Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASAGI MELLEKLETE • SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS Felmérés a dél-alföldi városok fejlődőképességéről Gyenge pont a gazdaság Hogy mitől működik jól egy nagyvállalat, egy intézmény, arra tudjuk a választ. Ám egy város, egy országrész eredményei nehezebben mérhetők, mint ahogyan nehéz megválaszolni azt is, vannak-e sikeres városok az Alföldön. A fenti kérdésre egy nemrégiben nyilvánosság elé tárt kutatás ad feleletet: igen, a dél-alföldi régió nagyvárosai is fejlődőképesek. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjának alföldi intézete érdekes feladatba kezdett, amikor két munkatársa, Nagy Gábor és Nagy Erika térségünket vizsgálta. Kutatásaiknál az elmúlt tíz-tizenkét év időszakát figyelték és egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, melyek a rendszerváltás éveiben tapasztalt megújulás fő pontjai, milyen konfliktusok lassítják vagy gátolják a városok fejlődését, s hogy az elmúlt évek teljesítményét miként ítéli meg a lakosság, a helyi döntéshozók, a sajtó. A kutatás két fontos részből állt, az egyikben vázlatos képet kaphatunk a számszerűsíthető eredményekről, míg a másik arról szól, hogy a városi szervezetben élők, résztevők véleménye hogyan alakult saját környezetünkről. Mindkét kutató hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények nem rangsorolják helyezések száma szerint az ország vagy a régió nagyvárosait, sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy fejlettségüket tekintve saját magukhoz mérten hol tartanak és hová érkezhetnek ezek a települések. Szeged regionális vezető szerepe elvitathatatlan - mondja Nagy Gábor, aki szerint ez annak ellenére így van, hogy mindenütt előszeretettel emlegetik Kecskemétet, mint riválist. Szeged szerepe korábban is maghatározó A hanyatló gazdaság egyik üdítő kivétele a tejipar. Fotó: Karnok Csaba volt, főként földrajzi elhelyezkedésének, egyetemeinek és közigazgatási rendszerének köszönhetően. A társas és nonprofit szervezetek számát tekintve Csongrád megye székhelye élen jár a keleti országrészben, s hasonlóan jó eredményeket mutat a város lobbiereje, valamint a kereskedelmi cégeket vonzó képessége. Az oktatás és a szellemi mozgatóerő tekintetében megelőzzük a legtöbb nagyvárost, az információs társadalom és az intelligens régió felé való törekvéseinkben a legjobbak vagyunk, lekörözve olyan gazdasági sikertérségeket, mint Győr vagy Székesfehérvár. Szeged szellemi ereje és igényei is óriásiak, a gyenge pont nem is ez, hanem a gazdaság. A helyi ipar - amiatt, hogy lassan nincs is - „gyengítő" tényező. A térség tőkevonzó képessége igen csekély, zöldmezős beruházás pedig alig valósult meg. Ilyen helyzetekben felvetődik a kérdés, ez mennyiben tekinthető a mindenkori városvezetés felelősségének - mondja Nagy Gábor, aki szerint Szeged tőkevonzását úgy 70-80 százalékban a külső tényezők befolyásolták. Leginkább a délszláv háború hátráltatta abban, hogy sikeres privatizáció, nagy energetikai beruházások, komoly ipartelepítések történjenek. A kutató szerint a jövő azért nem sötét, de csak akkor kecsegtet reményekkel, ha nagyobb szerepet kap a kutatás, a fejlesztés, s kitörési pont lehet a szoftver-számítástechnikai ágazat. Nagy Gábor figyelmeztet arra, hogy recesszió idején mindenen lehet spórolni, csak a beruházáson nem érdemes. A városfejlődés sarkalatos pontja, nem ritkán fékezője a gazdaságon túl az emberi tényező is - mondja Nagy Erika. A város hangulatához kötődik például a helyi identitás, a „szegediség" kérdése, ám a válaszadók véleménye erősen megoszlik a tekintetben, hogy létezik-e ilyen. Ha bírunk is egészséges lokálpatriotizmussal, az a többség szerint gyengül, s az adatok alapján Debrecen vagy Pécs büszkébb lehet városszeretetére és azok konkrét megnyilvánulásaira, mint mi itt, a Tisza partján. O. K. K. Vita előtt a nyugalom adója A parlament ma megkezdi az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvény általános vitáját. A Pénzügyminisztériumban szeptember végére elkészült jogszabálytervezet leegyszerűsítheti a kisvállalkozások adózását. Általános vitára alkalmas az evára vonatkozó előterjesztés - így döntött az elmúlt hét közepi ülésén az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága. Az eva megalkotói azt remélik, hogy ezzel az új adózási módozattal megszűnhet végre a „számlagyűjtési össznépi játék". A nyugalom adójaként is emlegetett evát választó kisvállalkozásoknak azt ígérik, hogy mind a közterheik, mind az adminisztrációs teendőik csökkenek a jövőben. Azt, hogy az eva mely cégeknek lesz jó, nemigen lehet megbecsülni, hiszen ahány társaság, annyiféle szokás, bevételi forrás és kiadás. A törvénytervezet ismeretében érdemes már most felkeresni' azt a könyvelőt, aki az „evázzak, vagy ne evázzak?" dilemmájával küzdő cég ügyeit eddig is intézte. Megnyugtató döntést szinte csak szakember segítségével lehet hozni. A törvénytervezet egyébként már augusztus végén készen állt, ám több helyen „nyitva maradt", és egyszerre több változatot is tartalmazott. A minisztériumban a szakmai szervezetek bevonásával úgy döntöttek, hogy a kevésbé szigorú tervezetet terjesztik a parlament elé. Az eva általános vitája ma kezdődik, s a honatyák döntése nem várathat sokáig, hiszen az érintett vállalkozásoknak december 20-áig el kell dönteniük, hogy belépnek-e az eva-körbe, vagy sem. A törvény január elején lép hatályba, s az akkor kezdődő adóévtől lehet alkalmazni. De mért is jó az eva? Az alapötlet az volt, hogy segítségével lényegesen egyszerűbbé válik az adózás. Az evázó cég kiváltja az általános forgalmi adót, a cégautó adóját, ezen felül gazdasági társaságnál a társasági adót, és az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, míg egyéni vállalkozónál a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap adóját. Az evázó cégnek kizárólag a vállalkozás évi bruttó árbevétele képezi az adóalapját, az egyszerűsített adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. Azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek pénztáraiban korábban KI LEHET EVAS? Az evát legalább két éve, azaz 2001 -ben már működő társaságok (egyéni vállalkozók, kkt.-k, bt.-k, kft.-k, szövetkezetek, ügyvédi irodák, erdőbirtokossági társulások, végrehajtói és szabadalmi ügyvivői irodák) választhatják. Az evát választó cégeknél a bevezetést megelőző két évben, vagyis 2001-ben és 2002-ben az árbevétel nem haladhatja meg az évi 15 millió forintot. Egy magánszemély érdekeltségi körébe tartozó bármennyi cég alkalmazhatja az evát. Fontos, s a korábbiakhoz képest változás, hogy az evázó cégnek nem, ám tagjainak lehet érdekeltsége más cégben. A közeli hozzátartozókra vonatkozóan pedig nem szerepel kikötés az országgyűlés elé kerülő tervezetben. Átmenetileg kiürült a mikrohitelkassza Felfüggesztették a vállalkozók körében az elmúlt években megkedvelt mikrohitel-szerződések megkötését. Információink szerint a döntés csak ideiglenes. Az évekkel ezelőtti 300 ezer és egymillió forint körüli összegek folyamatos megemelésének köszönhetően, az elmúlt hónapokban már 6 millió forintot is kérhetett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól (MVA) a fejleszteni, beruházni szándékozó kis- és középvállalkozás. Az MVA-tól augusztus 27-én azonban a megyei vállalkozásfejlesztési központok váratlanul egy levelet kaptak, amelyben a mikrohitelprogram felfüggesztéséről értesülhettek. - Arról tájékoztattak bennünket - mondta el Szobonya Tamás, a mikrohitelügyeket helyben intéző Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány ügyvezető igazgatója -, hogy a felfüggesztés ideje alatt ugyan továbbra is lehet pályázatot befogadni, ám a bírálat határideje bizonytalan. De ígéretet kaptunk arra, hogy még az idén újraindulhat a program. Az ügyvezető igazgató hozzátette, jelenleg 7 darab megkötött szerződésű, összesen 38 millió forint értékű olyan mikrohitel-igénylést tartanak számon, amelyeket az Országos Mikrohitel Alapból (OMA) még nem tudtak lehívni a kedvezményezettek (a számlák ellenőrzése ugyanis még folyamatban van). Ezenkívül olyan, 11 darab 30 millió forint értékű szerződés is létezik, amelyek beruházási számláit már jóváhagyták, de nem fizették ki. Az összesítések szerint 6 darab 30,5 milliós értékű szerződést még el sem bíráltak. Az augusztus 31 -i adatok alapján Csongrád megyében jelenleg mintegy 150 kis- és középvállalkozás közel 345 milhó forintot „használ" mikrohitelként. Amennyiben a mikrohitelprogram leállna, ennyi megyei vállalkozás maradna finanszírozás nélkül. Szobonya Tamás úgy látja, a felfüggesztéshez hosszú út vezetett, s ennek első állomása egy 1999-es döntés volt. Akkor a megyék vállalkozásfejlesztési központjainál kint lévő alapokat központosították, létrejött az OMA, s a megyéknél már csak a kérelmek előminősítése és a hitelpályázatok bírálata folyt. Ezzel párhuzamosan az igényelhető összegek felső határát 6 millió forintra, a törlesztési időt pedig öt évre emelték fel. Ez utóbbi döntés ugyan kedvezett a vállalkozásoknak, ám a mikrohitel elveszítette azokat a pozitívumait, amelyek miatt létrehozták: korábban ugyanis az volt a cél, hogy kis összegű támogatásokhoz lehessen rövid idő alatt hozzájutni. S mivel a befolyt összegekhez képest a duplájára nőtt a kihelyezett tőke nagysága, a program forráshiányos lett. Ennek eredményeképpen idén júniusig a mikrohitelprogram zátonyra futott, a kassza ugyanis kiürült. Nem kedvezett az egyébként is problémákkal küzdő mikrohitelnek a Széchenyi-kártya megjelenése sem. Szakértők úgy vélik, a korábbi rendszert életben kellene tartani, ehhez azonban 2,2 milliárd forintnyi forgótőke bevonására lenne szükség. A Progressnél azt az információt kaptuk, hogy a kormány megígérte a segítséget, s a finanszírozás várhatóan még ebben az évben újraindulhat. A kormányszóvivő múlt pénteken arról számolt be, hogy a kabinet egymilliárd forintot juttat a Mikrohitel Alapnak. Elmondta azt is, hogy remélhetőleg november elejéig megszületik a megállapodás az alappal a kimerült keret feltöltéséről. FEKETE KLÁRA felhalmozott eredménytartalék van - a hazai mentalitást ismerve nem érint több százezer vállalkozást -, három év alatt három egyenlő részletben 20 százaléknyi adót kötelesek fizetni. Ezenfelül valóban nyugalom lesz, mert a tárgyi eszközöket és az immateriális javakat nem terheli adó. Terheli viszont az iparűzést, a tervezet szerint ugyanis az eva-alanyok számára a helyi iparűzési adó alapját az eva alapjának 50 százalékában határozzák meg. Az a vállalkozás, amely így szeretne iparűzési adót fizetni, köteles ezt a szándékát bejelenteni az önkormányzat illetékes irodájánál is. Ahhoz, hogy egy vállalkozás evás legyen, meg kell felelnie a törvényi előírásoknak, s minden adóév előtt be kell jelentenie az adóhatóságnak, hogy ezt az adózási formát választja-e a következő esztendőre is. Jól meg kell gondolni, hiszen ha elmulasztjuk a bejelentést, vagy árbevételünk nagyobb lesz, mint 15 millió forint, a következő négy esztendőben nem élvezhetjük a nyugalom adójának kedvező feltételeit. KATKÓ KRISZTINA • ASOTTHALOM • ZÁKÁNYSZÉK • SZEGED NÁLUNK MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI..} Azon Ügyfeleink részére, akik 2002. október 1.-október 31. között bankkártyát igényelnek, a kártya elsőéves díját Takarékszövetkezetünk átvállalja.