Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-27 / 226. szám

I Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA Az otthon természetes díszei: szárazvirág és terméskompozíciók Őszi színek a lakásban is A MAI, MODERN LAKAS SZINPOMPAJABA NAGYSZERŰEN BELEILLIK A SZÁRAZVIRÁGOKBÓL. ŐSZI TERMÉSEKBŐL KÉSZÜLT KOMPOZÍCIÓ, AMI EGÉSZ TÉLEN ÁT A LAKÁS ÉRDEKES SZÍNFOLTJA LEHET. ÉS MÉG CSAK TÖRŐDÉST SEM IGÉNYEL. Az őszi utca igazi kincsesbánya azok számára, akik az évszaknak megfelelő díszítéssel szeretnék lakásukat felékesíteni. Alapanyagként gyűjtsünk csipkebogyót, lampionvirágot, érett dísztököt, félig nyílt virágokat, kalászosokat. Ezeket száraz, sötét, szellós helyen szárítsuk ki, mert így tovább megőrzik színüket, és később se tegyük ki a díszt erós napfénynek. Száríthatunk alma, narancs, vagy citromkarikákat is, amit akár gyertyaöntéskor is felhasználhatunk, így nemcsak szép lesz, hanem kellemesen illatozó is. A cél eléréséhez vehetünk szilikagélt is, ami drága ugyan, de felfrissítve, vagyis 120 fokos sütőben kiégetve több alkalommal is felhasználható. A szárazvirágokat, ha élénkebb színeket szeretnénk adni nekik, ruhafestékkel mi is befesthetjük: az idei divatszínek a vörös, a narancs árnyalatai, a földszínek és az arany, illetve kontrasztként a fehér, a fekete és a szürke. Ez utóbbi színeket leginkább a cserép, vagy a váza révén csempészhetjük be a kompozícióba. A legegyszerűbb, ha otthonunk ékességét úgy készítjük el, mint egy gyümölcsöstálat. Csak a fantáziánk szabhat határt annak, hogy mit teszünk bele: mogyorót, makkot, tököt, gesztenyét, szárított mohát, fűcsomókat. Tálalóedényként is használhatjuk, ha elrejtünk benne egy-két almát, körtét vagy déligyümölcsöt. Ácsai Andrea, az egyik szegedi belvárosi dekorációs bolt vezetője szerint idén a kompozíciók legkedveltebb alapformája a kúp, ami nemcsak az ősz, hanem a tél virágkötészetét is meg fogja határozni. Készíthetünk száraz tűzőhab segítségével fácskái lakásunkba, ha egy cserépbe gipszet öntünk, és körülbelül akkora ágacskát szúrunk, mint a fa „lombja". Ebbe szárazvirágoktól kezdve a magokig bármit beleszúrhatunk. A kis fácska aljához egy kis szárított mohát tegyünk, és ha lehet, mindent rögzítsünk ragasztópisztollyal. Hasonló eredményt érhetünk el, ha az oázist a cserépbe tesszük és fűzfa vagy egyéb vesszőcskék segítségével kialakítjuk a kúpformát, amit később bogyókkal, gyümölcskarikákkal, szárított fűcsomókkal díszíthetünk. Ha a természetes alapanyagok hívei vagyunk, akkor a kötözéshez rafiát használjunk, de ékesíthetjük a „bokrot" réz vagy cink bevonatú dróttal is. Cserép helyett pedig akár félbevágott, kivájt dísztököt is használhatunk. Nemcsak az asztal, szekrény színfoltja lehet egy-egy kompozíció. Falidíszt is készíthetünk úgy, hogy ragasztópisztollyal nyersvásznat erősítünk egy keretre, majd a dekorációs boltokban vásárolt félbevágott virágcserépbe szárazvirágot „ültetünk". Dekoratív lehet egy csinos edényben elhelyezett pot pouri is (természetes, szárított alapanyagokból készített légfrissítő], nem is beszélve kellemes illatáról. PATARJCZA KATA • Az alapanyagok legnagyobb részét az utcán sétálva is beszerezhetjük. (Fotó: Schmidt Andrea) KERT-ESZ Mentés - haszonra Ősszel az okos gazda a termés mellett a hulladékot is betakarítja, hogy majd visszaforgathassa a természeti körforgásba. Hajdan a trágyadombokat „dúsították" a növényi hulladékokkal, aztán a növényi maradványokat némi trágyával és komposztnak nevezték el. A komposzt alapanyaga a kert minden, egészséges mellékterméke. Ősszel a komposzt jól feltölthető növényi részekkel, fűkaszálékkal, a lehullott lombbal, a nyesedékkel. A jó komposztba kerül konyhai hulladék, fahamu, tojáshéj, műtrágya, mész, az elégett lomb hamuja, sőt gilisztavonzó kávézacc is. Am nem kerülhet bele magvas gyomnövény, ami kihajt, vagy a diófa levele, legfeljebb annak a hamuja, csakúgy, mint a körtefáé és a gesztenyéé. A jó minőségű komposzt készítése azzal kezdődik, hogy a helyén a talajt egy ásónyom mélyen kiemeljük, aztán a hulladékot 20-30 centis rétegekben felprizmázzuk, a rétegek közé négyzetméterenként számítva 15-20 deka műtrágyát, baromfi-, nyúl- vagy galambtrágyát szórunk. A prizma közepén a szellózést biztosító lyukat hagyunk (leásva pl. egy lukacsos csövet). A tetejére 25-30 centi vastag szalmát vagy 10 centinyi földet kell szórni, hogy védjük a kiszáradástól. A biokertészek felülre zsályalevelet is szoktak tenni, hogy az gyorsítsa az érést. Sőt: ők szakszerűen úgy rakják a rétegeket, hogy a finoman porózus anyagra durvább szerkezetű kerüljön, a széntartalmúra pedig nitrogéngazdag. A komposztkazlat „kezelni" kell, időnként locsolni (de nem iszapolni). Ha a szellőzőlyukak eltömődnének, átforgatandó az egész prizma. S ha a forgatáskor kellemetlen szagot érzünk, az a rothadás jele, a komposzt túl sok vizet kapott - zeolit hozzákeverésével le lehet állítani a rothadást. Az érett komposzttrágya földszagú, sötétbarna. A növények alá történő kiszórása előtt nem árt átrostálni, s a még durva részét az újonnan készítendő kazalba tenni. A talajba nem kellv 8-10 centinél mélyebbre bedolgozni a komposztot a vetés, az ültetés előtt. Ha pedig termőidőszakban akarjuk vele serkenteni a növényeket, akkor 2-3 centi vastagon szórjuk a felszínre. SZ. M. Mackó-világfesztivál A mackó a főszereplő a bécsi Operaházban: a hagyományossá váló mackó-világfesztiválon nem csupán az első játékmedve születésének százados évfordulóját ünneplik, hanem mintegy 60 kiállító összesen vagy 5000 macit mutat be a pirinyótól az óriásig, az antiktól a legújabbig. A közönség soraiban sokan lesznek gyűjtők is, hiszen divattá vált mackókat gyűjteni, egy-egy régi példány bizony ma már igen előkelő árakon kel el a komoly árverési házak aukcióin. Akinek van régi macija, de nem tudja, mennyit ér, azt mackó-becsüs várja. Akinek pedig tönkrement a kedvence, az a mackódokinál meggyógyíttathatja. A nappaliba kerülhet egy-két csokor szárított levendula, citromfű vagy gézdarabkába rejtett narancs Otthonunk fűszeres, parfümös, egyedi illata A növényekkel és gyümölcsökkel szagosított nappali kellemes hangulatot áraszt OTTHONUNK ILLATA IS HOZZÁNK TARTOZIK ES ÁRULKODIK RÓLUNK. A WELLNES IRÁNYZAT ÚJRA FELFEDEZETT, TERMÉSZETES ILLATOSÍTÓKKAL ÜZEN A LAKÁSRÓL ÉS GAZDÁIRÓL: EGYSZERŰEN MEGTEREMTHETŐ, EGYEDI ILLATOKKAL. A mai kor embere kezdi'újra felfedezni, hogyan befolyásolható illatokkal a lelki és testi állapot, a közérzet, a kedv. Az ókori példákat - nevezetesen pl. hogy már a híres történetíró, Plutarkhosz is értekezett arról, mint hoz szép, békés álmot a tömjén illata, s miként lazít el a mirha - kevesen ismerik, ám a régesrégieket követő módszereket egyre többen kipróbálják. Mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző illatok képesek nyugtatni,, regenerálni, élénkíteni, segítik az összpontosítást, jókedvre derítenek, sőt gyógyítanak is. Különösen a természetes anyagokból, füvekből, növényekből kipárolgó illatok vannak jó hatással testi és lelki állapotunkra - egyszersmind árulkodnak rólunk, lakásunkról. Az újabban kedvelt vyellnes irányzat éppen ezért is szentel egyre nagyobb figyelmet az illatoknak, s ajánlja többek között, hogy ki-ki alakítsa ki otthona egyedi illatát, lehetőleg természetes anyagokkal. Egyre közismertebbek az aromalámpák, a párologtatók, az illatgyertyák, a pot-pourik, de az igaziak mégis inkább a natúr anyagok. Már ha hgyelembe vesszük azt is, hogy más-más funkciójú helyiségekben más-más természetes illatosító kell, s azt rakjuk oda. A konyhába például fonjunk erősebben illatozó levendula-, rozmaring-, kamillakoszorúkat, hogy a főzési szagokat segítsenek közömbösíteni^ vagy a főzés utáni szellőztetést követően résnyíre kinyitjuk a szegfűszeges-, fahéjasdobozka tetejét. A fürdőszobába lehet a zuhany közelébe egy tüllzacskóban mentát, kakukkfüvet felakasztani, aminek illata a forró víztől kigőzölődve, reggel segít erőre kapni. A nappaliba kerülhet egy-két csokor szárított levendula, citromfű, zsálya, rozmaring, kakukkfű vagy gézdarabkába tett narancs-, mandarin- vagy citromhéj, esetleg fenyőtű. A hálószobában a pihenést segítheti egy levendulával töltött kicsi párnácska - ami egyénként közismert molyűzője és illatosítója a gardróboknak, a ruhásszekrényeknek is. A gyógynövényekkel teli tüllzacskóktól a ruhák kellemes illatot kapnak. A lakás illatosítására használt „eszközöket" saját kezűleg is könnyedén el lehet készíteni, s előnyük a készen kaphatókkal szemben, hogy egyedi illatkompozíciókat kreálhatunk. A fűszernövényekből például a keverési arány egyéni megválasztásával. Ki-ki ízlése szerint keverhet össze például szárított kakukkfüvet, levendulát, mentát alapillatnak, s teheti tüllzsákocskába. A rafináltabb illatokat kedvelők tehetnek bele zsályát, rozmaringot, bazsahkomot, kamillát, körömvirágot is. A szekrénybe szánt illatzacskóba kerülhet még szagosmüge és üröm is. A lakás „kölnijét" is el lehet készítem házilag is: fűszernövényeket kell tenni tiszta alkoholba, hígítani desztillált vízzel, üvegben érlelni. Szélesebb szájú, kisebb üvegbe kell tenni illatozó növényt (pl. rózsaszirmot, jázmint, mentát, levendulát, kakukkfüvet) vagy fűszert (pl. szegfűszeget, fahéjat, citrom-, narancs-, mandarinhéjat), felönteni alkohollal, pár hétig állni hagyni, majd pumpás flakkonból (esetleg desztillált vízzel felhígítva) kis adagonként szétpermetezni. A házi „parfümhöz" aromaként különféle olajokat is fel lehet használni (pl. levendulaolajat, bergamottot, citromolajat, eukaliptuszt). A természet illatát árasztó zsákocskák, csokrok, egyedi „kölnik" otthonunkban megnyugtatnak, jebb kedvre derítenek, felfrissítenek, ápoltságot sugallnak, jobb közérzetet és nyugodtabb légkört adnak - s egészségesebb lesz a család. SZABÓ MAGDOLNA