Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-23 / 196. szám

Szinesfilm-elöhivás 30 perc alatt! Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETT: A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA Festetlen, mégis színes játékok Faajtón kopog a faharkály FABOL NEM ERDEMES ELD0BHAT0 TERMÉKEKET KÉSZÍTENI - LEGFÖLJEBB TAN BUMERÁNGOT. AZ UGYANIS VISSZAREPÜL HOZZÁNK -ÁFÁBÓL KÉSZÜLT TÁRGYAK NEM EGYSZER HASZNÁLATOSAK. PARADOXON, DE IGAZ: A MŰANYAG ESZKÖZÖK ÖRÖK ÉLETŰEK, HISZ A MŰANYAG NEM BOMLIK EL. MÉGSEM NAGYON KÉSZÜLNEK BELŐLE HOSSZÚ LEJÁRATÚ TÁRGYAK. VISZONT FÁBÓL TÖBBGENERÁCIÓS TÁRGYAKAT SZOKÁS GYÁRTANI. A csongrádi Tisza Sándor úgy lett fafaragó, hogy először szakács volt, aztán rájött: nem csupán a fatányérost tudja elkészíteni, hanem a fatányért is. Ennek persze előzményei vannak; szüleit nem vetette föl a pénz egykor, s nem tudtak játékot venni gyermekeiknek. így kezdett el a legnagyobb gyermek, Sándor, saját kezűleg játékokat előállítani testvéreinek és magának. Felnőve aztán gépeket vásárolt, alkalmazottakat vett föl, összcsaládi segítséget szintén igénybe vett, zsűriztetett termékeit az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is fogadja, így lett játékból a lehető legkomolyabb - megélhetés. Fából készült poharacska szinte csak gyűszűnyi -, aljára rögzített, méternyi madzaggal, a madzagon golyóval. Ha az ember ügyesen lendíti az edénykét, a golyó a magasba lendül, és egyenest az edénybe hullik alá. Egyszerűnek látszik. Mondom: látszik; kivitelezni annál nehezebb. Elekes Gabriellának azonban, aki a szegcdi népművészeti vásárban árusítja Tisza Sándor terKERT-ESZ A kicsi gyerekek a kacsákat és a vonatokat kedvelik. (Fotó: Schmidt Andrea) mékeit - elsőre sikerül. Sőt nemcsak elsőre, hanem folyamatosan. Tíz-tizenöt éveseknek ajánlott - tudom meg tőle. Aztán van a - szintén gyerekeknek készült mászó ember, amelyik nem falra mászik (mint némely felnőttek, ha rájönnek, hogy ez a nap nem az ő napjuk), hanem az ügyesen mozgatott kötélen fölfelé. Az egészen apró gyerekeknek fakacsától favonatig mindent előállít a népi iparművész. Ami viszont abszolút korosztály független: az ajtóra szerelhető kopogtató harkály. A fél-fatörzsre - melyből madzag nyúlik ki - faharkály rögzítve; ha az egyén megrántja a madzagot: kop-kop-kopog a harkály! Azaz a harkály által a látogató az ajtón. És még sorolhatnánk a sokféle, szellemes terméket, melyek egyetlen közös tulajdonsága: kivétel nélkül fából valók. - Ami közülük kimondott csongrádi, az a halas fatál, illetve a ladikfatál - mondja a mester; ez nem véletlen: Csongrád halásztelepülés volt egykoron. S hogy milyen fából készíti a mester, amit készít? A játékokat például minél többféle fából, a különféle fafajoknak más-más színük van (a kőris fehér, a dió barna, vörös az éger, a fűz), a készterméket nem kell lefesteni, maradhat teljes egészében természetes az anyag. A tálakat fűzből, nyárból faragja Tisza Sándor. A fölhasznált fa sok esetben: hulladék fa. - Miután elkészül egy-egy nagyobb tárgy, hátramarad egy csomó, lefaragott rész. Ezekből kitűnő játékok készíthetők mondja. Környezetbarát tevékenységet művel a fafaragó, hulladékmentesen dolgozik. A jövő pedig? Szeretne létrehozni Csongrádon egy kézművestábort Tisza Sándor - jövőre remélhetőleg meg is valósul -, ahová gyerekeket vár majd, iskolaszünetben, tanítási időben egyaránt, pedagógusokkal, szülőkkel, családostul. A gyerekek elsajátíthatnák a fafaragás technikáját, megismerkedhetnének a különféle természetes anyagokkal, s teljességgel megdöbbentő fölfedezést tehetnek: képernyőn kívül is van élet. ECS. KIRÁNDULÓ Az őserdős Tőserdő Aki a nyári napokban közeli vízparti üdülőhelyen keres felfrissülést, jól teszi, ha úti céljául Tőserdőt választja. Ez a Tisza menti táj - a Kiskunsági Nemzeti Park részeként - olyan természeti értékeket őriz, amelyek megmutatják nemcsak a folyó szabályozása előtti állapotokat, de általuk képzeletben rekonstruálhatók akár a honfoglalás kori itteni táj jellemzői is. A Holt-Tisza mocsaras ágának galériaerdőjében réges-régi ártéri növénytársulások élnek, vadregényes égerláposok a mélyebb részeken, kőris-szil-tölgy a magasabbakon, fűz-nyár-éger ligetek a vízhez közel. A fákra ligeti szőlő kúszik fel, a „Dög-Tisza" vizén gyönyörűséges tündérrózsák pompáznak, a hínárosban békatutaj és békaliliom, vízitök. Az öreg odúkban baglyok és ritka denevérek (például a tavi denevér) bújnak meg, kopog a fákon fekete harkály, repdes itt szürke küllő. Az alpári templomdombról, illetve a lakiteleki kilátóból jól megfigyelhetők a természetvédelmi terület vízi életének más szép, jellemző madarai - például a kanalas, a vörös és a szürkegémek, a bakcsók, a kócsagok - illetve botanikai látványosságai. Érdemes felkapaszkodni a megfigyelőhelyekre, végigbóklászni a „tanösvényeken", kicsit belefeledkezni az ártér - nyüzsgésében is nyugalmat sugárzó - életébe. A szabad vizeket kedvelők felüdülhetnek a tőserdei strandon a Tiszában, a gyógyvízbe kívánkozók, a mozgásszervi betegségekben szenvedők pedig a Tősfürdő 40 fokos medencéiben. A látnivalókban, úszkálásban, túrázásban megfáradókat Lakitelken számos falusi szállás, fizetővendégház és kemping fogadja. Az egyre népszerűbb üdülőtelepet felkeresők számára különleges szolgáltatást, s vele feledhetetlen élményt ad a csónakkölcsönzés. A valaha volt lápos-nádas Tiszán alkonyatban egy „lélekvesztőn" ringatózni már-már felér a modern kalandtúrák divatos kihívásaival - csak sokkal veszélytelenebb. A Holt-Tisza kanyarulata minden korosztálynak ad élményt, természeti szépségei páratlanok a síkvidékieknek, ideális családi kiránduló- és üdülőhely. SZ. M. Vízi vidámpark MTI Megépült Zalaegerszegen Közép-Európa legnagyobb vízi vidámparkja, amelyet a közelmúltban mutattak be, Zalaegerszeg új, egyszerre 4.500 vendéget fogadni képes idegenforgalmi létesítménye közel 1,5 milliárd forintba került, ebből 608 milliót aSzéchenyi-terv turizmusfejlesz-. tési pályázatán nyert el a város. A sajtó munkatársait kalauzoló Gyimesi Endre polgármester elmondta: további fejlesztési program keretében a vízi attrakciók egy részének fedetté tételét, újabb csúszdák, valamint kempingek és szállodák megépítését tervezik. A Zalaegerszegi Aquaparkot már látogathatja a nagyközönség. A jósoló almamag A gyümölcsszüretnek vannak fortélyai. „Öröklődött tudomány", hogy a fák délre néző oldalán kell kezdeni a szedést, mert a több napsugarat kapó gyümölcsök hamarabb érnek. Kevésbé köztudott, hogy nem szabad esős időben vagy harmattól nedvesen szedni a gyümölcsöt, mert akkor könnyebben fertőződik. De nem lehet napsütésben sem szüretelni, mert a felmelegedett gyümölcs is gyorsabban romlik. A leszedett termést azonnal árnyékos helyre kell vinni. Aki marokra fogva húzza le a fáról az almát, a körtét, az letöri a kocsányrészét is, s rövidíti az eltarthatósági időt. Könynyed, csavaró mozdulattal kell levenni a fáról a termést. A nyári és őszi alma- és körtefajtákat teljes érettségben, a télieket a biológiai érettségüket megelőzően szedjük le (utóbbit éppen az jelzi, ha a kocsányuk a termőrészről könnyen leválik). Nem szabad az almát és a körtét túl korán szüretelni, mert az éretlenek gyorsan fonnyadnak, töppednek, s az utóérés alatt az íz- és illatanyaguk „nem lesz az igazi". Ha túl korán, akkor savas, ha meg későn szedjük, az alma túlérik, kásás és nyomásérzékeny lesz, rövidebb ideig tárolható. A körte pedig taplósodik, nem lesz lédús és aromás. Az alma magjának színéből is jósolnak az érést illetően. Mondván, ha barna a mag, érett az alma (kivéve az érett korban is fehér magúakat). Megbízhatóbb a szín jóslás: akkor szedésre érett az alma, ha a zöldről a sárgára kezd váltani a színe (kivéve a zöld fajtát). A szőlőbogyók akkor érettek, ha a darazsak szopogatják már őket. A tőkét nem szabad egyszerre lecsupaszítani. S nem feledhető, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs, akkor kell leszedni, ha a fürtön már minden bogyó édes. A csemegeszőlő fürtjeit ne szedjük esős időben, mert akkor rothadásveszélynek tesszük ki. A száraz, napos időben szedett szőlő közül vágjuk ki a repedt, sérült bogyókat! A dió szüretelésekor, ha a következő évben is jó termést akarunk, akkor hajlékony, vékony botokkal, óvatosan veregessük meg az ágakat, illetve rázzuk meg a fát. Ha a zöld burok már megrepedt, és jelzi, hogy érett a dió, a burkot könnyebb eltávolítani, ha a termést meglocsolva egy napra műanyag zsákba rakjuk és megfüllesztjük. Pucolás után viszont egyrétegűre szétterítve kell megszárítani. A mogyorót rázással jó leszüretelni, vigyázva az időpontra, mert a korán lerázott, netán letépkedett szemek íz- és zamatanyaga nem fejlődik ki, a magbél pedig hamarost megtöpped. M. SZ. A divatos mediterrán látványkert A NYÁRI FORROSAGBAN KITIKKADT, ELSÁRGULT PÁZSIT, SORVADO NÖVENYEK LÁTVÁNYA ILYENTÁJT FELVETI A KÉRDÉST, MIKÉNT LEHETNE MEGÚJÍTANI A PORTÁT. Ml LEGYEN MÁS, MÁSKÉNT, HOGY UDVARUNK SZEBB LEGYEN, HOGY MEGILLESSE A MANAPSÁG DIVATOS LÁTVÁNYKERT-MINŐSÍTÉS? MIK MOST A KEDVENCEK A DÍSZKERTEKBEN? Az ideihez hasonló aszályos nyár növénypusztításával égető gondként veti fel sokak számára a kérdést, kell-e az udvarban a sok-sok gyep, unalmas-e az egyhangú pázsit, bántóak-e a sárgás foltjai, rendbe hozhatók-e vagy legyen helyette, mellette más? Mivel a megperzselt gyepet augusztusban mindenképpen rendbe kell tenni, újratelepítése aktuális, érdemes átgondolni, áttervezni, átültetni a kertet. A dominánsan pázsitos, tujás porták divatja ugyanis elmúlt, a mai trend inkább a nyugati díszkert példákat követi, de már erősen érezhető a mediterrán minták követése is. A menő látványkertekben nyáron már nálunk is gránátalma-, narancs-, füge- és citromfák hajladoznak, buxus színez, magnóliafélék és rododendronok pompáznak - amiket a zord hónapokban persze próbáinak megóvni a fagyoktól, bemenekítenek a téhkertekbe. Akinél nincsen télikert, az persze jobb, ha érzékeny növények helyett kevésbé kényes fajtákkal próbálja megújítani a kertet, de úgy, hogy előre átgondolja, hogy ha kevesebb lesz a pázsit, mit ültet a helyére, hová legyen esetleg sövény, kell-e sziklakert, gyeppótló, gyógynövény, díszfa. S amikor tervez, gondol a növények talajés fényigényére, arra, hogy megnőve mekkorák lesznek. Meg kicsit arra is, hogy a porta ne legyen zsúfolt, nehogy úgy járjon, hogy a be nem tartott térarányok miatt elvész a lényeg, s nem látszódik a növényektől a kert... Egyre jobban kezdenek divatba jönni a gyeppótlók, azok a többhasznú növények, amelyek talajtakarók, védenek a kiszáradástól, a lemosódástól, zöld, sőt virágos növényszőnyegek, • díszítenek, évelők. Igaz, nem lehet rajtuk feküdni, futkározni, játszani, mint a gyepen, viszont nem kell őket nyírni, kevesebb vízzel beérik, s csak néhány gyomlálást kérnek. Főként félárnyékos helyekre nyáron lehet dugványozni közülük például a nagy foltos árvacsalánt (ami májusban és júniusban piros virágaival díszít). Lehet ültetni örökzöld orbáncfüvet, aminek sötétzöld levelei között szépen virítanak sárga virágai. Nagyon kezd divatba jönni a tél végéig lombját megtartó Vinca minor és Vinca maior, azaz a téli zöld meténg. Kék virágot hozó töveiből négyzetméterenként elég 3-4 töVet ültetni, évente visszavágva szépen megbokrosodik. Nyár végén, őszelőn a gyeppótlókhoz hasonlóan telepíthetők a kertbe - végleges helyükre - foltokban gyógynövények. A sokfejű gyöktörzsesek közül tőosztással szaporítható ilyenkor a kakukkfű, a zsálya, az aranyvessző, a citromfű, a borsmenta, az izsóp. Később dugványozható a rozmaring. Jól megmunkált, táperős talajt kívánnak, beiszapolást, később porhanyósan, gyommentesen tartott földet. A szélfogó, zajfogó, díszítő sövények megújítására is lehet most gondolni, az „ódivatú tuják" helyett telepíthető az újonnan felkapott buxus (puszpáng), a barokk kertek szépen formázható szegélynövénye, ami ráadásul jól tűri a szárazságot. SZABÓ MAGDOLNA Fotó: Gyenes Kálmán