Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

KEDD, 2002. OKTÓBER 1. «EGY SZÁZALÉK« 7 Lecserélik a kárpótlási jegyeket A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe az elmúlt hé­ten 1,44 százalékkal csökkent, pénteken 7233 ponton zárt. A négy vezető részvény ára a Matáv kivételével csökkent az elmúlt héten. A Matáv 770 forinton zárt, ez megegyezik az egy héttel azelőtti záróárával. A Mol 0,09 százalékkal 5305 forintra, az OTP 2,48 százalékkal 2085 fo­rintra, a Richter 3,15 százalékkal 11 ezer 845 forintra gyengült. Az Égis a hét egyik nagy veszte­se, 7,46 százalékkal 10 ezer 550 forintra gyengült. Az Econet ára 9,72 százalékkal 65 forintra csökkent. A hét nyertesei között van a Gardénia, a függönygyár részvényei 9,21 százalékkal 83 forintra drágultak. A TVK 2,45 százalékkal 4600 forintra, az An­tenna Hungária 0,94 százalékkal 2150 forintra erősödött. A Bor­sodChem ára 0,90 százalékkal 4950 forintra csökkent. A kárpótlási jegyek ára egy hét alatt mintegy 6 százalékkal nőtt, pénteken 777 forinton a BÉT fel­függesztette a kárpótlási jegyekkel a kereskedést, A pénzügyminisz­ter sajtótájékoztatón közölte: jövő év végére szeretnék lezárni a kár­pótlási jegy cseréjének folyama­tát, ezeket az értékpapírokat az ÁPV Rt. tulajdonában lévő állami vállalat részvényeire cseréinékbe. Uniós elvárások BONYHÁD (MTI) A kormányzat gyors intézkedé­seinek köszönhetően a magyar mezőgazdaság teljesíteni fogja az Európai Unió alapvető elvárásait a 2004-re tervezett csatlakozásig - mondta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Szanyi Ti­bor szerint az Európai Unió haj­lik arra, hogy prioritásként kezel­je azt az agráriumot, amely a ma­gyar gazdaságon belül a rendszer­váltás legnagyobb vesztese volt. A felmérések szerint az agrár­ágazat eltartó képessége tovább romlott, a foglalkoztatottá lét­szám pedig a 2000. évi 10 száza­lék után tavaly újabb 5 százalék­kal csökkent. A mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak bruttó át­lagkeresete a nemzetgazdasági átlag 70 százaléka körül moz­gott, vagyis a lemaradás már el­érte a 40 ezer forintot. Szanyi Ti­bor rámutatott: ez az integráció lehetőségeit veszélyezteti, amit ki lehet, és a kormányzat ki is fog védeni. Egy évtizede a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. élén A figyelem nem kerül semmibe A természet, a növények és ál­latok szeretete az egész életét meghatározza. Egyed Béla már kisgyermekkorában a földeken dolgozott, egy évtizede pedig az alföldi mintagazdaságot, a vá­sárhelyi Hód-Mezőgazda Rt.-t irányítja. Gazdálkodó családba született, gyermekkorának nyarait mező­gazdasági munkákkal töltötte, s már egészen fiatalon megfogal­mazódott benne a vágy: egy­szer majd növénytermesztőként vagy állattenyésztőként szeret­ne dolgozni. Egyed Bélának, a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. igazgatójának azonban nem volt könnyű dolga, hiszen a középis­kola után családja nehéz anyagi helyzete miatt nem tanulhatott tovább. Szerencsére nem sokkal ké­sőbb felfigyelt rá a Gorzsai Álla­mi Gazdaság vezetője, aki ösz­töndíj-lehetőséget ajánlott, így Egyed Béla elvégezhette a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetemet, ahol állattenyésztésre szakoso­dott. Néhány évvel azután, hogy visszatért Vásárhelyre, a nyolc­vanas évek elején a tangazda­ság vajháti szarvasmarhatelepét kezdte vezetni. Ekkor már más­fél száz ember munkáját kellett koordinálnia. Nemes feladat volt ez, mondja, akkor még az egész társadalom és a munkahely is emberközpontúbb volt. Főnök­ként ott tanulta meg, hogy a be­osztottai napi gondjaival, problé­máival foglalkozni kell - sokszor ugyanis már azzal sokat segítünk másokon, ha egyszerűen meg­hallgatjuk őket. - A rendszervál­tás előtt még volt idő beszélgetni - teszi hozzá Egyed Béla. Egyed Béla már gyerekkorában megismerte a mezőgazdaság csínját-bínját. Fotó: Tésik Attila Egy évtizeddel ezelőtt aztán a részvénytársasággá alakult válla­lat, az akkortól már Hód-Mező­gazdaként működő gazdaság ve­zetője lett. Az azóta eltelt idő­szak nem éppen leányálom, hi­szen nagyon sokszor, sokféle mó­don változtak