Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

III. SZIESZTA 2002. november 23., szombat // «» STRASBOURG: EUROPA FOVAROSABAN A jövő parlamentjének falai közt Strasbourg elvitathatatlan jogosultsággal hirdeti magáról, hogy Európa fővárosa. A Capitale de l'Europe történelme, földrajzi fekvése és az itt működő parlament, amely a gótikus katedrális mellett jelképpé is vált, mindehhez nagyban hozzájárult. Az útikönyvek bevezetőjében az olvasható Strasbourgról, hogy a Rajna völgyének egyik legvonzóbb nagyvárosa, Franciaország rajnai kapuja. A Vogézek és a Fekete-erdő között a két ország és két civilizáció találkozóhelye. Mondhatjuk ezt a vidéket Elzásznak, de egész Kelet-Franciaországnak is. Kikötővárosnak is nevezhetjük, hiszen a Marne-Rajna és a Rhore-Rajna csatornák a városban találkoznak. Továbbá egyetemi város, püspöki székhely, katonai kormányzóság, közlekedési gócpont, vásárváros, de legújabb szerepében az Európa Tanács és az Európa Parlament székhelye. Strasbourg európai szerepét csak erősíti, hogy a történelem nagy alakjai is megfordultak itt. A boulevard-okon végigsétálva, egy-egy térhez érkezve Gutenberg, Goethe szobra tűnik fel. Nem felejthetjük el azt sem, hogy a Budapesthez sok részletben hasonlatos város utcáin énekelték először a Marseillaise-t a francia forradalom fiatal tisztjei. A legismertebb két látványosság napjainkban a középkorból ránk tekintő 142 méter magas gótikus katedrális és az ultramodern üvegpalota, az Európai Parlament. AZ EURÓPAI PARLAMENT Az Európai Parlamentet és a XI. századtól épített katedrálist a L'ill folyócska köti össze. Ennek mentén haladva a középkorból a jövőbe érkezhetünk. A hatalmas acél- és üvegpalota formája is futurisztikus, hiszen alaprajzában kör alakú és kifc jÉÉÉiM A strasbourgi Európai Parlament a jövőt képviseli falai közt, ahol rövidesen Magyarország is aktív szereplő lehet. sebb-nagyobb ellipszis formájú épületrészek kapcsolódnak egybe. A főbejáratnál kezdődik a tavalyi, szeptember 11-i terrortámadás óta hihetetlenül kiépített biztonsági rendszer. Aki dokumentumjai segítségével bejut a kör alakú főépületbe, az még csak a gigantikus torony méretein csodálkozhat el. Maga az Európai Parlament száz méterrel arrébb, a H-zónában kezdődik. Szoros biztonsági rendszeren lehet bejutni az üvegkapun túlra. De mint tudjuk, a magyar ember mindenütt ott van és ennek első biztató jeleként az egyik első biztonsági őrben honfitársunkat fedezhettük fel. MAGYAR AZ ŐRÖK KÖZÖTT Kiss László az év elején telepedett le francia feleségével Strasbourgban. Előtte két évig egy folyamjáró hajón dolgoztak. A parlament biztonsági őrsége rövid időn belül felvette soraiba a jóvágású pesti fiút. A döntésnél sokat számított francianyelv-tudása is. - Jól érzem itt magam - mondta Kiss László. - Harmincöt órás a munkahét, viszonylag jó a fizetés is. Rengeteg híres emberrel találkoztam már, mint például a jobboldal hírhedt vezéralakjával, Le Pennel, aki kezet is fogott velem. BIZTONSÁG FELSŐFOKON Az Európai Parlament hétköznapjai egy valóságos kisváros nyüzsgésében telnek, hiszen falain belül nappal több ezren tartózkodnak, diplomaták, politikusok, képviselők, újságírók és természetesen a kiszolgálószemélyzet, éttermi és konyhai alkalmazottak, karbantartók, szerelők, takarítók és még sokan mások. A legnehezebb munka azonban kétségtelenül a Kiss Lászlóhoz hasonló biztonsági emberekre hárul. Ők több százan vannak és feladatuk az állandó figyelés. Vizsgálódnak kamerákkal, titkosszolgálati eszközökkel, látva és láthatatlanul is. A fokozott óvatosságra minden okuk megvan. Hiszen bármikor a szélsőséges szervezetek célpontjává válhat a rendkívül nagy fontosságú épületrendszer. Ottjártunkkor három arab származású újságírót utasítottak ki a szemünk láttára, a főbejáratnál pedig egy török politikai mozgalom tagjai tüntettek. Jellemző, hogy amikor egyik társunk néhány percre magára hagyta egyébként előzőleg „átvilágított" táskáját, azt már fel is kapta az egyik biztonsági őr és újból tüzetes szemle alá vették. Információnk szerint a gyanús tartalmú személyes holmik akár felrobbantásra is kerülhetnek... EGY IDŐBEN MINDENÜTT OTT LENNI A parlament üléstermében hatszáznyolcvanegy képviselő foglalhat helyet. Mindennapos, hogy több sajtótájékoztató és bizottsági ülés zajlik egy időben. A technika azonban lehetővé teszi, hogy mindenütt ott lehessen az ember. A felszólalásokat egy képernyőről minden terepiből megszemlélhettük és hallhattuk, miközben mondjuk az unióba tömörült nemzeti pártok sajtótájékoztatójába is belehallgathattunk egy kis technikai csoda és a szinkrontolmácsok segítségével, legalább tizennégy nyelven. KUNTZ ZOLTÁN ÜNNEP Közelítő advent Nagy Rita lakberendező A karácsony közeledtével környezetünket és lakásbelsőnket igyekszünk ünnepi hangulatúvá varázsolni. Kertünkben lévő bokrainkat, fáinkat díszíthetjük apró izzósorokkai, de fényslagalakzatokat is választhatunk kültéri dekorációként. A házra fenyőágakból készíthetünk girlandot, melyre kiegészítőként szalagok, termések és más karácsonyi motívumok kerülhetnek. A bejárati ajtón lévő kopogtatókoszorút is az ünnep hangulatát idéző anyagokkal öltöztethetjük. Belül nagyon sokféle lehetőség van a díszítésre, hiszen egy-egy gyertyás kompozíció, ablakfestés vagy asztali dísz mind-mind különleges hangulatúvá teszi a helyiséget. Ügyeljünk azonban arra, hogy dekorációik színe harmonizáljon berendezésünk színeivel és stílusával, hiszen ezek a tárgyak meghatározóak a térben ilyenkor. Célszerű olyan színben gondolkodni, amely nem hivalkodó lakásunkhoz képest, viszont az ünnep hangulatát idézi. Érdekes kompozíciót készíthetünk az arany és ezüst együttes megjelenítésével, de külön-külön alkalmazva jól illeszkedik mindkettőhöz a bordó, zöld, kék és piros is. Asztali díszként adventi koszorút Is használhatunk, a vasárnaponként meggyújtott gyertya mindig az ünnep közeledtét jelzi. Néhány fényes anyagból erre az időszakra készített kispárna a kanapéra, egy nem hétköznapi terítő megint hozzájárulhatnak a készülődéshez. Ha elérkezik a szenteste, a fenyőfa díszítésével .foglalatoskodunk, ajándékokat csomagolunk és vacsorát készítünk. Sorozatunkban apró ötletekkel szeretnénk segíteni e szent ünnep meghittségének emelését. 0R0KZ0LD Növénytakaró A téli időszak a kerti növények számára kétségtelenül a legnehezebb. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő „takarást" készítsünk az örökzöld cserjék és évelők számára. Betakarást többek közt szellőrózsák, bajnócák, zergeboglárkák, aranyvirágok, liliomok igényelnek. A szegélyező virágágyra terítsünk szét tűlevelű ágakat vagy tufát, fűrészport, szalmát, esetleg száraz leveleket. Ha örökzöld növényeket takarunk be védőhálóval vagy tűlevelű ágakkal - pl. hanga, kecskerágó, havasszépe, sóskaborbolya azokat nemcsak a hideg ellen, de a száraz szél elől is megvédjük. Érdemes jutaparavánnal vagy kötéllel a tűlevelű - különösen az oszlopszerű - cserjéket körülkötni. Figyelem! A betakarásnál ne használjunk fóliát. Kryszak Aneta FARKAS CSABA HORGASZROVATA Rekordhalak a városban Hol vannak a legjobb horgászhelyek? A nagyvárosokban és e megállapítás az ország egyik végétől a másikig, Szegedtől Győrig egyformán igaz. Sőt: a budapesti kőrengeteg legközepe, a Duna-hidak környéke is kitűnő horgászvíz. Az emberi jelenlét sokszor egyáltalán nem hat riasztólag a halakra - mondja Schreiter Tibor, a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület ügyvezető alelnöke, aki már maga is látott jó kétméteres harcsát a Szeged főutcájának számító Tisza belvárosi szakaszán, a Szabadság úszóház környékén. - Állandó tartózkodási helye az a rész. Elsüllyedt roncs van ott a víz alatt (a kuttyogató módszerrel harcsázók gyakran beleakadnak), az ad neki tanyát - magyarázza az óriás jelenlétét az ügyvezető alelnök. Szeged egyébként is híres a nagy harcsákról; a legutóbbi évek legnagyobb, itteni halát, a Keramitból fogott, nyolcvankilós, 2 méter 17 centis harcsát melyre két hónapig vadászott wobblerrel a rekorder Dudovits János - ma is emlegetik. E harcsa párja máig ott van a Keramitban, olykor észlelik. A Az ország minden részéből Szegedre vonzzák a horgászokat a repülőtéri tórendszer rekordhalai. Potó: Karnok Csaba szintén a repülőtéri tórendszerhez tartozó Tejesben hármasával úszkál három, nyolcvan kiló körülire saccolt, két méteren fölüli harcsa. S hogyhogy nem fogták még ki a horgászok e sűrűn látogatott vizek óriásait? Úgy, hogy nem tudják: e mély, akadós bányatavak rengeteg búvóhelyet nyújtanak a ragadozóknak. Pontyból is került horogra rekordlistás az idén a Keramitból, 12 kilós, kereken egy órán át fárasztotta zsákmányul ejtője, Tóth Jenő. E rekordhal azért is figyelemre méltó, mert a bányatavi viszonyok nem igazán kedveznek a ponty növekedésének. De most késő ősz van, csukaszezon - szóljunk a csukákról! Van mit: a Gumisban (ugyancsak a reptéri tórendszer tagja) három rekordcsukát fogott Majzik István és felesége: egy 8, illetve egy 7 és fél kilósat a feleség, majd egy 7 kilósat a férj. A csukatriplának országosan is híre ment tavaly óta. Mint az ügyvezető elnök mondja: - Az országos horgászsajtó hírei nyomán kétszáz kilométerről is érkeznek ide hétvégi horgászok. Telefonálnak az egyesülethez: szombaton hajnalban érkeznek, s kérdezik, hol lehet akkor napijegyet kapni. Erre mi azt válaszoljuk: sehol, de jöjjenek csak nyugodtan, szombaton hajnalban a parton várjuk őket, napijeggyel. KÖNYVAJANLO Csisztu vizet a pohárba önéletrajzi könyve jelent meg az egykori kitűnő tornásznőnek, aki 1988-ban még tagja volt a szöuli olimpián 8. helyezett csapatnak, majd négy esztendővel később már tévés kommentátorként tudósított a barcelonai játékokról. Ez a kettőség, színezve persze sok-sok kulisszatitokkal, jellemzi Csisztu Zsuzsa alkotását, amely a debreceni torna-vb-re időzítve került a könyvesboltokba. „Még nem olvastam Csisztu Zsuzsa könyvét, de máris szeretem" - így szól Koltai Róbert ajánlása a mű első oldalán, s a népszerű színész szavait nyilvánvalóan sok ezren betű szerint ismételhetnék: a hajdani élsportoló ma már igencsak közkedvelt tévés személyiség. Csisztu Zsuzsa