Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2002. NOVEMBER 2. A FATEMPL0M0K KÁRPÁTALJA EGYEDÜLÁLLÓ KINCSEI WWW.DELMAGYAR.HU kulturális gazdagság Az Ukrajna délnyugati ré­szén fekvő megye, Kárpát­alja gyönyörű vidéke, lenyű­göző kulturális öröksége, történelmi múltja, illetve a terület és lakóinak sze­génysége éles ellentétben áll egymással. Ha az Ungvárra látogató ven­dég napnyugta után indul vá­rosnézőbe, azt látja, hogy alig lát valamit. Kárpátalja szék­helye, és egyben a vidék leg­nagyobb kulturális és oktatási központja éjszaka teljes sö­tétségbe borul. A településen ugyanis alig vannak köztéri vi­lágító alkalmatosságok. A bel­városban a kirakatok, egyéb­ként pedig az elhaladó gép­kocsik reflektorai világítanak rövid időre. Az utcán néhol akkora gödrök tátongnak, hogy ha az ember nem figyel, derékig is elsüllyedhet néme­lyikben, és örülhet, ha komo­lyabb sérülések nélkül meg­ússza az esti sétát. A 4-ES REAKTOR A közvilágítás mellett a ha­gyományos értelembe vett tö­megközlekedés is ismeretlen a megyeszékhelyen. Hivatalos engedéllyel és kisbusszal ren­Técső református temploma. Fotók: Gyenes Kálmán delkező magánfuvarozók gyűjtik össze a megállókban várakozó utasokat, majd szál­lítják el őket. Ungvár város­képének egyik meghatározó A técsői templom fakazettás mennyezete. eleme az Ukrán Drámai Ta­gozat monumentális épülete, amely a szocialista építő- és tervezőipar mintapéldánya­ként éktelenkedik a látogató szeme előtt. A helyiek nemes egyszerűséggel a csernobili atomerőművel mutatott ha­sonlósága miatt 4-es reaktor­nak nevezik. A várost körülbeiül 120 ezren lakják, közülük kilenc százalék magyar. A település neve az Ung folyó és a vár (erődít­mény) összetételéből keletke­zett. Ungvár közelében, a he­gyek között bújik meg a helyi fiatalok, a kirándulók és turis­ták egyik kedvenc úti célja, Ne­vicke és az ottani várrom. A he­lyiek nem igazán kedvelik, hogy sokan hozzájuk járnak pihenni, ezért ugyanoda tere­lik állataikat legelészni, ahol a látogatók letáboroznak. Akció­juk azonban nem éri el a célját: jól megfér itt egymás mellett a kikapcsolódni vágyó városi ember és a legelésző, kérődző marhacsorda. BEFEJEZETLEN HÁZAK A gyönyörű környezetbe il­leszkedő vár romjainak szél­védett zugaiban szívesen töl­tenek el egy-egy éjszakát a helyi fiatalok. Erről tanúskod­tak a tűzrakóhelyek marad­ványai, valamint a kiürült sö­rös-, borosüvegek és a kon­zervdobozok is. Ettől a helytől nem messze, mintegy öt ki­lométerre pihente ki fáradal­mait hétvégi házában, vagyis dácsájában Nyikita Hruscsov egykori szovjet pártfőtitkár. Az út mellett rengeteg a hatal­mas, ám láthatóan jó ideje be­fejezetlen, félkész állapotban lévő ház. Vendéglátónk elme­sélte, sokan a csempészetből A nevickei várrom kedvelt turistacélpont. próbáltak megélni, ám az igen magas infláció miatt azonnal be kellett fektetni a könnyen jött pénzt, különben „pillana­tok alatt" elértéktelenedett. A csempészek elkezdtek építkez­ni, majd amikor már nem volt akkora biznisz az illegális áru­szállítás, elfogyott a pénzük. Minden vidéknek megvan­nak a maga különlegességei, melyekkel nemcsak határain belül, de az egész világon büszkélkedhet. A kárpátaljai templomépítészet egyedülálló példái a fatemplomok. Ezeket az építészeti csodákat a fában gazdag vidék lakói, ácsmeste­rek bámulatra méltó mester­ségbeli tudással, egyetlen szög nélkül ácsolták, olyan sajátos stílusban, amely csak az adott vidékre jellemző. Az ungvári várhegy oldalában 1970-ben nyitották meg a skanzent, a Szabadtéri Néprajzi Múzeu­mot. Ennek legszebb épülete az 1777-ben emelt görög kato­likus fatemplom. Amikor 1974-ben a skanzenbe szállí­tották, sajnos már nem sikerült eredeti módon, szög felhasz­nálása nélkül „összeszerelni­ük" a mestereknek. IGAZOLVÁNYOKAT ÁRULNAK Kárpátalja legnagyobb kiter­jedésű járásának központja, Técső azzal büszkélkedhet, hogy az ott található reformá­tus templom tetejét Európa legnagyobb fakazettás meny­nyezete borítja - a felület pon­tosan 198 darabból áll. A técsői piacon jól megférnek egymás mellett a pulton a gombák, a cipők, az élelmiszerek és a gye­rekjátékok, valamint a külön­böző hivatalos okiratok, for­manyomtatványok. Akadt itt egészségügyi és munkakönyv, vagy éppen ellenőrző füzet gyerekeknek. E sorok írója pél­dául egy kis kék színű ukrán nyugdíjas-igazolványt hozott emlékbe. A könyvecskéért 3 grivenyt (1 grivnya körülbelül 50 forint) kért az eladó. Illyés Gyula írja, hogy köny­nyű Magyarországon magyar­nak lenni. De itt, a végeken, az anyaország határain túl, már jóval nehezebb. Az itt élők sa­ját bőrükön tapasztalva érez­ték, érzik, és bizton állíthatják ezt. ARANYT. JÁNOS Az ungvári várhegy oldalában 1970-ben nyitották meg a skanzent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom