Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-17 / 293. szám

Kedd, 2002. december 17. A PÉNZ BESZÉL 7 Csatlakozási ötletbörze A vállalkozások EU-csatlakozásra való felkészülését segítő új fejezet indult a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján, amely www.gkm.hu címen érhető el. BUDAPEST (MTI) A weboldal elindítása a kis- és középvállalkozások (kkv) csat­lakozási felkészítése céljából kidolgozott program fontos eleme. A honlapon könnyen áttekinthető, tematikus tagolásban ol­vasható a Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról című kézikönyv, mely nyomtatott formában is megjelent. Az anyag az Európai Uniót illető egyes témakörök általános bemutatásán túl praktikus ismereteket, eljárásokat, javaslatokat, ötleteket tár a vállalkozók elé. A Kérdések-válaszok fejezet a fórumokon, konferenciákon leggyakrabban felmerült vállalkozói kérdésekre ad válaszokat. A weboldal emellett tájékoztatást nyújt a kkv-k EU-csatlakozási felkészítése céljából a GKM által szervezett budapesti és vidéki eseményekről, illetve más szervezetek, intézmények gondozá­sában megjelent uniós kiadványokról. A Vendégkönyv menü­pontban közvetlenül kérdéseket tehetnek fel a honlap látoga­tói, amelyekre a minisztérium illetékesei válaszolnak majd. JÖVŐRE 216 MILLIÁRD ÁLLAMI PÉNZ AZ AGRÁRIUMNAK Növekvő támogatás A jövő évi agrártámogatás összege megfelel az agrárgaz­daság fejlesztéséről szóló tör­vény előírásainak. Ez azt je­lenti, hogy a 2003-as támo­gatási összeg 11 százalékkal több az ideinél. BUDAPEST (MTI) Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy szakmai fórumon közölte: a mezőgazdaság jövő évi ál­lami támogatására 216 mil­liárd forint fordítható. A szak­tárca elsősorban a beruházá­sokat, ezen belül is a gép­beruházásokat és az állattartó telepek fejlesztését kívánja se­gíteni. Továbbá ösztönzi az agrárgazdaság szolgáltató szektorának teljesítménynö­vekedését. Ennek érdekében a gépberuházásokra 30 száza­lékkal nagyobb összeget kí­vánnak fordítani, továbbá a szolgáltató szektor támogatá­sát megháromszorozzák. A piaci egyensúly fenntar­tása érdekében a piaci támo­gatások nagysága 18 százalék­kal emelkedik. A jövő évi ag­rártámogatásokból kiemelt összeget kap az agrár-környe­zetvédelmi program, amely­nek forrásai megkétszereződ­nek. Az agrárrendtartási törvény módosításának finisébe érke­zett az agrárkormányzat. A tárcaegyeztetések nyomán szeretné elérni az FVM, hogy a módosított rendtartási tör­vényben szerepeljen: a me­zőgazdasági termelők számá­ra maximum 30 napon belül fizessék ki árujuk ellenértékét. Továbbá a beszerzési ár alatt ne lehessen értékesíteni az árut. A következő évben kiemelten támogatják a mezőgazdasági gépberuházásokat. Fotó: Karnok Csaba Kamarai hírek GfONC*M>MlCYI Adójogszabály-változások 2003 A CSMKIK Adó 2003 a gyakorlatban címmel előadásokat szer­vez Hódmezővásárhelyen és Szentesen. A szakmai napok előadó­ja dr. Nagy Péter, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának jo­gi osztályvezetője, aki tájékoztatást ad az szja, az áfa, az art, va­lamint a társasági adóban bekövetkezett változásokról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó főbb elemeiről az alábbiak sze­rint. • 2003. január 7. (kedd), 9 óra - Hódmezővásárhely, Tiszti­klub (Cukor u. 1.) • 2003. január 8. (szerda), 9 óra - Szentes, If­júsági Ház (Tóth József u. 10.) A részvételi díj kamarai tagoknak 3000 Ft/fő + áfa, másoknak 6000 Ft/fő + áfa. Részvételi szándékát kérjük, legkésőbb január 6-ig jelezze a kamaránál. Számvitel 2003 Január 14-én, 10 órai kezdettel számviteli szakemberek re­gisztrációja és aktuális számviteli kérdések témakörben előadást szervez kamaránk Szegeden, a Megyeháza földszinti nagytermé­ben (Rákóczi tér). Az előadó dr. Nagy Gábor nyugalmazott pénz­ügyminisztériumi főosztályvezető, ismert számviteli szakember. Részvétel tagdij- és szolgáltatási díjhátralékkel nem rendelke­ző tagok számára 3000 Ft/fő + áfa, egyéb esetben 6000 Ft/fő + áfa. A jelentkezéseket január 8-ig kérjük eljuttatni a kamarához. AZ EU KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMFELELŐSE SZERINT HAZANKSZEPEN TELJESÍTETT Miért egyenes az uborka? Mar csak nap o r a Csatlakozóra perc a csatlakozásig A7 IDŐ HALAD • ..at1 a esc lakozókhoz! MiNISZTÉRim KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Elkezdődött a visszaszámlálás hazánk európai uniós csatlakozásáig a fővárosi Millenáris Parkban, az óra ináítógombját Medgyessy Péter kormányfő nyomta meg. Fotó: MTI/Földi Imre Nyolc évig az Európai Unió kommunikációs stratégiáját irányította, több EU-s országban tartózkodott hosszabb ideig képviselőként. Jelenleg 28 országra kiterjedő kom­munikációs programért felelős. E program keretében is­merkedett meg hazánkkal, s két éve tartózkodik Ma­gyarországon Thomas Glaser, az Európai Bizottság ma­gyarországi delegációjának tanácsosa. - Hogyan értékeli, Magyar­ország mennyire teljesítette az EU szabta feltételeket? - A feltételek nem mindig voltak méltányosak, de az or­szág szépen teljesített. A csat­lakozás előtti időszakban a ki­emelt területekre kell kon­centrálni, így a csatlakozási tárgyalásokra, a vállalások tel­jesítésere, az alkotmánymó­dosításra, a népszavazásra, a tagság első évének sikeres biz­tosítására. A 2002-es ország­jelentés kedvező értékelése megerősítette Magyarország tagjelöltségét, azonban felhív­ta a figyelmet arra, hogy a koppenhágai csúcstalálkozó és a csatlakozás között további erőfeszítésekre van szükség a felkészülésben. Elsősorban az egészségügy reformja, az igaz­ságszolgáltatás megerősítése, a költségvetési hiány csökken­tése, a közigazgatás felkészí­tése, valamint a regionális és agrárprogramok tervezéséért és végrehajtásáért felelős szer­vek megszilárdítása terén. Az alkotmánymódosítás és a népszavazás két összefüggő kérdés: vannak, akik úgy gon­dolják, hogy az alkotmányt csak azután szabad módosí­tani, hogy a választópolgárok döntöttek a csatlakozásról, míg mások szerint minden­képpen szükség van az alkot­mány EU-konformmá tételé­re, bárhogy is döntsön a la­kosság. A magyar lakosság többsége mindig az uniós tag­ság mellett volt, hiszen a köz­vélemény-kutatások évek óta 60 százalék feletti támogatott­ságról számolnak be. En úgy látom, hogy nagyon kemény munkát folytatott az ország az elmúlt években. S a polgárok mintha már egy kicsit türel­metlenek lennének, ami ért­hető is, mert a kitartó és ke­mény munka gyümölcsét sze­retnék learatni. - Az EU-t a vidék szövet­ségeseként tartják számon. A magyar gazdák mégis tarta­nak attól, hogy termékeik nem lesznek kelendőek az EU piacán. - Először valamit tisztázni kell. Nem a brüsszeli irodák­ban ülő bürokraták ötletei a mezőgazdasági termékek kü­lönböző szabályozásai. A ke­reskedelmi láncok képviselői keresik fel a bürokratákat, s Thomas Glaser tolmácsolják igényeiket, ami alapján a törvényeket szabá­lyozzák. Nézzük pl. az ubor­kát. Különböző kereskedelmi láncolatok csomagolják, s ne­kik nem mindegy, hogy görbe vagy egyenes uborka kerül-e az üvegbe. Egyrészt esztéti­kusabb is az egyenes uborka, másrészt 5 darabbal több fér bele. Innentől azt gondolom, mindenkinek világos, hogy mi a befolyásoló tényező. - Hazánkban évről évre nö­vekszik a felsőoktatásban ta­nulók száma. Sok főiskolai és egyetemi hallgatónak van kétsége afelől, hogy elfogad­ják-e az ő diplomáját az EU-ban. - Az Európai Unió tagálla­mainak minisztériumai kidol­goztak egy akkreditációs el­járást, amiben rögzítették a feltételeket. S azt is rögzítet­ték, hogy milyen kurzusokat kell elvégezni ahhoz, hogy a diploma akkreditálható le­gyen. - Ez azt jelenti, ha valaki külföldön szeretne dolgozni, saját magának kell kérvé­nyeznie az akkreditálást? - Nem. Ezt országosan fog­ják elvégezni. S ha valaki a kezébe kapja a passzust, az már akkreditáltnak számít, az EU normáinak megfelelő dip­lomával rendelkezik. S kül­földön is dolgozhat vele. Arról sajnos nem tudok nyilatkozni, hogy a már megszerzett dip­lomákkal mi a helyzet. Gon­dolom, a végrehajtási folya­matban erre is odafigyelnek. S ha másként nem, továbbkép­zésekkel ezek is akkreditálha­tok lesznek. - Ön hogy értékeli, milyen hazánkban a tájékoztatás, il­letve a tájékozottság a témá­val kapcsolatban? - Az EU nem kényszer. Min­denki maga dönti el, hogy mit és mennyit szeretne tudni ró­la. Én úgy látom, Magyaror­szágon túl pesszimisták a tá­jékozottságot illetően. A mé­dia is azt sugallja, hogy a la­kosság tájékozottsága felszí­nes. Jó néhány ország csat­lakozási folyamatának voltam szemtanúja. Higgyék el, sem­mivel nem volt jobb a tájé­kozottság Ausztriában, Portu­gáliában vagy Görögország­ban. Szerintem nem is az a fontos, hogy adatokkal tömjük a lakosság fejét. Ami érdekli őket, úgyis megkérdezik. In­kább arra kell felhívni a fi­gyelmet, hogy hova fordulhat­nak, kiket kereshetnek kérdé­seikkel, problémáikkal. ÉDER EDIT EGY EVBEN SZÁZKÉT MUNKANAP VÉSZ KÁRBA A MAGYAR VÁLLALATOKNÁL Amit ma megtehetsz... A magyar vállalatoknál átlagosan a mun­kaidő 45 százaléka kárba vész, míg glo­bális szinten a kiesés 41 százalék - derül ki a Czipin and Proudfoot Consulting fel­méréséből. MUNKATÁRSUNKTÓL A társaság az idén nyolcadik alkalommal készítette el nemzetközi termelékenységi tanulmányát 10 ország 2700 nagyvállalati vezetőjének megkérdezése alapján. A ta­valyi adatokhoz képest Magyarországon 2 százalékponttal javult a munkaidő-ki­használás, de még mindig messze van a Czipin által reálisan elérhetőnek tartott 85 százalékos kihasználtságtól. A 45 szá­zalékos munkaidő-kiesés évente 102 el­vesztegetett munkanapot jelent dolgo­zónként, míg nemzetközi szinten 92 munkanap vész kárba. - Ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem dolgoznak a munkahelyükön, de nem elég hatéko­nyan töltik az időt - mondta Klaus D. Harrer, a Czipin ügyvezető igazgatója. A felmérés szerint a termelékenység­fejlesztés elsőszámú akadálya hazai és nemzetközi szinten is a nem megfelelő vezetői magatartás. A nem megfelelő ter­vezés és irányítás 43 százalékkal, a ve­zetési és felügyeleti problémák 23 szá­zalékkal csökkentik a hasznos munka­időt. A rossz munkamorál, a képesítési hiányosságok és a kommunikáció hiánya csak kisebb mértékben járulnak hozzá a termelékenység csökkenéséhez. A prob­lémák szerkezete nem mutat jelentős el­térést a tavalyi felméréshez képest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom