Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2002. NOVEMBER 2. A FATEMPL0M0K KÁRPÁTALJA EGYEDÜLÁLLÓ KINCSEI WWW.DELMAGYAR.HU kulturális gazdagság Az Ukrajna délnyugati részén fekvő megye, Kárpátalja gyönyörű vidéke, lenyűgöző kulturális öröksége, történelmi múltja, illetve a terület és lakóinak szegénysége éles ellentétben áll egymással. Ha az Ungvárra látogató vendég napnyugta után indul városnézőbe, azt látja, hogy alig lát valamit. Kárpátalja székhelye, és egyben a vidék legnagyobb kulturális és oktatási központja éjszaka teljes sötétségbe borul. A településen ugyanis alig vannak köztéri világító alkalmatosságok. A belvárosban a kirakatok, egyébként pedig az elhaladó gépkocsik reflektorai világítanak rövid időre. Az utcán néhol akkora gödrök tátongnak, hogy ha az ember nem figyel, derékig is elsüllyedhet némelyikben, és örülhet, ha komolyabb sérülések nélkül megússza az esti sétát. A 4-ES REAKTOR A közvilágítás mellett a hagyományos értelembe vett tömegközlekedés is ismeretlen a megyeszékhelyen. Hivatalos engedéllyel és kisbusszal renTécső református temploma. Fotók: Gyenes Kálmán delkező magánfuvarozók gyűjtik össze a megállókban várakozó utasokat, majd szállítják el őket. Ungvár városképének egyik meghatározó A técsői templom fakazettás mennyezete. eleme az Ukrán Drámai Tagozat monumentális épülete, amely a szocialista építő- és tervezőipar mintapéldányaként éktelenkedik a látogató szeme előtt. A helyiek nemes egyszerűséggel a csernobili atomerőművel mutatott hasonlósága miatt 4-es reaktornak nevezik. A várost körülbeiül 120 ezren lakják, közülük kilenc százalék magyar. A település neve az Ung folyó és a vár (erődítmény) összetételéből keletkezett. Ungvár közelében, a hegyek között bújik meg a helyi fiatalok, a kirándulók és turisták egyik kedvenc úti célja, Nevicke és az ottani várrom. A helyiek nem igazán kedvelik, hogy sokan hozzájuk járnak pihenni, ezért ugyanoda terelik állataikat legelészni, ahol a látogatók letáboroznak. Akciójuk azonban nem éri el a célját: jól megfér itt egymás mellett a kikapcsolódni vágyó városi ember és a legelésző, kérődző marhacsorda. BEFEJEZETLEN HÁZAK A gyönyörű környezetbe illeszkedő vár romjainak szélvédett zugaiban szívesen töltenek el egy-egy éjszakát a helyi fiatalok. Erről tanúskodtak a tűzrakóhelyek maradványai, valamint a kiürült sörös-, borosüvegek és a konzervdobozok is. Ettől a helytől nem messze, mintegy öt kilométerre pihente ki fáradalmait hétvégi házában, vagyis dácsájában Nyikita Hruscsov egykori szovjet pártfőtitkár. Az út mellett rengeteg a hatalmas, ám láthatóan jó ideje befejezetlen, félkész állapotban lévő ház. Vendéglátónk elmesélte, sokan a csempészetből A nevickei várrom kedvelt turistacélpont. próbáltak megélni, ám az igen magas infláció miatt azonnal be kellett fektetni a könnyen jött pénzt, különben „pillanatok alatt" elértéktelenedett. A csempészek elkezdtek építkezni, majd amikor már nem volt akkora biznisz az illegális áruszállítás, elfogyott a pénzük. Minden vidéknek megvannak a maga különlegességei, melyekkel nemcsak határain belül, de az egész világon büszkélkedhet. A kárpátaljai templomépítészet egyedülálló példái a fatemplomok. Ezeket az építészeti csodákat a fában gazdag vidék lakói, ácsmesterek bámulatra méltó mesterségbeli tudással, egyetlen szög nélkül ácsolták, olyan sajátos stílusban, amely csak az adott vidékre jellemző. Az ungvári várhegy oldalában 1970-ben nyitották meg a skanzent, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. Ennek legszebb épülete az 1777-ben emelt görög katolikus fatemplom. Amikor 1974-ben a skanzenbe szállították, sajnos már nem sikerült eredeti módon, szög felhasználása nélkül „összeszerelniük" a mestereknek. IGAZOLVÁNYOKAT ÁRULNAK Kárpátalja legnagyobb kiterjedésű járásának központja, Técső azzal büszkélkedhet, hogy az ott található református templom tetejét Európa legnagyobb fakazettás menynyezete borítja - a felület pontosan 198 darabból áll. A técsői piacon jól megférnek egymás mellett a pulton a gombák, a cipők, az élelmiszerek és a gyerekjátékok, valamint a különböző hivatalos okiratok, formanyomtatványok. Akadt itt egészségügyi és munkakönyv, vagy éppen ellenőrző füzet gyerekeknek. E sorok írója például egy kis kék színű ukrán nyugdíjas-igazolványt hozott emlékbe. A könyvecskéért 3 grivenyt (1 grivnya körülbelül 50 forint) kért az eladó. Illyés Gyula írja, hogy könynyű Magyarországon magyarnak lenni. De itt, a végeken, az anyaország határain túl, már jóval nehezebb. Az itt élők saját bőrükön tapasztalva érezték, érzik, és bizton állíthatják ezt. ARANYT. JÁNOS Az ungvári várhegy oldalában 1970-ben nyitották meg a skanzent.