Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-03 / 205. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE « SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS Bizalmat szavaztak a Richternek A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 0,51 százalékkal erősödött, pénteken 7665 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 30,32 milliárd forintot ért el, szemben az előző héten regisztrált 26,51 milliárd forinttal. A részvénypiac összforgalmából az OTP 26,4 százalékkal, a Mol 25,8 százalékkal, a Richter 21,7 százalékkal, a Matáv 20,2 százalékkal részesedett. A vezető részvények közül a Richter és a Mol nyereséggel zárta a hetet, a Matáv és az OTP viszont veszített értékéből. Legtöbbet a Richter erősödött, amelynek árfolyama 6,9 százalékkal 13 ezer 465 forintra nőtt. A Richter a múlt héten aláírta a lengyel Polfa gyógyszergyár megvételéről szőlő szerződést. Szakértők szerint mindezt kedvezően ítélte meg a piac, és a jelek arra utalnak, az utóbbi hetekben elszenvedett nagy veszteségek után a papír kikerült a gödörből. A Mol 1,6 százalékkal 5320 forintra emelkedett. Az OTP árfolyama 2 százalékkal 2210 forintra, a Matávé 1,2 százalékkal 830 forintra csökkent. A Mol október 11 -ére rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen az igazgatóság felhatalmazást kér az alaptőke zártkörű felemelésére. A napirenden igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívása és választása is szerepel. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a Népszabadságnak adott interjújában úgy nyilatkozott: nem vár jelentős változást a Mol felső vezetésében, szerinte ő és Mosonyi György vezérigazgató is a helyén marad. A kisebb forgalmú papírok közül az Égis kis mértékben, 0,8 százalékkal erősödött, 12 ezer 600 forintra nőtt az ára. Tovább emelkedett a Rába, a társaság részvényei 1230 forintot értek a hét utolsó kereskedési napján, ami 5,1 százalékos drágulás. A másik járműgyártó, a NABI árfolyama 0,9 százalékkal 4000 forintra nőtt. A vesztes cégek között volt a Danubius, amelynek ára 5,3 százalékkal 3600 forintra esett. A BorsodChem árfolyama 2,9 százalékkal 5000 forintra csökkent, a TVK 1,5 százalékkal gyengült, 4000 forinton zárt pénteken. A kárpótlási jegyek ára 27 forinttal 777 forintra nőtt egy hét alatt. Szegedi fűszerpaprikanapok, fajtabemutatóval Paprikapiac nyílik a Klauzál téren Szeptember 6-8. között szegedi fűszerpaprikanapokat rendeznek az egyik leghíresebb hungaricum iránt elkötelezettek: a termelők, a feldolgozók (Szegedi Paprika Rt. Rubin Kft. Agrogorzsa Rt.), a városi önkormányzat és az országos fűszerpaprika-terméktanács. Pénteken fűszerpaprika-fajtabemutatóval indul a rendezvénysorozat, miközben Szeged Belvárosában, a Klauzál téren paprikapiacot nyitnak, ahol még a fűszernövényből készült pálinkát is árusítanak. A sétálóutca mind több kirakatát díszítik föl erre az alkalomra paprikával. Hogy a pénteki nap valódi népünnepély legyen, paprikaversenyt, valamint vásári mulatságokat is rendeznek a Klauzál téren hagyományőrző körök, színjátszók, bábosok közreműködésével. Szeptember 7-én, szombaton Régió és márka címmel konferencia kezdődik a városháza dísztermében. Az előadók bemutatják a szegedi és magyarországi hungaricumok helyzetét, a márka- és az eredetvédelem jogi kereteit, az EU országaiban meglévő rendszereket és a várható regionális támogatásokat. Átfogó elemzést nyújt az élelmiszer-ipari termékek, köztük a hungaricumok jelenéről és jövőjéről Szanyi Tibor, az agrártárca államtitkára, de itt lesz Vajda László, az FVM EU-csatlakozási főcsoportfőnöke is. F. K. A földgáznál csak a lopott tűzifa kerül kevesebbe Hamis árak, hamis illúziók A gázszektor a magyar gazdaság szent tehene, avagy erőfitogtatás a gázpiacon címszóval két közgazdász fejtette ki véleményét a hazai árakról a múlt heti közgazdász-vándorgyűlésen. Az elmúlt négy év alatt az Orbán-kormány - nem követve a világpiacon lezajló drágulási folyamatokat - mesterségesen alacsonyan tartotta a gáz fogyasztói árát, és okozott a Mol Rt.-nek évi 100 milliárd forintos nagyságrendű károkat. A lehetséges gázáremeléssel pedig a tavaszi választási kampány idején sokkolta a jobboldal a szavazókat. Hogy helyes volt-e, avagy sem az előző ciklus gázárügyben végrehajtott politikája, arról a nemrégiben Szegeden megrendezett közgazdász-vándorgyűlésen két szaktekintély mondott véleményt. Mindketten egyértelmű nemmel válaszoltak. Miklós László, a Mol Rt. szabályozási igazgatójától nem is várhattuk, hogy megdicsérje az Orbán-kormány gazdaságfilozófiáját. Mint mondotta, a fogyasztói kosárban a földgáz ára 2 százalékos mértékben van jelen, vagyis szerinte a kormány eltúlozta a jelentőségét. Miklós László szerint nem lehet egy olyan energiahordozónak az árát mesterségesen alacsonyan tartani, amely 80 százalékban importból származik és a dollár árfolyamától is függ. Az importárak különben 2000-től haladták meg a belföldi értékesítési árakat, ezt a hirtelen drágulást, ha a kormány időben lép, meg lehetett volna előzni. Matolcsy György annak idején azt mondta: azért kell kordában tartani a gázárakat, hogy ne szabaduljon el az infláció, ezzel azonban képtelen helyzetbe hozták azokat a cégeket, amelyek a versenypiacon dolgoztak. Az Orbán-kormány a lakosság kiadásait is védte, holott a Mol szabályozási igazgatója szerint, ha a többi energiahordozó árát nézzük, mára csak a lopott tűzifa kerül kevesebbe a földgáznál. Az előző kormány politikája miatt 2000-200l-ben 230 milliárd forintos veszteséget szenvedett el a Mol Rt. gázüzletága miközben a gázszolgáltatók évi 20 milliárdos nyereséget realizáltak, vagyis: mégsem volt egyforma a terhek elosztása. Azzal kapcsolatban, hogy Nyugat-EurópáA Mol 230 milliárdot veszített. Fotó: Karnok Csaba Miklós László ban egyik-másik országban a földgáz a hazai árakhoz képest a két és félszeresébe kerül, Miklós László azt mondta: ez nem azt jelenti, nálunk is ennyire kellene fölemelni az árakat. Hiszen a földgáz árában benne van az odakint többe kerülő szállítási, tárolási és bérköltség, amelyek nálunk sokkal jelentéktelenebbek. Hegedús Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója leszögezte: 1994-ben megszületett egy gáztörvény, amely az árképzésnek adta meg a keretéit. Ezt az Orbán-kormány felrúgta, amivel egyrészt torz árakat alakított ki, másrészt a beHegedűs Miklós Fotók: Miskolczi Róbert az ő számításai szerint - Miklós Lászlóval ellentétben - a gázár 2,7-2,8 százalékos arányt tenne ki a fogyasztói kosárban. A gáz árának emelése elkerülhetetlen, s a kormánynak ki kell dolgoznia azokat az elveket, amelyek alapján kompenzálja a lakosságot. A hamis árak ugyanis hamis illúziókat alakítanak ki, eltérítik a gazdasági folyamatokat. Arról nem is beszélve, hogy állami szerepvállalásra kényszerült egy olyan nagyvállalat, amely nemcsak profittól, hanem mintegy 240-250 milliárd forintos fejlesztési lehetőségtől esett el. FEKETE KLÁRA fektetők jogbiztonságba, kiszámíthatóságba vetett hite is megingott. „Ha az állam veszi a bátorságot, hogy rövidlátó politikai érdekek miatt alakítsa ki az árakat, ha nem tartja be a törvényt, akkor mit vár a vállalkozásoktól?" - tette fel a kérdést a szakember. S hogy miért lett Magyarországon szent tehén a földgáz? Csakis azért, mert a politika rátelepedett, s emiatt értelmes közgazdasági fejtegetésbe nem lehetett belemenni. Hegedűs szerint, ha most 10 százalékos földgázáremelés lenne, az 1 százalékkal növelné a villamos energia árát, s Mennyiért autózhatunk ? Olcsóbb benzin, drágább dízel A hazai benzinárakban kis változásokra, inkább csökkenésre lehet számítani az év végéig, míga dízelárak várhatóan még emelkednek az év folyamán - mondta Horváth Ferenc, a Mol Rt. kereskedelmi igazgatója sajtótájékoztatón. BUDAPEST (MTI) Horváth Ferenc úgy vélte, tarthatónak látszik a társaság februári prognózisa, miszerint év végéig a 95-ös benzin ára a pénteken érvényes 235 forintról 225-230 forintra csökkenhet, a dízel pedig a mostani 207 forintról 210-215 forintra emelkedik. Hozzátette, hogy a változások kisebb lépésekben következnek be, így nem zárhatók ki a tendenciától eltérő irányú változások sem. Horváth Ferenc elmondta, hogy a jelenlegi világpiaci brent árak (27-28 dollár/hordó) még beleférnek az OPEC-államok idei árcélkitűzésébe és a Mol várakozásaiba is. Mint mondta, az első félévi 23 dolláros árhoz képest a változások még kezelhetőek a Mol gyakorlatának megfelelő, néhány hetenkénti üzemanyagár-módosításokkal. Horváth Ferenc szerint igazán semmi nem indokolja, hogy a kőolajárak kimozduljanak a jelenlegi ársávból, bár vannak a nemzetközi piacokon erre vonatkozó félelmek. Mint mondta, az OPEC júliusban ugyan napi másfél millió hordóval túllépte az idei évre vonatkozó, saját maga által megállapított kitermelési mennyiséget (az OPEC-tagok napi kitermelése akkor 21,7 millió hordó/nap helyett 23,2 millió volt), de ezt alátámasztja a piaci kereslet alakulása. A világon a napi kitermelés 72-76 millió hordó/nap körül alakul, amiből a három legnagyobb, nem OPEC-tag, Mexikó, Oroszország és Norvégia együttesen napi 15-17 millió hordóval részesedik. A Mol kereskedelmi igazgatója úgy vélte, a világpiacon a kőolajtermékek iránti kereslet stagnál, a legnagyobb - 40 százalékos részesedésű - amerikai piacon pedig enyhén nő 2001-hez képest. Mint mondta a benzin és gázolaj nemzetközi jegyzésára a szokásos szezonális hatások szerint alakult eddig az év során, azaz a két termék ára márciusban elvált egymástól, a benzin jegyzésára a nyári csúcsidőszak elmúltával alighanem csökkenni fog, míg a gázolajé a kereslet növekedése miatt várhatóan emelkedik majd az év hátralévő részében. A termékek árának szezonalitását az okozza, hogy a nyári időszak elmúltával csökken a személyautók - elsősorban benzin - üzemanyagigénye, ugyanakkor a gázolajkereslet ősszel megnő a fűtési idény kezdete, illetve a nagyobb szálh'tási tevékenység miatt. A 95-ös benzin ára évvégéig 225-230 forintra csökkenhet,