meg a dolgok a vi­lágban, az országban és a szakte­rületen is. A cég egyébként an­nak a négy mezőgazdasági válla­latnak az egyike, amely még többségi állami tulajdonban van Magyarországon, s az igazgató úgy véli, az új kormánynak való­színűleg nincs szándékában ezen változtatni. Egyed Béla úgy érzi, megtalálta az élete értelmét. A hatalmas gazdaság vezetőjeként is ember maradt, vallja, munkatársai a mai napig is bármikor megkeres­hetik őt, ha gondjuk van. Mint mondja, nem alakult ki köztük az a szigorú főnök-beosztott vi­szony, ami más helyeken annyi­ra jellemző. A rengeteg munkának persze hátulütői is vannak: az igazgató csak azt bánja, hogy a családjával nem törődhetett annyit, ameny­nyit kellett volna. Mára azonban ezen a téren is rendeződtek a dol­gok. Egyed Béla egyébként a kis házi arborétumában, lovai gon­dozásakor, fogathajtás közben, vagy a vadászatok alatt piheni ki igazán azt a munkát, amelyet immár egy évtizede végez. SZÖGI ANDREA Környezettudatos gondolkodás A következő tíz évben mintegy 2500 milliárd forintot kell költeni a hazai hulladékgazdálkodási, légszennyezési és szennyvízproblémák megoldására ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen az európai uniós elvárásoknak, valamint élhető környezetet biztosítson a lakosság kö­vetkező generációi számára - nyilatkozta az MTI-nek a környezetvé­delmi és vízügyi miniszter. Kóródi Mária egy, a fenntartható fejlődés­ről és a hulladékgazdálkodásról tartott konferencián arról beszélt, hogy a beruházásokhoz Magyarország nemcsak saját forrásokat hasz­nál fel, hanem számít európai uniós támogatásokra is. A miniszter jelezte, hogy csütörtökön kezdődik az országos hulladékgazdálkodási terv plenáris parlamenti vitája. A terv meghatározza a hulladékgaz­dálkodásban elvégzendő feladatokat, megszabja a határidőket. - A terv kiterjed a csomagolóanyagok sorsára, a szelektív hulladék­gyűjtésre, az újrahasznosításra, az ipari hulladékok kezelésére, és töb­bek között az ártalmatlanítás módjára is — tette hozzá. Kóródi Mária rá­mutatott: a fejlesztések mellett fontos feladat lesz a környezettudatos szemléletmód kialakítása, valamint a környezetvédelem elfogadottsá­gának növelése, továbbá a szaktárca presztízsének visszaállítása. DEVIZAÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai (ef&eárségre, forintbanK AngíiHont 386,74 Ausztrál dollár 135,58 Cseh korona 8,01 Dán korona 32,74 Euró 243,21 (apán yen (100) 202,96 Kanadai dollár 157,62 Lengyel zloty 59,91 Norvég korona 33,23 Svájci frank 165,76 Svcd korona 26,69 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 248,50 ... > MESTERVIZSGA-TANFOLYAMOK A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. (nyilvántartási szám: 06-0071-02) mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: NŐI SZABÓ, KOZMETIKUS, ASZTALOS, SZOBAFESTŐ-MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást r igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb információ kérhető a 62/486-987/182-es telefonszámon. OKINGAAD MfGVII KEKl JKIOUMI f,tAARKAMAKA Vásárol a földalap BUDAPEST (MTI) A Nemzeti Földalap az idén mintegy 10 ezer hektár föld meg­vételével számol, amire a forrá­sok is rendelkezésre állnak ­mondta Benedek Fülöp, a nem­zeti földhasznosító szervezet el­nöke. Jelenleg a földalap 970 ezer hektár állami tulajdonú erdő fe­lett rendelkezik, amelyből 230­250 ezer hektár a védett terület. Az ÁPV Rt.-tői a Nemzeti Föld­alap mintegy 400 ezer hektárnyi termőterületet vett át, amelynek zöme szántó. Emellett a szerve­zet földeket vesz át a honvédség­től és az Igazságügyi Minisztéri­um kezeléséből is. Ezek összterü­lete várhatóan eléri majd a 120-150 ezer hektárt. Benedek Fülöp szerint a Nem­zeti Földalap várhatóan egy év múlva lesz olyan helyzetben, hogy az általa kezelt állami terü­letekre országos és helyi szinten is hasznosítási programmal ren­delkezzen. Közhasznú feladatok mellett szolgáltat is a szervezet Az agrárkamara tagjainak is jár Széchenyi-kártya Az európai uniós csatlakozás közeledtével egyre nagyobb szerephez jut majd az agrárkamara - véli a szervezet Csongrád megyei elnöke, Hódi Pál. A kormány tárgyalt az Európai Unióhoz való csat­lakozással összefüggő agrár-intézményfejlesztési feladatokról, s várható, hogy a jövőben az agrárka­marák feladata lesz a termelői regisztráció, a köz­vetlen termelői támogatások pályázatainak befoga­dása és a gazdák, mezőgazdasági vállalkozások EU-csatlakozásra történő felkészítése - mondta el lapunknak Hódi Pál. A Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium (FVM) novemberben ter­jeszti a kormány elé javaslatát az agrárkamarák szaktanácsadási és szolgáltatási feladatairól. Az elnök elmondta, valamennyi területi agrárka­mara bekapcsolódik a Széchenyi-hitelkártya kihe­lyezési programjába. A Magyar Agrárkamara tár­gyalásainak eredményeképpen rövid időn belül együttműködési megállapodást írnak alá, így im­máron nemcsak az iparkamara, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége (VOSZ) és az ipartestületek tag­jai vehetik igénybe a Széchenyi-kártyát, hanem az agrárkamara tagjai is. Előreláthatóan - a többi ér­dekképviselettől eltérően - regisztrációs díj megfi­zetése nélkül lehet majd igényelni a népszerű kár­tyát. Az agrárkamara pedig előminősítést végez az­zal kapcsolatban, megbízható vállalkozás igényli-e a lehetőséget, s a kérelmet az iparkamarához to­vábbítja. Haskó Pál, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügy­vezető titkára szerint a kormányzat által kijelölt feladatok átvállalásával stabilizálódhat a kamara gazdálkodása is. A jövőben, amennyiben a meglévő forrás, a tagdíjbevételek, a pályázati pénzek és az alapfeladatok keretében végzett szolgáltatások be­vétele mellett a kormányzatra is számítani lehetne, az agrárkamara helyzete stabilizálódna, és képes lenne a tagság uniós felkészítésére. Kiemelt felada­tuknak tekintik, hogy a kamara tagságát az eddigi­eknél részletesebben és folyamatosan tájékoztas­sák az EU-csatlakozással rájuk háruló feladatokról. Neves előadók közreműködésével szervezik meg a kistérségi téli felkészítő tanfolyamokat. Az eddigi információk is arra engednek következ­tetni, ha nem ismerjük az európai közösség vala­mennyi, agrárágazatot érintő szigorú szabályozá­sát, vagyis nem készülünk fel kellőképpen, nem tudjuk igénybe venni a közösség által nyújtott tá­mogatásokat. így a mezőgazdaságban dolgozók le­hetnek átmenetileg a legnagyobb vesztesei a csatla­kozásnak. Erre intenek a korábban csatlakozott or­szágok tapasztalatai is. Az agrárkamara fontosnak tartja, hogy tagjai a gazdálkodással kapcsolatban minden információ­hoz hozzájussanak. E program keretében alakítják ki a Csongrád megyei agrárinformációs rendszert. Internetes hálózaton folyamatos, naprakész infor­mációt nyújtanak, megjelenő jogszabályokról, pénzügyi, adózási, üzleti pályázati ismeretekről. E programhoz kapcsolódik a szaktanácsadói hálózat kialakítása, amelynek keretében személyesen in­tézhetik egyedi problémáikat az ügyfelek. F.K. Csökkennek a költségek BUDAPEST (MTI) A kormány szerint a gazdasági növekedésnek megfelelő reálbér­emelésre van lehetőség jövőre a versenyszférában, a személyi jö­vedelemadó tervezett módosítása ezt veszi figyelembe - hangsú­lyozta Kiss Péter foglalkoztatás­politikai és munkaügyi minisz­ter. Nemzetgazdasági szinten en­nél magasabb lesz a reálbér-növe­kedés a közalkalmazotti kerese­tek idei jelentős emelkedésének áthúzódó hatása, illetve a köz­tisztviselői illetmények jövő évi növelése következtében. A mi­niszter hangsúlyozta: a kormány által jóváhagyott szja-módosítás 130 milliárd forinttal többet hagy majd az adózók zsebében. Kiss Péter elmondta: a munka­vállalók által fizetett társadalom­biztosítási járulék ugyan nő 0,5 százalékkal, de ugyanennyivel csökken a dolgozók befizetése a Munkaerőpiaci Alapba. A mi­niszter megemlítette, hogy a fel­nőttképzésben való részvétel költségeinek 30 százaléka leírha­tó lesz az adóból, maximálisan 60 ezer forintig. A munkáltatók foglalkoztatási költségeit mérsékli, hogy jövőre 4500 forintról 3450 forintra csökken a tervek szerint a fix összegű egészségügyi hozzájáru­lás. A kormány terve, hogy ez a teher fokozatosan megszűnik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom