Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-06 / 182. szám

KEDD, 2002. AUGUSZTUS 6. •EGY SZAZALEK" 7 Erősödött a tőzsde A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 3,84 százalékkal erő­södött, pénteken 7058 ponton zárt. Az előző héten az index 7,90 százalékkal, két héttel ko­rábban 0,57 százalékkal csök­kent. A részvénypiac forgalma 21,60 milliárd forint volt az elmúlt hé­ten, ami 30 százalékkal alacso­nyabb, mint a megelőző hét adásvétele. A négy vezető rész­vény a Matáv kivételével drágult. Az OTP 9,74 százalékkal 2040 forintra, a Richter 4,88 százalék­kal 13 ezer forintra, a Mol 3,02 százalékkal 4435 forintra emel­kedett. A Matáv 2,38 százalékkal 779 forintra gyengült. A Bor­sodChem 1,94 százalékkal 5250 forintra, a TVK 0,13 százalékkal 3800 forintra drágult. A hét nyertesei között van a 11,61 százalékkal, 12 ezer 500 forintra dráguló Égis. A hét vesz­tese a 7,38 százalékkal 3700 fo­rintra gyengülő Danubius. A részvénypiac összforgalmából az OTP 38,28, a Matáv 25,70, a Richter 16,71, a Mol 13,77 száza­lékkal részesedett. A kárpótlási jegyek ára 739 forintról 731 fo­rintra csökkent egy hét alatt. DEVIZAÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai (egxegvségre, forintban) M^flgojjgpr 390,42 Ausztrál dollár "T^ 134,98 Gseh korona 8,07 Dán korona 33,15 Euró 246,31 Japán yen (100) 209,80 Kanadai dollár 157,11 Lengyel zloty 59,33 Norvégkorona 32,77 Svájci frank 169,95 Svéd korona ^ 25,94 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 249,60 Uniós pénzforrás kezdő vállalkozóknak Az Európai Unió tagjelöltjei, így Magyarország is részt vehet mostantól az EU 2005-ig tartó vállalkozásfejlesztési program­jában, amely 450 millió euróból elsősorban a kezdő vállalkozá­sokat igyekszik támogatni hi­tellel és tanácsadással. MUNKATÁRSUNKTÓL A programból 317 millió euró szolgálja a kisvállalkozások támo­gatását, ami a tagjelöltek eseté­ben kiegészülhet a Phare-alap és a nemzeti költségvetések forrásai­val. A vállalkozásfejlesztési prog­ram kereteit az Európai Befekteté­si Alap kezeli Luxemburgban. A program fennmaradó részét, 133 millió eurót az Európai Infor­mációs Központok hálózatának bővítésére fordítják. Ezekből a vállalkozási tanácsadó közpon­tokból eddig 51 működik már a tagjelölt országokban, s hamaro­san további 25 nyílik főleg Ma­gyarországon (ahol például Szege­den már indult ilyen szolgálta­tás), Lengyelországban, Litvániá­ban, Lettországban, Romániában és Törökországban. A vállalkozásfejlesztési prog­ramba való bekapcsolódás nem­csak azt jelenti, hogy a tagjelöl­tek kezdő vállalkozói újabb for­ráshoz jutnak vállalkozásuk megindításához, hanem azt is, hogy részt vehetnek az EU vállal­kozási politikájának alakításá­ban is, például az ipari parkok, inkubátor-házak, vállalkozási háttérszolgáltatások, legsikere­sebb vállalkozási eljárások kipró­bálásában. A tagjelölteknek a programban érdekelt pénzintéze­tei most kezdik felveni a kapcso­latot az Európai Befektetési Alappal. Az- elsó pályázatokat ősszel hagyhatják jóvá. Minden második emberre jut egy plasztikkártya Magyarországon Szeged a bankfiókok városa Szegedet szeretik a bankok, hi­szen a főváros után itt van a legtöbb pénzintézeti fiók és készpénzkiadó automata. Ha gazdasági téren nem is tölthet be a megyeszékhely vezető sze­repet, azért a bankfiókok városa címet évek óta magáénak mondhatja. Tavaly összesen 2514 bankfiók, 2544 készpénzkiadó automata (ATM) és csaknem 19 ezer bolti bankkártya-elfogadó hely műkö­dött hazánkban. A Magyar Nem­zeti Bank adatai szerint csaknem 124 millió alkalommal használ­tuk plasztikkártyánkat, ezzel mintegy 2718 milliárd forintos forgalmat bonyolítva. A kártya­használat gyakorisága lényegé­ben nem változott, továbbra is évente 23-24-szer vesszük ki kártyánkat a pénztárcánkból. Az egy tranzakcióra jutó átlagos ér­ték 22 ezer 615 forint volt, ez öt százalékkal magasabb, mint 2000-ben, azaz a növekedés mér­téke itt nem éri el a fogyasztói ár­inflációt. Ötmillió plasztiklap Tavaly, némileg lassulva ugyan, de tovább növekedett a forgalomban lévő bankkártyák száma, így az év végére megha­ladta az ötmilliót. Ez a szám 2000 végéhez viszonyítva 14 szá­zalékos emelkedést jelent. A ha­zai kártyaüzletág jellegzetessége, hogy bár összesen 23 pénzinté­zet verseng az ügyfelekért, a piac mégis erőteljesen koncentrált: négy bank bocsátja ki a kártyák több mint nyolcvan százalékát, s bonyolítja le a kibocsátói forga­lom közel kilenctizedét. Az Europay és Visa védjeggyel ellátott kártyák évek óta fenn­álló túlsúlya jól tükrözi, hogy hazánkban a kölcsönös kártya­elfogadás alapja e két nemzet­közi „márka". Jelen vannak még mindössze pár ezres da­rabszámmal a Amex (America­nExpress) és a Diners kártyák is, valamint a bankok saját ló­góival ellátott plasztik fizető­eszközök. Rossz beidegződések A hazai bankkártya-tulajdono­sok száma évről évre nő, ám a plasztiklapokat továbbra sem ar­ra használjuk, amire azok valók, azaz nem fizetünk velük. A ma­gyarok java része nem fizetőesz­közként tekint kártyájára, sok­kal inkább a készpénzhez való hozzáférés „kulcsának" tekinti. Bár e téren fejlődtünk, száz kár­tyahasználatból 74 még mindig készpénzfelvételt jelent. Egyébként minél kisebb egy te­lepülés, annál kevesebben vásá­rolnak ott kártyájukkal, s ez nemcsak azért van így, mert ke­vés a kereskedelmi elfogadóhely, hanem egyszerűen azért, mert ragaszkodunk rossz szokásaink­hoz. A kártyával nem vásárlók nagy része úgy véli, nem biztonságo­sak az ilyen ügyletek, és sokak­nak nincs is elég információjuk az elfogadóhelyekről. Míg két esztendeje a megkérdezettek nagy része az azonnali egyenle­Bankfiókok és ATM-ek száma néhány nagyvárosban Város Bankfiókok száma ATM-ek száma Budapest 270 787 Szeged 32 60 Győr 29 54 Miskolc 28 53 Debrecen 25 68 Kecskemét 24 46 Pécs 21 66 Veszprém 20 33 Székesfehérvár 18 51 Nyíregyháza 18 45 Szombathely 18 44 Kaposvár 16 35 A magyarok nagy része néni fizetőeszközként, sokkal inkább készpénz felvételére használja bankkártyáját. Fotó: Miskolczi Róbert get hiányolta, ma már ez az SMS és az e-banking korában nem le­het valós félelem. Dél-alföldi kártyások Az ország lakosainak bankvá­lasztási, kártyahasználati szoká­sai, ha markánsan nem is, de el­térőek. A dél-alföldi régióban élő banki ügyfelek számára - az or­szágos adatokkal ellentétben ­kevésbé fontos, hogy a pénzinté­zetük közel legyen a lakhelyük­höz. Az is kiderül, hogy a bank­választásnál kevésbé hiszünk is­merőseinknek, s többre értékel­jük a családi tradíciókat, amikor egy-egy pénzintézet mellett kell döntenünk. Bankkártyahaszná­lat tekintetében óvatosak va­gyunk, nálunk ritkábban és átla­gosan kevesebb pénzt csak az észak-dunántúli ügyfelek emel­nek le számláikról. O. K. K. Kamarai hírek CSONGRÁD MÍ-GYS KERFSKEDFtMl $S IPARKAMARA Indonéz üzleti delegáció Budapesten A 2002. augusztus 29-én ér­kező delegációt az Indonéz Ex­portfejlesztési Ügynökség elnö­ke, Diah Maulidah asszony ve­zeti. A delegáció tagjai a kéz­műipar több ága, fűszerforgal­mazás, ruházat, kiegészítők, bú­torok stb. területén érdekelt ma­gyar partnereket várnak üzleti tárgyalás céljából. A tárgyalá­sok helyszíne az Indonéz Nagy­követség (1068 Budapest, Város­ligeti fasor 26.), a rendezvény 10.30-kor kezdődik. Az érkező cégek részletes listája elérhető Horváth Mónika kereskedelem­fejlesztési munkatársnál (62­486-987/194). Bővebb információ az Indo­néz Nagykövetségen kérhető az 1/322-8669-es telefonszámon. Gázszerelők figyelmébe A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara és a DU­NAGÁZ RT. Dorog négynapos felkészítő tanfolyamot és vizsgát szervez Szegeden, a fényképes gázszerelő-igazolvány megszer­zésére. Részvételi díj (tankönyvekkel együtt): 46 000 Ft. Bővebb információ és jelentke­zés a 62/486-987/182-es telefon­számon. Pályázati felhívás kézm űvesekn ek! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyfordulós pályá­zatot hirdet a „Magyar kézmű­vesremek" elismerő cím elnyeré­sére. A pályázat célja: • A magyar kézművesség múltból hozott modern értékei­nek elismerése • egy-egy tájegység, kis régió egyedi arculatára jellemző ter­mékek bemutatása, a hazai és külföldi fogyasztók orientálása • a magyar vállalkozói kultú­ra elmélyítése és a piaci helyzet javítása azáltal, hogy a kéz­művesség és a turizmus adottsá­gait közvetlenül összekapcsol­va segíti a régiófejlesztést. Benyújtási határidő: 2002. au­gusztus 31. Nevezési díj: kamarai tagok­nak 5000 Ft + áfa, más pályázók­nak 25 000 Ft + áfa. Bővebb felvilágosítás és jelent­kezési lap kérhető a 62/486-987­es telefonszámon. OKJ-s képzések indulnak a kamarában! A CSMKIK Délmagyarorszá­gi Gazdaságfejlesztő Kht. (felnőttképzési nyilvántartási szám: 06-0071-02) az alábbi kép­zéseket indítja a jövőben OKJ szerinti szakmai képesítéssel: • pénzügyi és számviteli ügy­intéző (középfokú) • mérlegképes könyvelő (felső­fokú) Jelentkezés és bővebb infor­máció: Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Tel.: 62/486-987/122 m., 126 m. Mestervizsga­tanfolyamok A Délmagyarországi Gazda­ságfejlesztő Kht. mestervizsga­előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női sza­bó, kozmetikus, fodrász, aszta­los, villanyszerelő, videó- és te­levíziókészülék-műszerész, szo­bafestő-mázoló és tapétázó, műkőkészítő. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támo­gatást igényelhetnek a munka­ügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb információ kérhető a 62/486-987/182-es telefonszá­mon. (x) Romlik a gazdaság egyensúlya A magyar gazdaság dekonjunktúrából való ki­lábalása lassú, s az egyensúly romlása kíséri ­derül ki a GKI Rt.-nek a K and H Bank együtt­működésével készült előrejelzéséből. BUDAPEST (MTI) A prognózis szerint rendkívül gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme és ezzel fogyasztása, s bár az infláció júniusban átmenetileg 5 százalék alá csök­kent, a második fél évben emelkedni fog. A elemzés kitér arra is, hogy az idén a világgazda­sági feltételek a korábban vártnál kedvezőtlenebbek és bizonytalanabbak. Az Egyesült Államokból kiin­dult legújabb tőzsdeválság és az EU-országok gyen­ge üzleti várakozásai a korábban reméltnél rosszabb világgazdasági környezetet nyújtanak a magyar gaz­daság számára. A kutatás szerint a hazai ipari ter­melés az év első öt hónapjában gyakorlatilag stag­nált, ezen belül májusban több mint 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az ipari export valamelyest nőtt, ám májusban már mérséklődött, a belföldi értékesítés pedig szinte minden hónapban elmaradt a tavalyitól. Az elemzés szerint a választási évet a lakossági jövedelmek gyors növekedése jellemzi: az első öt hónapban a bruttó keresetek a versenyszférában 14,5 százalékkal, a költségvetésiben 29 százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek pedig átlagosan több mint 11 százalékkal nőttek. Az őszi közalkalma­zotti keresetemelés következtében az év egészében is hasonló ütem várható, míg a nyugdíjak reálérté­ke a 19 ezer forintos egyszeri kiegészítést is figye­lembe véve mintegy 13 százalékkal javul. Megszüntetik a Széchenyi-terv pályázatainak egy részét Nyolc programot folytatnak BUDAPEST (MTI) A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium a Széchenyi-terv ke­retében nyolc pályázatot folytat, tizenhármat még elbírál és azután megszüntet, kilenc pályá­zatot - források hiányában ­azonnal befejez - derül ki a mi­nisztérium honlapján közzé tett adatokból. A tárca elsősorban azokat a pályázatokat tartja meg, amelyek segítik a kis- és közép­vállalkozások uniós felkészülé­sét. Ezek finanszírozására 3-5 milliárd forintot különítettek el az általános tartalék terhére. A jövőben pályázni lehet a há­ziorvosi működtetési jog megvá­sárlását, vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatásra, a minőség­és környezetirányítási rendsze­rek bevezetését és tanúsíttatását segítő programra, a mikrohitel kamattámogatására is. A pénzügyi források felhaszná­lása miatt befejeződött néhány olyan pályázat, amelyek már elér­ték céljaikat. Ilyen a kereskedelmi szálláshelyek bővítését, a belföldi közúti közlekedési szolgáltatás területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások gépjármű­parkjának fejlesztését és techni­kai korszerűsítését szolgáló pályá­zat. Nem folytatódik továbbá az ipari parkok beruházásainak fej­lesztését, a regionális repülőterek infrastruktúrájának és a repülőté­ri szolgáltatások korszerűsítését szolgáló pályázat sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom