Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-20 / 220. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA Varázslatos történetek és mesekönyvek - régi áron A sárkányoktól a manókig A TELEVÍZIÓ-BENNE RAJZFILMCSATORNÁK -, A SZÁMÍTÓGÉPES JÁTÉKOK, AZ INTERNET, A VIDEÓ ONTJA MAGÁBÓL AZ ELŐRE GYÁRTOTT KÉPEKET, ÁM A FELPÖRGETETT MINDENNAPOK ELLENÉRE GYERMEKEINKET LEGTÖBBSZÖR MESÉKKEL, MESEKÖNYVEKKEL RINGATJUK ÁLOMBA. A mese a kisgyermek legfontosabb lelki tápláléka: alkotásra biztat, feloldja a szorongást, biztonságot nyújt és vigasztal. A szorongás velejárója a gyermeki létnek s ezek a félelmek természetesek, hiszen a kicsik még sok mindent nem értenek az őket körülvevő világból. A mese olyasmit mond ki és mond el, amit a kisgyermek más módon nem értene meg: rávilágít arra, hogy a világban jelen van a nagy erejű és félelmetes rossz, amelylyel a legnagyobb sikerrel épp a kiskirályfi, vagy a szegény ember legkisebb fia szokott szembeszállni. A királylányok, boszorkányok, tündérek, sárkányok és gonosz manók mind jól megragadható, karakteres figurák, amelyek hozzásegítenek a dolgok jóra fordulásához, így oldva a szorongást. Ha egy kisgyermek gyakran kéri ugyanazt a mesét, jó jel, hiszen gondoljunk arra, hogy az ismert mesében otthonosan mozog, s élvezi, hogy ura a helyzetnek. A mese a szakemberek szerint akkor a legjobb, - főként minél kisebb gyermekről van szó - ha „fejből" mondjuk. Egy másfél éves babának már lehet mesélni, ám később a könyv lehet majd űj érdekes „adaléka" az estéknek. Ha a családban rendszeresen olvasnak, s csak ritkán nézik a televíziót, a kicsi már két-három évesen utánoz, és könyvet kér. A mesekönyvből való mesélésre csak úgy négy-öt éves kor tájékán érik meg a gyermek. • Sok szülő vásárolja antikváriumban a mesekönyveket. (Fotó: Schmidt Andrea) A jó mesehallgatókból lesznek később a jó olvasók - véb Boross Zsuzsa, a Kárász utcai antikvárium munkatársa, s minden bizonynyal igaza van, hiszen mind a mesehallgatáshoz, mind az olvasáshoz élénk, jól működő saját belső képalkotás és színes fantázia kell. A saját kútfőből jövő mese „ingyen" van, ám a mesekönyvek között válogatni kell, meg kell keresni a legjobbat, s ki is kell fizetni a nem ritkán borsos árat. Ezért jó mesekönyvet kapni nehéz. A szerencsésebbek elővehetik a becsben tartott régi, saját mesekönyveket, versesköteteket, ami mint kiderül, nem csak érzelmileg kincs. Lázár István, egy szegedi könyvkiadó vezetője példaként a Weöres Sándor-műveket említi, amelyek közül szinte semmit nem lehet kiadni, mert megfizethetetlenül magas árat kérnek a jogokért. Boross Zsuzsa szerint szerencsére sokan jönnek mesekönyvekért antikváriumba, ahol akad viszonylag jó kínálat, jó áron. A lányregények, a pettyes könyvek, ahogy sokan keresik, úgy 150-200 forint közötti áron cserélnek gazdát, míg Verne, Cooper könyvei 3-400 forintért kel- ; nek el. A klasszikusok verhetetlenek, Grimm és Andersen mun- ; kái a könyv állapotától, korától függően 5-700 forintos áron kelendőek. Zelk Zoltán zengő ABC-je, a Benedek Elek-mesék, a magyar népmesék folyamatosan keresettek, ezekből bármennyit el lehetne adni. A metszetekkel tarkított képes mese- ; könyvek igazán gyönyörködtetöek a gyermekek számára, a részletesen kimunkált, gondosan megrajzolt kép a szöveg közé fűzve táplálja és továbbviszi a gyermeki fantáziát. Persze számos régi könyv, mint a Mosó Masa Mosodája, A Gőgös Gúnár Gedeon, a Misi Mókus, vagy a régi klasszikus mesék új kiadásban is kaphatók, ám gyakran az antikváriumi ár öt-hatszorosáért. A kicsit nagyobbaknak való ifjúsági irodalom piacát a fantasy műfaja, főként mozifilmekkel kiegészítve némiképp rontotta. Egy ilyen pörgő világban Tom Sawyer kalandjai már nemigen érdekfeszítőek, a Kincses szigetet szinte lehetetlen eladni, s a nagy indiános könyvekkel együtt ezeket főként lelkes apukák és nagypapák vagy gyűjtők keresik. O.K.K. Szobatisztaság csak dicsérettel • A kétéves Anna ugyan már felnőttesen trónol a bilin, azonban igyekezetét még nem mindig koronázza siker. (Fotó: Tésik Attila) A BILI HASZNALATA FORRADALMI VÁLTOZÁST JELENT A KISGYERMEKEK ÉLETÉBEN. DE MIKOR ÉS HOGYAN SZOKTASSUK RÁ CSEMETÉINKET A SZOBATISZTASÁGRA? MÍG EGYES SZÜLŐK MIHAMARABB IGYEKEZNEK RÁÜLTETNI A BILIRE GYERKŐCEIKET ADDIG MÁSOK ÚGY VÉLIK, NINCS ÉRTELME SIETTETNI A DOLGOKAT. ANNYI AZONBAN BIZTOS, HOGY EGYIK, S MÁSIK TÁBOR KÉPVISELŐINEK IS HATALMAS TÜRELEMMEL, KITARTÁSSAL ÉS NAGYON SOK SZERETETTEL KELL BÍRNIUK AHHOZ, HOGY GYERMEKEIK MEGTEGYÉK ÉLETÜK EGYIK JELENTŐS LÉPÉSÉT A FELNŐTTE VÁLÁS ÚTJÁN. A kicsikben a második életévük első felére fokozatosan válik tudatossá a székletürítés. Bár még nem képesek jelezni szüleiknek, hogy valójában mi is történik velük, azonban a pocakban zajló folyamatok hatására félbeszakítják a játékot, s arckifejezésük is megváltozik. A szakemberek véleménye szerint azonban ezen életkor egyik sajátosságai közé tartozik a dacolás, melynek következtében ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy mindent a saját fejük után tegyenek. Öntörvényű világukban pedig egyáltalán nem illik bele a szülői elvárás: a bilibe kakilás. Ezért is jobb, ha a szobatisztaságra való szoktatás megkezdésével a mama és a papa megvárja a másfél éves kort. Ebben az időszakban általában már valamilyen jellel vagy hanggal a szülő értésére tudják adni, hogy a pelenka tele lett, szinte kérik: szabadítsák meg őket a kellemetlen érzéstől. Bátorítással pedig el lehet érni, hogy megérezzék és jelezzék a székletürítést megelőző ingert. A szobatisztaságra szoktatás lényeges eleme, hogy a szülők ne kényszerrel, hanem dicsérettel, hízelgéssel igyekezzenek ráültetni a bilire csemetéiket, saját akaratukból használják. így aztán a kicsik szabadon határozzák el, hogy szobatisztává válnak. Ha egy idő után már érdeklődést mutatnak a bili iránt, akkor naponta több alkalommal elő kell venni, lehetőleg olyankor, amikor valami várható, vagy ha a legkisebb jellel is értésre adják, hogy valami készül. Ezt követően pedig pelenkamentes játékos időszakot is be lehet iktatni úgy, hogy a bili elérhető közelségben legyen, ösztönözve annak használatára. Az éjszakai szárazság elérése ugyancsak nem könnyű feladat, sem a szülők, sem pedig a kisgyermekek számára. Az éjjeli pisilésmentes időszakhoz, ugyanis a hólyagnak bizonyos érettségi fokot kell elérnie. A kicsik általában 3 éves kor körül birkóznak meg ezzel a feladattal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiúk picit lassabban érnek meg erre, mint a lányok, de a nyugtalanabb gyerkőcök is nehezebben szoknak le az éjszakai bepisilésről. Persze előbb vagy utóbb egyik éjjel majd siker koronázza az erőfeszítéseket, s a száraz pelenka láttán a szülők ne fukarkodjanak a dicsérettel. T.A. KERT-ESZ // Ősszel a tavaszi virágokért A tavasz első kerti hírnökeivel már most, ősszel foglalkozni kell. Szeptemberben jó kiültetni a hagymás, gumós növényeket (a dália, a gladiólusz és a kánná kivételével). S nem elég csak annyit tudni az ültetéshez, hogy ezek az év elején pompázó virágok a jó vízáteresztő, laza vagy középkötött, tápdús földet kedvelik. A jó kertész nem ülteti őket frissen trágyázott talajba! Ellenben felássa azt a földdarabot, ahová ültet, gyommentesíti és jól beöntözi. (Aszályos időjárás esetén legalább 15 centiméter mélyen megáztatandó a föld ültetés előtt és után.) A talaj előkészítése során a legjobb, ha kb. 10 centis rétegben a felszínre terített komposztot forgatunk, ásunk be 20-25 centi mélyre. (A gondosabbak ásás előtt még NPK - nitrogén, foszfor, kálium - hatóanyagú műtrágya 1:1:1 arányú keverékét is kiszórják, négyzetméterenként 10-12dekát.) Hagymás helyére ne ültessünk újra hagymás, gumós növényt. Az ültetésnél vigyázzunk, hogy a gumó, a hagyma legalább háromszor olyan mélyre kerüljön a földbe, mint amilyen széles! (A sekélyen talajba tett gumó elfagyhat a télen, illetve kidöntheti a szél.) A növénykék tőtávolságát a nagyságuk határozza meg, az apróbbaknak (pl. a hóvirágnak) elég 6-8 centis távolság, a nagyobbaknak (pl. tulipánoknak, jácintoknak) több tenyészhely kell. Ne egyenként ültessük őket, hanem csoportosan, úgy szebb színfoltot alkotnak, pláne, ha arra is ügyelünk, hogy a fajta különböző színű egyedeit duggassuk el egymás mellé. Érdemes arra is figyelni, hogy legyen korai, középkorai és késői fajtánk, folyamatosan, sokáig virágozzanak. Zöld gyepfelületbe apróbb hagymásokat érdemes ültetni, kis ágyásba. A nagyobbak megfelelő talaj- és fényviszonyok mellett a sziklakertekben, a fák alatt is szépen kivirulnak. A tulipánok például a napos, laza talajú helyet kedvelik, akárcsak a jácintok. A hóvirág a nedvesebb helyeken, a fák alatt érzi jól magát, úgy, mint a téltemető. A gyöngyikét lehet sziklakertbe ültetni, megél félárnyékban, de bővebben kér vizet. A csillagvirág is vízkedvelő, s az árnyékot szereti. A tőzike ugyancsak a nedves-nyirkos talajban érzi jól magát, árnyékban vagy félárnyékban. Valamennyi ilyenkor elültetett gumós, hagymás növényt ajánlatos télre védelmül 5-10 centi vastag, érett komposzt- vagy gombatrágyaréteggel betakarni, jó erre a célra a tőzeg, a faforgács és a lehullott lomb keveréke is. SZABÓ MAGDOLNA A levelezőj átékok • A látványos, színes mappák azonnal felkeltik a gyerekek érdeklődését. (Fotó: Tésik Attila) AZ OLVASÁS ÉS A TANULÁS ÖRÖMÉRE SZERETNÉK RÁVEZETNI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKAT AZOK A LEVELEZŐJÁTÉKOK, AMELYEK EGYRE NÉPSZERŰBBÉ VÁLNAK A GYEREKEK KÖRÉBEN. Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia, Jonatán Első Országos Könyvmolyképző - így hívják azokat a levelezőjátékokat, amelyeket évek óta, egyre nagyobb sikerrel szervez egy szegedi cég általános iskolások számára. A vetélkedő úgy működik, hogy a diákok levélben kapják meg a korcsoportjuknak megfelelő feladatlapokat, amelyeket ugyanígy, postai úton kell visszaküldeniük. A Bendegúz tantárgyi verseny a matek, a magyar, a fizika mellett angolból és németből, informatikából, a környező világ és a humán műveltség területeiről is készülnek feladatlapok. - Ez a vetélkedő azonban nem a tanórai anyag elsajátításának ellenőrzését szolgálja, sokkal inkább az érdeklődés felkeltése, a tanulás megszerettetése a cél - hangsúlyozza Leiéné Nagy Márta, a játék egyik szerkesztője. A Jonatán nevű vetélkedő tavaly, az olvasás évében indult. A i verseny szervezői a Harry Potter-lázat kihasználva szeretnék a gyerekeket a könyvek mellett ; tartani, ezért találták ki a könyvmolyképzőt. A gyerekek a fel; adatlapokon - osztályok szerint bontva - lanikovszky Éva, Lázár Ervin, Kolozsvári Grandpierre \ Emil és más neves szerzők műveiből kapnak részleteket, majd az olvasás megértését felmérő kérdésekre kell válaszolniuk. A gyerekek az egész tanéven keresztül játszhatnak, a Bendegúz összesen 2400, ' a Jonatán 1600 forintba kerül, a vetélkedők ; első fordulói szeptember végén kezdődnek. A legügyesebbeket a tanév végeztével ajándékkal jui talmazzák. Az érdeklődők az általános iskolák tanáraitól kap; hatnak bővebb felvilágosítást. SZÖGI ANDREA