Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-23 / 196. szám

Szinesfilm-elöhivás 30 perc alatt! Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETT: A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA Festetlen, mégis színes játékok Faajtón kopog a faharkály FABOL NEM ERDEMES ELD0BHAT0 TERMÉKEKET KÉSZÍTENI - LEG­FÖLJEBB TAN BUMERÁNGOT. AZ UGYANIS VISSZAREPÜL HOZZÁNK -ÁFÁBÓL KÉSZÜLT TÁRGYAK NEM EGYSZER HASZNÁLATOSAK. PARA­DOXON, DE IGAZ: A MŰANYAG ESZ­KÖZÖK ÖRÖK ÉLETŰEK, HISZ A MŰ­ANYAG NEM BOMLIK EL. MÉGSEM NAGYON KÉSZÜLNEK BELŐLE HOSSZÚ LEJÁRATÚ TÁRGYAK. VI­SZONT FÁBÓL TÖBBGENERÁCIÓS TÁRGYAKAT SZOKÁS GYÁRTANI. A csongrádi Tisza Sándor úgy lett fafaragó, hogy először szakács volt, aztán rájött: nem csupán a fatányérost tudja elkészíteni, ha­nem a fatányért is. Ennek persze előzményei vannak; szüleit nem vetette föl a pénz egykor, s nem tudtak játékot venni gyermeke­iknek. így kezdett el a legna­gyobb gyermek, Sándor, saját ke­zűleg játékokat előállítani testvé­reinek és magának. Felnőve az­tán gépeket vásárolt, alkalmazot­takat vett föl, összcsaládi segítsé­get szintén igénybe vett, zsűriz­tetett termékeit az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is fogadja, így lett játékból a lehető legko­molyabb - megélhetés. Fából készült poharacska ­szinte csak gyűszűnyi -, aljára rögzített, méternyi madzaggal, a madzagon golyóval. Ha az ember ügyesen lendíti az edénykét, a golyó a magasba lendül, és egye­nest az edénybe hullik alá. Egy­szerűnek látszik. Mondom: lát­szik; kivitelezni annál nehezebb. Elekes Gabriellának azonban, aki a szegcdi népművészeti vá­sárban árusítja Tisza Sándor ter­KERT-ESZ A kicsi gyerekek a kacsákat és a vonatokat kedvelik. (Fotó: Schmidt Andrea) mékeit - elsőre sikerül. Sőt nem­csak elsőre, hanem folyamato­san. Tíz-tizenöt éveseknek aján­lott - tudom meg tőle. Aztán van a - szintén gyerekeknek készült ­mászó ember, amelyik nem falra mászik (mint némely felnőttek, ha rájönnek, hogy ez a nap nem az ő napjuk), hanem az ügyesen mozgatott kötélen fölfelé. Az egészen apró gyerekeknek faka­csától favonatig mindent előállít a népi iparművész. Ami viszont abszolút korosztály független: az ajtóra szerelhető kopogtató har­kály. A fél-fatörzsre - melyből madzag nyúlik ki - faharkály rögzítve; ha az egyén megrántja a madzagot: kop-kop-kopog a har­kály! Azaz a harkály által a láto­gató az ajtón. És még sorolhat­nánk a sokféle, szellemes termé­ket, melyek egyetlen közös tulaj­donsága: kivétel nélkül fából va­lók. - Ami közülük kimondott csongrádi, az a halas fatál, illetve a ladikfatál - mondja a mester; ez nem véletlen: Csongrád ha­lásztelepülés volt egykoron. S hogy milyen fából készíti a mes­ter, amit készít? A játékokat pél­dául minél többféle fából, a kü­lönféle fafajoknak más-más szí­nük van (a kőris fehér, a dió bar­na, vörös az éger, a fűz), a kész­terméket nem kell lefesteni, ma­radhat teljes egészében termé­szetes az anyag. A tálakat fűzből, nyárból faragja Tisza Sándor. A fölhasznált fa sok esetben: hulla­dék fa. - Miután elkészül egy-egy nagyobb tárgy, hátramarad egy csomó, lefaragott rész. Ezekből kitűnő játékok készíthetők ­mondja. Környezetbarát tevé­kenységet művel a fafaragó, hul­ladékmentesen dolgozik. A jövő pedig? Szeretne létre­hozni Csongrádon egy kézmű­vestábort Tisza Sándor - jövőre remélhetőleg meg is valósul -, ahová gyerekeket vár majd, isko­laszünetben, tanítási időben egy­aránt, pedagógusokkal, szülők­kel, családostul. A gyerekek elsa­játíthatnák a fafaragás techniká­ját, megismerkedhetnének a kü­lönféle természetes anyagokkal, s teljességgel megdöbbentő fölfe­dezést tehetnek: képernyőn kí­vül is van élet. ECS. KIRÁNDULÓ Az őserdős Tőserdő Aki a nyári napokban közeli vízparti üdülőhelyen keres felfrissü­lést, jól teszi, ha úti céljául Tőserdőt választja. Ez a Tisza menti táj - a Kiskunsági Nemzeti Park részeként - olyan természeti ér­tékeket őriz, amelyek megmutatják nemcsak a folyó szabályozása előtti állapotokat, de általuk képzeletben rekonstruálhatók akár a honfoglalás kori itteni táj jellemzői is. A Holt-Tisza mocsaras ágának galériaerdőjében réges-régi ártéri növénytársulások élnek, vadregényes égerláposok a mélyebb részeken, kőris-szil-tölgy a magasabbakon, fűz-nyár-éger ligetek a vízhez közel. A fákra ligeti szőlő kúszik fel, a „Dög-Tisza" vizén gyönyörűséges tündérrózsák pompáznak, a hínárosban békatutaj és békaliliom, vízitök. Az öreg odúkban baglyok és ritka denevérek (például a tavi denevér) bújnak meg, kopog a fákon fekete harkály, repdes itt szürke küllő. Az alpári templomdombról, illetve a lakiteleki kilátóból jól megfi­gyelhetők a természetvédelmi terület vízi életének más szép, jel­lemző madarai - például a kanalas, a vörös és a szürkegémek, a bakcsók, a kócsagok - illetve botanikai látványosságai. Érdemes felkapaszkodni a megfigyelőhelyekre, végigbóklászni a „tanösvé­nyeken", kicsit belefeledkezni az ártér - nyüzsgésében is nyugal­mat sugárzó - életébe. A szabad vizeket kedvelők felüdülhetnek a tőserdei strandon a Tiszában, a gyógyvízbe kívánkozók, a moz­gásszervi betegségekben szenvedők pedig a Tősfürdő 40 fokos medencéiben. A látnivalókban, úszkálásban, túrázásban megfá­radókat Lakitelken számos falusi szállás, fizetővendégház és kemping fogadja. Az egyre népszerűbb üdülőtelepet felkeresők számára különleges szolgáltatást, s vele feledhetetlen élményt ad a csónakkölcsönzés. A valaha volt lápos-nádas Tiszán alkonyat­ban egy „lélekvesztőn" ringatózni már-már felér a modern ka­landtúrák divatos kihívásaival - csak sokkal veszélytelenebb. A Holt-Tisza kanyarulata minden korosztálynak ad élményt, ter­mészeti szépségei páratlanok a síkvidékieknek, ideális családi ki­ránduló- és üdülőhely. SZ. M. Vízi vidámpark MTI Megépült Zalaegerszegen Kö­zép-Európa legnagyobb vízi vi­dámparkja, amelyet a közel­múltban mutattak be, Zalaeger­szeg új, egyszerre 4.500 vendéget fogadni képes idegenforgalmi lé­tesítménye közel 1,5 milliárd fo­rintba került, ebből 608 milliót a­Széchenyi-terv turizmusfejlesz-. tési pályázatán nyert el a város. A sajtó munkatársait kalauzoló Gyimesi Endre polgármester el­mondta: további fejlesztési prog­ram keretében a vízi attrakciók egy részének fedetté tételét, újabb csúszdák, valamint kem­pingek és szállodák megépítését tervezik. A Zalaegerszegi Aqua­parkot már látogathatja a nagy­közönség. A jósoló almamag A gyümölcsszüretnek vannak fortélyai. „Öröklődött tudomány", hogy a fák délre néző oldalán kell kezdeni a szedést, mert a több napsugarat kapó gyümölcsök hamarabb érnek. Kevésbé köztu­dott, hogy nem szabad esős időben vagy harmattól nedvesen szedni a gyümölcsöt, mert akkor könnyebben fertőződik. De nem lehet napsütésben sem szüretelni, mert a felmelegedett gyümölcs is gyorsabban romlik. A leszedett termést azonnal árnyékos hely­re kell vinni. Aki marokra fogva húzza le a fáról az almát, a körtét, az letöri a kocsányrészét is, s rövidíti az eltarthatósági időt. Köny­nyed, csavaró mozdulattal kell levenni a fáról a termést. A nyári és őszi alma- és körtefajtákat teljes érettségben, a télieket a biológiai érettségüket megelőzően szedjük le (utóbbit éppen az jelzi, ha a kocsányuk a termőrészről könnyen leválik). Nem szabad az almát és a körtét túl korán szüretelni, mert az éretlenek gyorsan fonnyadnak, töppednek, s az utóérés alatt az íz- és illatanyaguk „nem lesz az igazi". Ha túl korán, akkor savas, ha meg későn szed­jük, az alma túlérik, kásás és nyomásérzékeny lesz, rövidebb ideig tárolható. A körte pedig taplósodik, nem lesz lédús és aromás. Az alma magjának színéből is jósolnak az érést illetően. Mondván, ha barna a mag, érett az alma (kivéve az érett korban is fehér magúa­kat). Megbízhatóbb a szín jóslás: akkor szedésre érett az alma, ha a zöldről a sárgára kezd váltani a színe (kivéve a zöld fajtát). A szőlő­bogyók akkor érettek, ha a darazsak szopogatják már őket. A tőkét nem szabad egyszerre lecsupaszítani. S nem feledhető, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs, akkor kell leszedni, ha a fürtön már minden bogyó édes. A csemegeszőlő fürtjeit ne szedjük esős időben, mert akkor rothadásveszélynek tesszük ki. A száraz, napos időben sze­dett szőlő közül vágjuk ki a repedt, sérült bogyókat! A dió szüretelé­sekor, ha a következő évben is jó termést akarunk, akkor hajlékony, vékony botokkal, óvatosan veregessük meg az ágakat, illetve ráz­zuk meg a fát. Ha a zöld burok már megrepedt, és jelzi, hogy érett a dió, a burkot könnyebb eltávolítani, ha a termést meglocsolva egy napra műanyag zsákba rakjuk és megfüllesztjük. Pucolás után vi­szont egyrétegűre szétterítve kell megszárítani. A mogyorót rázás­sal jó leszüretelni, vigyázva az időpontra, mert a korán lerázott, ne­tán letépkedett szemek íz- és zamatanyaga nem fejlődik ki, a mag­bél pedig hamarost megtöpped. M. SZ. A divatos mediterrán látványkert A NYÁRI FORROSAGBAN KITIKKADT, ELSÁRGULT PÁZSIT, SORVADO NÖVE­NYEK LÁTVÁNYA ILYENTÁJT FELVETI A KÉRDÉST, MIKÉNT LEHETNE MEGÚJÍ­TANI A PORTÁT. Ml LEGYEN MÁS, MÁSKÉNT, HOGY UDVARUNK SZEBB LE­GYEN, HOGY MEGILLESSE A MANAPSÁG DIVATOS LÁTVÁNYKERT-MINŐSÍ­TÉS? MIK MOST A KEDVENCEK A DÍSZKERTEKBEN? Az ideihez hasonló aszályos nyár növénypusztításával égető gond­ként veti fel sokak számára a kér­dést, kell-e az udvarban a sok-sok gyep, unalmas-e az egyhangú pá­zsit, bántóak-e a sárgás foltjai, rendbe hozhatók-e vagy legyen helyette, mellette más? Mivel a megperzselt gyepet augusztusban mindenképpen rendbe kell tenni, újratelepítése aktuális, érdemes átgondolni, áttervezni, átültetni a kertet. A dominánsan pázsitos, tujás porták divatja ugyanis el­múlt, a mai trend inkább a nyuga­ti díszkert példákat követi, de már erősen érezhető a mediterrán minták követése is. A menő lát­ványkertekben nyáron már ná­lunk is gránátalma-, narancs-, fü­ge- és citromfák hajladoznak, bu­xus színez, magnóliafélék és ro­dodendronok pompáznak - ami­ket a zord hónapokban persze próbáinak megóvni a fagyoktól, bemenekítenek a téhkertekbe. Akinél nincsen télikert, az persze jobb, ha érzékeny növények he­lyett kevésbé kényes fajtákkal próbálja megújítani a kertet, de úgy, hogy előre átgondolja, hogy ha kevesebb lesz a pázsit, mit ül­tet a helyére, hová legyen esetleg sövény, kell-e sziklakert, gyeppót­ló, gyógynövény, díszfa. S amikor tervez, gondol a növények talaj­és fényigényére, arra, hogy meg­nőve mekkorák lesznek. Meg ki­csit arra is, hogy a porta ne legyen zsúfolt, nehogy úgy járjon, hogy a be nem tartott térarányok miatt elvész a lényeg, s nem látszódik a növényektől a kert... Egyre jobban kezdenek divatba jönni a gyeppótlók, azok a több­hasznú növények, amelyek talaj­takarók, védenek a kiszáradástól, a lemosódástól, zöld, sőt virágos növényszőnyegek, • díszítenek, évelők. Igaz, nem lehet rajtuk fe­küdni, futkározni, játszani, mint a gyepen, viszont nem kell őket nyírni, kevesebb vízzel beérik, s csak néhány gyomlálást kérnek. Főként félárnyékos helyekre nyá­ron lehet dugványozni közülük például a nagy foltos árvacsalánt (ami májusban és júniusban piros virágaival díszít). Lehet ültetni örökzöld orbáncfüvet, aminek sö­tétzöld levelei között szépen virí­tanak sárga virágai. Nagyon kezd divatba jönni a tél végéig lombját megtartó Vinca minor és Vinca maior, azaz a téli zöld meténg. Kék virágot hozó töveiből négy­zetméterenként elég 3-4 töVet ül­tetni, évente visszavágva szépen megbokrosodik. Nyár végén, őszelőn a gyeppót­lókhoz hasonlóan telepíthetők a kertbe - végleges helyükre - fol­tokban gyógynövények. A sokfe­jű gyöktörzsesek közül tőosztás­sal szaporítható ilyenkor a ka­kukkfű, a zsálya, az aranyvessző, a citromfű, a borsmenta, az izsóp. Később dugványozható a rozmaring. Jól megmunkált, táp­erős talajt kívánnak, beiszapo­lást, később porhanyósan, gyom­mentesen tartott földet. A szélfogó, zajfogó, díszítő sövények megújítására is lehet most gondolni, az „ódivatú tu­ják" helyett telepíthető az újonnan felkapott buxus (pusz­páng), a barokk kertek szépen formázható szegélynövénye, ami ráadásul jól tűri a szárazsá­got. SZABÓ MAGDOLNA Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom