMZEDÉK A plazák és bevásárlóközpontok terjeszkedésének tekintetében kiegyensúlyozott az ország: a már említett Kecskemét után 1998-ban újabb plaza épült Debrecenben, Győrben és Sopronban, míg 1999-ben Pécs, 2000-ben az északi Miskolc, a déli Szeged, a keleti Nyíregyháza és a nyugati Nagykanizsa is kapott egy-egy csillogó „centert". Hogy telített-e a piac, azt nehéz megmondani. Szakértők szerint a 640 milliárdos éves forgalom mellett elférnek még újabb szereplők is, ahol örömmel hagyják ott forintjaikat a mai magyar vásárlók és a „plazanemzedékhez" tartozó, hamarosan aktív keresőkké és fogyasztókká váló gyermekeik is. KATKÓ KRISZTINA Járai kitart MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kritikák ellenére kitart amellett, hogy a jelenlegi kondíciókkal valósulhat meg a következő évi inflációs cél mondta Járai Zsigmond, a magyar jegybank elnöke. Az MNB elnöke szerint továbbra is magas a költségvetési deficit, jelentós az idei bérkiáramlás, ezért nem lehet lazítani a monetáris feltételeken, csökkenteni a kamatokat. Járai Zsigmond aláhúzta: ha a központi büdzsé hiánya 8-9 százalékos, a bérek pedig olyan mértékben nőnek, mint az idén tapasztalható volt a magyar gazdaságban, a jegybank nem követhet más monetáris politikát. Annál is inkább, mivel a világméretű recesszió Magyarországra is hat, bár a hazai gazdaság fejlődése még mindig jobban áll, mint a világ többi részének gazdasági előmenetele. Az idén egyébként a magyar GDP várhatóan 3,2-3,3 százalékkal bővül, legalábbis a jegybank szakértői ezt várják. Beruházási adókedvezmény A jövő év elejétől a 2000. január 1 -je előtti beruházásoknál a beruházás értékének maximum 75 százaléka, a 2000 utániaknál pedig 50 százaléka vehető igénybe adókedvezményként az Európai Unió konverziós gyakorlatának megfelelően - ismertette László Csaba pénzügyminiszter az EU-val kötött megállapodást. A miniszter hozzátette: érzékenyebb iparágak esetében, így például az autóiparnál a beruházás időpontjától függően a mutató 30, illetve 20 százalék. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter elmondta: a kormány arról döntött, hogy a beruházásösztönzés érdekében új adóelemeket épít be az adórendszerbe. A vállalkozók védelmében BUDAPEST (MTI) Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) úgy ítéli meg, hogy a jövő évi adótörvények különbséget tesznek a gazdasági vállalkozások között, ezért Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni mondta Szűcs György, az Iposz elnöke annak kapcsán, hogy a szövetség országos elnöksége megtárgyalta a jövő évi adóváltozásokat. Hozzátette: úgy látják, hogy az egyéni vállalkozások jövőre nem kapják meg azt a lehetőséget, hogy adómentesen képezhessenek tartalékot. Továbbá az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók jövőre sem élhetnek a minimálbér adómentességét lehetővé tevő adójóváírással. Szűcs György elmondta: azt kérik, hogy ne legyen különbség gazdasági formák között.