Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-19 / 245. szám

SZOMBAT, 2002. OKTOBER 19. • A K T U A L I S • 3 November közepe után eshet a sertéshús felvásárlási ára A 285 forint nem tartható A Pick Szeged Rt. tegnap tartotta meg szokásos őszi tanácskozását a jövő évi felvásárlási árakról. Noha a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) szeptember 30-áig közölnie kellett volna a jövő évi garantált árakat, ez még nem történt meg - mondta tegnap a szegedi Pick Szabadidőközpontban termelőknek megtartott tanácskozáson Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója. A cég azonban nem vár tovább, s a tavalyi évhez hasonlóan elkezdi szerződéskötési kampányát. Ez azért is időszerű, mivel jelenleg nem a piaci áron vásárolják fel az élőállatot - mondta a vezérigazgató. Az FVM-mel november 15-éig érvényes megállapodás, áralku szerint jelenleg az átlagminőségre 285 forintot fizetnek kilónként. Ez a helyzet november közepétől nem tartható, áresés várható, hacsak nem történik kormányzati beavatkozás, hiszen az európai és az amerikai árak ennél jóval alacsonyabbak. A Pick, ami a mennyiséget illeti, azt tervezi, hogy akárcsak idén, mintegy 200 ezer darab szalámi- és 270 ezer darab tőkesertésre szerződik elsősorban a Csongrád megyei termelőkkel, A Pick jövőre mintegy 470 ezer sertésre szerződik. Fotó: Gyenes Kálmán valamint régebbi Bács és Békés megyei partnerekkel. Az előző évektől eltérően azonban a nagy súlyra hizlalt szalámisertések garantált árát nem „forintosítják", hanem a mindenkori „R" osztályú - ez egy középsö osztálynak felel meg - sertések árában határozzák meg. Ezt az árat a Pick garantálja, a piaci mozgásokat ehhez az öszszeghez igazítja. Hogy a kormányzat hogyan kompenzálja a termelőket, azt ma még nem lehet tudni. A másik változás szervezeti: Pick Integrátor Kft.-t hoznak létre - ügyvezető igazgatója Forró Sándor, a cég élőállat-forgalmi vezetője -, amely azért dolgozik, hogy a takarmány a lehető legjobb minőségű legyen, és emiatt ne keletkezzenek a hússal kapcsolatban minőségi problémák. A kft. együttműködési megállapodást köt takarmánygyártókkal, számukra kedvező piaci feltételeket biztosít, amelyek fejében ők jó minőségű alapanyagot adnak el a termelőknek árengedménnyel és optimális fizetési feltételekkel. F. K. Bottal üthetik FEKETE KLÁRA A pórul járt makói termelők csak hosszas huzavona után kapták meg pénzüket a felvásárlótól. Amíg a termény áráért harcoltak, bizonyára végig abban reménykedtek, hogy eredményesen küzdenek, és előbb vagy utóbb, de hozzájutnak a búza ellenértékéhez. Pénzüket végre visszakapták. Szerencséjük volt. Azonban Makón szinte minden évben feltűnik az ismeretlenségből egy-egy felvásárló, aki olyan ajánlatot tesz, ami kecsegtető és hihető. Emlékezzünk az azóta már felszámolt makói malomra, arra, hány termelő pénze veszett oda az akkori cég fizetésképtelensége miatt. Szélhámosok és jóindulatú, mégis bebukó cégek mindig is voltak, vannak és lesznek. Kinek a lakása, kinek minden megtakarítása is elúszhat olyan döntéseken, amelyek úgymond megfontoltan születtek. Társasházépítést hirdető vállalkozások, gépekre, berendezésekre előleget felvevő ügynökök környékezik az embert nap mint nap. A szomorú az, hogy biztosíték nincs, hiába néz utána valaki cégbejegyzésnek, hiába próbálja az összes információt, referenciát beszerezni. A legfenyegetettebb, legkiszolgáltatottabb helyzetben pedig mindig a mezőgazdasági termelök lesznek, akiknél nincs az, mint a sarki boltban: az egyik kezemmel adom a pénzt, a másik kezemmel már fogom is az ámt. A termelőnél, sajnos, a világ legtermészetesebb dolga, hogy odaadja a felvásárlónak, amije van. és majd egy hónap - fél év, egy év ¡-múlva megkapja az ellenértékét. Furcsa véletlen, hogy egy másik cikkünkben éppen azt írjuk: a Pick a jövő évi szerződések feltételeiről egyeztet a termelőkkel. Garanciát vállal átlagárra, a feltételekre, de hozzáteszi, azért minden a piacon múlik, mehetünk az árnak alá is, fölé is. A Pick neve azonban garancia, a Pick biztos, hogy fizet - ezt partnerei jól tudják. Aki mégsem szerződik vele, az kockáztat: vagy megkapja a másik felvásárló által ígért magasabb árat, vagy bottal ütheti a pénze nyomát. Ez utóbbi esetben kissé nagy a rizikó. A vasárnapi választáson egyetlen voks is döntő lehet Október 20-án, vasárnap reggel 6 óra és este 7 óra között adhatják le voksaikat a választópolgárok Csongrád megye 459 szavazókörében. MUNKATÁRSUNKTÓL A választójoggal rendelkezőknek a szavazás előtt igazolni kell személyazonosságukat és lakcímüket. Aki tartózkodási helyén adja le voksát, annak a lakóhelyén kiállított igazolást is be kell mutatnia a szavazáskor. Voksok A szavazók a körbe tollal írt + vagy X jellel adhatnak le érvényes szavazatot. Mozgó urnát a szavazás napján is kérhetnek a mozgásukban korlátozott személyek a választókerületükben lévő szavazatszámláló bizottságtól. A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával, a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak. Küszöbök Az önkormányzati választás 1994 óta egyfordulós: nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb. Vagyis akár egyetlen választásra jogosult polgár is érvényessé teheti a szavazást, illetve a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot éri el. A helyi képviselő-testület megválasztásának módja a település nagyságától függ. Mert a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken - hasonlóan az országgyűlési választásokhoz - egyéni választókerületekben történik az önkormányzati képviselő választás; és a vesztesek szavazatai a kompenzációs listára kerülnek, ahonnan újabb jelöltek kerülhetnek be a testületbe. Az eljárás a parlamenti választások töredékszavazatainak összesítéséhez hasonló, annyi különbséggel, hogy a mandátumok számítási módszere inkább a kis szervezeteknek kedvez. A 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken a helyi képviselő-testület megválasztása egyfordulós, kislistás rendszerben történik. A megyei közgyűlést két szavazókörben közvetetten választják, vagyis nem a személy(ek)re, hanem egyetlen jelölő szervezetre voksolhatnak a polgárok. Arról a listáról szerezhető mandátum, mely az érvényes szavazatoknak legalább 4 százalékát összegyűjtötte. A megyei jogú városok lakói nem szavaznak a megyei közgyűlések összetételéről. Érvényességi kellék csak a kisebbségek esetében létezik: a 10 ezer lakosúnál kisebb településeken 50, az ennél nagyobb városokban 100 szavazat kell ahhoz, hogy megválasszanak egy-egy kisebbségi képviselőt. A kisebbségi képviselők esetében csak egy kisebbség jelöltjei közül választható, legfeljebb öt jelölt. Cédulák Két megyei jogú városunkban három (polgármesteri, egyéni képviselői, kisebbségi) szavazócédulát tölthetnek ki a választók. A 10 ezernél több lelket számláló városainkban négy (polgármesteri; egyéni és kisebbségi képviselői, valamint megyei listás) szavazólapot kapnak a polgárok. Az ennél kisebb településeken három (polgármesteri, megyei közgyűlési, helyi kislistás képviselői), illetve ott, ahol kisebbségi önkormányzati választást is kezdeményeztek négy szavazólap segítségével fejezhetik ki véleményüket a polgárok. A kislistás lapon a szavazó legfeljebb annyi jelöltre adhatja le voksát, ahány tagú lesz a testület, a település lélekszámának megfelelően. Ezt a számot a szavazólapon is feltüntetik. A devizás diákok fellendülést hoztak a szegedi orvoskarnak Külföldön is keresett az egyetem ló hírű és külföldön is keresett intézmény a Szegedi Tfidományegyetem. Az orvoskarra négy kontinensről érkeznek hallgatók. A tizenhét éve működő úgynevezett devizás képzés anyagi és szellemi fellendülést hozott az egyetemnek. Bár a nyolcvanas évek második felében tapasztalható négy-ötszörös túljelentkezésről már nem beszélhetünk, még ma is több külföldi diák szeretne a Szegedi Tudományegyetemen tanulni, mint ahány felvételére lehetőség van. - Jelenleg csak az orvos- és gyógyszerészkar fogadja a tandíjukat devizában fizető diákokat, bár korábban a bölcsészkarra is jelentkeztek külföldiek tudtuk meg Visy Csaba oktatási rektorhelyettestől. - Több mint háromszáz külföldi diák jár az egyetemre, akiknek a túlnyomó többsége orvostanhallgató - mondta Benedek György professzor, a külföldi hallgatói program vezetője. - Az SZTE-nek jó híre van külföldön, folyamatos a pozitív visszajelzés az Egyesült Államokból, Németországból, Görögországból, Indiából és Iránból, ahonnan a hallgatók többsége érkezik. A fenti országok mellett Portugáliából, Dél-Koreából, sőt Nepálból is érkeznek a szegedi egyetemre hallgatók. A felvételizőknek igazolniuk kell középiskolai végzettségüket, valamint vizsgát kell tenniük biológiából, fizikából vagy kémiából és angol nyelvből. Németül is el lehet kezdeni az orvosit, ám ezen a nyelven csak két év végezhető el. Benedek György elmondta: évfolyamonként a százhúsz magyar hallgató mellett közel nyolcvan külföldi képzését vállalja az egyetem. - Még 1985-ben kezdeményezte Telegdy Gyula professzor a devizás képzést, amely akkor az egész keleti blokkban egyedülálló volt. Azóta persze számos korábbi szocialista ország nyitotta meg egyetemeit a külföldiek előtt, így nagyobb lett a piac, de még így is derekasan helytáll a szegedi egyetem - fogalmazott a profeszszor. I. sz. A nyilvánosság ereje segített a makói gazdáknak Egy év után fizettek A búza árát végül megkapták a gazdák. Képünk illusztráció. Fotó: Schmidt Andrea Szerencsés fordulatot vett tegnap délután az egy éve húzódó harmadik makói gabonabotrány: a felvásárló végre fizetett. Mint korábban megírtuk, a kecskeméti Janda Grain Betéti Társaság mintegy ötven makói búzatermelőnek maradt adósa a tavaly nyáron leadott gabona árának egy részével. A vételár nagyjából háromnegyed részét rövid időn belül mindenki megkapta, a többire viszont egészen tegnapig várniuk kellett. Volt, aki néhány tízezer forintot volt kénytelen nélkülözni, de olyan is akadt, aki több mint egymilliót. A tartozás összértéke meghaladta a nyolcmillió forintot. A társaság vezetői szinte hónapról hónapra ígérték, hogy elhozzák az érintetteknek a vételárból hiányzó pénzt Makóra, ám a jelzett időpontban és helyszínen általában meg sem jelentek - ha mégis, üres kézzel. A termelőknél mostanra végképp betelt a pohár: egyikük, Bénák Sándor péntek délutánra sajtótájékoztatót hívott össze a Concordia makói telephelyére - azért ide, mert a kecskeméti cégnek eladott búzát az itteni silókban tárolták. A Honvéd utcai telephelyen azonban még az újságírók megérkezésre előtt megjelentek a cég képviselői és szép sorjában elkezdték kifizetni a termelőket. Úgy tudjuk, a kecskemétiek elegendő pénzt hoztak ahhoz, hogy. mindenkinek fizetni tudjanak. Az ügynek egyébként érdekes részlete, hogy a pénzükre váró termelők nem egyszerűen jóhiszeműségük áldozatai: olyan szerződést kötöttek a felvásárlóval, melynek egyik mellékletében a megvásárolt gabona raktározását vállaló Concordia Rt. kötelezettséget vállalt, hogy addig nem engedi ki a silókból a búzát, amíg a cég nem fizetett. Ennek ellenére a társaság elvihette az árut, a gazdák pedig hoppon maradtak. A Concordia Rt. makói telephelyére meghirdetett sajtótájékoztatón megjelent az állami tulajdonú részvénytársaság raktározási igazgatója, Varga fános is, aki érdeklődésünkre elmondta: cégük ugyan vállal közraktározást és bértárolást, ilyen garanciát azonban nem szokott adni. Meglehet, hogy az esetnek munkajogi következményei lesznek. A tegnap délutáni sajtótájékoztató szervezője, Bénák Sándor szerint a szerencsés fordulat annak köszönhető, hogy az ügyre felfigyelt a média. Elsőként lapunk, mely korábban többször hírt adott már a búzatermelők kálváriájáról, most pedig - a Concordia Rt. telephelyére meghirdetett sajtótájékoztatón - már tucatnyi lap, tévé és rádió képviselői várták kíváncsian a fejleményeket. Bénák Sándornak különben a cég több mint egymillió forinttal tartozott. Szerettük volna megkérdezni a Janda Grain Bt. vezetőjét is a történtekről, Gyóni Andrea azonban nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. A hölgyet szemmel láthatólag idegesítette a sajtó jelenléte, így nem tudhattuk meg, miért hitegették több mint egy éven át üzleti partnereiket és szerintük minek köszönhető, hogy most teljesítették szerződéses kötelezettségüket. SZABÓ IMRE