Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

Szombat, 2002. november 23. SZIESZTA II. KOCSIS GYÖRGY FELÉPÜLT ÉS ÚJRA KOMÉDIÁZIK Kudelka, árnyékában MUNKATÁRSUNKTÓL A tűzhányók nélkülözhetetlen elemei bolygónknak: hegyeket emelnek és alakítják környezetünket. Kitöréseik biztosítják a légkörben a létfontosságú gázok és ásványi anyagok egyen­súlyát. Nélkülük nem létezhetne élet a Földön. Ha nem lo­bognának ekkora tüzek a Föld gyomrában, planétánk hideg és élettelen lenne. A közelmúlt híradásaiban gyakran találkozhattunk a vul­kánkitörések következményeit és áldozatait bemutató megrázó képsorokkal, amelyek azt sugallják, növekedett a kitörések száma és intenzitása. De vajon ez tény, vagy csak látszat? A Telin Televízióban vasárnap 19 órakor kezdődő Negyedik Dimenzió stúdióvendégeként dr. Pál Molnár Elemér geológus, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tan­székének adjunktusa számol be a vulkanológia legújabb ku­tatási eredményeiről. Még egy Kocsis György és Kalocsai Zsuzsa a Marica grófnő főpróbáján. Fotó: Schmidt Andrea Egy nő a mai korban, mai prob­lémákkal és konfliktusokkal. Egy szétesett személyiség és egy szétesőben lévő házasság. Még egy nő címmel jelent meg a forgatókönyvíróként és ren­dezőként ismert Pataki Éva első regénye, amelyből a gyen­m jO iw Tír 1 gébbik nem mai képviselői kö­zül sokan magukra ismerhet­nek. A regény főhőse az új­ságíróként dolgozó, harmin­cas éveiben járó Annamari, akinek lába alól kicsúszott a talaj. Elvált gyermekei apjától, nincs rendes munkahelye, bár sokat dolgozik, de soha nem rendes munkaidőben. Annamarinak nem volt ré­sze biztos menedéket nyújtó párkapcsolatokban, két válás után rossz házasságban él a szarkasztikusan csak hármas számúként emlegetett férjé­vel. Azonban még mindig bí­zik abban, hogy sikerülhet normális családi életet terem­tenie. Az író egyszerre áll a történet középpontjában, s szemléli a főhőst kívülálló­ként, önironikus stílusban. H.SZ. (Pataki Éva: Még egy nő, Athenaeum 2000 Kiadó, Bp. 2002, 336 oldal, 1790forint.) Kocsis György fergeteges hu­morral adta a Szentivánéji álom Tisbéjét tavaly, ám köz­bejött egy műtét, ami hosszú hónapokra leparancsolta a színpadról. Most egy ziccer­szerepet kapott: Kudelkát, az inasok gyöngyét alakítja a Marica grófnőben. Makón született, a szegedi Radnótiban érettségizett Ko­csis György, aki a Gyalog ga­loppban vendégként aratott sikere után két évvel ezelőtt szerződött a Szegedi Nemzeti Színházhoz. Emlékezetes bü­dös Banya volt az Indul a bakterházban, kocsmáros a Portugálban, Ardonjak föld­birtokos a Galóczában. Majd megszakadt a nevetéstől a közönség, amikor Tisbét adta az Alföldi Róbert rendezte Szentivánéji álomban. Az­után hónapokra eltűnt a színpadról. - Januárban nem éreztem jól magam, ezért elmentem az orvoshoz. Kiderült, hogy volt két, lábon kihordott szívin­farktusom. Teljesen kimerült a szervezetem, mellhártyagyul­ladást is kaptam - adja meg a választ a miértre a népszerű művész. - Vígszínházi színész­kollégám és barátom, Oberf­rank Pál sógornője vett ke­zelésbe. Műtétre is szükség volt, ötórás bypassbeavatko­záson estem át. Ha nem len­nék ilyen jókedvű, az életet mindig pozitívan szemlélő, alapvetően optimista ember, biztosan padlót fogtam vol­na. Kocsis György a néhány hónapos kényszerpihenő után a Dóm téri III. Richárd­ban dolgozott először újra. Jakab Tamással a két gyilkost játszották. - Az orvosok iga­zából csak szeptembertől engedélyezték számomra a munkát. A Marica grófnő Kudelkája egy édes szerep, igazi komikusfeladat. Azt mondják, valamikor Latabár Kálmán parádézott benne. Operett-musical szakon vé­geztem a főiskolán, de az az­óta eltelt 16 évben alig ját­szottam operettet. Énekszá­mom most sincs és csak a III. felvonásban van dolgom, mégis nagyon örülök ennek a feladatnak. A Portugált is újra elővettük és még mindig játszanunk kell az Indul a bakterházat, mert annyira imádják az emberek. A vidé­ki színházak budapesti talál­kozóján is bemutatjuk de­cember 5-én, a Thália Szín­házban. Életem egyik csodá­jának tartom, hogy eljátsz­hatom majd ebben az évad­ban Molnár Ferenc Az üveg­cipő című darabjának fősze­repét. A közönség biztosan emlékszik Agárdy Gáborra, aki a tévéváltozatban zseniá­lisan alakította Sípos urat. Elképesztően jó szerep és a darab is fantasztikus. Remé­lem, Szegeden is sikerül úgy megcsinálnunk, hogy szeres­sék a nézők. A női főszere­pekben Miiller Júlia és Főző Ditta lesznek a partnereim. Ha marad még erőm, akkor tavasszal Valló Péter rende­zésében Simon Gray Kicsen­getés című darabjának fő­szerepét is eljátszom. Több pesti felkérést is lemondtam, most csak Szegedre koncent­rálok. Az itteni nagyszerű csapatban jól érzem magam. HOLLÓS) ZSOLT -«fel^r m p arm —mm H-6720 Szeged, JKL. Tisza L. krt. 34. 7™ ™ www.fokuszonline.hu kttnyvarutiftz Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu GREGUSS MÁTÉ ELKOBZOTT VAGYONA Székkutason Ötvenkét esztendővel ezelőtt a Ma­gyar Dolgozók Pártja és az Állam­védelmi Hatóság uralkodott az egész országban. Sem vagyon-, sem jogbiztonság nem létezett a mai formájában. A termelőszövet­kezeti csoportok szervezéséhez, mely akkoriban elsőként volt napi­renden, a proletárdikatúra minden eszközt igénybe vett. Ha kellett, hamis vagy megtévesztett, ha kel­lett, „megdolgozott" tanúkat is, mint történt a székkutasi Greguss Máté esetében. Greguss Máté, a vásárhelyi mező­gazdasági szakközépiskola névadó­jaként is ismert mintagazda fia 1949-ben 23 hektáron gazdálkodott, s bizony erre a birtokra is szemet vetett az állam. Elkobzásához azon­ban jogcímet kellett találni. ÉHBÉRÉRT DOLGOZTAK Az első kísérletet a tszcs-be belépni nem akaró gazda megregulázására Kocsis Imre Vásárhely-Kutas gazda­jegyzőjének egyik ellenőrzése adott okot. 1949 szeptemberében ugyanis a DEFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) kutasi csoportjának taggyűlésén fel­szólalt Kovács István, aki sérelmezte, hogy a kulákok éhbérért dolgoztatják a parasztokat. Juhász Sándorné meg is nevezte Greguss Mátét, akinek ­állította - a gyümölcsösében a szo­kásos egynegyed-egyötöd helyett egytizedért szedik a lehullott gyü­mölcsöt a munkások. FOGÁST KERESETT RAJTA A HATÓSÁG Greguss hibájává rótta fel, hogy egykori csendőr veje Kakasszékfür­dőn étkezdét tart fenn, s annak gyü­mölcsösében ugyanakkor derékig ér a gaz. A termés pedig a földön rohad. Márpedig a demokrácia nem enged­heti meg, hogy a föld olyan em­bernek a tulajdonában legyen, aki nem műveli. Greguss szemére ve­tették, hogy az ellenőrzés során a helyszínen arról panaszkodott, hogy a gyümölcsöt nem lehet értékesíteni. Mindezek hatására a szegedi állam­ügyészség a közellátást veszélyeztető bűntett miatt eljárást indított a gazda ellen. A szegedi uzsorabíróság Vá­sárhelyen működő bírája azonban 1949. november 15-én kelt ítéletében felmentette a közellátás érdekeit ve­szélyeztető cselekmény bűntettének vádja alól. Greguss Mátén azonban mindenféleképpen fogást keresett a hatóság. A Herczeg Mihály vásárhelyi hely­történész által lapunknak eljuttatott perirat szövege szerint 1950. szep­tember 11-én Greguss Máté Székku­tas határában találkozott Juhász Sándorné és Tóth Jánosné tszcs-ta­gokkal. Az Államvédelmi Hatóság szegedi osztálya vásárhelyi kiren­deltségében felvett jegyzőkönyv szerint Tóth Jánosné és Juhász Sán­dorné az akkor 65 éves Greguss Má­té székkutasi kulákot a demokrácia ádáz ellenségének ismerte, aki ál­landóan izgatott a rendszer, a tszcs-k ellen, s rémhíreket terjesz­tett a környék reakciósainak hanga­dójaként. Amikor találkoztak, a ta­núk szerint azt mondta (nem tud­ván, hogy tszcs-tagok): „Itt (tudniil­lik Magyarországon - a szerk.) is azt a piszkos szovjet rendszert akarják bevezetni ezek a rabló kommunis­ták, azt akarják, hogy itt is mindenki kolhozba menjen, ahol már kezdik bevezetni a csajkarendszert. Engem is ki akarnak tenni a tanyámból ezek a piszkosak, hogy aztán a nap­lopó tszcs-tagok tönkretegyék. De nem sokáig fog már ez a rendszer így tartani, mert jönnek az amerika­iak és felszabadítanak bennünket. Ezért nem érdemes a tszcs-be lépni, mert nemcsak a kommunistákat fogjuk akkor felakasztani, hanem az összes tszcs-tagot is. Majd - tette hozzá állítólag Greguss - én is tudni fogom akkor, hogy mit kell csinálni, nekem is vannak már kiszemelt kommunistáim, akiket én fogok el­intézni. Szeretném akkor majd látni azt a bitang zsidó Rákosit is, amint a szél fogja fújni a fán." A két asszony jegyzőkönyvbe fog­lalt vallomásának hitelét jelentősen csorbítja, hogy azok egymással tö­kéletesen, betűről betűre megegyez­nék, még a bekezdések is egyforma helyen vannak, ami azt mutatja, hogy előre megfogalmazott vallo­mást írattak velük alá, ma már ki­deríthetetlen körülmények között. A Szegedi Megyei Bíróságon 1950. december 13-án tárgyalták Greguss Máté ügyét, akit izgatás bűntette mi­att állítottak bíróság elé. A vádlott tagadta, hogy a két asszony által vallott mondatokat valaha is el­mondta volna. Azt azonban hozzá­tette, hogy tanyája is beleesett a ta­gosításba, s a földje egy részét már le is adta. Ugyanakkor állította, hogy szeptember 11-én Orosházán tartóz­kodott. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy Juhászné volt, aki a gyümölcs­hullásért az előző évben feljelentette Gregusst, azaz haragudott rá. KIMONDTÁK AZ IZGATÁS BŰNÉT A megyei bíróság nem nagyon ér­tékelte dr. Jezerniczky Ákosnak, Gre­guss Máté ügyvédjének azon véde­kezését, miszerint védence ellenér­ték nélkül, 31 ezer forint értékben ajándékozott facsemetéket, kerítés­oszlopokat, tornafákat és két anya­kocát, s bármelyik szegény ember­nek ár alatt adott el fát. Ha pedig az nem tudott fizetni, nem perelte érte. Adóit és a beszolgáltatást mindig idő előtt teljesítette. Az idők szavát meg­értve, a családja számára szükségen felüli területeit, azaz gyümölcsösét, faiskoláját pedig felajánlotta az ál­lamnak. A megyei bíróság dr. Kovács László vezette tanácsa Greguss Mátét bű­nösnek találta izgatás bűntettében, ezért nem jogerősen kétévi börtönre, háromezer forint pénzbüntetésre, tízévi hivatalvesztésre és politikai jo­gainak felfüggesztésére, valamint ­mellékbüntetésül - ingatlanvagyona egynegyed részének elkobzására ítél­te. A vádlottra rótták a felmerülő perköltséget is. AZ ELVESZETT VAGYON A védő fellebbezést jelentett be, mely eredményeképp a szabadság­vesztés végrehajtását a bíróság fel­függesztette. Az ítélet indoklásából pedig kiderül, mi is volt a lényeg: „A részleges vagyonelkobzást az a kö­rülmény indokolja, hogy a vádlott vagyonának teljes egészében való meghagyása demokratikus állam­rendünk érdekében károsnak mu­tatkozik, viszont a részére megha­gyott ingatlanhányad neki és csa­ládjának még mindig rendes meg­élhetést biztosít." Miről is volt szó? Greguss vagyona régebben 68 hold föld volt, az eljárás idején már csak 23, de a tárgyalásig megmaradt a tanyája, három lova, két tehene, tizenöt disznója és a ve­tőgépe. KOROM ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom