Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-19 / 245. szám

4 •AKTUÁLIVS"W SZOMBAT, 2002. OKTÓBER 19. Filharmóniai évadnyitó a nagyszínházban Himnuszok koncertje északi hangulatban Sajátos hangulatú műveket hozott magával szegcdi koncertjére Vető Tamás karmester, amelyek választott hazájának „északias" zenei világát idézték. Az est első számában, Sibelius Finlandia című szimfonikus költeményében a Szegedi Szimfonikus Zenekar jól érzékeltette a nemzeti himnusz értékű mű hangulati világát: a katonai hangszerek, rezek és üstdob súlyos kezdése után a melankólia, szomorkás gyengédség hangján szóltak a vonósok, jól vezetett hegcdüszólammal. Majd robbanékony fokozások szuggerálták az új erő éledését, amelyeket a háttérből a trombita szignálja és az üstdobpergés feszültebbé tett. A folyamatból megszülető bensőséges himnuszdallam végül szép ívvel rajzolódott ki a hegedűkben. Grieg a-moll zongoraversenye sikerdarab. Nemcsak ámulatba ejtő technikai bravúrokkal ragadja magával a közönséget, hanem édeskés, melankolikus dallamaival is. Ezen az estén azonban Hegedűs Endre, a versenymű szólistája sajnos nem tudott ámulatba ejteni bennünket. Előadásában az érzelmes témák nem sikerültek elég oldottra és elég szentimentálisra - a leglíraibb pillanatok nem a zongorán, hanem a kürtön valósultak meg; a virtuóz részekben pedig kedvünket szegte túl sok hang hozzávetőleges megszólalása. Néhány hanghibát pedig még szívesen meg is bocsátott volna a koncertlátogató: emberi megnyilvánulásként gépzenétől terhelt korunkban. Ráadásképpen Hegedűs Endre a Szózat és Himnusz zenei anyagára írt Liszt-fantáziát játszotta el, amely nagyon jól illett a finnek himnuszszerű zenéje és a liszti virtuozitásra utaló versenymű után. A darab előadása magával ragadó volt - a két nemzeti művünk keletkezésének korára jellemző pátosz, fenségesség szőtte át, a verbunkos zene feszes ritmikájára építve. Vétó Tamás irányítása alatt a zenészek együttjátéka nem volt mindig kifogástalan, és talán nem volt maradéktalan a karmester és zenekar közötti összhang sem. Vető Tamás leginkább a Nielsen szimfóniában győzött meg zenei elképzelésének nagyvonalúságáról, a hosszú, bonyolult tételek egységbe dolgozásával. ILLÉS MÁRIA Népdaléneklési verseny Kodály Zoltán születésének 120. és halálának 35. évfordulója alkalmából népdaléneklési versenyt hirdet Szeged Város Kórusegyesülete Csongrád megye minden 14 évesnél idősebb, szépen éneklő, népdalokat kedvelő dalosa számára. A versenyzők népdalcsokorral pályázhatnak, amelybe ajánlott beépíteni Kodály Zoltán által gyűjtött népdalt is. A versenyzők legfeljebb öt percben, kíséret nélkül adhatják elő műsorukat. A versenyt november 30-án, szombaton 10 órától rendezik meg a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban. Jelentkezni november 15-éig lehet Kolonics Erikánál az intézmény címén: 6720 Szeged, Vörösmarty u. 3. Alapítványi kezdeményezésre, városi összefogással, sokmilliós főlajánlással készült cl az újszegedi vidámpark helyérc tervezett játszópark felújításának első szakasza. Az újszegedi vidámpark közel harminc évig szórakoztatta a gyermekeket. A rendszerváltás után - a parkot működtető vállalat megszűnésével - a vidámparknak is leáldozott. Bezárásáról 1992 májusában határozott a közgyűlés. A haldokló vidámparkból végül évekkel ezelőtt leszerelték az utolsó játékokat is. A vidámpark helyén tegnap óta azonban ismét játékok várják a gyermekeket. Pénteken ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Játékok kertjére keresztelt park. Az újszegedi vidámpark felújítása első ütemének kivitelezője a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. volt. Az Odessza I. Számú Óvoda nagycsoportosainak műsora után Kiss Imre, a tervet kidolgozó és megvalósítását szorgalmazó Szegedi Régiónkért Területfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány alapítója megnyitó beszédében elmondta: kevesen remélték, hogy megélik ezt a pillanatot. - Örülök annak, hogy ez a nemes cél felülemelkedett a politikán - jelentette ki Kiss, majd köszönetet mondott a támogatóknak és arra kérte az új városvezetést, folytassa a megkezdett munkát. A tó helyreállítására, további padok elhelyezésére, virágosításra, valamint az őrző szolgálat épületének felépítésére ugyanis csak jövőre kerül sor. A gyerekek ingyen használhatják a Játékok kertjét. A. T. J. Hótakarítók készülnek a télre MUNKATÁRSUNKTÓL Kiemelt feladatának tekinti a hóeltakarítást és az utak-járdák járhatóvá tételét a Szegedi Közterület-fenntartási Kht., valamint a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. - tájékoztatta lapunkat Papp Zoltán, a közterület-fenntartási kht. igazgatója. Tegnap a kht. Városgazda sori telepén mutatták be a téli úttakarításra előkészített gépeket. Tolólappal és szórótartályokkal fölszerelt teherautók, traktorok, univerzális kisgépek szállnak majd szembe az utakat és járdákat beborító hóval. Már megvásárolták a síkos utakra szórandó 2400 köbméter folyami homokot, 10 tonna kőzúzalékot, 800 tonna sót, valamint 50 köbméter fűrészport. A hóügyelet november 15-től március 15-ig tart. A készenlét az időjárás-jelentéshez igazodik: ha a meteorológus havazást jelez, a gépek rajtra készen várják a bevetést. Szükség esetén rendkívüli hómunkásokat is fölvesznek, egy műszakért nettó 3 ezer forintot fizetnek. Fellegi Ádám Beethoven-sorozata a Bartókban A zene Prométheusza A szegedi Bartók Béla Művelődési Központban indította el néhány évvel ezelőtt beavató koncertjeit a neves zongoraművész, Fellegi Ádám. A kezdeményezés olyan sikert aratott, hogy idén is folytatják a sorozatot, és Beethoven - a zene Prométheusza címmel négy hangversenyből álló bérletet kínálnak a Bartókban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ismertető előadással egybekötött koncertsorozat hétfőn 19 órakor kezdődik a díszteremben, ahol a zongorista az Eroica variációkat játssza, valamint részleteket ad elő a III. szimfónia zongoraátiratából. A továbbiakban két szegedi kamarapartner, Sin Katalin gordonkaművész és Kosztándi István hegedűművész is bekapcsolódik a sorozatba. Fellegi Ádám azt tapasztalta, hogy csökken a zongoramuzsika iránti érdeklődés. Úgy véli, ez azért is van, mert egyre kevesebben zongoráznak otthon, és a zongoratanulók közül is kevesen jutnak el megfelelő szintre. Márpedig a zene nyelvét ugyanúgy meg kell tanulni, mint egy idegen nyelvet, nem lehet rögtön érteni és élvezni. A zongoraművész úgy döntött: ebben a helyzetben nem a fogyatkozó zeneértő hallgatóság kedvét kell keresnie különleges produkciókkal, hanem komolyzenei slágerekkel kell megszólítania azokat, akik lemorzsolódtak, akik szeretnék élvezni a zenét, de nem értik a nyelvét, ezért úgy érzik, nem nekik szól. Fellegi olyan koncerteket ad, amelyeken szóbeli beavatás, rövid magyarázó előadás értelmezi a felcsendülő muzsikát. Egyedülálló estjeivel már nemcsak idehaza, de Olaszországban is nagy sikert aratott. Villon-est Mácsaival Befogad és kitaszít a világ... címmel Mácsai Pál és Huzella Péter előadóestjét láthatja a közönség Francois Villon verseiből vasárnap 19 órától a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. A vidámpark helyén újra a gyerekeké a terep a hgetben Játékok kertje Újszegeden A gördeszkásokra is gondoltak a tervezők. Fotó: Karnok Csaba Kárpáti Tibor kiállítása az Impala Házban Miért pettyes a gyöngytyúk? Kass János Kossuth-díjas grafikusművész nyitotta meg pénteken a szegedi Impala Házban (Zárda u. 9.) Kárpáti Tibor Miért pettyes a gyöngytyúk? című első önálló kiállítását. MUNKATÁRSUNKTÓL Osztálytalálkozó Két népszerű szegedi színész, Janik László írta a szövegét, Szerémi Zoltán komponálta a zenéjét az Osztálytalálkozó című produkciónak, amit hétfőn 19 órától a szerzőpáros előadásában láthat a közönség a Millennium Kávéházban az egyetemi kulturális fesztivál programjában. Kárpáti Tibor pályája Szegedről indult, itt érettségizett a piaristáknál, majd két éven át Szekeres Ferenc növendékeként a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán tanult. Jelenleg a Magyar Iparművészeti Egyetem tervező-grafika szakos hallgatója, mestere Felvidéki András és Pálfi György. Már többször hírt adtunk nemzetközi sikereiről. Tavaly Bolognában egy meseillusztrációs pályázaton - egyetlen magyarként - beválogatta a zsűri az alkotásait a kiállított művek közé. Márciustól a tanév végéig a neves milánói képzőművészeti iskola, az Accademia de Belle Arti ösztöndíjasa volt. Amikor a velencei székhelyű Associazione Culturale Teatrio a tavasszal nemzetközi pályázatot írt ki mesekönyvek elkészítésére, Kárpáti Tibor a Tökfej nagybácsi című Kárpáti Tibor rajza meséhez rajzolt tíz grafikáját az erős nemzetközi mezőny 20 legjobb pályamunkája közé válogatták. Groteszk látásmódját a zsűri különdíjjal is jutalmazta. Az Impala Házban az őszi egyetemi kulturális fesztivál részeként megnyílt tárlata az első önálló kiállítása. Az algyői körforgalomról Nem a tervek engedélyeztetése telik hosszú időbe, hanem a tervek előkészítése. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk október 16-i, szerdai számában írtunk a 47-es út algyői szakasza, valamint a Téglás utca kereszteződésébe tervezett körforgalom építéséről. A cikk megjelenése után fölhívta szerkesztőségünket a témáról nyilatkozó Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója, és arra kérte lapunkat, helyesbítsük a körforgalom terveinek engedélyezéséről mondottakat. - Némiképp pontatlanul fogalmaztam, hiszen nem a tervek engedélyeztetése hosszadalmas, éppen ellenkezőleg: a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet munkatársainak köszönet jár, amiért támogatták az algyői körforgalom megépítéséről szóló elképzelést. Az országban egyedülálló, a két-két sávot egymás keresztezése nélkül átvezető körforgalom terveinek elfogadtatása és előkészítése azonban valóban időigényes, ezért a szokásosnál tovább tart a pályáztatást megelőző munka - mondta a műszaki igazgató. Pacsika Emília textüiái az Olasz Kulturális Központban Kiáltás hűs esőért, oxigénért Reveláció - ajánlotta a megnyitón a nagyérdemű figyelmébe Pataki Ferenc festőművész az újságíróból textilművésszé vált Pacsika Emília Capriccio című tárlatát, amely hétfő estig látható a szegedi Olasz Kulturális Központban. Pacsika Emília a szegedi tanárképző főiskola rajz szakán Vinkler László egyik utolsó növendékeként diplomázott. Mestere javaslatára évekig a Bartók Galériát vezette, a legkiválóbb hazai művészeknek rendezett kiállításokat. A rendszerváltás idején lapunk kulturális rovatának munkatársa lett, majd a kilencvenes évek közepén átkerült az elektronikus sajtóhoz. Különleges empátiáról és alapos felkészültségről tanúskodott a Telin csatornán az Album című emlékezetes portrésorozata, amelyben neves szegedi művészek voltak beszélgetőpartnerei. Alkotói érdeklődése már főiskolás korában a textilművészet felé fordult, 1984-ben jelentkezett első önálló kiállításával a múzeumban, 1996-ban pedig Kass János hívta meg a Vár utcai galériájába. Mostani tárlata kapcsán Szuromi Pál a következőket írja: „Aki kikezdhetőnek tűnő technikai, anyagi és stiláris konzekvenciákat keres Pacsika Emília műveiben, aligha fogja megtalálni. Ő egyszerre foglya és uralkodója eszközeinek. Számára azonban a személyes inspiráció, az érzelmi, gondolati töltés mindennél többet jelent. Ha úgy adódik, akkor éppenséggel gyűrűs, forgó ritmusú városi struktúrát fogalmaz meg. Máskor a csillagok, a napkorong bűvkörébe emelkedik, hogy tere, tüze legyen a textilek sugallatának." Kass János grafikusművész valóságos költeménnyel köszöntötte az alkotót: - Selyemből, szövetből, csipkéből, fából, zsákvászonból, aranyszálból, idegszálból, szívverésből, szeretetből, szerelemből, szenvedésből és szenvedélyből szövött, varrott, kötött, kagylóban gyöngyként fogant művek. Textiltermések, termésműalkotások, Pacsika Emília „gyümölcsöskertiének", „gyümölcsfáinak" termései. Zamatos művek. Édes és fanyar ízek, illatok és sóhajok - tükörből ránk néző önmagunk, hajnali könnyű álmaink, elvetélt terveink - szabadon szántó gondolat, szívlüktetés. H. ZS. előtt a Pacsika Emília textilképei megnyitón. Fotó: Schmidt Andrea