Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

Napos oldal A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG KULTURÁLIS MAGAZINJA • SZERKESZTI KECZER GABRIELLA A sok munka mellett gondos családapaként ügyel gyermekei sorsára Morricone mindent elért, amiről álmodott HA SZÉP IDŐ LESZ. AKKOR MA ESTE CSENDÜLNEK FEL ENNIO MORRICONE LEGSZEBB SZERZE­MÉNYEI A SZEGEDI SZABADTÉRI SZÍNPADÁN. A HETVENNÉGY ÉVES VILÁGHÍRŰ KOMPONISTA LEG­NÉPSZERŰBB FILMZENÉIBŐL VÁ­LOGATOTT MŰVEIT MAGA VEZÉNY­LI. KÉT PRÓBA KÖZÖTT, ÉS A LÉ­KÓ PÉTERREL VÍVOTT KÉT VESZ­TES SAKKJÁTSZMA UTÁN BESZÉL­GETTÜNK A VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT, A JÓ, A ROSSZ ÉS A CSÚF, AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE, AZ ÓCEÁNJÁRÓ ZONGORISTA LE­GENDÁJA ÉS A MALENA ZENE­SZERZŐJÉVEL. - Kikapott a visszavágó játsz­mában is Lékó Pétertől, a szege­di nemzetközi sakknagymes­tertől, aki jövőre a világbajnoki címért mérkőzhet. Nem viselte meg a vereség! - Hidtam, hogy nagy pofono­kat fogok kapni, de hát én akar­tam. lücsit elfogódott is voltam a lehetőségtől, hogy egy ilyen ran­gú sakkozóval ülhetek egy asztal­hoz. Biztos vagyok abban, hogy Lékó Péter egy-két éven belül vi­lágbajnok lesz. A fekete macska - Ön számos magyarral dol­gozik együtt. Példaként említ­hetnénk Koltai Lajos operatőr nevét, akivel közösen dolgoztak a Malmában, Az óceánjáró zongorista legendájában. Kon­certjeit is egy magyar szárma­zású hölgy szervezi. Mi a be­nyomása róluk és Magyaror­szágrólI - Az országot nem ismerem olyan jól. Egyszer dirigáltam Bu­dapesten 1995. május 9-én azon a rendezvényen, amit a há­ború befejezésének 50. évfordu­lója alkalmából tartottak. Az Operaház zene- és énekkarát ve­zényeltem. Nagyon keveset lát­tam a fővárosból, ugyanúgy, • Ennio Morricone ma este vezényli legsikeresebb filmzenéit a szegedi szabadtérin. (Fotó: Schmidt Andrea) ahogy most Szegedből. Próbálok a zenekarral, alig marad szabad­időm, de ha mégis akad, akkor már túl fáradt vagyok ahhoz, hogy sétáljak. Amit eddig lát­tam Szegedből, az nagyon szép. Marietta, aki a koncertjeimet szervezi, nagyszerű munkatárs, precíz, kiváló menedzser, ezért is választottam őt. - Koltai Lajos említette egy interjújában, hogy az Oscar-díj átadásán egy asztalhoz kerül­tek, a 17-es számúhoz, de ön addig hadakozott, míg másik helyet nem kaptak. Ennyire ba­bonás 1 - Vele kerültem egy asztalhoz a Dávid di Donatello-díj átadásán is. Az Oscaron sajnos nem nyer­tünk. Igaz, ami igaz: soha nem ülök a 17-es asztalhoz. A 13-as­hoz sem. Ügyelek ezekre a szá­mokra, a fekete macskákra, pén­tek tizenharmadikára. Az út, ami Szegedre vezet - Négyszáznál is több filmhez írt zenét. Kezdetben néhányat álnéven. Miért 7 - Mert a producer azt akarta el­hitetni, hogy a film amerikai. Ezért kérte, hogy vegyek fel álne­vet. Egy amerikai filmet köny­nyebb volt eladni Olaszország­ban és külföldön is. Dan Savio­ként tüntettek fel. - A film világában indulása, 1961 óta számtalan sztárral dolgozott együtt. A munkából barátságok is születtek 7 - Nagyon sok hírneves rende­zőt mondhatok barátomnak. Szinte apai viszonyba kerültem Giuseppe Tornatoréval, aki na­gyon kedves a családom, a fiam számára is. De ez nagyon ritka eset. Egy-egy film elkészülte után néhány kapcsolat mindig megmarad. A színészekkel vi­szont szinte nem is találkozom, mert a film zeneszerzője legtöbb­ször a forgatás végeztével kezd munkához, s akkor a szereplők már rég otthon pihennek. Úgy­hogy én a rendezővel és a vágóval találkozom leginkább. Sok énekest is ismertem és ismerek, évekig foglalkoztam könnyűze­nével, dolgoztam Gianni Moran­dival is. A szegedi koncerten Su­sanna Rigacci fog fellépni velem, kiváló énekesnő. - Nem tartott attól, hogy sza­badtéren kell megszólaltatni filmzenéit 7 - Gyönyörű a Dóm tér, lát­tam fotón is előzetesen. Egye­dül az a probléma a szabadtéri színpadoknál, hogy a hangosí­tásra nagyon kell vigyázni. Az itteni technikusok bizonyos ga­ranciát jelentenek a minőségre, de hoztam magammal Rómá­ból egy szakembert, aki ismeri a zenémet és felügyeli a kihan­gosítást. - Londonban, a Barhican Centre-ben a római muzsiku­sokkal lépett fel, ma este a Sze­gedi Szimfonikusok kísérik olasz szólistákkal. Milyen ezzel a zenekarral dogozni 1 - Nagyon jó az együttműködé­sünk. A próbák harmadik napján a műsor szinte teljesen összeállt. A zenekar bátor, jó tanáraik vol­tak. Beteljesült álmok - Mindenhová a feleségével, esetleg több családtagjával uta­zik. Ilyen fontos a folytonos együttlét7 - Gondos családapa vagyok: fi­gyelek a gyerekeimre, tanácsokat adok nekik, néha zavarom őket, próbálom segíteni útjukat, aggó­dom a jövőjük, az egészségük miatt. Ha sok a munkám, akkor is ügyelek rájuk. Ezeknek a fon­tos kötelezettségeimnek mindig eleget tettem. - Rengeteg zenei elismerést kapott: az Aranyglóbuszt, Grammy-díjat, Európai Film-dí­jat, Dávid di Donatello-díjat, a velencei fesztivál életműdíját. Van még valami, amit szeretne besöpörni7 - Nem vágyom semmire, már mindet megkaptam, az Oscar ki­vételével. De ez már nem érde­kel. Elég, ami megvan. - A hetvennegyedik életévé­ben jár. Milyen tervek foglalkoz­tatják 7 - Szimfonikus zenét szerzek, egyre többet. Két hete Riccardo Muti mutatta be egy szerzemé­nyemet a Scala zenekarával, és nagy sikert aratott. A munkássá­gomnak ezt az oldalát szeretném jobban napvilágra hozni. - Mindent elért, amiről kisfiú­ként csak álmodott 7 -Igen. - Akkor boldog és elégedett ember. - Nem. Nem, mert amikor ze­nét szerzek, mindig az jár a fe­jemben, hogy mit kellene még csinálnom. A feladatok mindig feltorlódnak, de ez, szerintem, minden kreatív tevékenységnél így van. WAGNERANIKÓ Szülővárosában készül koncertre a makói zongoraművésznő Szentpéteri Csilla vadhajtásai VADHAJTASOK CÍMMEL JELENT MEG NEMRÉGIBEN A MAKÓRÓL EL­SZÁRMAZOTT KIVÁLÓ ZONGORA­MŰVÉSZ, SZENTPÉTERI CSILLA (KÉPÜNKÖN) MÁSODIK NAGYLEME­ZE. A KLASSZIKUS MUZSIKÁT MO­DERN FELFOGÁSBAN BEMUTATÓ ALBUM ANYAGÁT HAMAROSAN SZÜLŐVÁROSÁBAN IS ELŐADJA. A csinos, temperamentumos hölgy azt vallja, a klasszikus mu­zsika élő, eleven művészet. Mint mondja, ő úgy muzsjkál, aho­gyan feltehetően kedvenc szerzői - például Vivaldi vagy Mu­szorgszkij - játszanának, ha ma élnének. Éppen ezért darabjaikat modern felfogásban, korszerű hangzásvilággal, a mai dzsessz­vagy rockzene sztárjaival közös produkcióban igyekszik színpad­ra vinni, illetve lemezre rögzíte­ni. Fellépéseit olykor lézershow és tűzijáték, a rockkoncertek hangulatát idéző pazar fénytech­nika teszi külsőségeiben is kü­lönlegessé. Bár Szentpéteri Csilla albumai a poplemezeket megszé­gyenítő tempóban fogynak, és je­gyet is ritkán lehet kapni előadá­saira, néhányan talán mégis szentségtörésnek tartják, amit csinál. Szerinte viszont egyene­sen bűn lenne száműzni a mai technikát a komolyzenei előadó­termekből. Úgy gondolja, a klasszikus muzsika akkor képes megérinteni a mai embert, ha korszerűen szólal meg. Első pianínóját hétévesen kap­ta meg. Ma is szeretettel gondol vissza Makón töltött gyermek­korára és első tanárnőjére, Istók Margitra, aki tehetségét felfedez­te. Mint mondja, neki köszönhe­ti, hogy a művészetet, a zenét mind a mai napig a szabadság sa­játos kiteljesedéseként élheti meg. A makói zeneiskola után a szegedi konzervatóriumban ta­nult, majd a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskolán szerzett művészdiplomát, kiváló ered­ménnyel. Több külföldi ösztön­díjat nyert el, végigkoncertezte szinte egész Európát. Első, klasz­szikus darabokat modern átirat­ban tálaló albuma, az üZENEt két évvel ezelőtt jelent meg. Hogy elismert komolyzenei előadóművészként miért fordult a mai hangzásvilág felé? Mint mondja, úgy érezte, hogy a műfaj megszokott, hagyományos kere­tei csapdában tartják. Kíváncsi volt, mit tud adni a klasszikus muzsikához a huszonegyedik század, és a kísérlet olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy má­sodik lemeze már a nemzetközi elismerést is meghozta számára. Ezt a kihívást izgalmasnak tart­ja, mely mindig új és új élmé­nyekkel lepi meg. Milyen Szentpéteri Csilla leg­újabb albuma? Mint mondja, ugyanaz a kettősség jellemzi, mint őt magát: egyszerre szenve­délyes és robbanékony, ugyanak­kor kecses és lírai. Éppen ezért lett a címe - utalva a klasszikus és a könnyűzene szimbiózisára is - Vadhajtások. Donizetti, De­bussy, Rimszkij-Korszakov vagy éppen Vivaldi újra felfedezett dallamai páratlan virtuozitással, sodró lendülettel és itt-ott a könnyűzenéből merített ötletek­kel fűszerezve szólalnak meg a magyar rock- és dzsesszmuzsika néhány kiválóságának közremű­ködésével. Augusztus 19-én este hét órától a makói belvárosi re­formátus templomban erről a le­mezről is eljátszik néhány dara­bot, és azt ígéri: nem templo­mi koncerttel, hanem a tőle megszokott, temperamentumos hangversennyel lepi meg mind­azokat, akik kíváncsiak rá. Ma­kón régóta nem lépett fel, és már nagyon várta az újabb lehetősé­get a muzsikálásra. Egyébként - bár régóta Buda­pesten él - mind a mai napig szí­vesen jön haza szülővárosába. Ilyenkor a régi barátokat is meg­keresi. Férjével és hároméves kisfiával a napokban a strandon találkoztunk; a család szemmel láthatóan otthon érezte magát a népszerű pihenőhelyen. SZABÓ IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom