Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-03 / 205. szám
KEDD, 2002. SZEPTEMBER 3. • MUSOR-HIRDETES7 A legjobb kétszáz cég Évről évre napvilágot lát a TOP 200, amely a hazai nagyvállalatokat rangsorolja árbevétel, exporteredmény, adózott eredmény és létszám szerint. A 200l-es év adatai szerint az élmezőnyben nincs átrendeződés, és ott vannak a sikeres Csongrád megyei cégek is. Magyarországon csak minden második ember dolgozik Tanulás - egy életen át Kiss Péter úgy becsüli, még egyszer annyian vannak ma munka nélkül, mint ahányan a regisztrációban szerepelnek. Fotó: Karnok Csaba Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint az évtized végéig egymillió munkahelyet kell teremteni, hogy európai uniós országgá válhassunk. Az elitlista több egyszerű felsorolásnál, a kétszázak klubjába ugyanis olyan vállalatok tartoznak, amelyeknek sikere döntő befolyással bír az egész magyar gazdaságra. A Mol Rt. évek óta őrzi vezető helyét, s miközben 2000-ben árbevétele elérte az egybillió (!) forintos álomhatárt, 2001 -ben 400 milliárddal meg is haladta azt. „Trónfosztás" csak akkor fordulhat elő, ha a társaság valóban eladja a gázüzletágat, hiszen akkor árbevételében olyan jelentős csökkenés várható, hogy a jelenleg második helyen álló Audi Hungária Kft. veheti át a hazai aranyérmes szerepet. Az Audi egyébként a tavalyelőttinél 46 milliárd forinttal kevesebb forgalmat ért el, ám a visszaesés ellenére is őrzi a második legnagyobb magyar vállalat címet. A korábbiakhoz képest csökkent a forgalma az IBM Storage-nek és a Philpsnek is, komoly aggodalomra még sincs ok, hiszen a forint árfolyam-emelkedése magyarázatot ad a soványodó bevételekre. Egyébként nem csak az első helyezett, de a lista első tíz szereplője sem változott. Voltak ugyan cserék, de új cég nem érkezett az elitek csapatába. Helyezésben figyelemreméltó a Flextronics teljesítménye, míg az előző években a 37, 14, 8, majd 2001-ben a lista negyedik helyét érte el, igazi feltörekvő lett. (Hozzá kell tenni, hogy az idei esztendő első negyedévében a cég hazánkból Kínába telepített át összeszerelő egységét, így az ez évi eredmény már nem lesz elég az első tízhez való bekerülésre.) Ami a veszteseket illeti, meg kell említeni a MÁV-ot, Dunaferrt, az Opelt, és a Malévet, amelyek veszítettek korábbi pozíciójukból, s most a lista 13., 14., 17., illetve 30. helyén szerepelnek. A listán hosszú évek óta eredményesen szerepelnek a mieink, azaz a Csongrád megyei cégek is. Tavalyelőtt az ország 54. legynagyobb cége volt a Pick Rt. s 200l-re a 48. helyet szerezte meg, több, mint 77 milliárd forintos árbevételével. A régió másodikja az országos lista 57. helyén álló Démász Rt. 60 milliárd forintot meghaladó forgalmával és 4,1 milliárdos adózott eredményével. A versenyben eredményesen szerepel egy másik nagy szolgáltató, a francia érdekeltségű Dégáz Rt. is, amelynek 42 milliárdos árbevétele és 2,7 milliárdos adózott eredménye tavaly a 86. helyhez volt elegendő. Bár hivatalos források nem támasztják alá, valószínűsíthető, hogy ha jó néhány cég hozzájárulna adatainak közléséhez, némiképpen átrendeződne a 200-as lista, melyen így előkelő helye volna a Cora Hipermarket-láncot üzemeltető Magyar Hipermarket Kft.-nek, a Penny Markét Kft.-nek, a Nokia Hungária Kommunikációs Kft.-nek, s felkerülhetne a listára a Profi Magyarország Rt., a Sole Hungária Tejipari Rt. és a British American Tobacco Magyarország Kft. is. O.K.K. Ötvenezer igénylő A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége arra számít, hogy az idén mintegy ötvenezer mikro-, kis-, illetve középvállalkozás váltja ki a Széchenyi Hitelkártyát. Ezt Bihall Tamás, a kamara Széchenyi kártya program vezetője mondta el Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján. A kamarai vezető szerint jelenleg megyénként 10-15 ezren érdeklődnek a kártya igénybe vételének lehetőségéről, míg Budapesten ettől jóval több kártyaváltást fontolgatók száma. Bihall Tamás bejelentette: az első kártyatulajdonosoknak Medgyessy Péter miniszterelnök ünnepélyes keretek között, szeptember 23-án adja át az üzleti bankkártyát. - Ön már többször, több helyen azt nyilatkozta, iával több a tényleges munkanélküliek száma az országban, mint ahányan a kimutatásokban szerepelnek. Vagyis rosszabb a helyzet, mint amit a statisztika állít. - Ma Magyarországon az aktív korúak közül alig minden második embert alkalmaznak, vagyis csak 50-55 százalékuk talált magának munkát. Ez azt jelenti, hogy sokan vannak olyanok, akik vagy valamilyen más ellátást vesznek igénybe, vagy kívül esnek az ellátásokon és a munkaerőpiacon is. Ezeknek egy részét megszámolja a munkaügyi statisztika, regisztrálja, közülük is elsősorban azokat, akik jogosultak támogatásra, vagy közhasznú és egyéb foglalkoztatásra, képzési támogatásra. Akik viszont kiesnek a támogatásokból, mert már letelt az idő, vagy igénybe vették és mégsem tudtak elhelyezkedni, azoknak jelentős részük nem regisztráltatja magát, eltűnik a munkaügyi hálózat látköréből. Ezért van az, hogy a munkaügyi felmérések csak részben tükrözik a helyzetet és a foglalkoztatottsági adatok közelebb állnak a valósághoz. Becslésem szerint még egyszer annyian vannak ma munka nélkül Magyarországon, mint ahányan a regisztrációban szerepelnek. - Milyen eszközökkel változtathat a kormány ezen a helyzeten? - Kitörési pont mindenképpen az új munkahelyek teremtése, s a foglalkoztatás bővítése. Ennek számos megoldása lehetséges, de ma a leginkább úgy látom, a gazdaság szereplőinek versenyképességével, a termelés bővítésével lehet elsősorban előre lépni. Emellett - s ehhez adókönnyítés kell, hogy levegőhöz juttassa a vállalkozókat - fontosnak tartom a nem általános, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztését. Ezek Nyugat-Európában, ott, ahol már nem 50-60, hanem 70 százalék a foglalkoztatottsági szint - ezt hívják különben teljes foglalkoztatottságnak -, egyre nagyobb arányban vannak jelen. Ilyen a távmunka, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás. Ez utóbbinak akkor van értelme, ha legalább olyan bért ad, amelyik megfelel egy második keresetnek a családban. A távmunkának - a számítógépes hálózaton keresztül elvégzett feladatoknak egyes nyugati országokban már 15-20 százalékos az aránya, nálunk viszont csak néhány ezer fő végez ilyen feladatokat: ennek számos oka van, az egyik alapvető az, hogy drága a telekommunikáció. - Az uniós csatlakozástól sokan félnek, mások viszont optimisták. Milyen helyzetbe hozza az EU a magyar munkaerőpiacot? - Az uniós csatlakozás egyszerre kihívás és esély. Kihívás abban az értelemben, hogy természetesen akkor tudunk élni ezzel a lehetőséggel, ha nemcsak a fiatal korosztályok rendelkeznek a legfrissebb tudással. Ha szakmailag felkészült és a legkorszerűbb tudással bíró nem csak fiatal munkavállalókkal megyünk az unióba. Nekünk tehát pillanatnyilag a legfontosabb a felnőttképzés, az egy élethosszig tartó tanulás megteremtése Magyarországon, mert ez alapvetően befolyásolja majd a helyzetünket egy nemzetközi versenyben. Azt látjuk ugyanis, a világon azok a sikeres országok, amelyekben működnek az élethosszig való tanulás intézményei. Az unió törekvése különben az, hogy az évtized végéig elérje a teljes körű foglalkoztatás szintjét, a 70 százalékot. Ez a mi vágyunk is, ami viszont azt jelenti, hogy 1 millió új munkahelyet kellene teremtenünk Magyarországon. FEKETE KLÁRA Magyal vlliard forint) Forrás: Figyr lő, Dun&Bradstreet Rangsor Társasás Nettó árbevétel Adózott eredmény 1. Mol Rt. 1406,24 72,75 2. Andi Hungária Motor Kft 853,80 68,26 3. Philips Magyarország Kft 600.01 n.a. 4. Flextronics Kft. 573,35 n.a. 5. Ma táv Rt. 547,74 96,27 6. IBM Storage Products Kft. 543,82 47,52 7. MVM Rt. 384,45 n.a. 8. Panrusgáz Rt. 332,92 3,38 9. 6E Hungary Rt. 226,79 18,76 10. Metro Hotdhg Hungary Kft. 221,29 9,03 48. Pick Szeged Rt. 77,69 1,61 57. Démász Rt. 60,35 4,13 86. Dégáz Rt. 42,28 2,67 Kamarai hírek Kamarai konzultáció az országgyűlési képviselőkkel A CSMKIK Elnöksége szeptember 6-án, 13 órától nyílt konzultációt szervez a megye országgyűlési képviselői, az elnökség tagjai, valamint a kamarai tagozatok részéről érdeklődő vállalkozások között Szegeden, a Pick Szabadidő Központban (Szeged, Felső Tisza-part 10.). A konzultáción szó lesz a CSMKIK korábban elfogadott gazdaságfejlesztési koncepciójáról, és hogy annak mely elemeit sikerült közös erővel az elmúlt időszakban megvalósítani. Ezt követően lehetőséget kapnak a vendégek, hogy kifejtsék elképzeléseiket a régió gazdaságának fejlesztésével kapcsolatban, majd kétoldalú eszmecserével zárul a program. Minden érdeklődő kamarai tagot szeretettel várunk! Lengyel-magyar üzletember-találkozó Szegeden A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Lengyel Nagykövetséggel együttműködve 2002. szeptember 20-án, délelőtt, a Lengyel napok Szegeden rendezvénysorozat keretében üzletember-találkozót szervez, melyre várjuk minden érdeklődő jelentkezését. Eddigi információink szerint előzetesen nyomdaipari, építőipari, számítástechnikai, szállítmányozó, bútorgyártó, háztartási vegyiáru-gyártó, fémmegmunkáló, konténergyártó, gépkocsi- és gépkocsialkatrészekkel foglalkozó lengyel cégek jelezték részvételi szándékukat (bővebb cégprofilokat kérésre angol nyelven meg tudjuk küldeni). Mindemellett szeretnénk, ha a lengyel delegációban a Csongrád megyei vállalkozások igényeinek megfelelő profilú cégek is érkeznének, ezért kérjük, hogy érdeklődés esetén igényeiket mihamarabb jelezni szíveskedjenek. További információért, jelentkezési lapért kérjük, forduljanak a CSMKIK Vállalkozásfejlesztési és Külgazdasági Igazgatóságán Horváth Mónika kereskedelemfejlesztési munkatárshoz (e-mail: horvath.monika@csmkik.hu tel.: 62/486-987/194 mellék, fax: 62/426-149). Mestervizsga - tanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsgaelőkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női szabó, kozmetikus, fodrász, asztalos, villanyszerelő, videó- és televíziókészülék-műszerész, szobafestő-mázoló és tapétázó, műkőkészítő. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb információ kérhető a 62/486-987/182-es telefonszámon. CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA OKJ-s képzések indulnak a kamarában! A CSMKIK Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. (Felnőttképzési nyilvántartási szám: 06-0071-02) az alábbi képzéseket indítja a jövőben OKJ szerinti szakmai képesítéssel: /ff.• pénzügyi és számviteli ügyintéző (középfokú) mérlegképes könyvelő (felsőfokú) _ • CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Jelentkezés és bővebb információ: Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Tel.: 62/486-987/122 m., 126 m. MUNKANELKULIEK FIGYELMEBE! A SZITI Egyesület és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (nyilvántartási szám: 06-0071-02) SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐ, -HASZNÁLÓ ÉS ANGOL tanfolyamot indít 2002. szeptember közepén 580 órában a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 100%-os támogatásával. A számítógép-kezelő bizonyítvány államilag elismert Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakma (OKJ 33464101), a nyelvi blokk államilag elismert alapfokú nyelvvizsga letételére készít fel. Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség (érettségi) és minimum 8 hónapja regisztrált munkanélküliség Jelentkezési határidő legkésőbb » 2002. szeptember 5., mivel a fogadható létszám korlátozott. Felvilágosítás és jelentkezés: SZITI Ifjúsági Iroda, Szeged, Dózsa Gy. u. 5. Munkanapokon: 13.00-18.00 között Telefon: 62/420-310 (délután 13-18-ig), 20/95-27-785 Malomipari gondok Kvótarendszer bevezetéséről kívánnak tárgyalni a magyar malomtulajdonosok - tájékoztatott Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Elmondta: a kvótarendszer bevezetését azért szorgalmazzák a malomiparban tevékenykedő vállalkozók, hogy megszűnjön a piacon uralkodó kaotikus állapot. Ez annak a következménye, hogy a malmok mintegy egymillió tonna többletkapacitással rendelkeznek. Jelenleg 2,5 millió tonna az őrlési kapacitás, ám a 115 működő malom csak 1,5 millió tonnát őröl évente. Mindez azt eredményezi, hogy a piacon nyomottak az árak, s a malmok elvesztették nyereségűket.